Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957 MÁJUS 19.

Az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság az idén sem marad adósunk

— Karót ín-gyártás — Készül a megye mezőgazdasági térképe —

— Májas elején paradicsom —

Az ország kísérleti gazdaságai közül feltétlenül az egyik legnevezetesebb az iregszemcsei gazdaság, amelynek szorgalmas tudósai évről évre újabb és újabb meglepetéssel szolgálnak a mezőgazdaságnak. Az avatatlan előtt boszorkánykonyhának tűnik a pompásan felszerelt intézet, pedig szó sincs boszorkányságról: mindent a biztos tudás irányít, s itt valóban elmondhatjuk, hogy az ember beleszólt a természet dolgaiba.

Regszemcsének minden esztendőre van valami meglepetésé. Az elmúlt években az itteni szója-, napraforgó- és kukorica- kísérletek keltettek méltán nagy feltűnést és hoztak kitűnő eredményeket. Az idei iregszemcsei meglepetés az új mező- gazdasági üzem, amely helyben hasznosítja a kísérleti eredményeket és — semmi kétség — jelentősége legalább is vetekszik az eddigi eredményekkel.

Az üzem elsődleges rendeltetése, hogy megkezdje — az országban elsőnek — az A-vitamin gyártását. De adjuk át a szót az üzem vezetőjének, dr. Kaplonyi Zoltánnak.

MIT KELL TUDNI A KAROTINROL?

— Az A-vitamint a sárgarépából vonjuk ki, — mondja dr. Kaplonyi Zoltán, kiváló kutatónk. — Ezt a rendkívül drága orvosi és élelmiszeripari anyagot eddig kizárólag külföldről hoztuk be. Egy kiló kristályos karotin ára 20 000 forint s az ország évi szükséglete 300— 600 kiló között van. Az első évben természetesen nem tudjuk ezt a nagymeny- nyiséget előállítani, az idén mindössze 15 kilót gyártunk, — kezdetnek ez sem kevés. Ehhez is 25 hold sárgarépát kellett vetnünk, ugyanis egy mázsa sárgarépából mindössze 10 gramm kristályos karotin marad. Persze igyekszünk gondoskodni arról, hogy a rengeteg mellék- termék se vesszék kárba, ezért dolgoztuk ki azt az eljárást, amellyel a karotin mellett sok egyebet is gyárthatunk. A felszelt sárgarépa főzése után ugyanis

pítani, milyenek Tolna megye lalajviszo nyai, mezőgazdasági adottságai. Korszerű mezőgazdaság csak így, tudományos megalapozottsággal képzelhető el.

— Úgy tervezzük, — folytatta — hogy munkánkkal május végére elkészülünk s akkor a párt megyei bizottságával és a mezőgazdasági igazgatóság szakembereivel közösen megbeszéljük a feladatokat. Reméljük, az ősszel kezdődő gazdasági évben már a mi feltérképezésünk figyelembevételével kezdődhet a termelés.

TÍZ MÁZSA IDEI PARADICSOM

De van más is Iregszemcsén, amiről érdemes beszélni. Az idén innen szállítottak az országban először friss paradicsomot — legalább egy hónappal megelőzve az ország valamennyi részét. A paradicsomtermesztésről, amely Mészáros László kutató méltó büszkesége, ezt mondja el maga a kutató:

— Évek óta folynak nálunk ezzel kapcsolatban kísérletek. Ezek eredménye volt a gúlás művelés, amely összehasonlíthatatlanul többet terem, mint a régi karós művelés. Ezt valósítottuk meg a korai paradicsomnál is, amelynek palántáit már január végén kiültettük a melegházakból, s április közepén leszedhettük az első termést is. Azóta rendszeresen szállítunk a fővárosba s most már hetenkint öt-hat mázsát is küldhetünk. Eddig tíz mázsa került a fogyasztókhoz, persze nem a legolcsóbb áron, de ilyenkor, azt hiszem, elég ritka is. Most már nagyobb mennyiségben terem, s június végéig, ameddig újdonságnak számít, 50—60 mázsát tudunk eladni. Ezt a viszonylag nagy mennyiséget elősegíti a gúlás művelés, mert ebből az igazán korai fajtából is egy-egy tő 1—1,5 kilót terem.

Az iregszemcsci gazdaság az idén sem marad adósunk. A tudós kutatómunka és a gyakorlat az idén is megtermi — a szó legszorosabb értelmében ■— a gyümölcsét.

<cs)

a vitamin megkötődik s a kipréselt leben sok cukor van. Ezt a cukrot kivonjuk és mézzé sűrítjük, de ezenkívül pek- tint, vajfestéket is kapunk, a megmaradó mennyiségből pedig még mindig lehet kiváló minőségű takarmányt 'készíteni. így tehát a következőképp alakul a helyzet: egy mázsa sárgarépából kapunk 10 gramm karotint, hét-nyolc kiló mézet, két-három kiló pektint, 17 kiló takarmányt s az egésznek 0,3 százalékából lesz vajfesték.

Az új üzemben azonban nemcsak karotint állítanak elő. Dr. Kaplonyi Zoltán kísérletei alapján már az idén megkezdik az alkohol előállítását is — napraforgószárból. Az ellenőrző kísérletek még most folynak a Szeszipari Kutatóintézetben, az eredmények azonban önmagukért beszélnek. Ezek szerint egy mázsa napraforgószárnak 8 százalékából nyernek abszolút alkoholt, aminek egyik fontos jelentősége abban van, hogy erre a célra nagyon bevált a másodvetésként, gabona után, a tarlóba vetett napraforgó.

A MEGYE MEZŐGAZDASÁGI TÉRKÉPE

Iregszemcsén a jelentős gyakorlati munka mellett fontos elméleti munka is folyik. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban létesült megyei bizottság növénytermesztési csoportja Kiss Rélát, a gazdaság egyik kutatóját bízta meg Tolna megye mezőgazdasági térképének elkészítésével. Az utolsó ilyen térkép 1942-ben jelent meg, azonban ez az egész ország talajviszonyait összefüggően vizsgálta s az egyébként is megváltozott viszonyok miatt jelentőségét veszítette.

— Ma már a tudomány egyre nagyobb helyet kap a mezőgazdaságban, — mondja Kiss Béla. — Ahhoz, hogy olcsóbban és többet termeljünk, pontosan ismernünk kell a termelési feltételeket, a talajviszonyokat. Ezt akarja elősegíteni a mi munkánk, s ezért igyekA magyar nép nagy családja gondoskodik

róluk

A

mikor Bonyhádon jártam, elhatároztam, hogy meglátogatom a szociális otthon lakóit. Tervemet azonban megkönnyítette!, hogy a járási kultúrház hűvös irodájában egy kész ,,riportot“ adtak a kezembe magnetofon szalagon. Egyebet — gondolom — érdekesebbet nekem se tudtak volna elmondani a szociális otthonnál, mint e magnetofonszalagra vett riport készítőjének elmondtak... Körülültük a készüléket, érdeklődve vártunk, amikor a kultúrház vezetője bekapcsolta a gépet. Halk búgás jelezte, hogy melegszik a készülék, majd lassan forogni kezdtek a szalagtartó kerekek...

.,Az elmúlt rendszerben szegények házának nevezték azt az épületet, ahol a senkitlen, tehetetlen öregek meghúzhatták magukat. Valóban szegények háza volt ez. Aki látta a szegények házának lakóit, látta a szegényeket, akik néha a ruhájuk alá nyúlva vakaróztak, szobáik rendetlenek voltak, nem volt, aki ápolja őket, senki nem törődött velük. ;

r()aálné Cfalus Sdit

ÁRIA- ÉS DALESTJE

A napokban ízléses meghívó jelent meg az Állami Liszt Ferenc Zeneiskola kiadósában, amely hírül adja, hogy május 30-án, csütörtökön este fél '8 órai kezdettel Paálné Falus Edit, a zeneiskola művésztanára önálló ária- és dalestet ad a zeneiskola nagytermében. Zongorán F. Markovits Erzsébet kísér, aki önálló műsorszámokkal is közreműködik. A hangverseny műsorában Bach, Händel, Paisiello, Schubert, Brahms, Schumann, Wolf, Godard, Ravel, Puccini, Doilmányi, Grecsaninov és Hubai- művek szerepelnek.

Jegyek az Állami Zeneiskolában válthatók 12—9—6 forintos árban. Diákjegy 4 forint. Ugyanitt beválthatók akár Falus Edit, akár Husek Rezső június 6-án sorrakerülő hangversenyére azok a bérletek, amelyek teljes egészükben rendezést nyertek. Az 1956—57. hangversenyévad bérlettulajdonosai, ameny- nyiben eddig valamennyi hangversenyen resztvettek, a hangverseny jegyeit 10— 8—6 forintos árban kapják, bérletük felmutatása mellett.

ÖRÖMHÍR

Sok bosszúságot okozott eddig a szekszárdi kultúrház látogatóinak, hogy a rossz székek egyes esetekben szinte élvezhetetlenné tették az előadást. Jóleső érzéssel hallottuk és tolmácsoljuk, hogy ez a baj a következő előadásig már orvoslást nyer. A földszinten új székek várják már a közönséget a Pécsi Nemzeti Színház május 28-i Mágnás Miska- előadásán. A kultúrház kölcsönkapta a most készülő iskola székeit, amíg az iskola elkészül.

