Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-17 / 90. szám

1957. Április n. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 SEGÍTSÉG! TŰZ VAN! TŰZOLTÓ TÖRTÉNELEM Valamikor régen 50, 100, vagy 150 évvel ezelőtt gyakoribb vendég volt a ,.vörös kakas“ Tolnában, mint most. Meggondolta magát, vidoran felugrott az egyik zsuptetős kémény nélküli kis nyomortanyára, onnan aztán szállt-szállt egyik házról a má­sikra, különösen akkor, ha segítette barátja; a szél. Nem egyszer talán csak azért hagyott alább a tűzvész, mert nem volt minek elégni. Tűzol­tóság? Mese! Tudniillik hol volt, hol nem volt, s ahol mégis létezett ilyes­mi, ott sem ért semmit. Volt örökös díszelnökük, öröktelen díszelnökük, tiszteletbeli parancsnok, elmaradha­tatlan zenekar, zászlóanya, cím, rang, valamint dísáelgés, csak fel - szerelés nem. Szegény Tolna megyei ősapáinknak bizony sokszor kellett új házat építeni... FANKSÜTÉS DUNAFÖLDVÁRON A megye egyik legrégibb és legna­gyobb tűzvésze (amiről írásos bizo­nyítékok maradtak) Dunaföldváron pusztított másfélszáz évvel ezelőtt, 1732-ben. Erős északi szél söpörte végig a falu utcáit a katasztrófa reggelén. Egy öreg néni, a nevét sem ismerjük, kitotyogott a szabadban lévő nyárikonyhába fánkot sütni. Egyedül volt otthon. Először rá sem hederített, hogy a tűzhelyből szertepattognak a szélfújta parazsak. A vész már ott lappangott a kis nád fedeles nyárikonyha körül. Az egyik parázs, amelyet a kavargó szél fel­kapott, a forró zsírba esett. Hosszú lángnyelv harapott a konyha száraz nádfedelébe és rövidesen feharsant a falu utcáin a rémületet keltő kiál­tás. Tűz van! Tűz van! Tőle telhető gyorsasággal kivonult az 50—60 tagú tűzoltóság egy kétkerekű fecskendő­vel és két vizeslajttal. Akkorra már a tűz több lakóházra átterjedt. A falu tele lett füsttel, pernyével, ijedt kiáltozással s a fütyülő északi szél mindebből, valami pokolbeli egyve­leget komponált. A képzetlen tűzol­tók tehetetlenek voltak s a fél falu, mintegy 500 ház teljesen leégett. A DOMBÓVÁRI tragédia Nem időrendben írom le a követ­kező történeteket, csak úgy, ahogy a tűzoltó-jelentésekből elém kerülnek, s csak az érdekesebbeket. Dombó­várnak igen gazdag története van. Alig volt nevezetesebb épület, ame­lyet tűz ne pusztított volna. Üzlet­ház, malom, bútorraktár, asztalos­üzem, 1942-ben pedig a Vajgyár is leégett. De legsúlyosabb az volt, ahol több ember is életét vesztette. 1896- ban történt. Vasutat építettek Domb­óvárnál, sok és olcsó munkaerő kel­lett az ilyen nagy építkezéshez, ahol minden vállalkozó nyerni akart. Való színű ez a magyarázata annak, hogy horvát munkásokat hoztak ide, akik­kel a dombóváriak állandóan hadi­lábon álltak. Egy mulatság alkalmá­val amikor bőven folyt a bor, az indulatok a kirobbanásig fokozód­tak, megtörtént a szerencsétlenség. I a hőerőmű komplett felépítése, illetve üzembehelyezése 40 hektár terület beépí­tését teszi szükségessé. Az építkezések so­rán 10 ezer tonna vasat, 220 ezer köb­méter homokot, 8 millió 200 ezer téglát és 32 ezer köbméter fát használnak fel, ami többek között azt jelenti, hogy a hőerőmű építkezése tulajdonképpen egy egész erdőt „emészt fel”. A hatalmas hő­erőmű első egységét 1959-ben adják át rendeltetésének, üzemeltetése napi 5700 tonna szenet és több mint 45 ezer liter vizet fog igényelni. Magyar tudósok külföldön Rényi Alfréd akadémikus Leningrádba utazott a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának ünnepi ülésszakára, amelyet Leonhard Euler születésének 250. évfor­dulója alkalmából rendeztek. Haranghy László egyetemi tanár az ausztriai Bad- hofgasteinben előadásokat tart. Brodszky Dezső egyetemi tanár Prágában diescle- sítési konferencián, Kovács Endre, a tör­ténettudomány kandidátusa Varsóban a Lengyelország története című tankönyv vitáján vesz részt. Lénárt Edit, a Gycr- meklélektani Intézet munkatársa, Hollan­diába utazott, Révész Géza, az amszter­dami egyetem volt tanára hagyatékának rendezésére. Az egymásra uszított magyarok es horvátok között vad, életre-halálra menő verekedés támadt, de mindkét fél szívósan tartotta magát. A domb óváriak végül olyan lépésre szánták magukat, amit hosszú ideig emleget­tek a környéken. A horvátok a £a- barakokban laktak, ezeket kívülről elreteszelték és felgyújtották. A 10 barak pillanatok alatt úgy égett, mint a fáklya, hozzájuk sem lehetett férni. A közelben tartózkodók tehe­tetlenül és borzadva hallgatták a bennégett 20 horvát munkás jaj­kiáltásait. MENNYIRE VIGYÁZNI KELL! Szerencsére ritka eset volt az ennyire tragikus végű tűzvész, de gyakori volt, hogy egészen apró vi­gyázatlanságok, _ hatalmas anyagi károkat okoztak. Dunaszentgyörgyön pl. 1920-ban 154 ház a falu egész északi része leégett. Az ok: a tűz­helytől kivitt hamut a kertbe ön­tötték s a szél felszítva a hamvadó parazsat, a közeli kukoricaszárhoz sodorta. A községben csak 2 tűzoltó volt, egy primitív kétkerekű fecs­kendővel felfegyverkezve. — Még nagyobb arányú volt a gerjeni, kb. 100 év előtti tűzvész. Egy üstházból kipattanó sizikrák felgyújtották a nádtetős épületet s az egész ó-falu, 250 ház, leégett. Tűzoltóság való­színű még nem volt. A PÄLFAI SZOLGALEGÉNY BOSSZÚJA A legtöbb tűzvészt véletlen, vagy gondatlanság okozta, de a szándé­kosságnak is mindig nagy szerepe volt. A gyujtogatókat a legváltozato­sabb okok késztették tetteik végre­hajtására. 1869-ben Pálfán, úgy május derekán tűz ütött ki az ak­kori Apponyi utcában. A vízhiány és a szél következtében a lángok ház­ról-házra kapva, elpusztítottak 23 épületet, 8 pedig félig leégett. Mint kiderült, Kiss Istvánnak volt egy 17 év körüli szolgája, aki gyűlölte a gazdáját. Valószínű nem lehetett túl­ságosan kellemes élete a fiatal le­génynek. A gazda távollétében az­után szolgája bosszúból felgyújtotta a házát. — Egészen érdekesek a Szakosról fennmaradt tűzesetek le­írásai. Ebben a faluban igen sok volt a nád- vagy zsupptetős kéménynél­küli házacska és ilyen helyen köny- nyen keletkezik tűz. A ravaszabb és vállalkozó szellemű emberek saját maguk gyújtották fel házukat^ hogy a biztosítási összegből újat építse­nek. Ilyen esetekben persze gyak­ran 30—40 ház is leégett egyszerre. Egy esztendő alatt; 1924-ben 60 ház­égést jegyeztek fel. NÉPÍTÉLET NAGYSZÉKELYBEN — AVAGY BŐS ZORKÁN YÉGETÉS ? Az 1800-as évek legelején bent a dunántúli dombok sűrűjében titok­'7Q+/~nc ooomÁmrAlr •infpO'zArH-talr 1 o AT a a \ minaen ok ne, kül hol itt, hol ott repült fel a házai; tetejére a tűz vörös ördöge, de soht sem tudtak rájönni, mi okozza i tüzet. 1807. április 24-én, orkán­szerű szél dühöngött a nagyszékely, völgyekben, hordta a szemetet, tör­delte a fák ágait. Az emberek ijed­ten rohantak ki az utcára, mikoi újra felhangzott a vészkiáltás: Tűs van! Az ijedtség azonban nemsokára rémült dühhé változott. Megfogtál; a gyújtogatót, aki évek óta átka voll a községnek. A falut természetelle­nes világosság sugározta be, akkoi már közel 100 ház lángokban állt, s szél süvöltve hurcolta a zsarátnokot s az emberek őrjöngve vették kora a gyújtogatót, egy 40 év körüli öz­vegyasszonyt. A felkorbácsolt indu­latoknak nem lehett gátat vetni — Haljon meg! — kiabálták s aj elkeseredetten dühödt tömeg meg­ragadva az asszonyt, az egyik égc ház lángjai közé dobta. AMI A RÉGI TŰZOLTÓSÁGBÓL MEGMARADT Induljunk el újra az 1700-as ével végéről. Kurdon 1790 március 21-ér Benedek napján leégett a közséf háromnegyed része. Tűzoltóság nerr volt. — Hetven évvel később Nagy­székelyben villámcsapástól tűz ke­letkezett és 50 ház leégett. Tűz­oltóság volt, de későn láttak munká­hoz, mert úgy tartották, hogy villán csapástól eredő tüzet csak tejjel le­het oltani. — 1924-ben Szekszárdor a gyerekek bőregereket akartak ki­füstölni a katolikus templom tornyá ban. A templom leégett. Mindezeken persze nem lehet cso­dálkozni. Még a megye szívében Szekszárdon is, 1926-ig önkéntes tű; oltók voltaic. 1939-ig lóvontatású ko­csikkal dolgozott itt a tűzoltóság. í azelőtt? A legfurcsább és meglehe­tősen csekély hatású eszközeik vol­tak. Egyszerű pumpás, úgynevezet' esuli-fecskendő, vízipuska és veder tűzcsapó' stb. A kocsifecskendőné modernebbet (az emberek verejté- ke*c pumpálták a vizet, amíg volt; cl sem lehetett képzelni. Ellenber volt szép_ díszes sisak, ünnepélyek zenebonák, szónoklatok. Ma mái mindez a múlté, a hatalmas tűzvé székkel együtt. A zenekarhoz mi már hozzátartozik a tűzoltóautó szi­rénája, pumpálás helyett motor bőrtömlő és veder helyett gumíro­zott csövek, ködsugár stb. Nincs már fényes sisak, de van kiképzés ami megtölti a sisakos koponyákat Megapadt az öregek romantikusan kiszínezett mesetára — „mikor még fiatal legény voltam, emlékszem nagy ^ tűz volt a faluban” — keve­sebb lett a hét határban híres tűz­vész de nagyobb a nyugalom. A „vörös kakas” szárnyait megnyir­bálta a gyorsaság, a képzettség, a technika, egyszóval; a Tűzoltó. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ___ÉLETÉBŰI. 6 0000 lélekszámú új város épül Csehszlovákiában Ostrava, Csehszlovákia ipari központ­ja, a második ötéves terv ideje alatt ha­talmas ütemben fejlődik tovább. 1957-től 1959-ig a többi között tovább szélesítik a Klement Gottwaldról elnevezett kohó­kombinátot, a vitkovicei vasgyárat és több más létesítményt. Ezek a hatalmas munkálatok szinte napról napra újabl munkaerőket igényelnek. Jelenleg csak­nem 2500 új munkaerőre lenne szükség jo ti d > auau. ucgtuj i tuactuu iciauai/j loskodni az újonnan érkező dolgozók lí íásigényeinek kielégítéséről. 1960-ig 3ze i helyen 60 000 lakosú várost kell fe ipíteni, tehát most 35 000-rel több lake zámára kell biztosítani lakást, mir Bmennyi itt él. Jelenleg 4000 újonnr épülő lakás befejezésén dolgoznak, hős röviddel ezután hozzáláthassanak továb cnlrí^PT* in lakás Ani tPQpTiP7 Egy magyarvonatkozású évforduló Romániában Száz évvel ezelőtt, 1857-ben művészi körútra indult a román fejedelemségekbe Liszt Ferenc, a nagy magyar zeneszerző és zongoraművész. Liszt Ferenc még 1856 decemberében Erdélyben adott hangversenyeket: Te­mesváron, Lúgoson, Aradon, Kolozsvi rótt, Nagyon veden és Nagyszebenben. De­cember 11-én Belloni olasz impresszárió és két magyar gróf kíséretében Bukarest­be indult. Ezen az úton nyílt alkalom első ízben a nagy zeneszerzőnek arra. hogy megismerje az ősrégi román meló­diákat. Liszt Ferenc Bukarestben három hangversenyt adott, az utolsót a fejedel­mi palotában, ahol első ízben adta elr román népdaltémák alapján komponál rögtönzéseit. Bukarestből Liszt Ferenc 1857 elején Moldvába indult, ahol Iasiban adott há­rom hangversenyt. Ott tartózkodása alatl két napig Yasile Alecsandri, a nagy ro- mán költ/» vp.ndpírp volt. alánok házában megismerkedett Barbu Laularuval, a r< mán nép halhatatlan emlékű népművi ízével. A krónikák feljegyezték, hogy V tile Alecsandri házában Liszt Ferenc zoi j;orán eljátszotta a Bákóczi-indulót. Ba bu Lautaru feszült érdeklődéssel haliga ta az előtte ismeretlen dallamot, maj< miután a nagy mester ujjai leütötték ; utolsó akkordokat, a kiváló népének elővette kobzát és emlékezetből hibáik óul eljátszotta az egész Rákóczi-indulc tiszt Ferenc csodálkozva felugrott a zo: gora mellől és meghatódotlan magáin ölelte Barbu Lautarut. Liszt Ferenc 1857 január 27-én hagy el Moldvát, hogy Kievben adjon han versenyeket. Visszatértében ismét néhnr napot töltött Iasiban, majd Galatiba [ahonnan bajón folytatta útját Konstai tinápolyba. A „szultánok palotájábai | már műsorára tűzte új szerzeményét, régi román melódiák alapján komponú i változatokat. Évről-évre nő a gabona és gyapot termé«hnTnma Kínában Előzetes számítások szerint Kínábar idén 18 millió tonnával több gabonát éí közel 190 ezer tonnával több gyapotot fognak termelni, mint a múlt évben. Ej azt ielenti. hnírv az ossz-euhonaterméí 210 millió tonnát, a gyapottermés pedig 1,6 millió tonnát tesz ki. Kína gabonatermése 1949 óta állan­dóan növekszik. Az idei növekedés a leg­nagyobb Kína első ötéves tervének kez­Á barátság kikötője Az Atban INepkoztarsasag dolgozol tel­jes joggal nevezik Durresz kikötővárost á barátság kikötőjének. A durreszi kikö­tőbe egymás után futnak be a kisebb- nagyobb hajók a Szovjetunióból és a testvéri népi demokráciákból. S a hajók száma évről évre növekszik. A felszabadulás óta a kis Durresz ki­kötő is nagyot fejlődött; a tengerparton hatalmas raktámegyed épült, ahonnan a legkülönbözőbb gépek, traktorok, külön­böző közszükségleti cikkek kelnek útra az Albán Népköztársaság minden része felé. 1957 első negyedében, mint mindig, a Szovjetunióból érkezett a legtöbb szállít­uitui. y. .tv iuijiji t>/,tujj.uiituiyuiv tűi nyomó része az albán mezőgazdaság fej lesztését és korszerűsítését szolgálják Így például csaknem 400 000 tonna kü önböző műtrágya, több mint 900 tonn; ninőségi gyapotvelőmag, nagymennyisé ;ű hibridkukorica vetőmag, 37 darab 8( óerős Sztalii^-ec-traktor, több mint 13f cülönböző mezőgazdasági gép érkezett í szovjetunióból. A durreszi kikötőben mindig lázasat iiktet a munka. A kikötő dolgozói jó áldják, hogy az értékes küldeményekre tagy szükség van országszerte, Íriszen a: libán Népköztársaság szocialista építésé ;s a dolgozók jólétének emelését szol­gálják. Épül Csehszlovákia egyik legnagyobb hőerőműve Tisovo városka mellett építik Csel Szlovákia agyúk legnagyobb hőerőművé Az építkezés terjedelmére jellemző, hop Házkutatást tartottak Pleck József­nél is, akivel együtt távozott Horog a tocsmából. Nála disznóhúst találtak, fa- usi szokás szerint rudakra felaggatva. Pleck feleségével együtt állította, hogy tz saját vágásukból származik. Az öreg 3arkóczit kihallgatták, hogy hogyan zokta levágni a disznót, ketté szokta-e íasítani, vagy pedig „ősi“ szokás szerint ,kint” szétdarabolják. A vallomás egye- :ett a megtalált füstölthúsai és amikor nogmutatták Barkóczinak, fel is ismerte ízt. Ezután szembesítésre került a sor. Ho­og és Pleck pedig beismerték, hogy ők ’oltak a tolvajok. A kukoricát Horogék- ioz vitték, ott mindjárt átöntötték má­ik két zsákba, a húst pedig Pleckékuél elaggatták a saját maguk vágta disznó- tús közé. De amint látjuk, itt sem volt elég .alapos“ a tolvajok körültekintése. Mint i többi esetben, itt is a nyomozók ke­nitek ki győztesen, méghozzá nem is letek, hónapok múltával, hanem 48 óra latt felkutatták a tetteseket a bizonyi- ékokkal együtt. Boda Ferenc nem tudja, hogyan került hozzájuk zsák és tagadta, hogy ő volt a tolvaj, j nyomozó itt már látta, hogy a gyanúr megvolt az ok, sőt, majdnem biztosr vette, hogy Horognak köze van a b( töréshez, de nem volt bizonyíték. Err végrehajtották az úgynevezett kísérte’ ellenőrzést. Ismét kihallgatták Barkóé; Istvánt, megkérdezték tőle, hogy milye méretű zsákban volt a kukorica, meddi volt kukoricával és így tovább. Adv volt cgv zsák, ami minden kétséget k zárólag Barkóczitól származott és amely nek eredetét Horog nem tudta igazoln tehát feltehetően abban a zsákban vol a lopott kukorica. A megtalált két zsák ban lévő kukoricát beleöntötték Barkó czi zsákjába, amit Horognál találtak mee Ezt a zsákot pontosan addig töltötte mcj ameddig Barkóczi vallomása szerint voll mielőtt ellopták. Ez tehát már komol; bizonyíték, de Horog még mindig ta gadott. bozobb tormákban keresik es tataijai meg. Ez esetben a kocsmában találtál meg. Érdeklődtek, hogy a betörés estéjéi ki járt ott, ki mit csinált, ki mikor men el, ki hova ment a kocsmából. így talál koztak két névvel: Pleck József és Ho rog János nevével. Ez a két ember egyiít ment el a kocsmából és onnan kilépvi is együtt haladtak, noha nem egy irány ban laktak. Ez sem „jelent” még lopást de ez mégis feltűnt a nyomozóknak, mer -— sosem lehet tudni. .. Házkutatás következett. Horognál ku koricát találtak. De az két zsákban volt és Horog azt állította, hogy még a sajá terméséből való. Ez feltételezhető volt mert valóban termelt hasonló vegyes faj tájú kukoricát. Tehát neki is teremhetet olyan kukoricája, amit megtaláltak nák a két zsákban. Találtak azo/iban Horo géknál egy zsákot is az ágyban, a fej résznél és azon rajta volt a Barkóczi István név. Horog azt bizonygatta, hogy Már lürül adtuk, hogy betörtek Bar- ;óczi István 80 éves egyedülálló pálfai (koshoz és elloptak tőle egy zsák mor- solt kukoricát, két sonkát és négy' tábla zalonnát. Az ellopott -holmi, félkiló sza- 3nna kivételével, amelyet a betörők még kkor éjszaka elfogyasztottak, 48 órán elül előkerült a betörőkkel együtt. A betörők természetesen gondosan elő- észítették a betörést és ügyeltek arra, ichogv valami nyomot hagyjanak má­nk után, mert akkor könnyen lebukhat- iak. Az előrelátás azonban, úgy látszik, négsem volt elég alapos, mert hamaro- an lebuktak — hála a nyomozók igyességének. Az öreg Barkóczi bácsi csak annyit tu- ott, hogy ellopták a kukoricáját, meg nyárra tárolt „disznóságait“. Ez pétiig em sok a nyomravezetéshez. Azt termé- cetesen feltételezték, hogy olyan ember­ek kellett betörni, aki ismeri a lakást, jdja, hogy az öreg bácsi egyedül él, így shát a tettest nem az ország másik vé- én kell keresni, hanem a közelben. Igen m, de nem volt még csak egy gyanú- itott sem. Először tehát gyanúsítottat kel- »ft lrfiraoní A (TVímii eít/jttilt a loffk iiloil­így került elő a kukorica és a sonki 9 „nyomozás“ kulisszatitkai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom