Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-15 / 139. szám

1957 JÜNIUS 15.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

J

Virágzik a Zöld Mező

Újra működnek a felsőnánai szövetkezetek —

— Mire a harmat felszállt, a lucerna össze volt rakva. Pedig nem szóltak senkinek. Látták, szomorú az idő, mentek minden hívás, vagy értesítés nélkül. Nem kellett biztatni senkit.;.

— Most majd a dinnyét kell kapálni. A görögdinnye nem sikerült olyan jól, mint a cukor, pedig egy helyről kaptuk a magot. Nemesítettet...

— Annak, úgy látszik, jobban ártott a hideg. Hány hold aratásra szerződtetek?

— Százhatvan holdra. Csak azt hiszem, sok lesz ez egy aratógéphez, mert csak egyet ad a gépállomás.

— Lehetne kombájnnal is .. .?

— Sajnos, nem, mert az árpánk nagyon oldalas helyen van vetve. Ha ott lenne, ahol tavaly volt, akkor kombájnnal aratnánk.

— Zsákotok lesz elég?

— Talán. Csak újra be kell jelölni őket, mert a malomban esetleg elcserélődnek. Tele van a falu tsz-bélyegzős zsákokkal. Amikor a szövetkezet feloszlott, széthordták a zsákokat, és jórészük nem került vissza.

MINDENNAPI DOLGOKRÖL

folyik a szó a felsőnánai Zöld Mező Tsz dolgairól az elnök. Homoki János, Kiss Imre községi gazdasági felügyelő. Fazekas Antal tanácselnök és Koch Péter, az Üj Élet Tsz elnöke között.

— Mit csináltok most majd a marhákkal?

— Őszig legeltetjük, feljavítjuk őket — mondja Homoki —, aztán majd meglátjuk ... Ami megfelel, megtartjuk, a többit kiselejtezzük. Ha már tartunk, akkor tenyészjószágot állítunk be, húsz- huszonöt darabot. Aratás után beállítjuk a sertéseket is.

Egyre jobban visszatér a szövetkezet a régi kerékvágásba, amelyből az októberi események kizökkentették. Feloszlott a szövetkezet — ugyanúgy, mint a másik kettő a községben —, de a helybeli ellen- forradalmárok ehhez nem voltak elég erősek. Segítettek nekik a kétyiek is. Miután ott feldúlták a tanácsházat, átvonult egy részeg csoport Felsőnánára, felvonulást rendezett, azt kiabálták: „Aki nincs velünk, az ellenünk” és megtették az intézkedéseket”, hogy a termelőszövetkezetek ne működhessenek tovább. Október ■30-án kijelentették: „Munkaegység nincs, megszűnt a közös, mindenki vigye a maga részét.”

VITTÉK IS, DE HOGYAN?

Üjraelevenedett minden néhány szó nyomán, amint éppen a beszélgetés előtt visszahozták a teheneket, akik elvitték.

— Nem akartam elvinni, — mondja Nemesvári Menyhért —, otthon veszekedett is az asszony, hogy vigyem vissza, de akkor felfordult volna szegény állat. Feloszlott az Űj Barázda, nem etette senki a jószágot.

— Várjanak még egy napot, akkor kifizetjük a tehén árát, — mondja ülés Albertné —- megveszem. Nem a múltban vagyunk, hogy tönkretehetik a szegény embert. Akárhogyan is, de összehozom a pénzt, hogy kifizethessem az árát. Ha kiléptünk is a szövetkezetből, lesz talán annyi emberség irántunk, hogy megvárják még ezt az egy napot.

Meg is kapja a halasztást, hiszen ismerik a körülményeket, megértik,

MIT JELENT AZ A KIS TEHÉNKE

a parasztembernek, ha még maga elől is nekiadja a falatot. (Nem is került volna sor ilyen estekre, ha nem oszlatják szét a szövetkezeteket.) De folytassuk, csak, ahol abbahagytuk, a beszélgetésnél.

— Az ellenforradalmárok megfenyegették az öreg ülést, amiért elmondta és

az újság megírta, mennyivel jobb neki a szövetkezetben, mint azelőtt — mondja az elnök. — Azért csak ott van továbbra is.

Mert a Zöld Mező tagsága — ha kevesebben is, mint avaly —, újból csak megkezdte a közös gazdálkodást, amint biztosítottnak érezte a szövetkezet működését. Akkor még nem tudták, hogyan alakul majd a helyzet, minden család annyi földet vállalt a közösből, ameny- nyit meg tud munkálni, munkanapra dolgoznak, nem munkaegységre és meg van határozva, mennyit kell a közösbe adni a termésből, de már látják, hogy ez nem jó megoldás. Ősszel

ÜJBŐL ÁTTÉRNEK A MUNKAEGYSÉG-RENDSZERRE.

Terveikben például szerepel egy halászcsárda és egy hentesüzlet nyitása. Halastavukba áprilisban telepítették az ivadékot, most már etetni is kezdik, ebben az évben halból 60 ezer forint jövedelemre számítanak. A hentesüzlet két célt is szolgálna. Növelné jövedelmüket, aztán meg — mivel Felsőnána eléggé kiesik a forgalomból — ellátnák friss hússal a községet, nem kellene máshonnan szállítani.

Az ellenforradalom szándéka nem sikerült Felsőnánán sem. Feloszlásra kényszerítették a szövetkezeteket, de az akkori három helyett — kisebb létszámmal ugyan — most négy működik. Egyikmásik még nehézkesen ugyan, de mint a Zöld Mező, csak megerősödnek újból.

Felsőnánán manapság ezek az események.

B. I.

Hírek

— Egy női kerékpárt találtak 1957

május 28-án Tolna községben. A kerékpárt jogos tulajdonosa a Szekszárdi Járási és Városi Rendőrkapitányságon átveheti az elhagyott kerékpárt. •

*

— A Szekszárdi Játék- és Sportüzletbe kettő- és négyszemélyes gúla-sátrak érkeznek a napokban. A sátrakat 1380—1840 forintos áron lehet majd megvásárolni. A sátrakba berendezést is lehet majd venni, felfújható légmatracot és fejpárnát is. A légmatracokat 400 forintos, a felfújható légpárnákat pedig 40—50 forintos áron lehet vásárolni.

*

— Elkészült az új pálfai Sió-híd.

A Hídépítő Vállalat ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak a réginél jóval nagyobb teherbírású új hidat.

*

Moszkva lakossága melegen ün- nepelte a Külföldi Irodalmi Könyvtár' fennállásának 35. évfordulóját. A könyvtár nemcsak a moszkvaiak körében örvend nagy érdeklődésnek, hanem külföldön is. Ezt mutatják a Peking bői, Varsóból, Belgrádból, Szófiából és egy egész sor más városból érkező üdvözlő táviratok. A könyvtár jelenleg a világ 80 nyelvén, összesen két millió könyvvel rendelkezik. Negyven országból rendszeresen kap folyóiratokat és más irodalmi kiadványokat. Olvasóinak száma, több mint 20 000 főre tehető. A könyvtárat gyakran látogatják külföldi írók is.

*

— Csehszlovák varrógépek érkéz, tek a Szekszárdi Rádió- és Villany Szaküzletbe. A legújabb típusú, modern csehszlovák varrógépekkel cikk- eakk varrást, hímzést, gomblyukvarrást, sőt gombfelvarrást is lehet végezni. A nagy érdeklődést kiváltó vaarrógépeket 4200 forintos áron lehet megvásárolni.

*

— Nagymértékben növekszik az új házalok száma Dunaföldváron. Tavaly májusban például 34, az idei májusban pedig ehhez viszonyítva már 44 ifjú pár kötött házasságot. A lakáshiány enyhülése, amely főleg több közületi épületnek a lakosság rendelkezésére bocsátásából ered, egyik elősegítője a családalapításnak Dunaföldváron.

*

— Olcsó, 120 forintos áron kapható, könnyen mosható zöld vászon ing-blúzok érkeztek a Szekszárdi Sport- és Játéküzletbe.

*

— Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a gépkocsik for- galombaállítása óta világszerte körülbelül 2 millió ember vesztette éle, tét gépkocsi okozta balesetek következtében. A súlyos és könnyebb sérültek száma ennek többszöröse.

*

— 220 kateszteri holdon vetettek az idén pillangós növényeket a Nagytormási Állami Gazdaság főüzemegységében. Ezáltal a jövő évben már biztosítva lesz a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány az állatok részére.

*

— Nikkelezett, R 26-os női kerékpárok érkeztek a Szekszárdi Vasboltba. A világító pedálokkal és Bowden első fékkel ellátott kerékpárokat 1300 forintért lehet megvásárolni.

*

— Ausztria már évek óta tartja a világrekordot a kis- és közepes jövedelmek megadóztatásában. A nagyobb jövedelmeknek viszont kisebb adót vetnek ki, mint más kapitalista országokban. A kereseti adóhoz egész sor ugyancsak igen magas közvetett adó járul, forgalmiadó, fogyasztási adó, vámok stb.

Döbröközön társadalmi munkával javították meg az utakat a gabonabehordásra

készültek a munkával, sőt, csütörtökön a község többi határrészében is végeztek az utak javításával, összesen mintegy ötvenen végeitek egy-egy napi társadalmi munkát az utak javításán, s ezzel közel 3000 forint kiadástól kímélték meg községüket a döb- röközi gazdák.

Rövidesen rendbehozatja a tanács a kertekaljai fahídat is és ezzel a községbeli dolgozó parasztok egyik legfontosabb és legnagyobb munkájának, a nyári betakarításnak az előfeltételét.

A társadalmi munkák mellett lépésről lépésre valósítják meg a községpolitikai terv feladatait is Döbrö- közön.

Jelenleg a szőlőhegy és a falu közötti gyalogjárda építése folyik, rövidesen megkezdik a szőlőhegyi napközi otthon építését is. Gyulajon is gondolt már a tanács az utak és hidak rendbehozatalára, itt azonban még csak a költségvetések elkészítésénél tartanak, s félő, hogy annak jóváhagyására olyan későn kerül sor, hogy a behordás idejére a dolgozó parasztokon az már nem fog segíteni.

Nagy Ferepc

KISZ HÍREK

Június 10-én a belvárosi párt- szervezet helyiségében városi küldöttértekezletet tartott a Szekszárdi KISZ Bizottság. 350 fiatal képviseletében 38 ifjúkommunista tárgyalta meg a város területén az ifjúsági szervezőmunka gddigi eredményeit és szabta meg az elkövetkező idők feladatait. A tervek között szerepel, melyek megvalósításával megbízták a városi szervező bizottságot, egy nyári sátortábor megszervezése,, a város kiszistái- nak találkozója, a város környékén egy vikendház felépítése. Hosszan foglalkozott az értekezlet a parasztfiatalok közt végzendő politikai munkával és feladatul tűzte ki a parasztfiatalok bevonását a KISZ- be. Sok szó esett arról, hogyan viselkedjenek a KISZ-tagok, hogy magatartásban is példát mutassanak a többi fiataloknak.

A Városi Párt Intéző Bizottság nevében Szendi Pál elvtárs elismeréssel nyilatkozott a városban folyó ifjúsági munkáról, de rámutatott arra is, hogy különsen a politikai nevelés és felvilágosítás terén még sok a kívánnivaló a KISZ szervezetekben.

A 19-es kommunisták nevében Szabó Lajos elvtárs szólt a fiatalokhoz és elmondta, hogy 38 évvel ezelőtt ugyanezen a napon és ebben a teremben tartotta gyűlését a szekszárdi KIMSZ-szervezet, ahol megválasztották a küldötteket a KIMSZ országos kongresszusára. Szabó elvtárs fényképeket mutatott Krammer Sándorról — aki 1919-ben létrehozta Szekszárdon a KIMSZ szervezetet — a KIMSZ kongreszszusról és javasolta a fiataloknak, hogy gyakran rendezzenek találkozókat, beszélgetéseket a 19-es elvtársakkal, akik sok segítséget tudnak adni az ifjúság kommunista nevelésében.

*

A szekszárdi gimnázium KlSZ-szerve- zete június 12-i taggyűlésén megemlékezett Zalka Mátéról. A legendáshírű sza- badsághős nagyszerű életéről és forradalmi haditetteiről Pollák Andor elvtárs tartott előadást. Az előadás után partizánélményeiről beszélgetett a fiatalokkal.

*

Tolnanémediben is munkához láttak a fiatalok legjobbjai, hogy létrehozzák a KISZ-t. A kendergyárban létrejött a Szervező Bizottság és a gyári pártszervezet irányításával és segítségével hozzákezdtek a szervezőmunkához.

A

termelőszövetkezetben megteremtődött a lehetőség a KISZ létrehozására és szombaton megalakult a szervezet.

*

A kisszékelyi EPOSZ-szervezet tagjainak többségét is foglalkoztatja a gondolat, hogy az ifjúsági élet továbbfejlesztése érdekében KISZ-t hozzanak létre. Eddig 15 EPOSZ-tag töltötte ki KISZ felvételi kérelmét és rövidesen megtörténik a szervezet átalakítása és ezzel további lehetőségek nyílnak a kisszékelyi fiatalok előtt a még több kulturális és sportolási lehetőség megteremtésére.

*

Váralján és a mázai téglagyárban is megalakították a fiatalok a KISZ- szervezetet. Ezzel a bonyhádi járásban 18-ra emelkedett a szervezetek száma. A tagok száma mintegy 400.

Elaőkerék rugózatát készítenek a Dongó motorokhoz

A Tolnai Fémtömegcikk KTSZ kollektívája az elmúlt napokban készítette el a mintapéldány elsőkerék rúgószerkezetét a Dongó segédmotorkerékpárokhoz. A kezdeti kísérletek eredménnyel végződtek. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben még tökéletesítik a rúgózóberendezést, főleg azzal, hogy könnyebbé teszik és ezáltal olcsóbban is tudják majd előállítani. Ha megfelelő lesz a kereslet, akkor a tömeges készítést is elkezdik.

Borjukarám az almáskertben

A Nagy tormási Állami uazaasag aimas- kertje, ahogy a puszta egykori uradalmi cselédjei mesélik, a Peck Rezső uraság idejében magas drótkerítéssel volt körüliévé és az uraság az értékes Jonathán- almát drága pénzért adta el. a ,,potya- dékából” pedig évenkint 100—120 liter pálinkát főzetett. Most az almát, még meg sem érik, már zölden leeszi a serdülő ifjúság a fákról. (Márcsak az ebből származó vérhasmegbetegedések kiküszöbölése érdekében is jó lenne ismét magas kerítéssel körülvenni az almáskertet.)

Felemelték a tanulók bérét a Tolnai Selyemfonógyárban

Az elmúlt hónapokban mintegy háromszáz új dolgozót vettek fel a Tolnai Se- [yenfonógyárban. A korábban jött új munkásnők közül már többen a régebbi munkások teljesítményét is elérik, ezzel keresetük is megnövekszik. A leányszállást is azért építették, hogy kényelmesebbé tegyék az új munkások életét.

S most az elmúlt héten lehetőség nyílt arra is, hogy felemljék a tanulóidő órabérét. Ezeideig 2.80 forint volt az órabér, most 3.11 forintos órabért fizetnek

7 f

a fonodái és cérnázói tanulóknak. Az új dolgozók körében ez az intézkedés megelégedést váltott ki.

A novenaeKOor/aK peaig, melyeimen a gyümölcsös területére építettek karámotj a fák törzséről tépkedik az ízletes faháncsot. A héjuktól megfosztott, kopaszdere- kú fák, amelyekről az almatermés már zöld diónagyságban fogyasztásra kerülj ha beszélni tudnának, most biztosan így kiáltanának fel: ,.Miért is ültettelek bennünket, emberek!” Reméljük, az „illetékesek” is felfigyelnek az almafák siralmas állapotára.

H. T.

munkával is elősegítse“ — mondja s határozat is a kommunisták számára.

Ennek nyomán a május végi tanács ülésen a dolgozó parasztok kezdeményezésére határozott úgy a döbröközi tanács, hogy a tavaszi olvadás és nagy esőzések miatt megrongálódott utakat társadalmi munkával javítják meg. A tanács ugyanis felvetette hogy a féloldalt kimosott utakon igen veszélyes és körülményes les2 a gabona- és a szénabehordás.

Az utak rendbehozásának költsége nem szerepelt a községpolitikai tervben, azért a dolgozó parasztok llegszorgalmasabbjai már a tanácsülésen vállalkoztak egy-egy napszámmunkának megfelelő társadalmi munkára.

Különösen a község és a szőlőhegy közötti út javítása volt sürgős, mert a hegy körül több mint 2000 holdas határrészből csaknem teljesen lehetetlennek látszott a közelgő ga- bonabehordás. Ezen az úton több mint 30 dolgozó paraszt vett részt a társadalmi munkában, s mintegy 70 köbméter földet mozgattak meg az út javítása során. A nagy kapálási munkák ellenére is egy hét alatt elA legutóbbi évek kissé öntelt politikai légkörében magunk között, kom munisták között is egyre kevesebb szó jutott a felszabadulást követő években egyébként jól bevált társadalmi munkának. Úgy tűnik, mintha az utca, a falu szépítésének, gyarapításának közös gondjait csak pénzzel, adóból és egyéb illetékekből származó állami beruházással lehetne megoldani. Az ellenforradalom okozta károk és nehézségek azonban újból felelevenítették a közösség és a közvagyon iránti legbecsületesebb érzéseket az emberek legjobbjaiban, s ma már egyre többet hallani újból a társadalmi munkáról.

Közel egy hónapja, május 26-án a Tolna megyei kommunisták aktíva értekezletén is sok szó esett a társadalmi munka jelentőségéről, sőt a pártértekezlet határozatában is kitért annak fontosságára.

„A kommunistáknak kötelességük a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezését felkarolni és • megszervezni. Az elkövetkező időszakban különösen szükséges, hogy a beruházások csökkenése végett pl. az utak, vízlevezetők, középületek, iskolák stb. karbantartását a lakosság társadalmi