Itt említjük meg, hogy június hónapban gazdag műsor között válogathatnak a színházi előadások kedvelői. A Kecskeméti Katona József Színház a Kamé- liás hölgyet mutatja be június 4-én. Tizedikén Szállj költemény címmel irodalmi est lesz, melyen fellép Szakáts Miklós. Ezt követően ismét a Pécsi Nemzeti Színház vendégszerepei a Szibill című Jacobi-operettel, majd a kecskemétieket láthatjuk Bartha Lajos Zsuzsi c. színművével. Hosszú szünet után a Faluszínház is tart ismét előadást Szekszár- don. Tőlük a Dériné útrakel című darabot láthatjuk. Majd a pécsiek az Eltévedt bárány, a Magyar Játékszín művészei pedig Molnár Ferenc: Delila című színművét mutatják be.

Amennyiben a kultúrház kerthelyisége elkészül, úgy minden héten legalább egy alkalommal módunkban lesz neves fővárosi művészek előadásában gyönyörködni.

Szovjet vöröskeresztes kórház Teheránban

Teherán lakói jól ismerik a szovjet Vöröskereszt kórházát. A gyógyintézet már 13 éve szolgálja a város lakóinak egészségvédelmét. A kórházban terápiái, sebészeti, fogászati és idegosztály, belgyógyászat és számos más ambulancia működik. Röntgenberendezései különösen nagy segítséget nyújtanak a helybeli orvosoknak.

A város lakóin kívül évről évre egyre többen fordulnak orvosi segítségért a kórházhoz Pakisztánból, Indiából, Afganisztánból és Irakból.

A szovjet egészségügyi dolgozók nemcsak gyógyítanak, hanem tudományos munkát is végeznek. Havonta orvostudományi konferenciát tartanak, amelyeken Teherán orvosai is résztvesznek.

Pista bácsi, vissza:

a szociális otthon egyik régi lakója így emlékezik

1

— A tüzelőt a községházáról kaptuk télen. A főjegyző utalta ki és soha nem erőltette meg magát, amit adott, a javát elvette a gondnok... Ma szép és gondos a szociális otthon. Festettek az ajtók és ablakok, beljebb a szobákban is rend van. Az egyik szobában az otthon lakói szórakoznak, egy távolabbi helyiségben a betegek hallgatják a rádiót, éppen Strauss Denevér-keringőjét sugározza a rádió.

Molnár főápoló, kérésünkre elmondja, hogy 128 betegük van jelenleg, s hogy a betegek rendes ápolást, orvosi kezelést kapnak. A szociális otthonnak külön kis gyógyszertára van. Legutóbb a Vöröskereszt különleges gyógyszereket küldött részükre.

Milyen az élelmezés? Ismét Pista bácsi felel. — A koszttal mindenki meg lehet elégedve, mert jó és elég. A mai ebéd például húsleves, sertéssült burgonyával és saláta. A reggeli tejeskávé, a vacsora pedig általában hideg felvágott.

A rádiózáson kívül egyéb szórakozási lehetőségük is van a szociális otthon lakóinak. A tél folyamán például többször volt kint náluk tánccsoport, zenekar, filmet is vetítettek számukra. Karácsonykor is szép műsort láthattak. ;

A folyosón egy idős néni olvas. Megtudjuk, hogy a könyvtártól állandóan hoznak ki könyveket, aki szeret olvasni, válogathat a jobbnál jobb munkák között.

így élnek a bonyhádi szociális otthon idős lakói. A szegényekről és senkitlenekről ma népi demokratikus államunk gondoskodik, nem kell nekik életüket, mint útszéli vándoroknak, valamelyik árokban befejezniük. Rokonságuk szűk családjuk helyett a magyar nép nagy családja gondoskodik róluk."

B. G.

Nincs minden rendben

TENGELICEN

NEM REG rövid cikk jeleni meg egyik tengelici levelezőnk tollából, mely a község kulturális életével foglalkozott, s próbálta megvilágítani röviden az okokat, amelyek miatt folyton nehézségekbe ütközik a község kulturális életének kibontakozása. Ebből a levélből kiindulva határoztuk el, hogy közelebbről, a helyszínen próbáljuk megvizsgálni az élért eredményeket és a gátló körülmények okát.. .

Bevezetésképpen hadd mondjuk el, hogy Tengelic utcáin beszéltünk néhány fiatallal, akik arról panaszkodtak, nincs hol szórakozniok. Szívesen mennének a kultúrházba esténkint, de nem tudnak ott mit csinálni. Úgy emlékeznek, hogy régen, volt a kultúr- háznál billiárdasztal, volt ping-pongfel- szerelés, most azonban egyik sincs. Illetve megvannak, de nem tudják őket használni, mert rosszak, s a kultúrház nem csináltatja n\eg. így hétköznap, de különösen vasárnap esténkint a korcsma körül találhatók, vagy az utca valamelyik sarkán. . . Nem azért mennek a korcsmába sem, mert ott jól érzik magukat — ellenkezőleg, az ott levő nagy zsúfoltságban nem szeretnek lenni. A korcsmában van billiárdasztal. ami körül néha húszán is szoronganak, de valamit legalább csinálhatnak, amit ők szórakozásnak neveznek.

EGY MÁSIK FIATAL olvasni szeret. 0. idejét szívesen töltené a kultúr- házban, ha ott olvashatna újságot, vagy valamilyen folyóiratot, def — erről magunk is meggyőződtünk ■— a kultúrház társalgójának asztalán véletlenül sem látható megyei, vagy országos lap.

Mindenütt azt hallani a községben, ha a kulturális élet kerül szóba, hogy jó vezetéssel lehetne itt komoly életet

teremteni. Ahány emberrel beszéltünk, mind azt mondta, hogy valamikor itt jó kulturális munka folyt. Azok az emberek, akik valamikor jól dolgoztak, most is itt vannak a községben, — valószínű, hogy szívesen segítenének is a fiataloknak, vagy akár maguk is vállalnának szerepeket — de úgy érzik, hogy mellőzték őket. S azt tartják, ha őket nem kéri, vagy kérdezi senki, akkor ők nem kívánják senkire sem ráerőltetni segítségüket . . .

Ehhez a gondolathoz mindjárt kapcsolódik a kultúrotthon vezetőjének a személye. Neki. kellene megtalálni azt a hangot, ami segítő munkára bírja ezeket az embereket. Persze sokan felvetik a kérdést, hogy vajon akarja-e igénybevenni a kultúrotthon vezetője ezt a segítséget. Úgy érzik többen. hogy inkább nem, mint igen... A másik oldalon viszont figyelembe kell venni, hogy a kultúrotthon vezetője nem ismeri a községet — kinevezését szerintünk akkor kellett volna meggondolás tárgyává termi, amikor az megtörtént — s ebből eredően nem tudhatja, hogy kik azok az emberek, akik régebben 'foglalkoztak kultúrmunkával. Lehet, hogy a község lakosai, mivel „idegennek” tartják, nem érzik olyan közel a szívükhöz, mint — mondjuk — egy tengelici lakost.

NINCS MINDEN RENDBEN Tenge- licen, azt látják a község dolgozói is, látja a kultúrotthon vezetője is, sajnos, mégsem tesznek sürgős előkészületeket, vagy lépéseket annak érdekében, hogy a később esetleg súlyosabbá váló hibákat megelőzzék. Pedig ez lenne a legészszerűbb s ebben az esetben ismét fellendülhetne a munka.

Úgy hallottuk, hogy Béla bácsi, a kultúrház barkácsoló szakkörének vezetője is el akar költözni a kultúrháztól, Miért, hisz körülbelül harminc éve áldoz órákat a fiatalok tanítására? Színdarabokat rendezett, estéket, nappalokat töltött együtt a fiatalokkal, akik ma már felnőtt emberek, de őt szeretik, s ha ő kérné őket, talán még ma is színpadra lépnének.

A községben többen azt mondták, — helyesen —, hogy a kultúrház azért van, államunk azért áldozott rá pénzt, hogy ott a falu apraja-nagyja szórakozhasson. Nagyon helyes, hogy ezt már természetesnek veszik a falusi emberek. De furcsának találták például, hogy a fiatalok, akik a Viszahív a tanya című\ színdarabban szerepeltek, a kultúrház- ban tanulták, ott játszották, a darab műsorról való levétele után, nem a kultúrházban ünnepelték meg sikereiket, hanem másutt. A siker megünneplése szerintünk is ott esik jól, ahol azért a sikerért megdolgozott az együttes.

ROSSZUL ESETT a kultúrmunká- soknak, hogy azokat a tiszteletjegyeket, melyeket a Szekszárdi Központi Művészegyüttes adott, olyan emberek között osztotta el a kultúrház vezetője, akik amúgyis megnézték volna az előadást. A szereplők viszont, akik tanulhattak volna az előadásból, és munkájuk után meg is érdemelték volna, nem kaptak ezekből a jegyekből.. . Persze nem lehet meghatározni .hogy a vezető kinek adja a jegyeket személy szerint, de nem hagyott volna kellemetlen hatást maga után az elosztás, ha mindkét fél arányosan kap.

Amint beszélgettünk, többen azt kérték. ha írunk a hibákról, írjuk meg azt is, hogy ne lásson a kultúrház vezetője rosszindulatot az elmondottakban, csupán segíteniakarást. Szeretnének segíteni neki, szívesen, csak fogadja el és kérje a segítséget...

Buni Géza