Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-23 / 119. szám
LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M AGYAR S L O C 1 A LI S T A MUNKÁSP AB T ÉS A JA NA CSŐ K L A PJ A „Teljes gőzzel“ dolgozik a gumicsizma üzem II. ÉVFOLYAM 119. SZÁM. ASA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1957 MÁJUS 23. 2.2 millió darab tégla készítését határozták el a kesző- hidegkúti téglagyár dolgozói az egymillió hétszázezer darabos tervvel szemben. A nyerstégla készítők már a tavasz elején úgy szerződtek le, hogy ezt a mennyiséget el tudják készíteni. Szeretnék a gyár téglaverői a Tolnané- medi Téglagyár dolgozóit is versenyre hívni az éves terv teljesítésében s úgy tervezik, hogy még a héten elkészítik a versenyzés formáját és megküldik a tolnané- medi gyár dolgozóinak. A két téglagyár dolgozói hasonló körülmények között készítik a téglát, sőt a nyersgyártási és az égetési éves terv is azonos. Az országúti „verseny44 eredménye... A nagydorogi gépállomás két ze- torosát, Kishonti Bélát és Gazdag Józsefet egy Hencse pusztai egyéni gazdálkodó házépítéséhez küldte fuvarba a gépállomás. A zetorosok egész nap földet hordtak vontatóikkal az építkezéshez. Este, mielőtt visszaindultak volna a gépállomásra, betértek az egyik szőlősgazdához MUNKÁBAN a gyári tűzoltók No, nem tüzet oltanak, se nem gya korlátoznák ezek a tűzoltók a Duna- földvári Kendergyárban, hanem a gyárudvart csinosítják. Néhány héttel ezelőtt határozták el a gyári tűz oltócsapat tagjai, hogy szabadidejükben parkosítják a gyárudvart. Fákat ültettek, virágoskertet csinálnak. Képünkön Fekete István őrmester, Kiss Ferenc őrmester és Dér Vilmos tűzoltó éppen a virágoskert szegélyét rakják ki téglábóL berozgatni. A szesz hatására feltámadt bennük a „versenyszellem1’ is. Azon versenyeztek, hogy kettőjük közül ki tud elsőnek berobogni a gépállomásra. Teljes gázzal száguldottak zetoraikkal az országúton, amely szerencséjükre kihalt volt. A faluban, Nagydorogon azonban már veszélyessé vált a „verseny“1. Az egyik éles kanyarban Kishonti Béla felborult. Szerencséjére sem neki, sem zetorának nem lett komolyabb baja. A két zetorvezető ellen a rendőrség ittas állapotban történő vezetés miatt eljárást indított. Á MÁI SZÁMBÁN: Megbukott a Guy Mollet kormány (2. oldal). — Közgyűlés a kovácsműhelyben (3. oldal). — Mégegyszer a Televízióról (3. oldal). Az ország összes bányái részére gyártják a jóminőségű, tartós gumicsizmákat a Dunaföldvári Cipész KTSZ gumiüzemében. Napi 180— 200 pár gumicsizmát gyártanak az üzemben, a két műszak alatt. Sztavropoli juhnyáj Alsótengelicen... Az Alsótengelici Állattenyésztési Kísérleti Gazdaság területén, a „Tö- rökdomb”-on, s a siómenti dús legelőkön különös juhnyáj legeli a füvet. Idegen, más vidékről jött embernek szokatlannak tűnnek ezek a különleges juhok. De Alsótengelic környékének lakossága már megszokta őket. Orosz Pali bácsi pedig a „különleges” nyáj juhásza már meg is szerette ezeket a juhokat, ragaszkodik hozzájuk és el nem szakadna tőlük semmi pénzért, mert tudja, hogy amíg velük van, nem fölözheti meg egy juhász sem a gyapjútermelésben. 1955. őszén juhokkal megrakott tehervonat robogott be a Kölesd-Alsó- tengelici vasútállomásra. A juhok sok ezer kilométert utaztak. Mert Sztavropol, a szülőföldjük nagyon messze esik Alsótengelichez. A kísérleti gazdaság vezetői, akik már sokat hallottak a világszerte ismert sztavropoli juhokról, megörültek az állománynak. Az örömük fokozódott, amikor egy év múlva, már az új, messzi földről jött juhállomány gyapjúhozamával is büszkélkedhettek Szokatlanul sok gyapjút adnak ezek a juhok. A nyírási átlag a 155 anya után 7.2 kilogramm, az 5 darab kos után pedig 11.2 kilogramm lett. A magyar fésűs juhoknál viszont a legjobb eredmény