Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-17 / 114. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 MÁJUS 17. IDA füi©ii¥i Nem várt siker a Magyar Játékszín művészeinek előadásán ^ Magyar Játékszín művészei hétfőn este fél nyolc órai kezdettel a Városi Kultúrházban bemutatták Gárdonyi Géza: „Ida re génye” című regényéből írt színművet. A művet Ernőd Tamás és Török Rezső alkalmazta színpadra. A zenét de Fries Károly írta hozzá, ren­dezte: Udvaros Béla a táncokat Első Irén tanította be. E pár pusztán tények közlésére szorítkozó sor után említsük meg, hogy örömmel vesszük megyénkben a Játékszín művészeinek szereplését és reméljük, — a közönség is reméli, — hogy a jövőben szép, művészi elő­adásokkal szereznek majd kellemes perceket megyénk lakosságának, hogy előadásaik maradandó élményt jelentenek számunkra. A szekszárdi előadást — mondjuk meg őszintén — meglepetés volt számunkra. A Magyar Játékszín művészeinek eddigi előadásairól bár hallottunk jót, a rossz vélemények bizonyos mértékű előítélettel vittek bennünket az előadásra. Csalódtunk az együttesben, s ez a csalódás na­gyon jól esett valamennyiünknek, olyan előadást láttunk, amilyent nem vártunk az említett művészektől, s olyan alakításokatt amelyek többségükben tökéletesek voltak a darabnyújtotta lehetőségeken belül Azért mondom, hogy a darabnyujtotta lehetőségeken belül, mert a mű nem nevezhető remek alkotásnak, hem ad a színésznek tűi nagy lehe­tőséget ahhoz, hogy jellemeket, embertípusokat tökéletesen mintázzon meg benne, s ha összehasonlítjuk Gárdonyi Géza regényét a belőle írt színművel az összehasonlítás az előbbire nézve előnyös. Ó Péter bornagykereskedő szerepében Bánky Elemér jól formálta a. múlt rendszer nagykereskedőjének alakját. Játéka felül mozgott az át­lagon, s bár nem ismerjük egyéb szerepeiben nyújtott alakításait, úgy gondoljuk, hogy Szekszárd, — bizonyára a megye többi községének kö­zönsége is — szívesen látja viszont színpadon máskor is. Alakításában volt valami jónak mondható, kidolgozott kettősség. Az egyik a keres­kedő, aki könnyelmű' a könnyen jött pénzt, amiért mások izzadtak meg, könnyen szórja, s másik az ember, aki senkitlen, aki keres maga mellé valakit, számára már majdnem mindegy, hogy ki az, csak mellette legyen s akit az a valaki otthagy amikor pénze elfogyott. A darabban az a kis elvesző epizód sokat mond arról a világról, amikor a pénz minden felett állt, cumikor az ember értékét azzal mérték, hogy mennyi pénze van... Ida: Deésy Mária alakításával a szereplők közül a legmagasabbra jutott. Szerepe is a legnehezebb volt — de szép — se nehéz szerepet, melyben mind kislány, nem ismerve az életet, kilép az emberek közé, az első lépések után csalódások érik, az apjában csalódik, akihez már úgy vágyott, utána szinte pillanatok alatt érik felnőttét ismeri meg a reális valóságot, tökéletesen alakította. A végletek, melyek között hányódott, melyek egyik pillanatról a másikra örömöt, kétségbeesést kényszerítenek érzelmeire' nem jelentenek számára különösebb nehézséget az alakított jellem megformálásában. Németh József (Balog János) és Fehér Sándor (Bogár Vince) játéka egy síkon mozgott. Bár kirívó hibák nem voltak játékukban — Fehér Sándor játéka néha erőltetettnek tűnt — alakításuk a felszínen mozgott, sokszor könnyű eszközökkel