Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-04 / 129. szám

Kiss Árpád és Antos István beszámolója az országgyűlés előtt 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JÚNIUS 4. Ezután Antos István pénzügymi­niszter tartotta meg expozéját. Ismertette azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kellett venni az 1957. évi állami költségvetés össze­állításánál. Az 1957. évi költségvetés a népgaz dasági tervvel összhangban elsősor­ban azt a célt szolgálja, hogy a szi­lárd pénzügyi egyensúly megterem­tésével alátámassza a kormánynak a la­kosság anyagi helyzetének meg­javítása érdekében hozott intéz­kedéseit. Az 1957. évi állami költségvetés 52.6 milliárd forint bevételt, 51.8 milliárd forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege 800 millió forint bevételi többle­tet mutat. A költségvetés kiadásai között a legnagyobb összeget a gazdasági fel­adatok pénzügyi szükségleteire elő­irányzott 33.7 milliárd forint teszi ki. Ebből az összegből kell fedezni mindenekelőtt a beruházásokat. A 8.2 milliárd forint összegű beruhá­zásra a költségvetésben mintegy öt milliárd forint előirányzat szerepel. A különbözet pénzügyi forrásául a vállalatok amortizációs befizetései. A költségvetés kiadásai között fontos helyet foglalnak el a mező- gazdaság fejlesztését szolgáló elő­irányzatok. A mezőgazdasági termelés nagy­arányú emelése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján következhetik be. Csak a modem technikát alkalmazó, hazánk természeti adottságainak megfelelő, belterjes gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek biztosíthatják a termékeknek azt a mennyiségét, amely kielégíti a lakos ság emelkedő fogyasztását, az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségle­tét és a mezőgazdasággal szemben támasztott exportigényeket. Az 1957. évi költségvetés előirány­zatai az adott lehetőségek között biztosítják a mezőgazdasági ter­melés fejlődését, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok’ és a termelőszövetkeze­tek gazdasági megerősödését. A kormány ugyanakkor támoga­tást nyújt a dolgozó parasztságnak is ahhoz, hogy az egyéni gazdaságok­ban rejlő fejlődési lehetőségeket az egész népgazdaság és a saját javára is kihasználhassa. A költségvetés a termelőszövetke­zetek részére beruházási célokra 300 millió fo­rint közép- és hosszúlejáratú hi­telt biztosít. A gépállomások szolgáltatásait a szö­vetkezetek kedvezményes áron ve­hetik igénybe. E célra a költségve­tés 115 millió forint állami támoga­tást irányoz elő. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság anyagi helyzetét rtagymér tőkben javítja a kötelező beadás el­törlése, ami természetesen jelentősen terheli a költségvetést. Minőségi vetőmagakcióra 162 millió forint; növényvédelemre 84 millió forint előirányzat szere­pel a költségvetésben. tosítani részint a mezőgazdaságba, részint a helyi iparba. Fontos feladat a szűkre korláto­zott beruházási keretek helyes fel- használásának megszervezése. Az egyensúly megteremtésében döntő jentősége van a külkereskede­lemnek. Ezért már 1957-ben is arra kell törekednünk, hogy a kivitel és a behozatal közötti egészségtelen arányt megjavít­suk és hogy ezt főként a kiviteli terv túlteljesítésével érjük el. A gazdaságpolitika korábbi hibái­ból létrejött nehézségek és az ellen- forradalom által okozott rendkívüli súlyos károk ellenére — a Szovjet­a hosszú lejáratú bankhitelek, vala­mint a szövetkezetek saját eszközei szolgálnak. Az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés és a kereskedelem céljaira 4.9 milliárd forint szolgál, 3.3 milliárd forint pedig a lakásépí­tés, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházások kerete. Az erősen korlátozott anyagi lehe­tőségek miatt elkerülhetetlen volt egyes beruházások ideiglenes leállí­tása. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete megkívánja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk elsősorban a fűtőanyag és energiatermelés folya­matban lévő beruházásainak mi­előbbi befejezésére. A termelési költségek növekedésé­nek legfőbb tényezője a bérek eme­lése. Növelni az ipari termelés költ­ségeit egyes iparágak kapacitásának kedvezőtlen kihasználására. A kohá­szat ez évi termelése 25 százalék­kal, a gépgyártásé 24 százalékkal lesz alacsonyabb az elmúlt évre ter­vezettnél. Ezekben az iparágakban a termelés színvonalától függetleini költségek jelentősen emelik az ön­költséget. Mindezt egybevetve, 1957-ben az iparban a 100 fo­rintra eső termelési érték költ­sége 10.80 forinttal több, mint az elmúlt év háromnegyedében. Az állattenyésztés színvonalának emelését szolgálja az apaállatok be­szerzésére és községi legeltetési bi­zottságok támogatására előirányzott 225 millió forint. Mindezeket figyelembevéve az 1957. évi költségvetés a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelen­tős összegekkel segíti a mezőgazdaság fejlődését. A gazdasági feladatokra előirány­zott kiadási összegek fedezetet nyúj­tanak a közlekedés és a kereskede­lem szükségleteire is. Az 1957. évi költségvetés közületi kiadásai 1.7 milliárd forinttal alacso­nyabbak a tavalyi előirányzatnál. A védelmi, igazgatási és egyéb kiadá­sok ennél jóval nagyobb összeggel, mintegy 2.6 milliárd forinttal csök­kennek. Ugyanakkor szociális, egész­ségügyi és kulturális feladatokra kereken 900 millió forinttal többet irá­nyoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására az előző évi kiadásoknál 12 százalékkal több, 8 milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább növekednek a kórházak, rendelőintézetek, bölcső­dék és egyéb gyermekvédelmi in­tézmények fenntartását és fejleszté­sét szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési intézmények, a tudó mánycs kutatóintézetek, a színhá­zak, valamint a testnevelési intézmé­nyek,fenntartáséra 4 milliárd 67 mil­lió forintot fordítunk. A szocialista törvényesség megszi­lárdítása, a társadalmi és a személyi tulajdon, a közbiztonság fokozott vé­delme nagy feladatot ró rend, és jog- biztonsági szerveinkre. E feladatok megvalósítására a költségvetés mint egy 2 milliárd forintot irányoz elő. Az államigazgatás kiadásairól unió és a többi baráti állam segítsé­gével — lehetővé vált olyan terv ki­alakítása, amely ebben az évben biz­tosítja népgazdaságunk egyensúlyát. Az 1957. évi terv reális, megalapo­zott, éppen ezért módot ad a kitű- zöttnél jobb eredmények elérésére. Ezt a lehetőséget a jövő érdekében úgy kell kihasználnunk, hogy a terv megvalósítása közben feltáruló tar­talékokkal az idén létrejött egyen­súlyt fenntartsuk és megszilárdítsuk 1958-ban és az azt követő években is. Ilyen módon kell biztosítani, hogy az 1957. évi terv sikeres végrehajtá­sával szilárd alapot teremtsünk ké­szülő hároméves tervünk, jövő fejlő­désünk számára — fejezte be Kiss Árpád előterjesztését. szólva megemlítette, hogy az igazga­tási költségeknél az 1956. évihez vi­szonyítva ebben az évben 356 millió forint megtakarítás jelentkezik. Állami bevételek A költségvetés kiadási előirányza­tainak áttekintése terén rátért a be­vételek legfontosabb tételeire. ÍTöbbek között ismertette, hogy ebben az évben rendezzük a juttatott földek meg­váltási árát. Meghosszabbítjuk a fizetési határ­időt, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy jelentős kedvezményt kapjanak azok, akik határidő előtt megfizetik a megváltási árat. A volt mezőgazda- sági cselédek és munkások 35 száza­léka, a többiek pedig 20 százalék en­gedményt kapnak ha a megváltási árat ez év végéig kiegyenlítik. Egyéb ként a fennálló tartozásból annyiszor 3 százalék kedvezmény jár, ahány évvel a megállapított határidő előtt fizetik ki tartozásukat a tulajdono­sok. Ez az intézkedés összefügg a föld adás-vétel korlátozásának megszün­tetésével. Az erre vonatkozó rendel­kezések a megváltási ár megfizetése esetén természetesen vonatkoznak a juttatott földekre is. A végleges meg váltási ár kataszteri holdankint 60 kilogramm búza, vagy pedig annak a hivatalos felvásárlási áron számí­tott pénzbeli ellenértéke. A baráti országok segítsége A költségvetés bevételei között szere­pel 4,3 milliárd forint: a baráti orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyúj­tott segélyek pénzértéke. A proletár- mtemacionalizmus nagyszerű megnyilvá­nulásaként nyújtott támogatás két vo­natkozásban is alapvetően érinti pénz­ügyi mérlegeinket. Egyrészt ez a támo­gatás tette lehetővé, hogy 1957-ben a kormány szilárd egyensúlyban levő, 800 millió forint felesleget mutató költség- vetést terjeszthet az országgyűlés elé. Másrészt ez a támogatás pénzértéke mö­gött rejlő hatalmas árutömegek és nagy­összegű devizahitelek idei importunknak több mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az 'ellenforradalom okozta rendkívül súlyos gazda­sági nehézségek leküzdésében. Egyúttal lehetővé tették nemzetközi fi­zetési mérlegünk egyensúlyának meg­teremtését is. A magyar dolgozó nép sohasem felejtheti el azt a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet ba­rátaink bajbajutott hazánknak a legnehezebb időszakban nyúj­tottak. (Taps.) A tanácsok 1957. évi költségvetési elő­irányzata 7,4 milliárd forintot tesz ki. A tanácsok fokozott önállósága is hoz­zájárult ahhoz, hogy a tanácsi költség­vetésekben nagyobb mértékben érvénye­sültek a gazdaságosság és a célszerűség követelményei. A költségvetés legfontosabb kiadásai és bevételei tételeinek ismertetése után An­tos István részletesen ismertette nép­gazdaságunk helyzetét. — Az ellenforradalmi események kö­vetkeztében súlyos gazdasági helyzet ala­kult ki. Szocialista gazdasági rendsze­rünk ezt a rendkívül nehéz pró­bát is sikerrel állta ki. A kormánynak azt a bonyolult gazda­sági problémát kellett megoldani, hogy a kisebb nemzeti jövedelemből bizto­sítsa -—• a bérek emelése és a begyűjtés sltörlése következtében — jelentős mér­tékben megnövekedett fogyasztás áru­fedezetét és megteremtse a feltételeit an­nak, hogy a lakosság megnövekedett jö­vedelme ne csupán névleges, hanem va­lóságos, ne csupán átmeneti, hanem tartós legyen. Számos előfeltétele volt és van annak, hogy ez a cél maradéktala­nul megvalósuljon. A forradalmi munkás-paraszt kormány e feladatok megvalósítását szolgáló intéz­kedései közül a legfontosabbak a követ­kezők: jelentősen csökkenteni kellett a beruházásokat. Ez lehetőséget nyújtott a fogyasztási alap növelésére. Jelentős mennyiségű építőanyagot juttathatunk a lakosság részére és a gépipar is fokoz­hatja a fogyasztási cikkek, a mezőgazda- sági gépek és szeráruk termelését. Csök­kenteni kellett a közületi kiadásokat és az így felszabaduló anyagi erőt is a fogyasztási alap növelésére kellett for­dítani. Az egyensúly helyreállításában döntő tényezőt jelentettek a baráti or­szágok segélyszállítmányai és hosszú- lejáratú hitelei. Az árualap és a meg­növekedett vásárlóerő között azonban még feszültségek mutatkoztak. Ezért ke­rült sor a közelmúltban egyes árucikkek árának felemelésére. Szükséges és el­kerülhetetlen volt ez, mert a vásárlóerő és az árualap mérlegében csak így állít­hattuk helyre az egyensúlyt, most már szilárdan és biztonságosan. Elhárult az infláció veszélye Mindezt figyelembe véve és feltételez­ve, hogy a tervet mind a mennyiségi, mind a gazdasági mutatók tekintetében maradéktalanul végrehajtjuk, a kormány határozottan leszögezi, hogy a továbbiakban nem kerül sor fogyasztási cikkek árainak eme­lésére. Ma már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy népünk feje felől elhárult az inflációs veszély és ha jól dolgozunk, az nem is tér visz- sza többé. Ezután az előadó hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy minél eredményesebben feltárjuk és hasznosítsuk a népgazdaságunkban bőven meglevő tartalékokat, s így már most mindent megtegyünk a jövő fejlő­dése érdekében is. A tervteljesítésről és túlteljesítésről szólva hangoztatta: — A terv mennyi­ségi túlteljesítése csak ott engedhető meg, ahol ez nem fokozza anyagellátási nehézségeinket. Az érti meg helyesen fel­adatát és az képviseli a dolgozók valódi érdekeit, aki úgy teljesíti túl a tervet, hogy újabb tartalékokat tár fel és nö­veli a népgazdaság erőforrásait. Foglalkozott Antos István a tartalékok feltárásának, a gazdaságosság növelésé­nek, az önköltség csökkentésének kérdé­sével, majd rámutatott: — Az ország erőforrásainak igen nagy tartalékai van­nak a mezőgazdasági termelés fejlődési lehetőségeiben. A kormány intézkedései nyomán erre kedvezők a feltételek. Ál­lami gazdaságaink, termelőszövetkeze­teink és egyénileg dolgozó parasztjaink az árutermelés gyors fokozásával járulhatnak leginkább hozzá a gazdasági nehézségek leküzdé­séhez. A kötelező begyűjtés eltörlése után méltányos, hogy a felvásárlási árak a múlt évi piaci árakhoz képest ne emel­kedjenek, sőt — ahol az általános me­zőgazdasági árszínvonalhoz képest az el­múlt években indokolatlanul magas árak alakultak ki — ott csökkenjenek. Pa­rasztságunk azért járulhat hozzá a la­kosság ellátása biztosításához, a kor­mánynak a kötelező beadás eltörlésére vonatkozó határozata alátámasztásához, hogy időben és reális árakon kínálja fel a mezőgazdasági termékeket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek és gondosan ügyel arra, hogy a városi lakosság élelmezését szolgáló termékek ne kerülje­nek spekulációs kezekbe. Szólott Antos István a továbbiakban arról, ‘hogy jelentős lehetőségeink van­nak a külkereskedelmi munka megjaví­tására is. Ebben az évben jelentős lépést tettünk előre a termelőüzemek és a külkereske­delmi apparátus érdekeltségének meg­teremtésében — mondotta. A mezőgazdaság területén is számos olyan gazdaságos exportlehetőségünk van, amelyeket a belső ellátás sérelme nélkül fejleszteni lehet Az éghajlati és talajviszonyainkban rejlő adottságok kihasználásával, a fel- vásárlási árra rakodó forgalmi költségek csqjjckentésével a mezőgazdasági export­nak is olyan tartalékait lehet feltárni; amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez. Foglalkozott ezután az előadó a be­ruházásokra előirányzott összegek he-1 lyes, takarékos felhasználásával. Rámutatott, hogy a költségvetés eredményes végrehajtásánál jelentős szerepe van az állam- polgári fegyelem megszilárdítá­sának, elsősorban az adózás terén. A kormány intézkedései nyomán je­lentősen növekedett a kiskereskedők és kisiparosok jövedelme is. Megjavult anyagellátásuk, szélesült a közületek és állami szervek felé történő munkaválla­lási lehetőség. Méltányos és igazságos, hogy ez a réteg is jövedelme arányában járuljon hozzá az állami kiadások fede­zéséhez és pontosan fizesse adóját. Ezután beszélt arról, hogy széles kör­ben viták folynak, milyen módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formákkal lehet legjobban biztosítani a gazdaság ered­ményes vezetését. A szocialista népgazdaság irányítását szolgáló eszközök, módszerek és új szer­vezeti formák kialakításához hosszabb időre van szükség. Már csak azért is, mert az anyagi ösztönzés széleskörű al­kalmazásához egy sor előfeltételt kell megteremteni. Ezek közül ki kell emel­ni a termelői árrendszer kérdését. Ha javítani akarunk gazdaságvezetési mód­szereinken, helyes termelői árrendszert kell kialakítani. A népgazdasági tervezés és irányítás módszereiben már ez évben is jelentős változások történtek. Csökkentek a kö­telező tervmutatók, megnövekedett a minisztériumok hatásköre, szélesedett a vállalatok önállósága. Az önköltségcsök­kentés megvalósítását az ipari, építőipari és mezőgazdasági vállalatoknál elsősor­ban a nyereségrészesedés rendszerének bevezetésével kívánja a kormány elő­mozdítani. Antos István előterjesztését e szavak­kal fejezte be: — A népgazdasági terv és az állami költségvetés megszabja azokat a felada­tokat, amelyek megoldásával biztosítható szocialista társadalmunk egészséges fej­lődése. A korábbi gazdaságpolitikai hibák és az ellenforradalom okozta súlyos ká­rok fokozatos felszámolása, a dolgozó nép jólétének szilárd megalapozása, a kitűzött cél megvalósítása az üzemekben, a munkapadok­nál, a földeken, milliók tevé­kenységén múlik. Néhány hónappal ezelőtt — az ellenfor­radalmi támadást követően — rendkívül súlyos körülmények között vette át az ország sorsának irányítását a forradalmi munkás-paraszt kormány. Ma egész né­pünk büszkén tekinthet vissza a megtett útra, a gazdasági konszolidáció te­rén bekövetkezett kétségtelenül nagy eredmények részben a bá­nyászok ,a munkások, az egész dolgozó magyar nép mindenna­pos, szorgos munkája nyomán jöttek létre. Ez a növekvő lendület és áldozatkész­ség, amely pártunk helyes politikája nyo­mán egyre szélesebb rétegeket fog át, egyúttal biztosítéka annak is, hogy a terv és a költségvetés maradéktalan vég­rehajtásával fokozatosan úrrá leszünk gazdasági nehézségeinken és kedvező fel­tételeket teremtünk hároméves tervünk megindításához. Kérem az országgyűlést, hogy a forra­dalmi munkás-paraszt kormánynak az 1957. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatát fogadja el — fejezte be expozéját Antos István pénzügyminiszter; A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok Antos István pénzügyminiszter expozéja (Folytatás az 1. oldalról.) Minden ténykedésünknek arra kell irányulni, hogy az 1957. évi terv teljesítésével, az erőforrások ész­szerűbb felhasználásával tartalékokat gyűjtsünk a kö­vetkező és a későbbi évek gaz­dasági egyensúlyának megterem­téséhez. Éppen ezért igen fontos feladat szigorúan takarékoskodni a nyers­anyagokkal és biztosítani, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból vállalataink csak a tényleges szük­ségletre termeljenek. Az ipar egyes ágaiban a felesle­gessé váló munkaerőt át kell csopor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom