Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-30 / 152. szám

1957. JÚNIUS 3«. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Eisvejke hű marad régi jó hírnevéhez! Szívesen adják leleslege^gabonájukat Kisvejke község lakói szorgalmas emberek, mindig tudják a kötelessé­güket. Az elmúlt évekre visszate­kintve, első volt a község a begyűj­tésben járási és megyei viszonylat­ban is. Kisvejkén, mint az ország bármely részén, örömmel fogadták a kötelező állami beszolgáltatás eltör­lését. A tanácsüléseken és egyéb ösz- szejöveteleken azonban többször esett szó arról, hogyan lesz biztosítva az ipari munkások kenyérrel való ellá­tása. Az elmúlt héten vb ülésen beszél­ték meg a gabona aratásával, behor- dásával és a szérűk kijelölésével kapcsolatos problémákat. Ekkor szó- bakerült a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a nyári mezőgaz­dasági munkákról, valamint a gabona értékesítéséről és felvásárlásáról. A kisvejkei gazdák általában, meg­elégedéssel fogadták a kormány erre vonatkozó intézkedéseit, s úgy számí­tanak, hogy községük ezúttal sem marad el a kötelesség teljesítésében hű marad régi, jó hírnevéhez. Feles­leges gabonájukat szívesen adják el az államnak. Ahogy Néma Miklósné- tól, a község VB titkárától hallottuk az újonnan alakult Szabadság Tsz tagjai már arról beszéltek, hogy együtt adják el felesleges gabonáju­kat és szállítási szerződést kötnek, hogy megkaphassák a mázsánkénti 100 forint előleget és a 10 forintos fel­árat. TILTAKOZÁS! Engedjék gyermekeinket épségben, egészségben felnéni! Böleske község dolgozóinak tiltakozása az atomháború ellen Bölc-ske község lakói még élénken emlékeznek az első és a második világháború borzalmaira. Sok árván maradt gyermek siratja apját, sok asszonj szentéből még ma sem apadt ki a könny az elveszett apát, fiút siratják. Most, hogy eddiginél még borzalmasabb háborúra készülnek a nyugati nagyhatalmak, tiltakozó aláírási mozgalom indult el a község­ben. „A nagyhatalmakhoz fordulunk tiltakozó aláírásunkkal. Azonnal hagyják abba az atomháború előkészítését Engedjék gyermekeinket épségben, egészségben felnőni!’' A község lakói közül eddig 225-en írták alá az ívet, s azzal küldték be a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságához, hogy továbbítsa til takozásukat az ENSZ-hez. 180 hold gabonát akar learatni Lengyel Tibor, a dalmandi gépállomás kombájnosa SZAKSZERVEZETI ELET A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa 112 szervezett dolgozó gyer­mekét üdülteti Tordason és Balaton- lellén. * A nemzetközi szakszervezetek ado­mányából az SZMT 120 darab élelmi­szercsomagot osztott szét a megyében a rászorult szervezett dolgozók kö­zött. * Kanter András öregségi nyugdíj - kérelmét a Társadalombiztosítási Ta­nács elfogadta, figyelembe vette a régi munkakönyvben szereplő munkaviszo nyát és így a 10 év szükséges munka­viszonya megvan szesül. és nyugdíjban ré­A Társadalombiztosítási Tanács Kovács István öregségi járadék fel­emelése iránti kérelmét elfogadta. A közalkalmazottak szakszerveze­tének területi bizottsága • a II. ne­gyedévben 66 szervezett dolgozót ré­szesített üdülésben. Negyvenegy szer­vezett dolgozót részesítettek munka- nélküli segélyben, hét dolgozót rend­kívüli segélyben és 910 Ft-ot szülési, illetve halálozási segély címén fizet­tek ki. HÍREK — Ügyeletes orvos Szekszárdim Dr. Ferenczy József. Címe: Rákóczi u. 19. Telefon: 25—50. * — A rostocki egyetem diákjainak több mint kétharmada vállalta, hogy a nyári szünetben 14 napon át dol­gozik a mezőgazdaságban és az építő iparban. Három diák és két docens bizottságot alakított és elhatározták, hogy kőműves és lakatos brigádot szerveznek és így segédkeznek az épület-javításokon. * — Csehszlovák gyártmányú na gvítógépeket vásárolhatnak a Szek­szárdi Villany- és Rádióüzletben fényképészek, 2700 forintos árban. Ezenkívül érkeztek az üzletbe né­met gyártmányú Super Dolina 2. és Altix 5 márkájú fényképezőgépek is. • — A lengyeli méhészeti szakiskola amel; eddig 5 hónapos időtartamú volt, az 1957—58-as tanévben már egy éves lesz. Az 1958—59-es tanév­től kezdve pedig már két évig kell majd annak az iskolában tanulni, aki okleveles méhész akar lenni. • — A Német Demokratikus Köztár saságban 1957 első negyedében 89 új termelőszövetkezet alakult. Az NDK III. típusú termelőszövetke­zetei az év első negyedében 44.8 szá zalékkal több húst és 11.7 százalék­kal több tejet adtak az államnak, mint 1956 első negyedében. Ugyan akkor az egyénileg dolgozó parasz­tok csak 19.2 százalékkal több húst és 7.8 százalékkal több tejet vittek piacra, mint 1956 azonos időszaká­ban. • — A pincehelyi kultúrcsoport ma este mutatja be harmadszor’ a Nagy­mama című színművet a pincehelyi kultúrházban. A helyi bemutatók után Simontomyára, Bonyhádra és Tamásiba mennek vendégszereplés­re a kultúrcsoport tagjai. * — Tavaly kezdték meg a Wo­sinszky Mór utca kikövezését. Most a kövesút két oldalán lévő útpatká- kat is kikövezik és ezáltal az eddig porosnak ismert utcát viszonylag pormentessé teszik. • — Egy volt indiai maharadzsa díszes síremléket csináltatott nemré­giben kihúzott fogának. A síremlék pontos utánzata a maharadzsa fo­gának — természetesen sokszoros nagyításban. • — A Magyar Repülőszövetség szék szárdi tagjai hangárt építenek társa­dalmi munkával az őcsényi repülő­téren. A hangár építése azért vált szükségessé, mert előreláthatóan a közeljövőben motorosgépet is kap a szövetség. iiiiiMimniiiiiiiiiiH 11 I ri~r ' i A KENYÉR- ÉS TAKARMÄNY GABONA FELVÄSÄRLÄSI ÁRA Több dolgozó paraszt kérésére közöljük, hogy gabonafeleslegével minden dolgozó paraszt szabadon rendelkezik. Ha az államnak ajánlja fel felvásárlásra, a következő árakat kapja: Búza mázsánként 200—210, rozs 180—220, takarmányárpa 190—230, zab 180—220, sörárpa 280 forint. Tájékoztatásul még azt is közöljük, hogy egyes községekben a kifize­tendő árat a kínálat és a piaci helyzetet alapulvéve az árhatárokon belül hosszabb időszakra a felvásárló szervek megállapíthatják. HOGYAN FIZETHETIK PÉNZBEN A FÖLDADÓT A NÉGY HOLDON ALULI GAZDÄK? A pénzügyminiszter 24/1957. (VI. 16.) P. M. számú rendelete szabá­lyozza az 1957. évre kivetett föld­adónak pénzben, valamint búzát he­lyettesítő egyéb terményben való lerovását. A rendelet szerint a földadónak pénzben fizetése esetén (csak a négy holdon aluliak fizethetik pénzben) 1957. évben a búzát kilónként 2.20 forinttal kell számítani. A földadó fizetési kötelezettségé­nek búza helyett egyéb terménnyel való teljesítése esetében száz kg búzának 110 kg rozs, \agy 100 kg árpa, vagy 80 kg sörárpa felel meg. A rendelet részletesen, külön ár­csoportonként megállapítja az átszá mítás kulcsát arra az esetre is, ha a földadó lerovása búza helyett bor­ral történik. A gazda abban az eset­ben fizethet más terményben, ha a vetőmagon és személyi szükségletén felül nincs búzafeleslege. CUKORRÉPA TERMELÉSI VERSENY A szerencsi járás mezőgazdasági állandó bizottsága határozatot hozott a járás talajerő gazdálkodásának meg javítására és újjáélesztette a két­száz mázsás cukorrépatermelési moz­galmat. A végrehajtó bizottság a határozat alapján — a Szerencsi Cukorgyárral egyetértésben — megállapította a két­százmázsás cukorrépatermelési ver­seny feltételeit és a VB egyben ver­senyre hívta ki az ország összes já­rásait, a cukorgyár pedig az összes cukorgyárakat. A húsz pontból álló versenyfeltétel a talajkiválasztástól kezdve, a répa átaadásáig megszabja azokat a felté­teleket, amelyek útján a kitűzött cél elérhetővé válik. A versenyt 1958. januárjában ér­tékelik. Ennek elvégzésére az Élel­mezésügyi Minisztérium Cukoripari Igazgatóságát kérték fel. HOL LESZNEK VÁSÁROK? Országos állat- és kirakodóvásár lesz július 1-én, hétfőn: Decsen, Tol­nán. Július 2-án, kedden a megyében nem lesz vásár. Somogy megyében: Somogysásdon, Zala megyében pedig Zalaszántón. Július 3-án, szerdán a megyében Hőgyészen és Miszlán, Ba­ranya megyében pedig Villányban. Július 4-én, csütörtökön a megyében nem lesz országos állat- és kirakodó- vásár. Baranya megyében Sásdon lesz. Az országos pártértekezlet vitája a beszámolókról (Folytatás a 2. oldalról.) A mandátumvizsgáló bizottság je­lentését a pártértekezlet egyhangú­lag elfogadta. Nagyfokú éberségre van szükség Biszku Béla az ' ellenforradalmi szervezkedés felszámolásáról tájé­koztatta a pártértekezletet. Elmon­dotta, hogy a belügyminisztérium szervei egyrészt az ellenforradalom bűnöseinek felkutatásában, más­részt az új ellenforradalmi szervez­kedések leleplezésében munkálkod­nak. Mindkét feladat megoldása ki­élezett osztályharc közepette folyik, hiszen az ellenség menteni próbálja az embereit. Mindenekelőtt az ellenforradalmi szervezkedés vezérkarát és törzska­rát semmisítjük meg és tesszük ár­talmatlanná, hogy az ellenforrada­lom ,,közkatonái“ is lemondjanak terveikről s feladják a proletárhata­lom elleni harcukat. Biszku Béla ezután az ellenség megváltozott taktikájáról szólott. Az ellenség mély illegalitásba vonult és onnan támad a munkásosztály ha­talmára. Amerikai útmutatás szerint állandó nyugtalanságban igyekszik tartani a dolgozókat, erre minden eszközt felhasznál. Az imperialisták céljaikra összeszedtek mindenféle söpredéket és újabb provokációra készítik fel őket. Létrehoztak pél­dául egy „magyar szabadságharcos szövetséget“. Azon is dolgoznak, hogy valamiféle „parlamentet“ léte­sítsenek, amelyben együtt van Király Béla, Kéthly Anna, Eckhardt Ti­bor, tehát a magyar munkásosztály a magyar nép minden rendű- rangú ellensége. Az (ellenforradalmi , szervezkedés erői a „klasszikus“’ horthysta kate­góriákból, a disszidensekből, a kis­polgári, nacionalista, a pártellenes erőkből rekrutálódnak. Nagy hiba, ha eltúlozzuk az ellen­ség erejét, de nem kisebb hiba az sem. ha lebecsüljük. \ dolgozó nép legmagasabb fokú éberségére van szükség, mert a belügyminisztérium szervei is csak úgy tudnak si­keresen harcolni az ellenséges elemekkel szemben. Felszólalása befejező részében Biszku Béla hangsúlyozta, hogy az ellenséges aknamunka leküzdéséért folytatott harc szempontjából is óriási jelentőségű a pártegység. Elemezte, hogy az elmúlt esztendő­ben milyen tényezők bomlasztották a párt egységét. Nagy szerepe volt ebben az 1953 után bekövetkezett huzavonának és a káderpolitikában elkövetett súlyos hibáknak. Az el­lenforradalom kirobbanásában) mint ahogy a központi bizottság 1956 de­cemberi határozata megállapította, négy tényezőnek volt szerepe, s ez a négy tényező egységet képez, egy­mástól elválaszthatatlan. A magyar munkásmozgalom saját tapasztalata) alapján tanulta meg, hogy le kell küzdenie a párt soraiban mindkét fajta elhajlást. A baloldali szektás vonalat épúgy, mint a revizionizmust, amely a mun. kásosztá’y elárulásához vezetett. A párt, miután felismerte mindkét el­hajlás természetét, jelentőségét, ’""ros voltát, következményeit — képes le­küzdeni azokat képes megerősíteni sorait, a párt egységét, s ennek alapján to­vább fog erősödni a munkásosz­tály hatalma — fejezte be felszólalását Biszku Béla. Aczél György művelődésügyi mi­niszterhelyettes a központi bizottság tagja néhány kérdésben vitába szállt Révai Józseffel, majd beszélt kultúr­politikánk egyes kérdéseiről, hangsú­lyozta, hogy Magyarországon óriási sultúrforradalom zajlott le, amelynek ;redményeként kulturális vonatkozás­ban magunk mögött hagytunk egy sor nyugati országot. Tűzfigyelő tornyot építettek Szálkán nács és a bonyhádi tűzoltó alosztály támogatásával egy hét méter magas tűzfigyelő tornyot építettek a község legközpontibb részén levő dombra. A megfigyelő toronyban az aratási és cséplési munkák alatt állandó figyelő szolgálatot tartanak. A figyelő őrs a tűzolószertárral futár összeköttetés­V-i.ot-v iron. Dunaszentgyörgy határában a 15— 16 mázsás átlagtermést ígérő 46 hol­das árpatáblán két kombájn dolgozik. A termelőszövetkezet tagja; két év­vel ezelőtt ismerkedtek meg a kom­bájn munkájával s már akkor úgy határoztak, hogy nem akarnak többé az aratás idején kaszát látni a tsz földjén. Amíg a kombájn elvégzi a gabona betakarítását ,addig a szövetkezet tagsága a növényápolást végzi. Huszonötéves orvosi jubileum Dr. Szepesi János, a szekszárdi kór­ház ideg- és elmeosztályának vezető főorvosa pályafutásának 25. évéhez érkezett. A kedves ünnep alkalmából melegen köszöntötték őt orvoskol­légái ,az ápolónők, az osztályok összes dolgozói. Virágokkal és ajándéktár­gyakkal halmozták el. Dr. Szepesi János orvosi pályafutá­sát Budapesten kezdte. A szekszárdi kórház elme- és idegosztályán 15 esz. tendeje dolgozik. Ezalatt az idő alatt sokat dolgozott, sok embert meggyó­gyított. Hálásak is betegei. Szomba­ton reggel, mikor végigment osztá­lyain, a betegek mindenütt jó egész­séget és még sok eredményekben gazdag esztendőt kívántak neki. •cy iiyaii iu-K.oz.oit luzvraeimi intéz- kedések és veszély elhárítása, illetve az esetleges tűzkeletkezés gyors ész­lelése és riasztás céljából Szálkán az elmúlt napokban megfigyelő tornyot építettek. A községben szokásos, :emplomtornyi figyelést nem tudják negvalósítani, ugyanis a falut körül­vevő dombok a kilátást elzárják. A cözségi önkéntes tűzoltók, a helyi ta­Két kombájn arat a dunasxentgyörgyi határban Dajnosa. megy eve mar Komoajnx vezet. Úgy tervezi, hogy az idén a Vörös Sugár és a Rákóczi Termelő- szövetkezet gabonájából 180 holdat learatnak, eddig több mint 20 hold őszi árpát már learatott. Három napja dolgozni mar segea- vezetőjével Kálozdi Sándorral, a dombóvári Vörös Sugár Termelőszö­vetkezet árpatáblájában, Lengyel Tibor „ rialmanöi eénállomás kom­Felvétel a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolába £\Z. loíYOiclil d LcUlUiillcUiyi 1UU KUf szer 11 hónap. Jelentkezési korha tár 17—27 év között, az ennél idő sebbeknek korengedélyt kell kérni A felvétel feltétele: lehetőleg 8 ál­talános iskola, és két év mezőgazda- sági gyakorlat. (Szülői, vagy sajá- egyéni gazdaságban szerzett gyakor­lat is igazolható.) Felvehetők: állam gazdaságok dolgozói, tsz-tagok éí egyéni dolgozók, vagy azok gyerme kei. A felvételi kérelemhez születési anyakönyvi kivonatot, 8. általános iskolai bizonyítványt, illetve a leg­magasabb iskolai végzettségről, szülők, vagy saját anyagi helyzetről bizonyítványt, orvosi igazolást, iga­zolást a kétéves mezőgazdasági gya­korlatról a tanácstól, tsz-től vagy állami gazdaságtól. A jelentkezési határidő július 10, a felvételi vizsgára augusztus 25-ig értesítést küld az iskola. A tanítás szeptember 1-én kezdődik. Az ellátás és a tanítás díjtalan, havonta a ta­nulmányi eredménytől függően zsebpénzt kapnak a tanulók. Az iskolán végzett tanuló „szak­iskolát végzett mezőgazda“ címet kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom