Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-28 / 176. szám

1957 JŰLIUS 28.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG

7

Hazárdjáték a dolgozók zsebéből kivett pénzzel

Még nem készült el teljesen az a lista, amelyen. Halmos Péter és társai többszázezer forintos csalását, sikkasztását és lopását állítják ösz- sze.

Halmos Péter és cinkostársa Kudari János félrevezették a dolgozókat, a pártszervezetet és a szakszervezetet.

Hazárdjátékot űztek a dolgozók zsebéből kivett pénzzel.

A dolog azzal kezdődött, hogy a tamási járás egyik feloszlott termelőszövetkezete leadott a tanácsnak 58 hold gabonavetést és GO hold felszántott, üres földet.

Az erdőgazdaság, amelynek Tamásiban van a központja és Halmos Péter volt a főagronómusa, rögtön jelentkezett, hogy neki szüksége van a gabonára is, meg az üres földre is. A gabonára azért, mert van benne 22 hold árpa és a fogatgazdaságnak (ez az erdőgazdaság egyik üzemegysége) szüksége van erre. A 60 hold üres föld pedig azért nélkülözhetetlen — mondották az erdőgazdaság vezetői — mert van a gazdaságnak 64 dolgozója, akiket egy-egy hold illetményföld illet meg. Viszont a gazdaságnak üres földje nincs. A tanács e1 fogadta az érvelést és a már említett gabonavetést, az üres földdel együtt, bérbeadta az erdőgazdaságnak. A gabona zöldleltári értékét a gazdaság megfizette, átlagban 537

forintot holdanként. Ez eddig rend jén is lenne, csakhogy Halmosnak és Kudarinak ebből nem lett volna haszna. Addig csűrték-csavarták a dolgot, míg kisütötték, hogy ha ügyestk lesznek hasznuk lehet:

Az erdőgazdaságban a vezetőség határozatba foglalta, a pártszervezet jóváhagyta, a szakszervezet pedig beleegyezését adta abba, hogy a dolgozók nem kapnak illetményföldet, hanem- a bérbevett 60 holdat bevetik kukoricával, mert a fogatgazdaságnak erre is szüksége van.

Ellenben a dolgozók illetményföld címén megkapják az őszi árpát, a búzát, a rozsot, amely az 58 holdról rájuk esik. így is történt. A dolgozók megkapták a gabonát és kifizették a zöldleltári értékét, a már említett 537 forintot holdanként, amely befolyt a gazdaság pénztárába. De Halmosék túl jónak találták, hogy egy dolgozó 537 forintért kapjon egy hold árpatermést, amely szerényen számítva is 10—12 mázsa volt, egy hold búza termését pedig — ami 8— 10 mázsa — 537 forintért. Ekkor támadt a .,ragyogó“ ötlet.

Beszedték a gabona szántási díját, holdanként 200 forintot és a vetési díjat, holdanként 260 forintot. Be ez már nem folyt be a gazdaság kasszájába, hanem elvándorolt Halmos és Kudari feneketlen zsebébe.

Tehát Halmos és Kudari (ez az utóbbi az erdőgazdaság fogatgaz- 'laságának a brigádvezetője) a becsületesnek éppen nem mondható üzletben több mint 18 000 forintot kerestek.

Itt az ügynek talán vége is lett volna. Mert azt nem lehet mondani, hogy bármelyik dolgozó is sokalja az egy hold árpa, illetve búzatermésért. kifizetett 1000 forintot. De szerencsére közben rájöttek Halmos tetteire és letartóztatták őket.

Ez rendjén van. De mi lesz azokkal, akik — bár jóhiszeműleg —, de szinte potom áron vásároltak meg 8—10 mázsa gabonát. Erre mi most még nem tudunk választ adni. Efölött az illetékesek a közeljövőben döntenek.

A tanulság ebből az, hogy a párt- szervezeteknek, a szakszervezeteknek lépten-nyomon ellenőrizni kell a gazdasági vezetést.

Minden alkalommal meg kell győ- ződniök arról, hogy amit a gazdasági vezetők tesznek törvényes-e. A szak- szervezeteknek pedig nem szabad olyan könnyen hozzá járulniuk egy- egy intézkedéshez. Ellenőrizni kell, hogy az valóban a dolgozók érdekében történik-e. Mert a példa bizonyítja, hogy vannak köztünk, sajnos. olyan emberek, akik a „dolgozók érdeke így kívánja’1 jelszóval kiveszik a dolgozók zsebéből a pénzt.

Harmincféle új, korszerűsített mezőgazdasági gépet mutattak be

rr/-l r,oó rvi tr/á1-r»c»r-»rvc rí r\1 oo7n íi yy itmr7Ú1 ic? f r*Q ovrilr ua C7P_ (:Áníí i* ImrC/arilcífpf f 1

Üj mezőgazdasági gépek kétnapos szakmai bemutatója nyílt meg csütörtökön délelőtt az Országos Mező- gazdasági Kiállítás területén. A bemutatott korszerű gépek mind a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt különböző vállalatainak gyártmányai.

Olyan gépek, amelyek egyrészt eddig még ismeretlenek, vagy pedig csak kevésbé ismeretesek a mezőgazdaságban,

de széleskörű alkalmazásuk — s erre lehetőség is van —- jelentősen fokozná a mezőgazdasági termelés gépesítését.

A bemutatott, mintegy 30 féle új. korszerűsített mezőgazdasági munkagép jelentős része az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben

dolgozó univerzális traktorokra szerelhető.

Ezek közé tartozik például a farm: gmunkáió gép, amely — mint a bemutatón ez bebizonyosodott — valóságos kis asztalosműhely:

fűrészel, fúr, aprít, de alkalmas simítási és nagyolási gyalumunkákra marásra, valamint csiszolásra is. Lá tható volt a bemutatón a traktor- hidraulikára szerelhető betonkeverő, gödörfúró, korszerű burgonyaszedő és egyéb hasznos, sok munkaerőt, kézi munkát feleslegessé tevő munka gép is. A növényvédő gépek közül a jól bevált bogárfogó is látható volt a bemutatón. A traktorra szerelhető gépek közül különféle aprítógépek, mint például a nagyteljesítményű szártépő, a korszerűsített 8 és 24 kalapácsos daráló,

valamint különböző szállító [lerendezések, osztályozó gépek is bemutatásra kerültek. Külön érdekessége volt a bemutatónak a teljesen gépes.tett vasvázas istálló is.

A bemutatón szereplő gépeket — amelyekből eddig csak kis_ és középsorozatok, vagy éppen az első példányok készültek el — elsősorban az állami gazdaságokban alkalmazzák, de

a MÉSZÖV útján történő megrendeléssel, a termelőszövetkezetek és még egyéni termelők számára is hozzáférhetők.

A gépek — különösen a termelőszövetkezetekben — igen előnyösen használhatók. Alkalmazásukkal sok időt munkaerőt és pénzt tudnak megtakarítani.

A FÖLDADÓVAL KAPCSOLATBAN

tudni kell, hogy az 1957. évi földadó pénzbeni fizetése esetén egy kiló búzát 2.20 forinttal kell elszámolni a 24/1957. (VI. 16.) P. M. számú rendelet szerint.

ZSÍROS kosztot A CSIRKÉKNEK

Az Északamerikai Egyesült Államokban újabban zsírozzák a húscsirkének szánt takarmányt, mert mint a kutatók megállapították a kellő fehérjetartalmú takarmányok jobban értékesülnek, ha a fogyasztó állatok állati zsiradék formájában több kalóriához jutnak. A gyakorlat is igazolta, ha 15 százalék állati zsírt és annyi kukoricalisztet kapnak a húscsirkék, amennyit csak el bírnak fogyasztani, akkor 8 hét alatt 1 kiló 70 dekás vágó csirkéket lehet felnevelni.

A TARTALÉK SZŐLŐK ÉS GYÜMÖLCSÖSÖK HASZONBÉRE

ezentúl nem foglalja magában a jég- biztosítást. Az állami földalaphoz tartozó tartalék szőlők — és gyümölcsösök hasznosításáról szóló eddigi minisztertanácsi határozatok azon rendelkezését, amely szerint az I, II., III. osztályú tartalék szőlők és gyümölcsösök haszonbére magában foglalja a kötelező jégbiztosítás díját, 1957. március 31-gyel hatályon kívül helyezi. A tartalék szőlők és gyümölcsösök haszonbérlői az 1957. évben a haszonbér megfizetése esetén még jogosultak az Állami Biztosítótól az önkéntes biztosítás esetében arra a kártérítésre, amelyre az elmúlt év-, ben is jogosultak voltak.

HOLLAND

IMPORT TENYÉSZKAKASOKAT

Rampshire-i és Rhode-Island fajtákat lehet vásárolni az Újvárosi Állami Gazdaságban, up. Gádoros. Az érdeklődők levélben jelentsék be igényüket a gazdaságnál.

JÓ TUDNI...

... hogy a Gyapjúforgalmi Vállalat juhtenyésztési akciója keretében min den három kiló átadott gyapjú után családtagonként legfeljebb fél kiló gyapjúfonal vásárlására jogosító utal ványt kérhetnek a gazdák.

A géptől azonnal szállítsuk be a cséplőgéprészt, mert aki 5 nappal később szállítja be, annak a kivetett cséplőgéprész mennyiségét 10 százalékkal emelik.

SZÉNKÉNEGEZZÜK

a borsót a zsizsik ellen. Az elcsépelt borsót a cséplés után lehetőleg azonnal fertőtlenítsük a zsizsiktelenítő kamrákban. Itt köbméterenként 250 gramm szénkéneget helyeznek el, s ennek gőze a borsószemben lévő zsizsikeket elpusztítja.

A JÉGTŐL TELJESEN ELVERT,

elpusztított gabona- és kapásféléket azonnal szántsuk ki, utána nyomban vessünk korai érésű kukoricát, hogy ősszel megfelelő termést takaríthassunk be. őszre beérik még a köles, a hajdina, a mustár. Zöldtakarmánynak szénának alkalmas a mohar, a szudáni fű, somkóró, csillagfürt, csa- lamádénak a kukorica, silózásra a sűrűn vetett kukorica és napraforgó. A zöldtrágyának vetett növény a talaj táperejét növeli.

TÍZ SZÁZALÉKOS

minőségi jutalmat kap az a szőlőtermelő a Borforgalmi Vállalattól, akinek vörösbora eléri a 11.5 Malligand- fokot. Exportminőségű fehér vagy vörös fajtiszta bor átadása esetén további 5 százalék jutalom jár a szerződésesen termelő szőlősgazdának.

HOL LESZ VÄSÄR?

Országos állat- és kirakodóvásár lesz július 28-án, vasárnap Zombán. Augusztus 1-én Gyönkön, augusztus

2- án Pálfán és Értényben, augusztus

3- án pedig Medinán.

Furkópusztai Kendergyár ... Finom szemcsékben, alig látható por száll a levegőben, gépek zúgnak. A | gépsor mellett végig asszonyok, lányok dolgoznak.

Az első gépen Kotálik Györgyné dolgozik. Amolyan tűzről pattant fiatalasszony. Nagyon szeret beszélni, s dolgozni is.

— Az érdekel, — kezdem beszélgetésünket, — tudnak-e valamit arról a munkaversenyről, amit a mikosd- pusztai lengyárból indítottak el.

Lányok, asszonyok a gépek melleit...

— Hát persze, hogy tudunk, a múlt héten volt egy termelési éitekezlet, ott beszéltünk erről.

— Mit hoz maguknak a munkaverseny?

— Valamivel több pénzt kapunk, meg kevesebb is a „szeretet csomag”, tudja az, amit visszaadnak újabb munkára. Hát aztán ezzel is többet tudunk majd keresni.

A gépsor közepetáján Hegyi Anna dolgozik, ő a legjobb tilos. Azt mond ják, havonta csaknem kétezer forintot megkeres. Mit mond ő? — Tudom nem hiszi el, de szeretek dolgozni, — kezdi —, ha látom, hogy van is értelme. Most 72 filléres a darabbér, naponta a keresetem 70—80 forint. Most dolgozunk. A mikosdiakat kérdezte az előbb? Hát, majd csak elhagyjuk őket is.

Ambrus Jánosné csendes asszony, olyan magának való, munkaközben alig szól egy-két szót, mégis megértik egymást Csókás Istvánnéval. Ők kócnak valót törnek a törőgépen. Ők már az idősebb generációhoz tartoznak. Az idősebb generáció Furkó- pusztán harminc év körüli aszonyo- kat jelent. Ambrusné azt mondja — Szeretek dolgozni, mert muszály, s ha már itt vagyok a gyárban, miért ne dolgozzak jól, telik az időmből, s ha jól dolgozom, akkor meg adnak is jól pénzt.

— Minden jól megy itt a kender- gyárban? — próbálok már valami hibát is keresni. Ezt kérdem Kocsis Irmától is, az egyik törős lánytól.

— Hát nem egészen — mondja. — igaz, jól keresek, csak ... csak az a

baj, hogy kevés a szórakozási lehetőség. Már hónapok óta beszélünk arról, hogy ifjúsági szervezetet kellene alakítani. Igaz, most hetenként kétszer is van filmvetítés, sportolhat is az, aki akar, de más hiányzik nekünk fiataloknak. Kevés például a könyvtárban a könyv, már féléve is elmúlt ,hogy a gyárban bál volt, s ha valaki táncolni akar, annak el kell menni Bátára, vagy Bátaszékre. Úgy látszik, nem mernek hozzánk kijönni az ifjúsági szövetség vezetői, mert nem elég ám csak az irodába menni, jöjjenek hozzánk, ezt írja meg az újságba. — Megígértem, s igazat is tudok adni a kendergyári fiataloknak.

— Amikor a kendergyártól eljöttünk azt mondta Halász elvtárs a telepvezető: — írjanak az elvtársak arról ,amit láttak, amit hallottak. Arról írtunk. Arról, hogy jól dolgoznak a gyárban a munkásnők és még jobban akarnak.

Pálkovács Jenő

HÍREK

Hegyi Anna, a kendergyár legjobb tilosa, munkaközben. Felvételünk

napján is több, mint^ hetven forintot Ambrus Jánosné és Csókás Istvánné a kendertörőgép- Tatai Sándorné és ifj. Cikora Jánosné a tilósok által keresett egy műszak alatt néi dolgoznak. Képünkön kócpuhítást végeznek készített kendert osztályozzák

— Ügyeletes orvos 1957 július 23-án, dr. Ferenczi József. Lakása: Szekszárd, Rákóczi u. 19. sz. Telefon- 25—50.

— A nagydorogi földművesszövetkezetnél augusztus 1-én szövetkezeti tájértekezletet tartanak. A nagydorogi földművesszövetkezet elnöke tart beszámolót a szövetkezet munkájáról, ezután pedig megvitatják a járás földművesszövetkezeteinek 3, illetve 15 éves mezőgazdasagfejlesz- tési tervét.

— Szekszárdon július 31-én este mutatja be a Magyar Játékszín Kálmán Imre Marica grófnő című há- romfelvonásos nagyoperettjét.

— A bonyhádi Vörösmarty szín. jatszócsoport az Iglói diákok című színművel ellátogat a megye több községébe és bemutatja a közönségnek a darabot. Augusztus 4-én Tamási községben vendégszerepeinek.

— .A Magyar Játékszín augusztus hónapban Heltai Jenő Kossuth- díjas író, A néma levente című három felvonásos vígjátékával vendégszerepei a megye községeiben. Ezt a Heltai-darabot már régebb óta nagy sikerrel játszák Budapest közönsége előtt is.

— Érik a szőlő. A szekszárdi 50-es Népboltban már' árultak az idén érett szőlőt. Értesüléseink szerint a szőlő homokos területről került ide, mert hiszen ott érnek legkorábban a gyümölcsök. Természetesen az ár is mutatta, hogy még kevés érett szőlő van a piacon: jóval felül volt a kilogrammonkénti ára a 10 forinton.

— A dunaföldvári malomban befejezték az évi nagyjavítást. A szokásos munkákon kívül kiszerelték a közlóművet (transzmissziót) és beállítottak négy új dupla daragépet. Hétfőn kezdik az őrlést egy hónapi szünet után.

— A KST ismét megalakult a Si_ montornyai Bőrgyárban. Már előzőleg is volt KST a bőrgyárban, de az ellenforradalom óta nem működött. Most 52 tag lépett be.

— A Tolnai Selyemgyárban a második félévben, a tervek szerint, a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési értéket 1 forinttal növelik az első félévhez viszonyítva.