elérésekor is csak 5 kilogrammos nyírási átlagot lehet elérni. Felvetődik az emberben a kérdés, vajon minek köszönhető ez a kimaBefejezték q Tolna megyei halastavak beivadékolását| A paksi halászok a napokban megkezdik a mesterséges keesegehratást Tolna megyében 14 mezőgazdasági termelőszövetkezet és két halászati termelőszövetkezet, összesen mintegy 480 hold halastóval rendelkezik. A nagy kiterjedésű halastavak beivadékolását már április elején megkezdték a szövetkezetek s szerdán, május 22-én valamennyi tó beivadé- kolásával végeztek. A tavakat átlagosan négy dekagrammos nemes- ponty ivadékkal telepitették be, s összesen több mint negyed millió ivadékot helyeztek a tavakba. Közepes halhozamú esztendő esetén is ez mintegy 2500 métgr- mázsa halász zsákmányt eredményezhet az őszi lehalászások idején, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeteknek. Különösen a Bonyhádi Mezőgazdasági és Tógazdasági szövetkezetben várnak nagy jövedelmet a halas tóból az ősszel. A 68 hold kiterjedésű tóba a szokásos 3—4 dekagrammos ivadék helyett álagosan 14 de- kás pontyivadékot telepítettek, jól előkészítették a halak takarmányozását is. Elegendő árpa és kukorica- dara, és hízottsertéstrágya áll az etetők rendelkezésére. Az őszre 150—200 dekás pontyok kihalászására számítanak. A halastavak természetes ivadékolása után a paksi halászati termelő- szövetkezetben a napokban megkezdik a mesterséges kecsege-ívatást is. Már néhány ívatásra alkalmas ke- csegét is fogtak a paksi dunai halászok. KORSZERŰSÍTIK a falusi söntéseket A földművesszövetkezetek országszerte korszerűsítik vendéglátóipari üzemeiket, s a helyi lehetőségeknek megfelelően bővítik hálózatukat. Az idén sok új kerthelyiséget rendeznek be, ahol a falusi dolgozók esténként és ünnepnapokon szórakozhatnak. Az gasló gyapjúhozam a sztavropoli ju- hoknál? S a választ ott kint a határban kapja meg legérthetőbben erre akkor, amikor megnézi közelebbről a .különleges’’ juhnyáj értékes birkáit. Már az alakjuk is nagyobb a mi vidékünkön ismert juhfajtákénál. S természetesen a nagyobb test nemcsak több gyapjút, hanem több húst is ad a népgazdaságnak, akkor ha a birka levágásra kerül. A nagyobb „fürtmagasság’’ is növeli a gyapjú mennyiségét. A fürtmagasság a sztavropoli juhoknál elérte az átlagos 10.5 centimétert. S a lenyírt gyapjú a legjobb minősítést, az „Á” minőséget érte el. A szövőipar szempontjából is nagy jelentősége van a hosszúszálú gyapjúnak, mert ebből jobb, erősebb ruhaanyagot tudnak előállítani. A bő gyapjúhozam a nagyarányú „benőttségnek" is köszönhető. A feji részt, a lábakat és a hasaljat is benőtte a hosszúszárú értékes gyapjú ezeken a juhokon. Ezért szükséges például minden két hónapban Orosz Pali bácsinak minden juh szemkörnyékén levagdosni a gyapjúfürtöket. Mert bizony ha ezt nem csinálná, három hónapon belül egyetlen birkája sem látna a szemet elborító, hosszúszálú, sűrű gyapjúfürtöktől. Ellés után pedig a csecsbimbó környékét kell megnyírni ezeknél „csupa gyapjú’’ juhoknál, hogy a báránykák szopni tudjanak. Rövid időn belül 50 darab tovább- tenyésztésre alkalmas fiatal kost ad el a sztavropoli fajtából a kísérleti gazdaság a megye állami gazdaságainak és tsz-einek. A magyar juhfajták minőségi feljavítása ezáltal végre megoldást nyer. H. T. ilyen kerthelyiségekben idényjellegű csővázas sátrakat állítanak fel s azt rendezik be söntésnek. A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központhoz eddig száz szövetkezet jelentette be az igényét csővázas sátorra. E mennyiség egy részét rövidesen a helyszínre szállítják. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 PANCZÉL JULISKA Gerjen. TÖTH ZSUZSIKA Nagy dörög. KEMÉNY MARISKA Szakály. MOLNÁR MÁRTIKA Szekszárd. VÁRADI ARANKA Szekszárd.
