Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-21 / 144. szám
Tolnai ft ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ««moat Könyvtár PÉCS II. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1957 JÚNIUS 21. A MAI SZÁMBA N: A kulturális munka érdekében (3. oldal) Tolna községben láttuk, hallottuk (4. oldal) Sok sikert kívánunk a tsz elnökök megyei tanácskozásához Az ellenforradalmi események óta elsőízben ma délelőtt a régi megyeháza nagytermében tanácskozásra ülnek össze a megye termelőszövetkezeti elnökei. Olyan időpont ez a mai, amikor az egész ország szeme a falun van. Milyen lesz a gabona- termés, sikerül-e betakarítani minimális veszteséggel, jut-e bőségesen kenyér minden család asztalára. Ez az egyik, amiért a falura összpontosul most minden figyelem. S ez így van jól, hiszen napjainkban, mondhatnánk, ez a legfontosabb. De nem kevésbé fontos az, hogy a jövőben merre tartson a falu egyéni parasztsága, kit kövessen. Erre választ szavakban és tettekben azoktól várja a dolgozó paraszt, akik már régebb óta újszerűén, közösen, termelőszövetkezetben vannak. Azt figyeli az egyéni paraszt, hogy mit mondanak a termelőszövetkezeti tagok. Várja tőlük, hogy nyilatkozzanak: Megtalálták-e számításukat a közösben. Másrészről pedig arra kíváncsi, hogy a tsz-ben mennyivel tudnak többet termelni, mennyivel olcsóbb a termelés, hogy néz ki az egész gazdálkodás. Ezért nagy a jelentősége a mai tanácskozásnak. Értesülésünk szerint a megye tsz elnökeinek mai értekezletén megbeszélik a megyében lévő termelő- szövetkezetek helyzetét és a termelőszövetkezeti mozgalom további fej adatainak azt a részét, amelynek megoldását a jelenlegi tsz vezetőktől és a tsz tagoktól várja a párt, a kormány, a szocializmust óhajtó magyar nép. Azoknak a tsz-eknek a jelentősége, amelyeknek elnökei ma tanácskoznak gazdasági és politikai szempontból egyaránt nagyon fontos. Mert — mondjuk ki őszintén — nagyrészt telük függ, hogy milyen ütemben halad a mezőgazdaság szocialista átszervezése megyénkben. Ha az egyéni parasztok szerte a megyében azt tapasztalják, hogy a közös gazdálkodás jobb, mint az elaprózott parcellákon való gazdálkodás, akkor ők is azt válasszák, de ha nem eléggé meggyőző a termelőszövetkeztek eredménye, a termelőszövetkezeti tagok agitációja, akkor az egyéni paraszt azt mondja: Még várok. A termelőszövetkezeti mozgalomnak van talaja, van alapja a mi megyénkben is. Ez az utóbbi félévben eldőlt. Megyénk termelőszövetkezetei ugyanis — kisebb-nagyobb kivételtől eltekintve — kiállták a próbát. Az urak Magyarországát visszaállítani akaró ellenforradalmároknak nem sikerült szétverni a termelőszövetkezeteket. Aki meggyőződött arról, hogy számára a közös gazdaság jobb, mint a kispar- cella, az októberben is hirdette és ma is hirdeti, hogy nem mond le a közös gazdálkodásról és szerencsére sokan vannak ilyenek a megyében. Jelenleg is 103 tsz van, amelynek többezer tagja keresi, kutatja a szövetkezeti gazdálkodás legjobb formáit. Hogy voltak hibák is? — ez igaz. Ezt nem akarja senki letagadni. Voltak, vannak és valószínű, hogy még egy jó darabig lesznek is gondok-bajok a termelőszövetkezetekben. De a proletárhatalomban minden mód megvan arra, hogy az elkövetett és a menetközben mutatkozó hibákat kijavítsuk. Mondják el csak bátran a megye termelőszövetkezeti elnökei ma a tanácskozáson, hogy hol mikor és mit kell kijavítani ahhoz, hogy gyor sabb ütemben fejlődjön a termelőszövetkezeti mozgalom a megyében. Követeljék meg, hogy a tanácskozáson minden vitás és kényes problémáikra választ adjanak. Ha ez így lesz, akkor a siker nem marad el. Mi a magunk részéről kívánjuk, hogy így legyen. Június 17-én, hétfőn délután hat órakor kiállítást nyitottak meg a szekszárdi általános fiúiskolában. A kiállításon a tanulóknak azok a munkáik láthatók, amelyek legjobban sikerültek az év folyamán Legtöbb a rajz, s ezek között egészen jól sikerültek is vannak. A kiállítás anya gában szerepelnek a biológia-, fotó- és a kézimunkaszakkör tagjainak határozottan ügyes munkái is. A szépen megrendezett és jól előkészített kiállítást nagy érdeklődéssel látogatják az érdeklődők, mely június 24-ig tart. Elkészítették és megvitatták Tolna megye 3 éves mezőgazdasági fejlesztési tervét A Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége mellett működő megyei mezőgazdasági bizottság több mint egy hónapos közös munkája eredményeként elkészítette a megye mezőgazdasági fejlesztési hároméves tervét. A részletes terv első megvitatására szerda délelőtt ült össze az agrárszakemberekből és élenjáró dolgozó parasztokból álló bizottság. A fejlesztési tervet Walter János, a megyei mezőgazdaságiosztály vezetője ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés problémái mellett részletesen foglalkozik a megye régi jó hírnevét jelentő állattenyésztéssel. A termelő- szövetkezetek biztonságos gazdálkodása megteremtésének és eladósodásának megakadályozása végett a bizottság azt javasolta a fejlesztési tervben, hogy Tolnában a hosszúlejáratú hitelek nagysága semilyen körülmények között ne haladhassa túl az egy katesz- teri holdra eső nyolcszáz forintot. Vita során Pintér Ferenc a paksi Vörös Sugár Tsz tagja javasolta, hogy a kukorica vetésterületek nagy. ságát csökkentsék a megyében az árpaterületek javára. Számos javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a régi telepítésű 20—30 esztendős szőlőket, amelyek a megye szőlőterületének mintegy 60 százalékát teszik ki, a következő évek során fiatalítsák. A Hazafias Népfront mellett működő megyei mezőgazdasági bizottság hosszas vita után úgy határozott, hogy az elkészített tervjavaslatot az MSZMP Tolna megyei intéző bizottságának kibővített ülése elé terjeszti véleményezésre. A bátai művésztelep várja a Tolna megyei festőket Tolna megyében mindeddig nem volt művésztelep s a megyében lakó festőművészek hiába sürgették évről évre a nyári telep megvalósítását. Az idén a Tolna megyei Tanács Művelődési Osztálya teljesíteni tudta a képzőművészek kérését s a megye egyik legfestőibb községében, Bátán művésztelepet létesített. A júliusban megnyíló bátai művésztelep jelentőségét növeli, hogy az évek óta Bátán élő jeles festőművész, Czencz János is részt vállal a művésztelep irányításából. A tervek szerint rendszeres szakmai megbeszélések, műtörténeti előadások és viták tarkítják a művész- telep programját, amelyek vendégei a nyár végén kiállítással búcsúznak el a bátaiaktól. II tanácsok segítségével megmentik a borládi Petöfi-emlékeket Tolna megyében számos épület őrzi ma is Petőfi emlékét. Szárszent- lőrincen most is ép állapotban van az a szoba, ahol a költő diákkorában lakott. Ozorán pedig az egykori kocsmaépületben, ahol a vándorszínész Petőfi először lépett színpadra, kultúrotthont rendeztek be. Petőfi életének különösen fontos eseményei fűződnek Borfádhoz, ahol 1845 nyarán időzött diákköri barátja, Sass István szüleinél. A borjádi tartózkodás alatt számos verse született, többek között a „Négy ökrös szekér” és a „Magyar nemes”, amelynek eredeti alakjával itt találkozott egy társaságban. A hajdani Sass-kuria ma is teljesen ép állapoban van, a kúria udvarán lévő méhes azonban ahol a hagyomány szerint Petőfi a verseit szokta írni, erősen megrongálódott. A borjádi tanító, Kurucz Antal, a Petőfi-emlékek lelkes gyűjtője, már megszervezte a kis faluban a lakószobával ellátott méhes helyreállításához szükséges társadalmi munkát, azonban az építőanyag beszerzéséhez pénzre is lenne szükségük a borjá- diaknak. Hosszú időn át hiába kopogtattak a járási és a megyei tanács ajtaján a szükséges segítségért. Most a megyei tanács művelődési osztályának kezdeményezésére a megyei tanács és a gyönki járási tanács közös összefogásából rövidesen renoválják a nevezetes borjádi méhest. A tervek szerint a jelenleg üresen álló Sass-kuriában ugyanakkor kis Petőfi-mú- zeumot is berendeznek. Megoldotta a mecsekaljai bányászközségek zöldségárú ellátását a Bonyhádi Termelési és Értékesítési Szövetkezet . A rossz zöldségáruellátás miatt sok-sok panasz érte az elmúlt évek során a mecsekaljai bányászközségek részéről a földművesszövetkezetek Tolna megyei hálózatát. A bánya vidékek körüli „zöld övezet“ hiánya azonban lehetetlenné tette az ellátás megjavítását. Az idei tavaszon már gyökeresen más a helyzet. Konyhádon ugyanis a járási és megyei pártszervezetek támogatásával és a földművesszövetkezetek megyei központjának mintegy negyed millió forintos segítségével termelési és értékesítési szövetkezet alakult. A szövetkezet 68 tagja 211 hold földön ^gazdálkodik, főleg kertészkedik. ötven holdas kertészetéből hetek óta naponta látja el friss áruval a bonyhádi, nagymányoki, mázai és váraljai bányász községekben lévő saját piaci standjait, rla ry'rarvrvn + Q C70ni+ vnlHc^O’á'mt Stí)S7._ várra, Mecseknádasdra, Hidasra, sőt Pécsre is a földművesszövetkezet keretein belül működő Bonyhádi Termelési és Értékesítési Szövetkezet. Jelentős eredménye a szövetkezetnek, hogy a bányavidékeken a spekulánsok és kofák által eddig szokásos magas árakat letörte. A mecsekaljai bányászközségekben mindig magasabbak voltak a piaci árak, mint Pesten, most pedig az irányárak alatt vehetik a szükséges zöldségféléket a bányászok. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 SCHMAUZER ZSUZSIKA Sxekszárd. Kiállítás a szekszárdi általános fin iskolában JÁNOSI T AM AS KA Szekszárd. MADOCSAI ÉVIKE Iregszemcse. SZABÓ KÄLMÄNKA HÄSZ zsuzsika Szekszárd.