megf or múltnak éreztük. Németh Jánosnál néha érezhető volt bizonyos fellendülés, de ezt hanyatlás követte, csak a harmadik felvonásban volt játéka meggyőző. Feltétlenül meg kell említeni még Első Irén (Panni) közönségsikerét, aki bár nem nagy, de nehéz szerepével, amit jól formált, hatásos szín­folttal gazdagította az egész előadást. Illés Stefi Ellája helyenként jól érzékelteti a kor erkölcsét. Fehér Györgyi a gazdaasszony kis szerepében is tehetséget árult el. A társulat díszleteit kifogásolhatnánk szegényességük miatt, ismerve azonban a körülmény ekett amelyek ezen a téren közrejátszanak, csak annyit említünk itt rneg, hogy reméljük, legközelebb már a díszletek is kellemes színt jelentenek majd a Magyar Játékszín előadásain. BUNI GÉZA Műszaki alkotások csodái a* Budapesti Ipari Vásáron tósokat igen érdeklő, nagy teles! tmé- nyű magas kategóriájú, tükörreflex­es és cserélhető objektív-sorozattal bíró fotografáló gépeket. Ezeknek egyik értékes újítása, illetve talál­mánya megszünteti a filmek oly gyakran előforduló összekarcolódá- sát. Ezt a kiváló új típust jóval ol­csóbban hozzák forgalomba, mint a hasonló jellegű, külföldi készítmé­nyeket. Olcsó, újszerű fotókészülékek A kispénzű tömegek fotókedvtelé­sének ösztönzésére egy másik újdon­ságot is találunk a MOM kollekció­jában, és pedig egy igen mérsékelt áru, 3.5 fényerővel működő, redőny- zárás, precíziós kisfilmes típust. A különféle geodéziai műszerek, opti­kai és finommechanikai cikkek, teo- dolitok, modern mérőasztalok, üveg­körös szintezők, újtípusú különleges •szemüveglencsék, elsőrendű ébresztő órák precíziós ipari mérőeszközök, mikrométerek és tolómérők gazdag változatai mellett a MOM igen ér­dekes és tanulságos példákon be fogja mutatni — laikusok számára is érthetően —>, hogy milyen magas műszaki fokot ért el ez a magyar {Falusi kulturális hírek A lengyeli kultúrház színjátszói ebben az évben már a harmadik darabbal léptek a közönség elé. Az év elején a „Muzsikáló fazék“ című mesejátékot, majd Gárdonyi „Bor“ című népszínművét, legutóbb pedig Szántó Armand, FényejS Szabolcs „Paprikáscsirke“ című háromfelvonásos, zenés, táncos darabját adták elő. A népszerű színjátszó csoport jó- néhány községben, Aparhaaton, Kisdorogon, Váralján és Kisvej- kén csereműsor keretében ven­dégszerepei. A Szekszárd szőlőhegyi s(zín- játszók Gárdonyi „Fghér Anna“ című romantikus betyár történetét adták elő nagy sikerrel. A színját­szó csoport tagjai nehéz, fáradsá­gos mezőgazdasági munka után készültek fel a darab előadására, amelyet a szőlőhegyen közkívá­natra meg kellett ismételni. A jólsikerült darabbal bejárták a környező falvakat, így meghí­vásra előadták Szálkán, Alsóná- nán, legutóbb pedig Várdombon szerepeltek a Szekszárd-szőlő- hegyi színjátszók. Kellemes meglepetés Ilf eglepetések nap mint nap érik az embert hol itt, hol ott. Vannak kellemes meglepetések és vannak kellemetlenek. A kelle­meseket mindig szívesebben fo­gadja az ember, magától értető­dően, mint a kellemetleneket. Ilyen örömmel fogadott kellemes meglepetés már ért Gyünkön, ami­ről akkor hasonló formában be is számoltam. Gyönkről ugyanis soká ig az volt a véleménye a kultúr- munkásoknak — köztük nekem is —, hogy kár fenntartani a járási kultúrházat, ami elég költséges, lehetne azt más helyen kifizető­dőbben is üzemeltetni. Az akkori meglepetés azonban megváltoztatta ezt a véleményemet. A kultúrház ugyanis új vezetőt kapott, Magyari Béla személyében s az új vezetés abban mutatkozott meg, hogy pla­kátok jelentek meg a község ut­cáin, amelyek azt bizonyították, hogy itt is lehet eredményes mun­kát végezni s még inkább az eredményes munka lehetősége mel­lett szólnak az eredmények, me­lyek elárulják, hogy Gyönkön is érdeklődnek a kultúra iránt, e köz ség lakói itt is szívesen néznek meg jó előadásokat, hallgatnak meg hangversenyeket, vagy éppen szívesen táncolnak, ha úgy tartja a kedvük. TV os, a most ért meglepetés még jobban meggyőz az előbbiekről. Elmondom, ahogy kez­dődött ... Amint beléptem a kul­túrház udvarába, azonnal felkel­tette az érdeklődésemet egy folya­matban lévő munka. Az udvaron rengeteg föld — mint később meg­tudtam, körülbelül 300 köbméter — emelkedéssel elsimítva, s rög­tön az a gondolatom támad, hogy ehhez gyönyörű szabadtéri színpa­dot lehetne építeni. Persze nem az én ötletem volt ez, mert a földet már azért hordták oda, hogy arra építik majd meg a szabadtéri szín­pad lelátóit... Innét mindenki látni fog, még az utolsó sorokból is. A kultúrház igazgatójától meg­tudtuk hogy a szabadtéri színpad építési munkáiban az egész község résztvesz. A Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet például körülbe­lül 1000 téglát adott hozzá, más vállalatok vagy magánemberek fát, követ, meszet adtak, vagy se­gítenek a helyi munkánál. Úgy tervezik, hogy ez a szabad­téri színpad az egyik legszebb lesz a megyében. Még a járás községei is igyekeznek valamilyen formá­ban elősegíteni, hogy minél hama­rabb elkészüljön. Hisz az övék is lesz. Az ő községük fiataljai is sze­repelhetnek rajta a közeli falvak lakói bejöhetnek egy-egy jónak ígérkező előadásra, nem kell félni, hogy nem jut hely nekik, mert kö­zel ezer embert tudnak majd el­helyezni a nézőtéren, ha — mint tervezik — a kuglizót is átteszik más helyre, hogy a nézőteret bővít hessék. em fogjuk irigyelni ezt a szép szabadtéri színpadot a gyön kiektől, sőt örülünk neki, hogy így gazdagszik kulturális létesítmé­nyük száma, hisz — mint már mondottam — az egész község azon van, hogy minél előbb láthasson is ott valamilyen rendezvényt, de megjegyezzük itt, hogy Szekszár- don is összefoghatnánk így, mert nekünk, szekszárdiaknak is szüksé­günk lenne egy szép, modern, leg­alább ezer nézőt befogadó szabad­téri színpadra, ahol nagyobb lehe­tőségekhez kötött színműveket — akár balettot is — módjában lenne megnézni a város lakosságának. B. G. vásárolt redőnyzáras fotokészülé- kek zársebességének precíziós ellen­őrzését. A legújabb típusú geodéziai műszereit pedig az érdeklődő szak­emberek mérőállásban tekinthetik meg, illetve végezhetnek velük meg felelő próbaméréseket. íjrendszerű, tökéletes rádiók Az Orion Villamossági Vállalat szít elő a vásár látogatói számára. A vállalat mindenekelőtt kiállítja valamennyi új rádiótípusát. Ezek sorában legérdekesebb az „AR 602’1 és „AR 702“ jelzésű készülék. Mind­két típus el van látva úgynevezett „ultrarövid, frekvencia-modulált“ adások vételére. Az ilyen természetű adások vétele azt a benyomást kelti, mintha a tánc-, vagy klasszikus zene számot játszó zenekar ott volna benn a szobában. E készülékek a legkor­szerűbb nyomógombos hullámváltó­rendszerrel is el vannak látva s egy mástól függetlenül szabályozni le­hetne a magas vagy mélyhangok tel­jesen kielégítő megszólaltatását. A hangszórók különleges elhelyezése révén a műsor a szoba bármely sar­kában is oly tökéletesen hallható mintha a készülék közvetlen közelé­ben állanánk. Az Orion gyár kiállí­tása ezenkívül még négy további egész különleges meglepetést tarto­gat a televízió, akusztika és rádió terén is. ugyancsak nagy meglepetéseket ké­Iiülönféle egyéb műszaki újdonságok Ingyenes fotókészülék vizsgálat A MOM vásárlási kirendeltsége bárki számára díjmentesen elvégzi az OFOTÉRT-nál vagy egyebütt egész sora vár még a vásár látoga­tóira. így a Műszer és Gépipari Ér­tékesítő Vállalat keretében az EMG (El&ktronikus Mérőműszerek Gyára) többek között kiállít és működésbe bemutat a helyszínen egy rendkívül szellemes készüléket, amely látha­tatlan elektromos sugarak alkalma­zásával a betörőt megakadályozza munkájában olyképpen, hogy a be­törő feltétlenül beleütközik az egész terepet állandóan végigpásztázó elek tromos sugarakba, s e pillanatban a riasztó, illetve jelző apparátus ipari szövetkezetek első ízben jelent­keznek oly készülékekkel, amelyek az olyannyira időszerűvé vált — az emberi szervezetre rendkívül veszé­lyes — nukleáris sugarak jelenlétét azonnal kimutatják és ezzel lehető­séget nyújtanak az idejében történő védekezésre. A Geofizikai Mérőmű­szerek Gyára többek között egy komplett szeizmikus kocsit állít ki. Ez egy terepjáró autó, amelynek belsejében oly műszerek vannak el­helyezve, amelyek alkalmasak a leg­különfélébb talajtani kutatások el­működni kezd. Ugyancsak az EMG, végzésére s a különféle ásványi kin- valamint egyes műszergyártó kis- esek jelenlétének megállapítására. VASÁRNAPI EBÉD ——' Ti —in-i-i ~n>iii ■ I■ i CSONTLEVES Hozzávalók: 60 dkg marhacsont. 40 dkg leveszöldség, 5 dkg gomba, 5 dkg kelkáposztalevél, 1 zöldpaprika, 1 pa­radicsom, 2 dkg zsír, hagyma, só. A csontot jól megmosva főni tesszük és két-három órán keresztül főzzük. A sárgarépát, petrezselyemgyökeret hosz- szába vágjuk, a karalábét, hagymát sze­letekre és a zsírban lepirítjuk. A többi zöldséggel együtt a csontokhoz adjuk és együtt főzzük. Leszűrjük és bármi­lyen metéltet, vagy galuskát főzünk bele. GOMBÁS BÉLSZÍN Hozzávalók: 50 dkg bélszínközép, 5 dkg zsír, 25 dkg gomba, 1 d! tejföl, 3 dkg liszt, hagyma. A bélszínt besózzuk, egy óráig sóban tartjuk. Zsírban átsütjük, azután víz hozzáadásával puhára pároljuk. Közben a gombát vékony szeletre vágva, 2 dkg hagymászsíron megpároljuk és a hús­hoz adjuk. Egy darabig együtt pároljuk és ha a hús egészen puha és zsírjára sült, 2 dkg liszttel lehintjük, oirítjuk, vízzel felhígítjuk. Hozzáadjuk á tejfölt és azzal hirtelen felforraljuk A húst szeletekre vágjuk és a gombamártást ráöntjük. Rizzsel, párolt zöldborsóval tálaljuk. PORHANYÓS KIFLI Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg mar­garin, vagy 15 dkg zsír, 1 dl 'tejföl, 1 kanál cukor, só, 2 dkg élesztő, szük­séges tej. Az élesztőt a szokott módon, kevés tejben megáztatjuk, a lisztet a zsiradék­kal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, sót, a megkelt élesztővel, tejjel, tejföllel összeállítjuk és deszkán egy órát pihen­tetjük. 3 mm vékonyra kinyújtjuk, nagy fánkszaggatóval karikákat vágunk, lek­várral, gesztenyével, vagy máktöltelék­kel megkenjük, kifliket formálunk be­lőle. forró sütőben megsütjük és van!, liás cukorban forrón megforgatjuk. Kozmetikai tanácsadó Mostani tanácsadónkban a normális bőr ápolásával és a kisebb szépség­hibák házi kezelésével szeretnénk foglalkozni. A normális bőr ápolásával arra tö rekszünk, hogy a bőr rendes szerkezetét megóvjuk és működését az egészség hatásain belül élénkítsük. Erre a célra felhasználjuk a vizet, levegőt, fényt, m asszázst és a bőrtápláló szereket, pako­lásokat. Mindezek nemcsak a bőrre, hanem a bőr közvetítésével az idegrendszerre, vérkeringésre, anyagcserére, szóval az egész szervezetre hatnak. Ha ez rend­ben van, sokkal kevesebb bőrhiba keletkezik. A víz a bőrápolásnak egyik leg­fontosabb eszköze, bár ezt nemcsak a z arcbőrre értjük, mert előfordulnak olyan esetek, amikor az arc bőrének nem fontos a víz: beteges szárazság ese­tén, de még így sem szabad sokáig a vizet teljesen mellőzni. Tehát a mosdó- és fürdővíz nemcsak a bőr tisz taságának eszköze, hanem egészséges vol­tának legfőbb előmozdítója. A hideg vízzel való ledörzsölés, mosakodás jótékony hatása a szervezet és bőr edzésében jut kifejezésre. Elpuhult emberek, akik csak a meleg vizet használják, könnyen fázékonyak, kezük, lábuk könyen kap fagydaganatot, sőt az arcbőrük is érző kenyebb a hidegre, könnyen szederjes színt kap a hidegtől, a rossz vérkeringés miatt. Tehát az egész testünk ápolásá­val kell törődnünk, ha azt akarjuk, hogy szép legyen az arcbőrünk. A vízre szük­ség van, de túlzott használata árt a bőrnek. Aki sokat mos, sikál, vagy olyan munkát végez, hogy órákig vízben van a keze, a kéz bőre előbb fonnyad, aztán reszelős, repedezett lesz. Ugyanakkor különösen mosásnál, a felszálló lúgpára az arcbőrt, hajat is tönkreteszi. Ez ellen úgy védekezünk, hogy a hajunkat leköt­jük, az arcunkat pedig elég vastagon kenjük be bőrvédő krémmel. A munka után a hajat pár percig jól keféljük ki, az arcról előbb száraz, puha ruhával töröljük le a felkent krémet, kenjünk rá egy tojásos pakolást, azt hagyjuk rajta, amíg megszárad, majd mossuk le langy os kamillateával és attól függően, hogy milyen a bőr, rendes ápolószerrel kenj ük be. A kézre is nagyon jó a tojás és utána a kézápolószer. Ha a nők azt mondják, erre nincs idejük, az nem igaz, mert mindenkinek jut 10—15 pere idő a maga gondozására, amíg a pakolás szárad, addig egy kis pihenőre úgyis szükség van, s ha sürgős, közben apróbb dolgokat el is lehet intézni. így megóvhatjuk bőrünket, hajunkat, kezünket az idő előtti tönkremenés- től. Jövő pénteki számunkban arról lesz szó, hogy a levegő milyen hatással van a bőrre. Tanács: A szeplőt nem a nap hozza ki, hanem a levegő. Tavasszal sokkal több a szeplő, mint nyáron, amikor a bőr lebarnul. Most már csak a hámlasz- tással, vagy sok kvarccal lehet segíteni a szeplőkön. • i A május 31. és június 10-e közt • nyitva álló BIV — Budapesti Ipari 'Vásár — látogatói többek között 'oly különleges iparcikkekkel is ta­lálkozni fognak, amelyek általában jcsak egész ritkán szoktak szerepelni >az egyes vásárokon. Áll ez például »a MOM — Magyar Optikai Művek • — készítményeire, amelyek közül ez­• úttal első ízben állítják ki a gyár *n: 2v líidonsásának számító s a fn-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom