Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-31 / 178. szám
195: JÚLIUS 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 I Ireg szemcse községben LÁTTUK HALLOTTUK Azt mondja már az első ember, akivel az utcán találkozunk és beszédbe elegyedünk: Na, itt ugyan nem sok érdekességet találnak, olyan csendes ez a község, hogy még az a sok átutazó sem áll meg — pedig ráérnek—, akik a Balatonra mennek, hogy egy kicsit szétnézzenek a községben ... Úgy van valahogy, aki ott él egy községben, az nem tartja érdekesnek, eseménynek az ott történteket, mert azért Iregszem- csén is van sok-sok minden, amit érdemes megnézni, érdemes elgondolkozni rajta ,nemcsak a vidéki átutazóknak, hanem a helybelieknek is... NAGYOT VÁLTOZOTT A KÖZSÉG A községi tanács elnöke Fata László már máskép vélekedik, mint előbbi informálónk. Ö sajátos módon tapasztalta, látta meg a község fejlődését. Hat évig nem lakott a községben, s ezalatt az idő alatt kevésszer is fordult meg itt. Emlékeiben az az Iregszemcse élt, amelyet hat évvel ezelőtt ismert, s most, amikor az év elején ismét hazajött, alig ismert a községre. A régi szántóföldek helyén, most új utca nyújtózkodik, pirostetejű házai, mint óriás katicabogarak ... Ez alatt az idő alatt nagyot fejlődött a község egyik büszkesége, a Kutató Intézet is. Joggal büszkék az itt elért tudományos eredményekre a község lakói is. — Hogyne lennének rá büszkék, amikor az itt folyó tudományos munka eredményei nem egy esetben túlnőnek az országos jelentőségen is. NÁSZAJÁNDÉK volt valamikor a kastély, amelyben most a Textil Szakszervezet üdülteti a dolgozók gyermekeit... Kellemes, hűvös irodahelyiségben ülünk, s még innét, az ablakon keresztül is csábít a gyönyörű park. (Pedig már körülnéztünk kint.) Velünk szemben az intézet igazgatója ül és a kastély történetét ismerteti velünk. Elmondja, hogy Weisz Man- fréd ezt a „kis” kastélyt nászajándékba adta, amikor leánya férjhez ment. — És most mi van a kastélyban? A felszabadulás után gyógypedagógiai intézetet rendeztek be, jelenleg pedig — az iskolai szünet alatt — egy szerződés értelmében a Textil Szakszervezet üdülteti itt a dolgozók gyermekeit... Kinézünk az ablakon ,s tőlünk ■ alig húsz méterre gyermekek labdáznak a fűben. — Aligha gondolta Weisz Manfréd, hogy ilyen okosan hasznosítják valaha a nászajándékot. (Jelenleg az ország legkülönbözőbb részeiből üdülnek itt gyermekek.) — Jó az ellátás? Ezt talán meg se kellett volna kérdeznünk, de ha már megkérdeztük, Nagy János igazgató leveleket tesz elénk, amelyekben az itt üdült gyermekek szülei írnak arról, hogy gyermekük milyen kedves élményeket mesélt el itt töltött napjairól. Megtudjuk azt, hogy egy-egy gyermek átlagosan hat kilót hízik az üdülés két hete alatt. AZ ÚRIEMBER Még napjainkban is találkozunk, sajnos olyan emberrel, aki a munkát megalázónak tekinti... Egy pohár sörre betértünk a gépállomás irodája mellett lévő italboltba, s amint élvezettel fogyasztottuk a jó hideg sört, beszélgetésre lettünk figyelmesek, ami az egyik asztalnál folyt. Az aratásról beszélgettek ott, s egy jól megtermett férfi éppen azzal dicsekedett, hogy ő még életében nem dolgozott s ezt a hagyományt még most is és a jövőben is ápolja. „Én kérem örök életemben úriember voltam, még fát se vágtam otthon. Ezután sem fogok”, — mondotta és közben kártyapartira hívta az üzlet vezetőjét délelőtt 10 órakor. Furcsának találja az ember az ilyen felfogást 1957-ben, amikor a munka már hozzátartozik a becsülethez. BŐVÜL A HANGOSHIRADÖ Nem is olyan nagyon régen, — sok községben még ma is — ha a tanácsnak valami fontos közlendője volt a lakossággal, a kisbíró vállára akasztotta dobot, kezébevette a dobverőt, a közleményt tartalmazó papírt és végigjárta a községet, elkiabálta, amit a lakosságnak tudni kellett. Azt mondani is felesleges, hogy mennyire kellemetlen volt az a félnapos kiabálás a kisbírónak... A tudomány térhódításával mind nagyobb területről, mind több községből szorul ki a kisbíró ilyen munkája. Iregszemcsén is megépítették már régebben a hangoshíradót: mikrofonba olvasták a közleményeket és azt hangszórók közvetítették. A hangszórókkal azonban baj volt a nagykiterjedésű községben. Előfordult, hogy a tanácsháza tetején elmondták a hírt, a távolabbi helyeken elhelyezettek pedig még két mondattal vissza voltak. így azok, akik a két hangszóró hangtalálkozásánál voltak, semmit nem értettek a közleményből. A jövőben bővítik a hangoshíradót és a roszul elhelyezett hangszórókat más helyen állítják fel, ahol a hang nem okoz zavart. Ez az átépítés és bővítés körülbelül 4 ezer forintba kerül. UTAT ÉPÍTENEK A községi tanácsnál beszélgettünk a tanács elnökével a községfejlesztési alap felhasználásáról is. Mindenekelőtt azt említjük itt meg, hogy sokan tartoznak még. Azok pedig, akik befizették a községfejlesztési hozzájárulásukat, jogosan követelik, hogy a hátralékosok is rendezzék tartozásukat. A községfejlesztési alapból a Végrehajtó Bizottság és a tanácsülés sportfelszerelést szavazott meg az úttörő labdarúgócsapat számára jutalmul, hogy megnyerték a megyei úttörő bajnokságot. Útjavításra 120 ezer forintot fordítanak. Ezen az összegen a Tengőd felé vezető útat javítják meg. Már tárgyaltak a Komlói Útfenntartó Vállalattal s ha sikerül a megegyezés, akkor rövidesen meg is kezdik a munkálatokat. Az új telepen lakók sokat panaszkodnak arról, hogy nincsen járdájuk. Ősszel vagy tavasszal, amikor esőzések vannak — ha csak a szomszédba is mennek át — bokáig tiporják a sarat. Különösen kellemetlen, ha a faluba kell bejönniök valamilyen ügyben. Már pedig ez napirendben van ... Ide járdát építtet a tanács. A járdaépítésre 15—20 ezer forintot fordítanak előreláthatólag. Csak néhány tervet, adatot soroltunk fel, de ebből is láthatjuk, hogy a tanács törődik a dolgozók ügyeivel, bajaival és azon igyekszik, hogy tőle telhetőén segítséget nyújtson. LESZ KULTŰRHAZ Furcsa a vidékieknek is, de az itt lakóknak is, hogy ekkora községben nincs kultúrház. Van ugyan a gépállomásnak egy nagy terme színpaddal, de ez nem felel meg a község kívánalmainak. Többször volt már szó róla, hogy építsenek kultúrhá- zat a községben. 1952-re is terveztek egyet, de nem lett belőle semmi. Most azonban ígéretet kaptak, hogy 1959-ben megépítik a kultúrházat. Igaz — két év, de ez alatt az idő alatt gondolkodhatnak a község lakói azon is, hogy társadalmi munkával esetleg hogyan segíthetnének magukon. Mert ha így is segítenek, akkor az így megtakarított pénzen nagyobb kultúrházat építhetnek. Tudósítások a XXI. századból Ikerhajók hasítják az óceánokat Elmondta: V. Zvonkov, a Tudományos Akadémia leveleső tagja Nemrég Amerikáiban jártam és visszatérőben a világ egyik legnagyobb és legkényelmesebb hajóján, a Queen Maryn utaztam. Ez a hajó több, mint 81000 tonna vízkiszorítású, erőforrásainak teljesítőképessége 200 000 lóerő, ami felér egy nagy hőerőmű teljesítőképességével. A hajó annak ellenére, hogy vihart kaptunk, óránkint 16 kilométeres sebességgel haladt. Az Atlanti-óceánt körülbelül öt nap alatt szelte át. ÖTVEN ESZTENDŐ MÜLVA .. .Nézzük, mennyi ideig tart majd ez az utazás ötven esztendő múlva. Ügy gondolom, mindössze egy napig. Ennek érdekében azonban meg kell változtatni a hajők formáját. A hajó sebességét két tényező: a levegő és főleg a víz ellenállása fékezi. Mit lehetne tenni az ellenállás csökkentése érdekében? Az első, ami eszünkbe jut: a haladás idejére a hajótestet ki kell emelni a vízből. Az utóbbi években általános figyelmet keltettek az úgynevezett vízalatti szárnyú hajók. Erre a hajó test alatt mélyen elhelyezett szárnyra ugyanúgy hat a felhajtóerő, mint a repülőgép szárnyára. Maga a szárny a víz alatt marad, a hajótest viszont kiemelkedik. Ilyen hajók már ásznak a Volgán. UNOKÁINK MÁR IKERHAJ OKON UTAZNAK MAJD A víz ellenállásának problémája azonban úgyis megoldható, hogy a hajótestet nem emeljük ki a vízből, hanem alakját forradalmi módon megváltoztatjuk. Hiszen a görögök bárkái csaknem ugyanolyan formájúak voltak, mint a modern ócenánjárók. Ha a hajót fő szimmetria- tengelye mentén, tehát hosszában átvágjuk és a két félhajótestet 180 fokra elfordítva úgy illesztjük össze, hogy az eredetileg külső, domború oldalak egymás felé nézzenek, s ha a hajtóművet a két félhajótest között helyezzük el, akkor a víz ellenállása lényegesen csökken. En már végeztem kísérleteket ilyen hajó- modellel. Számításaim szerint ilyen forma mellett a hajó teljesítőképessége 45 százalékkal növekszik. Ha a Queen Marvt ilyen elv szerint építették volna, akkor nem az ötödik; hanem a harmadik napon érkeztünk volna Európába. Unokáink bizonyára már ilyen „ikerhajókon” utaznak majd. UTASSZÁLLÍTÓ TENGERALATTJÁRÓ Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a XXI. század elején az utasszállító ócenánjárók tengeralattjárók lesznek. A hajó sebességének fokozása természetesen jelentősen csökkenti a viharos időjárás okozta kellemetlenségeket. Mégis, sokkal nyugodtabb és érdekesebb dolog a vihar elől a víz alá bújni és ott folytatni az utazást. A személy és teherszállító tengeralattjárók a jövőben az egész év folyamán közlekednek majd a sarki tengerek jégtáblái alatt. Nem kétséges, hogy a jövőben az óceánjáró hajókat atommotorokkal szerelik fel. Természetesen most csupán a legáltalánosabb vonásokban érintettük a jövő tengeri közlekedésének fejlődését. Hiszen részletesen lehetetlen leírni azt a hajót, amelyet ötven esztendő múlva bocsátanak vízre. .. (Következik: Mozaikok a XXL századból) A tudomány világából Keményebb az acélnál — könnyebb az alumíniumnál A német Corning üveggyár mérnökei új anyagot fedeztek fel, amely a szakértők szerint a XX. század legnagyobb találmánya a fémkohászatban. Az új anyag a „pyroceram“ elnevezést kapta. A kísérletek szerint keményebb az acélnál, fajsúlya pedig könnyebb az alumíniumnál. Az új anyagot úgy sikerült előállítani, hogy láthatatlan kristályképző csírákat kevertek a folyékony üvegmasszába. A pyroceramot elsősorban a távirányítású rakétáknál használják fel védőburkolatként. „Lélegző“ lemez Egy angol cég olyan cellulózelemezt csomagolására. Az ilyen gázátbocsátó cso- gyárt, amely átbocsátja az oxigént és a magolásban levő élelmiszerek „lélegezni szénsavgázt. E tulajdonságok lehetővé tudnak - a környező levegőből állan. dóan friss oxigénhez jutnak, míg az elelteszik, hogy a cellulózelemezt erdmenye- miszerekben képz6dő szénsavgáz szabasen alkalmazhassák élelmiszerek — pél- ^on eltávozik. A teljes gázcsere folytán dául gyümölcs, zöldségféle, hús, stb. — az élelmiszereket tartósan lehet tárolni. Szárazon és vizen Az egyik kaliforniai cég négyszemélyes, vizen pedig külön motor segítségével autóhoz kapcsolható vikkendházat gyárt, úszik. A vikkendház acélból és alumí- A ház szárazföldön két kereken gördül, niumból készül. Laboratórium-tank a hold-kutatás szolgálatában Jurij Hlebeevics szovjet tudós elhatározta, hogy „laboratórium- tankot’“ bocsát fel a Holdba. A készüléket alakja után nevezték el tanknak. A tervek alapján a „tank“ adókamrával ellátott televíziós berende.- zést tartalmaz majd, amely a Földre kivetíti a Holdpn tapasztalt jelenségeket. Ezenkívül különféle regisztráló műszerek is helyet kapnak a tankban. Vulkanikus erőmű Űj-Zéland egyik vulkánikus vidékén, mással, geológiai kutatásokat folytatnak, ahol 250 Celsiusfok hőmérsékletű gőz tör A tervek szerint a gőz kihasználására 50 elő a föld mélyéből, 28 atmoszférás nyo- kilowatt kapacitású erőművet építenek; Infrahangok Az infrahangokat, amelyeknek rezgés- frekvenciája rendkívül kicsi, egyre szélesebb körben alkalmazzák a tudomány és a technika különböző területem. Az infrahangos szeizmikus) módszerek lehetővé teszik, hogy felfedezzék a föld mélyén rejlő hasznos ásványokat, s megállapítsák, milyen mélységben találhatók. Ezek a módszerek azon alapulnak, hogy az infrahang páratlan gyorsasággal keresztültör bármilyen vastag anyagon is. Az infrahangot eme tulajdonsága miatt geológusok és más tudományos szakemberek értékes segítőtársnak tartják. Automata autószerelőé Több angol személyautógyárban teljesen automatizált szereldék működnek. A birminghami gyár szereldeiében nincsenek munkások, hanem mérnök irányítja a szerelést elektronikus vezérlőműszerek segítségével. Áttetsző sebészműszer A chikagói egyetem orvostudományi megsértse a puha szöveteket. A műszer fakultásán többféle sebészműszert készí- nem veri vissza a fényt a sebész sietettek áttetsző műanyagból. Az ilyen mű- mébe, nem teremt elektromos potenciált szerek agy-operációhoz használhatók. A és rajta keresztül is jól látható az ope- műszer felületét lekerekítették, nehogy rált hely. Űj elem Angol, svéd és amerikai tudósok a chicagói egyetem laborotóriumai- ban új elemet fedeztek fel: sorszáma 102. Az űj elemet Alfred Nobel után nobeliumnak nevezték el. 1940 óta ez a tizedik újonnan felfedezett elem. Uránleletek Grönlandon Grönland uránkincsei ismét a világ gazdasági és politikai érdeklődésének középpontjába került. Legutóbb Niels Bohr, dán atomkutató vezetésével dán geológusból és mérnökből álló expedíció indult Grönlandba. A sziget déli részén, Juliariehabb környékén már két év óta kutatnak urán után, főleg a tengerparttól nem messze fekvő Narssaq 500 méter magas sziklavidékén. Dán közlések szerint a sokmillió tonnára becsült urántartalmú kőzet tonnánként 200—500 gramm urániumot tartalmaz. Vettek olyan próbákat, amelyeknek urántartalma. 700 gramm volt. Bár a szakértők néhány évvel ezelőtt kijelentették, hogy csak a tonnánként 1000 gramm uránt tartalmazó kőzetet érdemes bányászni, tekintettel a magas szállítási költségekre,, a dánok most úgy határoztak, hogy a helyszínen építenek feldolgozó üzemeket. A pilótát felszállásnál lövik ki a repülőgépből közben egy „Loockhead—F 94” típusú repülőgép hátsó üléséről, s a bábu simán földet ért. A kivetés pillanatában a gép 275 kilométeres sebességgel repült s a bábu 15 méter magasságban hagyta el a gépet. A bábu a kilövés után nyomban elvált az üléstől, s az ejtőernyő két másodperc múlva automatikusan kinyílt. A következő kísérletek bebizonyították, hogy még jobb eredmény érhető el, ha a pilóta a kilövést követő egy másodperc után válik el az üléstől, s ha az ejtőernyő további egy másodperc után nyílik ki. Azt is megállapították, hogy ha a gépet lejtőszögbe állítják, az ejtőernyő 30 méter magasságban körülbelül a kilövési pont fölött nyílik ki. H. Phiepield angol pilóta elsőként hajtott végre ugrást katapult segítségével, felszálló gép hátsó üléséről. Fogamzást gátló pirulákat árusítanak receptre Amerikában Az Egyesült Államokban néhány hónapon belül megkezdik a fogamzás-gátló pirulák árusítását, receptre. Mint ismeretes, a korszerű ejtőernyők csak akkor nyílnak ki teljesen, miután a pilóta, vagy az ejtőernyős 150—200 métert zuhan. De mi történjen akkor, ha a gépet aránylag kis magasságban, felszállás, vagy leszállás közben éri szerencsétlenség? A korszerű, gyors, hőlégsugaras gépeket rendszerint speciális szerkezettel — katapult-tal szerelik fel, amelynek segítségével a pilóta baj esetén automatikusan elválhat a géptől. Legtöbb esetben ezek a katapultok kifogástalanul működnek, de csak akkor, ha a pilóták 600— 700 méternél nagyobb magasságnál veszik azokat igénybe. 1949—1955 között az amerikai VVS típusú gépekből mintegy 700 ugrást hajtottak végre, katapult segítségével. Ha a kilövés 600 méternél alacsonyabban történi, az ugrás egyötöde során szeren-, csétlenség következett be. Ezért több aviatikái kutatóközpont éveken át olyan kata- pultozó ülés megszerkesztésén dolgozott, amelynek segítségével a pilóta elhagyhatja a gépet nagy magasságban, alacsonyrepülésnél, vagy fel- és leszállás közben is. Right Fieldben (Egyesült Államok) kísérletképpen bábut vetettek ki felszállás
