Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA ME''""El II. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957 MÁJUS 3. Felépítjük szabad, független hazánkat, a szocialista Magyarországot Kádár János elvtárs bessélt a budapesti nagygyűlésen Mindössze hat hónap múlt el 1956 októberétől 1957 május elsejéig, de erről az időről soha nem feledkezhe­tünk meg. És május elsején a magá­ra talált ország fővárosa dolgozói­nak többszázezres tömege barátnak és ellenségnek megmutatta: Híve a szocializmusnak, s minden erejét a további feladatokra összpontosítja a párt szilárd vezetésével. A Hősök tere, a fővárosi dolgozók május elsejei nagygyűlésének szín­helye ünnepi díszt öltött. Minden­felé vörös és nemzeti színű zászlókat lenget a szél. A Műcsarnok homlok­zatán a magyar nép szabadságáért vívott évszázados küzdelem nagy alakjai, köztük a magyar munkás- mozgalom nagy harcosa, az 1919-es dicef)séges Tanácsköztársaság veze­tője, Kun Béla. Fél 10 órakor a párt és a kormány képviselői a térre vezető főbb útvo­nalak mentén gyülekező dolgozók elé mentek és köszöntik őket a nagy ünnep alkalmából. A Dózsa György úti aluljárónál Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Révész Géza a Városliget felőli ré­szen Kállai Gyula, Kiss Károly, Fock Jenő, Kossá István, Ugrai Fe­renc, az Építők székháza előtt pe­dig Marosán György, Somogyi Mik­lós, Horváth Imre, Úszta Gyula kö­szönti a dolgozókat. Tíz óra előtt néhány perccel a dísz tribün közepén már helyet foglal­nak: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP központi bizottsá­gának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Ma­rosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP intézőbizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP központi bi­zottságának titkára, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altá­bornagy, honvédelmi miniszter, Kossá István pénzügyminiszter, Dö­géi Imre földművelésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter. Ugyancsak a dísztribünön foglalt helyet a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. A dísztribünön voltak a magyar dolgozók május elsejei ünnepségére hazánkba érkezett szovjet, kínai, al­bán, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, koreai, lengyel, német, olasz, román, skót, vietnami szakszervezeti kül­döttségek tagjai. Eljöttek az ünnep­ségre a hazánkba tartózkodó kül­földi kulturális, kereskedelmi kül­döttségek tagjai, továbbá a Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselői M. I. Kazakov hadseregtábornok vezeté­sével. Az embererdő nőttön-nőtt, a többszázezer főnyi tömeg nemcsak a Hősök terét töltötte meg teljesen, hanem a Dózsa György út mindkét oldalát, a Városliget felé eső út­vonalakat is. A lelkes hangulatban mindunta­lan énekszó csendült fei, éltették a pártot, a forradalmi munkás-paraszt kormányt, a testvéri szovjet népet, a világ dolgozóinak összefogását. A lelkesedés csak fokozódott, amikor Kádár János, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, az MSZMP központi bizottságának elnöke a tér elején felsorakozott dolgozókhoz ment és köszöntötte őket. Tizenegy óra után pár perccel fel­csendültek a Himnusz hangjai, je­lezve a budapesti dolgozók impozáns május elsejei nagygyűlésének kez­detét. A nagygyűlést Marosán György, az MSZMP intéző bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg. ján, 68 esztendővel ezelőtt egy nem­zetközi konferencián a világ mun­kásosztályának vezetői elhatározták, hogy május elsejét a nemzetközi munkásmozgalom napjává teszik. 68 esztendő telt el azóta, s ma elmond­hatjuk, hogy az öt világrészben ezen a napon mindenütt nem tízezrek és százezrek, hanem száz és száz milliók ünnepük a munkát, a szocializmust, és har­colnak ott is, ahol nem győzött a munka, a szocializmus. (Taps.) — A világ kapitalista és imperia­lista vezetői most nagy kíváncsiság­gal néznek minden májusi ünnepre. Azt hiszem egyik iránt sem érdek­lődnek olyan nagyon, mint a buda­pesti iránt: Vajon mi is történik itt, vajon a munkásosztály, a parasztság, a haladó értelmiség bizonyítja-e, hogy a magyar nép szívében és lel­kében mélyen gyökerezik a kommu­nizmus eszméje? A világ valamennyi kapitalista rá­diója, újságja és bérence azt üvöl­tötte október végén, hogy a kommu­nizmus eszméje idegen a magyar néptől. A kommunizmus eszméjével nálunk azok a hordák, csürhék, sze­metek és huligánok szálltak szembe, akik mindig a magyar nép ellensé­gei voltak. — Nézzetek most az itt felsorako­zott százezrekre, nézzetek a buda­pesti munkásokra, a budapesti ér- telmieségi.kre Budapest dolgozóira! A párt hívó, mozgósító szavára százezrek vonultak ide meghall­gatni a párt szavát, hogy mi a teendő holnap. (Nagy taps, felkiáltások: Éljen a párt!) Százezrek tesznek hitet amellett, amit önök most jelszóként hangoz­tatnak: Éljen a párt! — Az a párt, amelyet meg akartak semmisíteni, amely párt most újra itt van. s ke­zébe vette az ország és a dolgozó nép sorsát! (Éljenzés.) — Engedjék meg, hogy meleg sze­retettel, őszinte testvéri barátsággal köszöntsem itt a párthoz, a munkás- osztályhoz hű budapesti dolgozókat, a gyárak, hivatalok munkásait! (Él jenzés és taps.) Szeretettel köszön­tőm a Magyar Szocialista Munkás­(Folytatás a 2. oldalon.) Marosán György elvtárs beszéde Elvtársak! Marx és Engels 1847 őszén bocsáj- totta útjára a Kommunista Kiált­ványt. Ennek a kiáltványnak beve­zető sorai szerint: A kommunizmus kísértete járja be Európát s ez el­len a kísértet ellen száll harcba a car, Metternich és a pápa. Sok év­tized telt el azóta, s a kommunizmus nagy harcok árán valósággá vált, a ,,Világ proletárjai egyesüljetek“’ jel­szó jegyében győzött a gondolat és az eszme. Marx és Engels útmutatása alap­£n, cl mjmk/jiöcsíg tággá- cikiUznm, A szekszárdi május 1-i ünnepségnek egyik kiemelkedő eseménye volt a munkásőrség csapatzászló-avatása és eskütétele. A felsorakozott műnkásőr-zászlóalj előtt a szekszárdi üzemek dolgozói nevében Németh József építőmunkás adta át a vörös csapatzászlót a munkásőrség megyei parancsnokának. A munkásőrség tagjai ?. csapatzászló előtt letették az esküi. a ináius elsejei UhueyisétyeUc&t Szekszárdon több, mint egy órahoí szat tartott az ünneplő törne,g színes felvonulása a Béla térre. A nagy téren, az ünnepi gyűlés helyén, szinte egy talpalattnyi üres hely sincs. Külön csoportban vonultak fel a pro ietárhatalom legöregebb harcosai, az 1919-es vö r-Ss katonák. Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke mond ünnepi beszédet a szekszárdi nagygyűlésein. Május elseje — elsősorban a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe. Do nálunk a falu dolgozói is együtt ünnepeltek a munkásokkal. Lovatok a bonyhádi felvonuláson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom