Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-08 / 133. szám

1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JÚNIUS 8. Ä Tolna megyei ellenforradalmi vezetők a bíróság előtt JV. A. Bulganyin és JV. Sx. Hruscsov megérkezett Finnországba (Folytatás az 1. oldalról.) még sok fegyver van a hazátlan brigantik kezében, fjl kell szedni tőlük. (Ezt természetesen a kommunistákra értette.) A bírósági épületben lezaj­lott eseményeket fegyveresen fedez­ték, egy rendőr és egy katona vé­gezte el ezt a feladatot. A nemzeti bizottság utasítása alap­ján küldték el az előbb említett sze­mélyeket, akik mind kommunisták és munkáskáderek voltak. A rendőrségnél is a nemzeti bi­zottság intézkedett, s ott Tóth Lajos szerepelt a legtöbbet, de Szakái Fe­renc és még néhány társuk is ott volt. Tóth mindenek előtt azt kifogá­solta, hogy a rendőrség követelé­sei között nem szerepel politikai jellegű követelés, hanem csupán a rendőrség belső életével kap­csolatos kérdések. Szükségesnek tartotta, hogy a követeléseket sürgősen egészítsék ki olyan ki­tételekkel, amelyek hűen kifeje­zik a rendőrség álláspontját az adott politikai helyzetben. A rendőrségen is, akár csak iaz igaz­ságügyi dolgozóknál, a kommunista vezetőket „tartósan szabadságolták’*. Amikor az egyik beosztott megkér­dezte, hogy egyik-másik személyt miért kell elbocsátani, akkor azt fe­lelték, mert nem felel meg a kiala­kult társadalmi rendnek, de ÁVH- besúgó is. Dr. Tóth Lajcs egyébként olyan utasítással küldte el „szabadságra“ a kommunista vezetőket, hogy az ut­cán ne mutatkozzanak, a rendőrségi épületbe ne menjenek, egyenruhá­jukat ne hordják. Az elbocsátott személyek a bejelentéstől már nem is közlekedhettek szabadon az épület ben, minden lépésüknél géppiszto­lyé« őr volt jelen. Dr. Tóth Lajcs megkérdezte az egyik tanútól, hogy agresszív módon lépett-e fel a rendőrségi épületben? — A tanú a következőket mondotta. — ezt mondani nem lehet, de az tény, hogy mindennek Ön volt a mozgató ereje, az történt az épületben, amit Ön akart. A nemzeti bizottság tagjai egyéb­ként, amikor „meglátogatták“ a a rendőrséget, aziránt érdeklődtek, hogy a rendőrség és a honvédség kinek a kezébe adott fegyvert. E téren különösen Kapitány és dr. Tóth érdeklődött igen erősen. Ezenkívül afelől is érdeklődtek, hogy a± épü­letben tartózkodik-e ÁVH-s, mert attól kell tartani, hogy a tömegek megrohanják az épületet. (A per fo­lyamán számos tanú hangoztatta: a városban nem volt olyan hangu­lat, hogy megtámadják az ÁVH-so- kat és felkoncolják őket — ha csak az nem, hogy a kialakult rendszer ezt meg nem teszi). Megtiltották hogy az épületbe be­engedjenek ÁVH-st, vagy hozzátar­tozóját. A tárgyaláson sok szó esett a nejn- zetőrség és a rendőrség kapcsolatá­ról. A tárgyalások során tisztázódott a helyzet. A nemzetőrség parancsnoka, Székelyhídi Géza adott utasítá­sokat, tényleges parancsnoka volt valamennyi fegyveres erőnek. Székelyhídi egyébként sem tartotta valami megbízhatónak a rendőrsé­get, mert tanúvallomás szerint, a fegyvereket át akarta Szállítani ah­hoz a katonai egységhez, amely fel­lázadt parancsnoka ellen. A rend­őrök iránt egyébként joggal volt bizalmatlan Székelyhídi. Hisz kifo­gásolták a többi között azt, hogy olyan büntetett előéletű személyek­nek adtak fegyvert, akiktől már megelőzően a rendőrség elszedte azt. Ilyen személyek voltak azok is, akik a városi tanácstól erőszakkal vitték el a fegyvereket — tehát, el­rabolták. — A rendőrség ennek a kifogásának hangot adott, de az ígé­retnél többet nem kaptak. A fegy­verek továbbra is ezeknek a szemé­lyeknek a kezében volt. A városban igen sokat vitatott do­log volt novemberben, hogy van­nak-e a hegyekben ellenforradalmá­rok, vagy nincsenek, mennyi fegyve­rük van, és azok milyen tűzerejűek. Erre is fény derült pénteken dél­előtt. Csikós Vince tanú azt vallotta, hogy látta, amint vasárnap dél­előtt a rendőrség épülete elől autóval vittek el fegyvereket. Amikor erről értesítette a nemzet­őrség parancsnokát, azt a választ kapta, hogy a nemzeti bizottságtól jött az utasítás, hogy fegyvereket ne adjanak át a szovjet csapatok­nak. A bíró itt a vallomást megszakította és megkérdezte Székelyhídi tői: A vádlott a per egész ideje alatt arról beszélt, nem tudott arról, hogy ki adott utasítást a fegyverek elszállítására és igyekezett megaka­dályozni, amikor erről tudomást szer zett. Most a tanú azt vallja, hogy Ön tudott az egész dologról és az épü letben tartózkodott, nem tett ennek megakadályozására semmit. Mi a tény? A vádlott tagadja a tanú állítá­sának valódiságát. Ezért a bí­róság elrendeli a szembesítést. Csikós Vince Székelyhídi sze­mébe mondta a már említett tényeket. A tárgyalás egész menete idején arról beszélt Székelyhídi, hogy az ÁVH-sokat védőőrizetbe vették, s a családokat erről értesítették, megnyugtató üzeneteket ad­tak a hozzátartozóknak. Erre vonatko­zóan Schmauzer Györgyné vallomása rá­cáfolt. Elmondotta, hogy november 1-én tartóztatták le férjét, másodikén elment megkeresésére. Végül arról értesült, hogy a börtönben van. Engedélyt kért arra, hogy beszélhessen vele. Ezt nem engedték meg. Akkor olyanirányú kérést adott elő. hogy legalább élelmet hoz­hasson férjének. S a nagyszerű védőrizet ürügyén ezt is megtagadták. Másnap is hasonló volt a helyzet. Kérésükre 3-án a börtönnél azt a felvilágosítást kapták, hogy két hét múlva lesz látogatás és akkor megnézhetik és beszélhetnek fér­jükkel. így nézett tehát ki az a „nemes v szándékú” védőrizet, amelyről dicsőitő himnuszokat zengett Székelyhídi Géza. Milyen hatáskörrel működött a nem­zeti bizottság? Ez is igen jelentős kér­désként szerepelt. A vádlottak azt állí­tották, hogy csak városi viszonylatban tettek intézkedéseket. De akkor, amikor a bíró felolvasta a dr. Tóth által aláírt megbízó levelet, amelynek fejlécén1 a következő szerepelt: „Tolna megyei nemzeti bizottság” — elállt dr. Tóth szava s csupán azzal védekezett, hogy ez a megbízólevél és számos más levél is a megyei tanács épületében íródott, 5 „csak” aláírta. Meg sem kísérelték a védekezést az ellen az okmány ellen, amelyet az ügyész nyújtott be — és amelyet Kistormáson találtak meg. (Szö­vegét a mai lap 1. oldalán közöljük.) Sik János vallomása ugyancsak nehe­zítette és tisztázta dr. Nagy István hely­zetét, szerepét. Elmondotta, hogy dr. Nagy- tudott a megyei vezetők leváltásá­nak szándékáról és ezt elő is segítette azzal, hogy javasolta a nemzeti bizott­ság elnökségének e témának megvitatá­sát. Elmondotta Sik János, hogy dr. Nagy István kifejtette előtte: a nemzeti bizottság állami berendezkedés szerve lesz. Elmondotta azt is, hogy ő szemé­lyesen többször ott járt a nemzeti bizott­ság elnökségénél és többször látta, hogy dr. Nagy utasításokat adott számos fel­adat végrehajtására. A tanúk kihallgatása után a bíróság a vád és védelem részéről kért bizonyí­tási indítványokat, kiegészítéseket, s en­nek nyomán úgy határozott, hogy a vád részéről egy. a védelem részéről két ta­néit kíván kihallgatni. A bíróság ezután ismertette a birtoká­ban levő írásos bizonyítékokat, majd az ügyész elmondotta vádbeszédét. A vádbeszédet vasárnapi számunkban közöljük. Helsinki (MTI). A finn köztársasági elnök és a finn kormány meghívására csütör­tökön Helsinkibe érkezett N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének tagja. Bulganyinnal és Hruscsowal együtt érkezett. A. A Gromiko, a Szovjetunió külügymi­nisztere, N. A. Mihajlov, a Szovjet­unió művelődésügyi minisztere, I. A. Szeröv hadseregtábomok, P. B. Kumikin külkereskedelmi miniszter- helyettes, M. Sz. Malinyin hadsereg­tábornok, L. F. Iljicsov, a külügy­minisztérium kollégiumának tagja, F. F. Molocskov külügyminisztériumi osztályvezető és Sz. A. Afanaszjev külügyminisztériumi osztályvezető­helyettes. Velük együtt érkezett a Vuori Finnország moszkvai nagykö­vete. Sukselainen finn miniszterelnök többek között a következő beszéd­del üdvözölte a Helsinkibe érkezett, szovjet vendégeket: — A mai napon megkezdődött lá­togatásukat elsőrangúan fontos ese­ménynek tekintjük országaink kap­csolatainak történetében. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk annak, hogy a legközelebbi napokban be­mutathatjuk Önöknek hazánkat, s megismertethetjük Önöket hazánk életével. A nemzetközi kölcsönös megértés szempontjából fontos, hogy két szomszédos ország vezető állam- férfiainak lehetőségük nyíljék a személyes kapcsolatok felvételére és megerősítésére. Megelégedéssel ál­lapítjuk meg, hogy az Önök kísére­tében olyan szovjet állampolgárok csoportja van, akik vezető helyet fog lalnak el hazájukban, szívélyesen köszöntjük őket Önökkel együtt, s reméljük, hogy valamennyien jól érzik majd magukat finn földön. Hangsúlyozta, hogy a két szomszéd nép megtalálta a barátság útját. Finnország és a* Szovjetunió kapcso­latai a kölcsönös megbecsülés, a bi­zalom és a megértés alapjára épül­nek. N. A. Bulganyin, a szovjet minisz­tertanács elnöke Sukselainen finn miniszterelnök üdvözlő szavaira töb­bek között a következőket válaszol­ta: — A szovjet—finn kapcsolatok alapjait az állami szuverenitás és függetlenség kölcsöne» tiszteletének, az egyenjogúságnak és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás­nak megingathatatlan elvei alkot­ják. A békés egymás mellett élés­nek ezek az elvei megteremtették a szükséges feltételeket ahhoz, hogy országaink között a jószomszédi kap­csolatok sokoldalúan fejlődjenek. Elősegítették közöttünk a kölcsönös megértést és a bizalmat, a kölcsö­nösen előnyös kereskedelem és a Zarubin a szovjet-amerikai kulturális kapcsolatok bővítéséről Washington (TASZSZ). Zarubin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, több javaslatot tett az amerikai külügy­minisztérium illetékes szerveinek a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kulturá­lis, tudományos és műszaki kapcsolatai­nak jelentős kibővítésére. Ezek a javaslatok magukban foglalják színművészek, zeneművészek, tánc- és zeneegyüttesek kölcsönös látogatásait, orvosi és egészségvédelmi, geológiai, ke-, reskedelmi, kohászati és szénbányászati szakemberek küldöttségeinek cseréjét, valamint a két ország tanárainak és ta­nárnőinek kölcsönös látogatását. A külügyminisztérium megbízottja ki­jelentette Zarubinnak, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma megvizs­gálja a szovjet javaslatokat, továbbá, hogy az Egyesült Államok még ebben az évben hajlandó néhány küldöttség­csere lebonyolítására. gazdasági együttműködés, a kulturá- tele bennünket, szeretném külön is lis és a tudományos kapcsolatok meg hangsúlyozni azt az értékes szolgála- szilárdítását. tot, amelyet a finn főváros lakói a Amikor Helsinki polgáraihoz szó- Szovjetunió és Finnország közötti lók, akik olyan barátilag köszöntőt- kapcsolatok fejlesztésének tettek. A finn sajtó üdvözli Bulganyin és Hruscsov megérkezését A finn közvélemény és sajtó ér­deklődésének központjában Bulga­nyin és Hruscsov finnországi látoga­tása áll. A látogatás iránt egyébként külföldön is nagy az érdeklődés. En­nek bizonyítéka egyebek között áz, hogy külföldről tizenhat hírügynök­ség, 28 lap és 11 rádió és televíziós társaság több mint 100 tudósítója ér­kezett a napokban Helsinkibe. A finn sajtó a látogatás jelentősé­gét méltatta. Cikkeiben kiemeli, hegy a Helsinkiben lezajló megbeszélések­nek kimagasló jelentőségük lesz a bizalmon és a kölcsönös megértésen alapuló szovjet—finn baráti kapcso­latok elmélyítésében. A lapok utal­nak arra is, hogy a látogatás jóté­kony hatással lehet az egész észak­európai helyzetre. Maakansa, az agrárszövetség köz­ponti lapja „Nagyszerű látogatás'* című vezércikkében azt írja, hogy a szovjet vezetők érkezése kimagasló esemény. Amikor a látogatás jellegét értékeljük — hangsúlyozza a lap — tekintetbe kell vennünk, hogy ven­dégeink a világpolitikában központi szerepet betöltő nagyhatalom vezető államférfiai. A Helsinkin Sanomat szerint Bul­ganyin és Hruscsov látogatása a há­ború utáni finn—szovjet viszony leg­nevezetesebb eseményei közé sorol­ható. Ugyanígy értékeli a látogatást a Kansan Uutiset című lap. Megkezdődtek a bolgár-magyar pártközi tárgyalások Pentek délelőtt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székházában megkezdődtek a tárgyalások a Bol­gár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége között. A bolgár delegáció vezetője Todor Zsivkov, a BKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja. A küldöttség tagjai: Anton Jugov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, Rajkó Damjanov, a BKP Politikai Bizottságának tag­A Hollar JMépkoztarsasag kormány- es pártküldöttsége Anton Jugovnak, a mi­nisztertanács elnökének, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizottsága tagjá­nak és Todor Zsivkovnak, a BKP Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezeté­sével pénteken reggel megtekintette a Budapesti Ipari Vásárt. Résztvettek a lá­togatáson a bolgár delegáció szakértői és tanácsadói is. A vendégeket, akiknek kí­séretében volt dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP intéző bizottságának tagja, a ja és Karlo Lukanov, a BKP Köz­ponti Bizottságának tagja. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, az intéző bizottság tagja vezeti. A kül­döttség tagjai: dr. Münnich Ferenc, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Kiss Károly az MSZMP inr téző bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Horváth linre az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. (MTI) v aoai cxí a lciii dl uacigu jauus jvuuu* ca gépipari miniszter, Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, Tausz János belkeres­kedelmi miniszter és dr. Pongrácz .Kál­mán, Budapest főváros tanácsa végre­hajtó bizottságának elnöke üdvözölte, majd együtt tekintették meg a vásárt. A vendégek érdeklődéssel ismerkedtek meg a főváros iparának új gyártmányaival és elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Ezt követően Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter villásreggelit adott a bol­gár kormány- és pártküldöttség tisztele­tére a Tóterasz étteremben. (MTI) Magyarországra érkezett a szovjet mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének küldöttsége A MEDOSZ elnökségének meghívá­sára pénteken délelőtt Magyarországra érkezett a szovjet mezőgazdasági dolgo­zók szakszervezetének háromtagú kül­döttsége. A küldöttség tagjai I. G. Roga- csova, a Szovjet Mezőgazdasági Dolgo­zók Szakszervezetének titkára, P. M. Bo- gatyilov, a szakszervezet munkatársa és V. G. Volcsihin, a krasznodári gép- és traktorállomás vezetője. A szovjet vendégek fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent többek kö­zött Borbás Lajos, a MEDOSZ országos elnöke. Ott volt a fogadáson Sz. Sz: Szatucsin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára is. (MTI) Végétért az országgyűlés júniusi ülésszaka Az országgyűlés csütörtöki ülésén Apró Antal elvtárs beszéde után, An- tos István pénzügyminiszter elfogadásra javasolta a vita során elhangzott módo­sító javaslatokat. Az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta a népgazdasági ter­vet, a költségvetést és a költségvetési törvényt, a beterjesztett módosításokkal. A napirend következő pontja az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat volt. Az előadó, Gábri Mihály után Erdei Ferenc és Su- hajda József képviselők szóltak hozzá. Az országgyűlés a törvény-javaslatot egy­hangúlag megszavazta. Az állampolgárságról és a külföldiek­kel kötött házasságról szóló törvény- javaslatokat — Kristóf István előadói beszéde alapján — együttesen tárgyalta az országgyűlés. Dinnyés Lajos és Gyar­mati Sándomé képviselők hozzászólása után, mindkét törvényt elfogadták. Ezután három új parlamenti bizottsá­got választoltak (államigazgatási, épí­tésügyei, munkaügyi bizottság). Elhangzott még hét interpelláció, me­lyekre a miniszterek válaszoltak. Rónai Sándor ezután berekesztette az országgyűlés júniusi ülésszakát. fl szociális albizottság ülése Az országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának korábbi határozata értelmében szociális albizottság alakult, hogy az egész országra kiterjedően meg­vizsgálja a különböző szociális problé­mákat. Az albizottság — dr. Bárczy Gusztáv elnökletével — pénteken tar­totta első ülését az Országházban. A tanácskozás napirendjén a csökkent munkaképességűek ’elhelyezésével, fog­lalkoztatásával és bérezésével kapcso­latos kérdések szerepeltek. A bolgár kormány­áé' pártküldöttség as Ipari Vásáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom