Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-08 / 106. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 1957 MÁJUS 8. GYERMEKEKNEK == Ezer éves Lehel kürtje Éppen kerek ezer esztendeje múlott, hogy e sorokat írom, 955 nyárutóján, német földön, Ágosta városa mellett vívták utolsó nagy csatájukat a ka­landra, portyáró nagy kedvvel járo- gató magyarok. Ekkor már több mint félszáz esztendő telt el azóta, hogy Árpád harci paripái meggázolták a Jávor s Duna Tündére tapodta szép földet. Elcsitultak a csataterek, friss fű fakadt Alpár mezején, véges-végig a Tisza mentén, amerre csak az íjas, kop- jás magyar vitézek száguldoztak. A régi, harcos kedvű törzsek állandó szállást vertek, kikeletkor a fák odvá­Tizenegynéhány oldalas mindössze az az elbeszélés, amelyből a filmet készítették. Hunyady Sándor egyik, kis terjedelme ellenére is talán leg­szebb írása ez, mintha csak valame­lyik barátjának mesélné el, úgy idézi fel benne a szomorú emlékezés kere­setlen szavaival egy felejthetetlen szerelem történetét. A főcselekmény itt is éppen annyi, mint az elbeszélésben és aki nem látta a filmet, a tartalom ismertetése alapján nehezen érti meg, miként le­het erre a nem nagyon mozgalmas, egyszerű kis történetre egész estét betöltő filmet építeni. Mert mind­össze annyi történik itt, hogy egy ka­land szerelemmé változik, majd hir­telen és örökre megszakad. Sándor, a fiatal vidéki újságíró, póttartalékosi bakaruhájában ismerkedik meg Vil­mával, a cselédlánnyal, aki paraszt­legénynek nézi. A lánynak tetszik a baka, a bakának, meg a játék. De né­hány hét múlva már más a helyzet. Sándort magával ragadja a lány ból mézet szüreteltek, a nádasokban modártojást leltek, az erdőben tőröket, hurkokat vetettek, a folyókhól, tavak­ból halat merengettek, s legfőképpen szilaj csikóikat, s hófehér tulkaikat le­geltették. Telente aztán sátras tanyái­kon, ahol már a faekét is beakasztot­ták az ősi ugarba, míg pergett a va­rázsdob, faragták a tülkökre, sótartókra a felséges Nap s a tulipánvirág képét. Egyik-másik harcias törzs vezére azonban még mindig nem akasztotta szögre a kardot. Táncot jártak a mező­ben szilaj paripáik, s pásztoraik nem akarták fegyverüket felcserélni a ka­tisztasága, hűsége semmivel sem szá­moló odaadása és beleszeret. A fiatat rendező, Fehér Imre, na­gyon jó munkát végzett. Sok érdekes ötlettel és nem egyszer ugyancsak szép szimbolikus eszközökkel valósí­totta meg az írói mondanivalót... A film hangulatának megteremtéséért sokat tesz Badal János operatőr is. Annyi oldalról és oly sok ötlettel fényképezi a házat, ahol Vilma szol­gál. A film erényeihez tartozik a szí­nészek kimagaslóan jó játéka is. Ta­lán a Pirit játszó Korompai Vali az egyetlen,, aki nem nyújt a többiekkel egyenragú alakítást. Darvas Iván most is nagyon kifejezően, kedvesen rokonszenvesen alakít. De ezúttal még nála is jobb Bara Margit, aki eddig még talán egyetlen szerepében sem testesítette meg ennyire híven, ilyen művészi fokon az író elképze­léseit. De a többiek, Szirtes Ádám, Barsi Béla, Pécsi Sándor, Lázár Mária, Csikós Rózsi, Balázs Samu is mind részesei az egészében sikerült, szép új magyar film várható sikeré­nek. rikással. Csábította őket a nyugati vá­rosok kincse, gazdagsága: ha kedvük úgy tartotta, felkaptak szép, szíjhátú, pirospej paripáikra, s megrántották a kantárszárat. Bekalandozták a Pó folyó síkságát, a német föld dobogott paripáik lába alatt, lobogó pásztortüzeik bíborszínűre festették Szent Gallen felett az eget, s a megriadt népek, akárcsak egykor a hunok előtt, előttük is sarkig kitárták a városkapukat. Hiába intette a vezéreket a fejede­lem, hogy maradjanak veszteg, törjék otthon az ugart, vigyázzanak a jó­szágra, ők csak továbbra is csatákról álmodoztak. Lehel és Bulcsu, aki ott tanyázott valahol a csallóközi nagy Duna-szige- ten, ilyen két harcravágyó vezér volt. Mindketten pogánymódra borotváltat- ták fejüket, forrásvizek mellett áldoz­tak s az említett év nyarán is felkere­kedtek pásztornép ükkel, s meg sem álltak Ágosta városáig. Ez egyszer azonban a németek felkészültek fo­gadtatásukra. Hosszú időbe telt, míg megtanulták a száguldozó magyarok fortélyos hadi­taktikáját, a cselvetés mesterségét, a könnyű lovakon való száguldozást s a rettenetes íj kezelésének módját. Régi váraik helyett erősebh várakat emel­tek, ők maguk is lovas sereget tobo­roztak, egyszóval fenték a szablyát, s készültek a leszámolásra. Ahogy a krónika elmondja, tőrbe­csalták a két vezér gyanútlan seregét. Olyan iszonyúan arattak, pusztítottak soraikban, hogy csak hét vitéz mene­kült meg, s maga Bulcsu és Lehel is fogságba esett. (Folytatjuk) Könyvismertetés Fénykép a Világjárók sorozat „Csillagokkal takaróztam” című most megjelent kötetéből. Hét évszázad magyar versei KÉT HÍR két ifjúsági szervezetről A medinai EPOSZ-szervezet fiataljai nemrégiben átlátogattak Harc községbe. A látogatás keretében labdarúgómérkő­zést rendeztek a két község fiataljai kö­zött, este pedig 'kultúrműsort adtak a medinaiak. Az előadás jól sikerült, tet­szett a harciaknak, s kifejezték, hogy máskor is szívesen látnák vendégül őket. Az előadás után bált rendeztek, ahol jól szórakozott mindkét község fiatal­sága. A medinai fiatalok úgy tervezik, hogy az egyre erősödő mezei munkák ellenére sem hagyják félben a kulturális tevé­kenységet. Uj színdarab betanulását ter­vezik, amelynek bevételéből a nyáron közös kirándulást rendeznek. * Alig egy hónapja alakult még a tolna­szigeti KISZ-szervezet, máris komoly eredményeket ért el. A szervezetnek megalakulásakor 2á tagja volt. A lelkes kis csoport különösen kulturális téren ért el szép eredményeket. Április 30-án este tarka esztrádműsorral szórakoztatták a dolgozókat, előadás után közös va­csora és bál volt. Műsorukkal május ne­gyedikén Jegenyésben vendégszerepeitek és nagy sikert arattak, 11-én pedig a Gerjeni Állami Gazdaságba látogatnak el, hogy ott is bemutassák műsorukat. Az együttes úgy tervezi, hogy augusz­tus húszadikára a „Piros bugyelláris” c. színdarabot tanulják meg és mutatják be. Az előadások bevételéből kirándulás­ra viszik el a szervezet tagjait a nyár folyamán. BAKARUHÁBAN Kölcsey Ferenci Zrínyi dala 1830 Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 12. Egyetemi tanár. 13. A vizek veszedelme. 14. Kis ház. 15. Kocsijában ül. 16. Nem, latinul. 17. Napszak. 18. Női név. 19. Ét­kező. 21. Névutó. 22. Régi űrmérték. 24. Az? 26. A függ. 30. folytatása. 30. Férfi név. 31. Becézett Olga. 32. For­dítva tesz tönkrel 34. vörös, németül. 37. Mezőgazdasági szerszám. 38. Pálos Miklós. 39. A vízsz. 26. folytatása. 43. Német prepositió. 44. Szerszámgép van ilyen. 45. Külföldi város. 47. Őszi haj­nalokon található — távirati stílusban. 49. Férfi né.v. 51. Idős — ékezet­hiánnyal. 53. Fém. 54. Lustálkodik. 56. Építőanyag — névelővel. Függőleges; l. Idegen női név. 2. Ter­mészeti kincs. 3. Taszít. 4. Módhatáro­zói rag. 5. Daganat — névelővel. 6. Ének. 7. Főalakja. 8. Fordítva gátoló! 9. Kereskedelmi rövidítés. 10. Paripa. 11. Jól fordítva, latinul! 18. Régi orosz festmény. 20. Vadászok ejtik el. 22. Kertben használják — ékezethiánnyal. 23. Előrejut. 25. Énekes. 26. Nemesfém. 27. Menni, angolul. 28. Sporteszköz. 29. Finom ez a szalonna. 30. A vízsz. 1. folytatása. 33. Félve. 35. Ital. 36. Há­rom, oroszul. 39. Hátsó rész. 40. Spa­nyol név. 41. Elősegíti a korábbi meg­értést. 42. Én, latinul. 44. Gyerekek ked­velik. 46. Nemzet. 48. E. A. R. 50. Latin üdvözlés. 52. Ugyanaz, mint a vízszin­tes 37. alatti. 54. Meleg. 55. Helyhatá­rozó rag. 57. Kettős betű. Megfejtendő az idézet a következő sorrendben: vízsz. 1., függ. 30., vízsz. 26. és 39. Tolna megyei 'héftufodp Gyermek szépségversenye Temesvári Jolánka Szekszárd. Fodor Katalin Szekszárd. Beréti Ágica Kalaznó. Majoros Márti Szekszárd. Ifj. Beréti Antika Kalaznó. Fodor Marika Szekszárd. Székimúndé lilímztár A bájos Elsa Martinellit. a szókimon­dó olasz filmsztárt, aki kijelentette: „Néha nem tudok uralkodni a nyelve­men”, 18 hónapi börtönbüntetésre Ítél­ték. mert valami olyasmit mondott há­rom római rendőrnek, ami nem tűri a nyomdafestéket. Elsa akkor szidalmazta a rendőrö­ket. amikor azok egy közlekedési bal­esettel kapcsolatos idézést akartak neki átadni. A filmsztár a bíróságon nem tagadott. De amikor meghallotta az ítéletet, az­zal védekezett: nem tudta, hogy rend­őrökkel áll szemben. Arra a kérdésre, hogy mit mondott a rendőröknek, így válaszolt: „Ezt most nem Ismételhetem meg, de nagyon csú­nya szó volt. Helytelennek tartom azon­ban, hogy ilyen súlyos büntetést kap­tam, amikor mindössze azt tettem, hogy inzultáltam valakit. Elvégre nem öltem meg senkit és nem loptam.” Elsa minden egyes rendőr megsérté­séért hat hónapot kapott. Az olasz bün­tetőtörvénykönyv ugyanis kimondja: „Aki jelenlétében és funkciója gyakor­lása közben vagy emiatt megsérti egy köztisztviselő becsületét és tekintélyét, hat hónaptól két évig terjedő börtön- büntetésre ítélendő”. A filmsztár ügyvédje fellebbezett: Az „II Tempo” jelentése szerint Elsa a rendőröknek kijelentette: „önök egy rakás ... és ha római szlenget használ­nék, még különbet is mondhatnék.” A filmsztár, aki most tért vissza Ró­mába San Remoból, ahol megnyerte az olasz filmsztárok motorversenyét, a fel­lebbezés tárgyalásáig szabadlábon ma­rad. Elsa szókimondásának korábbi meg­nyilvánulása az volt. amikor az ango­lokról ezt mondta: „Csúnya, rosszul öl­tözött emberek és egyáltalában nem tud­nak vágyat ébreszteni.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom