Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-06 / 157. szám

TOLNA MEGYF .»mi Könyvtár VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1957 JÚLIUS G. Jelentés a gabonaföldekről Ma megyesxerte végesnek as őszi árpa aratással Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy a megye állami gazdaságaiban végeztek az őszi árpa aratással. Walter János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztatása szerint arról számolhatunk be, hogy a megye termelőszövetkezetei és egyéni gazdái is befejezik az őszi árpa aratását ma. Az említett két szektorban 15.633 hold őszi árpát arattak le. A kombájnnal aratott őszi árpák termésátlaga után ítélve, a megyében a holdankénti átlagtermés meghaladja a 13—14 mázsát. Haág János munkacsapata megkezdte a cséplést A felsőnánai Zöld Mező Tsz-ben a le­aratott gabonát azonnal asztagba hord­ják. így lehetőség volt arra, hogy a csép­lést is megkezdjék. Csütörtökön délelőtt 9 órakor Haág János cséplőmunka csa­pata munkához is látott. Az első napon — amely nem számítható teljes műszak­nak -— 120 mázsa gabonát csépeltek el. A munkacsapat tagjai fogadalmat tettek arra. hogy a cséplés ideje alatt átlagban minden nap elcsépelik a 200 mázsa ga­bonát. Szervezetten folyik a gabonabetakarítás a varsádi gépállomás körzetében A varsádi gépállomás kombájnosai és aratógépkezelői körülbelül egy héttel ez­előtt kezdték meg a munkát. Ezidő sze­rint közel 500 holdról aratták le a gabo­nát. Olyan szervezetten folyik a gépállo­más körzetében most a gabonabetakarí­tás, hogy a gépállomás fennállása óta erre még nem is volt példa. A kom­bájnaratást azonnal követi a gabonatisz­títás, az aratásokat pedig a tarlóhántás. A gépállomás még az aratás megkezdése előtt mindenhova kiszállította a tárcsát és a hengert. Napjainkban minden ter­melőszövetkezetben közvetlen az aratás után kapcsolt tárcsával és hengerrel vég­zik a tarlóhántást. Ezalatt pedig a Zeto- rok a termelőszövetkezetekben kapálnak. Jelentősebb műszaki kiesés az aratás alatt a varsádi gépállomás körzetében még nem volt. Ez azzal magyarázható, hogy a gépállomás vezetősége úgy intéz­kedett, hogy a Wippon-kocsira mozgó- műhelyt szereltek, s ezzel járják az arató- gépeket és kombájnokat, hogy az elő­forduló hibát a helyszínen a lehető leg­gyorsabban kijavítsák. Csakugyan nem kell az aratógép? A bonyhádi gépállomás a többi kö­zött az aparhanti Március 9 Tsz-el is megállapodott a gépi aratást illetően. A gépet ki is küldték, s mivel a megkezdett tábla eléggé kuszáit volt, a gép nem végzett kifogástalan mun­kát. Ekkor a termelőszövetkezet tag­jai közül többen azt kérték, hogy ál­lítsák ki a gépet a munkából; mások pedig ragaszkodtak ahhoz hogy ma­radjon ott az aratógép. Az ilyen huza­vona napjainkban a rohamosan érő gabonabetakarításnál nagy kárt okoz. Ezért ezúttal is tolmácsoljuk az ille­tékesek kérését az aparhanti Március 9 Tsz vezetőségének: A tagsággal együtt döntsék el végre, akarják-e, hogy ottmaradjon a gép, vagy sem. A helyzet ugyanis az, hogy több ter­melőszövetkezetben kérik a gépállo­másokat, hogy küldjenek még arató­gépet. S ha az aparhantiaknak csak­ugyan nem kell az aratógép, akkor elirányítják egy másik tsz-be. De az ilyen vitának napjainkban nincs sem­mi helye. Pancza Ferenc az élen A teveli gépállomáshoz tartozó kétyi, teveli és zombai termelőszö­vetkezet tagsága úgy határozott, hogy ahol lehet, ott kombájnnal arattatja le a gabonát. Ezért a gép­állomás kombájnosainak van 'mun­kájuk. S amint a jelek mutatják, ez említett három termelőszövetke­zet tagsága jól döntött. A teveli gépállomás két kombájnosa ugyanis már több mint 100 holdról aratta le, csépelte el a gabonát. Kiemelkedik, nemcsak a gépállomáson, hanem megyei viszonylatban is, Pancza Fe­renc kombájnvezető teljesítménye. Ö pénteken estig kombájnjával 75 holdról 11 vagon gabonát takarított be. Ezidő szerint ő aratott, csépelt legtöbbet a megye kombájnosai kö­zül. Kövessék a várdombiak példáját A várdombi gépállomás vezetősége úgy határozott, hogy az aratás idejére az egyik gépkocsira mozgóműhelyt szerel. A gyakorlat bebizonyította, hogy ez jó. Ezidőszerint ugyanis a várdombi gépállo­máson az előforduló műszaki hibákat ilyenmódon gyorsan, órákon belül ki tudják javítani. A bonyhádi gépállomá­son viszont nem ez a helyzet. Nagyon gyakoriak a gépeken a törések, a kisebb- nagyobb műszaki hibák. S sok időt vesz igény-be, míg a gépállomás szerelői az el­tört alkatrészt a gépállomásra viszik és kijavítják. Ezért javasoljuk a bonyhádi gépállomás vezetőségének, hogy köves­sék a várdombiak példáját. A gabona­betakarítás ideiére gépkocsijukat alakít­sák át műhelykocsivá, így megoldódik az aratógépéknél és kombájnoknál elő­forduló műszaki hibák gyors kijavítása. Sárszentlőrinci Táncsics Tsz Learatták a búza több mint felét A paksi járásban elsőnek a sárszent- A jelentés szerint a termelőszövetkezet lőrinci Táncsics Termelőszövetkezetben tagjai 120 hold búzavetésükből 63 holdat végeztek az ősziárpa aratásával. Utána learattak. Úgy számítják, hogy a többit nyomban megkezdték a búzaaratást is. a jövő hét elején elvégzik. Minden cseppje „aranyat" ér... A HŐMÉRŐ árnyékban is 34 Cel- sius-fokot mutat, s az aratópálinka, amely reggel nagyon jólesett a ka­szásoknak. most nem ízlik senkinek sem. Pedig van bőven. Délfelé jár az idő. A hőség a tetőfokára hágott. A fiatal Bodó Ádinak, a kötélterítő- nek gyakran kell vízért szaladni. A nehéz, izzasztó munka egy percre sem áll meg. A közepesnél jóval nagyobb kalászit, rendre vágott búzát fürge mozgással szedik a marokszedő lá­nyok és asszonyok a kaszások után. Különösen Bélák Péter után izzad meg a marokszedő, mert a szikár, hatalmas szál ember másfélszer ak­kora rendet vág, mint a többi, A hátai Vörös Zászló Tsz „lánka- dűlői" 22 holdas búzatábláját kézzel aratják a tagok. A kévekötő-aratógép az árpát vágja. Az sürgősebb, oda jobban kell a gép. A napokban végez a Rákóczi Tsz árpájával a kombájn, az is idejön a .,Vörös Zászló”-nak se­gíteni. AZ ARATÓK örülnek a jó termés­nek, amely meghozza búzából a ter­vezett 9—10 mázsás holdankénti át­lagtermést. Csak a kukorica miatt ag­gódnak. „Ha még egy hétig nem esik, akkor megsárgul a teteje a ku­koricának” — mondja Szűcs István bácsi, miközben gondos mozdulatok­kal „fen” a kaszáján egyet-kettőt. Bizony ezen a forró, július eleji délelőttön nem alaptalan az aggódás a hátai kukoricák miatt. Már hat hete kerülgeti Báta határát az eső. Van­nak már olyanok is, akik az „isten átkát” látják ebben a hat hétig tartó esőtelenségben, „aki megharagudott valamiért” a bátaiakra, akiknek a határban cserepesre szíttá a nap heve a földjeit. Az aratók keveset beszélnek munka közben, a tíz kasza után egyre na­gyobb területen kerül le a búza a ..lábáról”. Az ötven esztendős Babos Imre bácsi alig győzi kötni a ké­véket. DÉLUTÁN HÁROM ÓRA tájban Babos Imre bácsi, aki gyakran kém­lelte az eget, rámutatott egy sötét­színű kis felhőfoltra és megjegyezte: „Figyeljétek csak meg, hogy ebből még eső lesz.” A többiek hitetlen­kedtek a kijelentés igazában. Az egyik fiatal marokszedő, Gacek Lászlóné azt mondta: „Sokszor kerülgetett már bennünket az eső, de a végén mindig Dunaszekcső, meg Bátaszék határát gazdagította áldásával." Ahogy múlt az idő, a kicsiny, sötét felleg egyre nagyobbá terebélyese­dett. A lengedező szellő erősebb lett. „Csak nehogy a jég csépelje ki helyettünk a gabonát — ezt Tóth An- talné mondta, miközben aggódó pil­lantást vetett marokszedés közben az egyre sűrűsödő felhőkre. AMIKOR nagy, kövér cseppekben esni kezdett, az aratók futva igye­keztek a kepék felé. Keresztbe rak­ták a kepén a „pap kévét”, aláhúzód­tak és megelégedetten nézték a földet, amely úgy itta magába az esőcsep­peket, mint a szomjas ember a forrás vizét. Már több, mint félórája esett, ami­kor egy idős asszony, aki a szélső „kepe likba” húzódott meg. megelé­gedetten kiáltotta a szembelévő kepé­ben „lakozóknak”: — Minden cseppje aranyat ér ennek az esőnek .. . ZöNpi H. T. OlemzetkőzL SzäattktzeiL Szerte az egész világon minden év_ ben július első szombatján ünnepük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. 1948 óta hazánkban is minden évben megünnepeljük ezt a napot, a szövet kezetekbe tömörült dolgozók nemzet közi ünnepét. A mai napon köszön­tünk mi is megyénk területén lévő valamennyi szövetkezeti dolgozót. Köszöntjük a szövetkezeti dolgozó­kat, akiknek tábora, a szocializmus építésének következtében, napról napra erősödik. Ha figyelembe vesszük, hogy ha­zánkban és így megyénkben is a szö­vetkezeti mozgalom komoly múltra csak a felszabadulás óta tekinthet vissza, nagy eredménynek kell el­könyvelni, hogy a termelőszövetke­zetekben, a földművesszövetkezetek­ben és a kisipari szövetkezetekben közel 60 000 főt számlálunk megyei szinten. Ez a 60 000 szövetkezeti dol­gozó számtalanszor bebizonyította már megyénkben is a szövetkezeti mozgalom felsőbbrendűségét és ösz- szekovácsoltságát. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap al kaiméval mindig vissza szoktunk emlékezni az elmúlt évre és számot- vetünk munkánkkal. Mit tettünk jól és mit tettünk rosszul. Milyen eredmények születtek és milyen hiá­nyosságok vannak, amit még ki kell küszöbölni. 1956-ban a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmával meg kellett állapítani azt, hogy a tavaszi jeges árvíz okozta nehézségek ki­küszöbölésében és a károk helyre- állításában igen komoly részük volt a Tolna megyei szövetkezeteknek. Most 1957-ben ismét visszapillantunk egy esztendővel ezelőtti időszakra. Meg kell állapítanunk azt, hogy az októberi ellenforradalmi események igen komoly veszélyt jelentettek ha­zánkban és így megyénkben is a szö­vetkezeti mozgalomnak. Az ellenforradalmi támadás, amely népi demokratikus államrendünk el­len irányult, egyúttal természetesen a szövetkezeti mozgalmat sem kí­mélte. Itt nyugodtan megállapíthat­juk azt, hogy szövetkezeteink túl­nyomó többsége ezeknek a támadá­soknak ellen tudott állni. Dicséret illeti meg megyénkben minden ter­melőszövetkezetet, ahol a termelő­szövetkezeti dolgozó parasztságunk sok esetben puszta kézzel, vagy vas­villával védte meg a tsz vagyonát. Termelőszövetkezeti parasztságunk ideológiai tisztánlátása, valamint eggyékovácsoltsága, a szövetkezeti mozgalomba vetett hite ellentállt minden ellenkező hazug propagan­dának. Vagy az ellenforradalom fegyveres leverése után a sztrájkok szervezésére termelőszövetkezeti pa­rasztságunk azzal válaszolt, hogy kenyerünk biztosítása érdekében minden mezőgazdasági munkát a legzavarosabb időszakban is elvé­geztek. Ugyanezt tették a földművesszö­vetkezeti dolgozók is a saját vonalu­kon. Számtalan példát lehetne fel­sorolni megyénkben, amikor az el­lenség .hírveréseinek következtében a vásárlási láz csaknem a tetőfokra hágott és a földművesszövetkezeti dolgozók helytálltak ezen harcban úgy, hogy fáradságot niem kímélve, biztosították az áruellátás zavarta­lan menetét. Különösképpen áll ez azokra a földművesszövetkezeti dol­gozókra, akik a különböző élelmiszer boltokban dolgoznak. Akik nem es­tek pánikba, hanem öntudatos szö­vetkezeti dolgozókhoz méltóan biz­tosították nemcsak a megye élelmi­szerellátását. hanem sok esetben a főváros ellátását is. Meg kell emlékeznünk a kisipari termelőszövetkezeti tagokról, akjk az ellenforradalom időszakában sok­szor szerszámaikkal védték meg szö­vetkezeteiket a különböző külső provokációs támadásoktól. A kisipari termel őszövetkfteti dolgozók fel­emelt fejjel állhatnak pártunk és kormányunk előtt, mert a nehéz időszakokban egy percre sem lép­tek sztrájkba, teljesítették köteles­ségüket a megye lakosságának ipar­cikkekkel való ellátása vonalán. Biztosították az áramkorlátozások időszakában is, sokszor anyaghiány­nyal küzdve, a különböző javítási és szolgáltatási tevékenységükkel a la­kosság igényeinek kielégítését. 1957 I. negyedévében több mint 10 száza­lékkal termeltek több ipari termé­ket, mint a múlt év hasonló idősza­kában. De ugyanez a helyzet az 1957. évi II. negyede, alatt is. Köszöntünk benneteket szövetke­zeti dolgozók a mai napon és kérünk minden egyes szövetkezeti dolgozót, hogy az elkövetkezendő időben még fokozottabb mérvben álljanak helyt munkaterületükön a szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatok végre­hajtásában. A Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya elismeri a szövetke­zeti mozgalmat és támogatja azt. Ügyünk igazában bízva harcoljunk tovább még nagyobb sikerek eléré­séért. Pollák Andor KISZÖV oszt. vez. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából ünnepély less ma Sxeksxárdon Ma délután a MÉSZÖV, a KISZÖV és a helyi termelőszövetkezetek a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkal­mából közös ünnepélyt tartanak Szekszárdon. Az ünnepi műsor dél­után fél 2 órakor kezdődik az új­városi Gazdakörben, ahol a MÉSZÖV a KISZÖV és a Szekszárdi Béke Termelőszövetkezet teke csapata mér­kőzést rendez. Ezután pedig a vá­rosi sportpályán az említett három szerv röplabdázói mérik össze ere­jüket. Később pedig labdarúgó vil­lámtorna zárja le a nap sportmű­sorát. Este 8 órakor a Városi Kul- túrházban ünnepély lesz, ahol az ün­nepi beszéd után színvonalas kul­túrműsor szórakoztatja az egybe­gyűlt szövetkezeti dolgozókat. A kultúrműsor után reggelig tartó táncmulatság lesz. n szekszárdi kórház kommunistái helyeslik az SZKP Központi Bizottságának határozatát Csütörtökön este a szekszárdi kórház kommunistái és néhány pártonkívüli or­vos, valamint ápolónő aktívaülésre gyűlt össze. Az aktívaülésen Papp Lajos elv­társ, a Gépállomások Megyei Igazgató­ságának vezetője, ismertetést adott a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának csütörtökön nyilvá­nosságra hozott határozatáról. Az elő­adást követően a megjelent kórházi dol­gozók elmondották, hogy helyeslik az SZKP Központi Bizottságának határoza­tát, mert meggyőződésük szerint ez újabb lépés lehet a nemzetközi feszültség eny­hítésére, a pártegység további meg­szilárdítására. A határozattal kapcsolat­ban több kérdést intéztek az előadóhoz, aki minden kérdésre kielégítő és meg­nyugtató választ adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom