Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-14 / 88. szám
TOLNA Míai 8 VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i ggyetemi KÖftyvtA? PÉCS 9 Musvéti HÍREK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 88. SZABJ. ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. ÁPRILIS 14 A negyedéves adózási terv teljesítése mellett tizenegymillió forint múlt évről elmaradt adót fizettek be Tolnában Az októberi események óta nem működnek szervezetten Tolna «legyében a pénzügyi állandó bizottságok, a megyei állandó bizottság újjászervezésére is még csak most tör ténnek előkészületek. A községi tanácsok tagjai azonban a pénzügyi és adóügyi szakemberek irányítása mellett eredményes munkát végeztek az első negyedévben. Tolna megye 107 községe közül 99 község teljesítette túl első negyedéves adófizetési tervét. s ennek alapján a megye mind a hat járása is teljesítette adótervét. a dombóvári járás például 125 százalékot ért el első negyedéves adófizetési terve teljesítésében. Az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesítő nyolc Tolna me1 gyei község a bonyhádi járásban , van. noha ez a járás is a többi községek dclgozó parasztságának példás kötelességtudása következtében 105 százalékra teljesítette adófizetési tervét. Az adófizetésben elmaradt községek közül csupán 55 százalékos teljesítéssel, Kakasd község a sereghajtó, de olyan egyébként példás termelőszövetkezeti község is, mint Aparhant 20 százalékkal maradt el a negyedéves adófizetési terve teljesítésében az egyéni gazdák miatt. A megye egésze 113.6 százalékra teljesítette az első negyedévben az állammal szembeni adófizetési kötelezettségét. Mind emellett a múlt évről hátramaradt, az ellenforradalom miatt be nem szedett adónak is egy igen jelentős részét egyenlítették ki a Tolna megyei gazdák. A múlt évről elmaradt 32 millió forintból például 11 milliót fizettek be az első negyedéves adótervteljesítés mellett. Jellemző a falunak az állammal, a kormánnyal szembeni megváltozott véleményére és magatartására, hogy amíg 1956 egész évében az 1955-ről elmaradt adóból mindössze öt millió négyszáztizennyolcezer forintot fizettek be, most csupán az első negyedévben ennek kétszeresét. 11 millió forintot törlesztettek az államnak az adófizetők az esedékes negyedévi adófizetés teljesítése mellett. Közel 3 millió nyerstégla készült mór a Téglagyári Egyesülés üzemeiben Nagy feladatok várnak ebben az az évben a téglaiparra. Biztosítani kell a megnövekedett építőanyagigények kielégítését. Különösen sok téglára van szükség a tízezer bányászlakás felépítéséhez, a főváros újjáépítéséhez, családi ház építkezésekhez. f A megye téglagyári dolgozói igyekeznek is eleget tenni a megnövekedett követelményeknek. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés téglagyáraiban a múlt hónap második felében mindenütt megkezdték a nyersgyártást, megindultak a gépek. Sok helyen megkezdték a munkát a kézi téglavetők is. A nyersgyártási idény megindulása óta közel hárommillió nyerstéglát gyártottak a hat téglagyárban. Az Egyesülés napi nyersgyártási terve 150 ezer körül mozog, ezzel szemben gyakori az olyan nap, amikor 210—220 ezret is gyártanak. Különösen jók az eredmények a paksi és a mázai gyárban. A Paksi Téglagyárban nem ritka a napi 44— 45 ezer darab nyerstégla sem. A Mázai Téglagyárban az elmúlt években ritka eset volt, ha elérték egy- egy műszakban a 30 000 darabos teljesítményt, ezzel szemben most gyakori a 37—38 ezres eredmény is. Az időjárás is kedvező volt eddig a nyersgyártáshoz, a jó idő is eredményezte, hogy zavartalanul folyhatott a téglagyártás. Az idén például eddig még nem fagyott el egyetlen darab nyerstégla sem. A jó eredmények oka az is, hogy a tél folyamán jól végezték el mindenütt a nagyjavítást, így ritkán fordul elő üzemzavar. Legfőképp azonban a helyesen alkalmazott teljesítménybérezés, a szakmánybér ösztönzi a dolgozókat a jobb munkára, az esetleges üzemzavarok gyors elhárítására. Nemcsak a nyersgyártás folyik már a megye téglagyáraiban, hanem megkezdték az égetést is. Dombóvár I. Téglagyár kivételével — ahol még nincs elegendő nyerstégla — már mindenütt begyújtottak a kemencékbe. Bővítik a Szekszárdi Kézműipari Vállalatot Egyre ismertebbé válik a városban, sőt, a megyében is a Szekszárdi Kézműipari Vállalatnak, ennek a fiatal tanács-vállalatnak a neve. — Nemcsak azért, mert a boltokban növekvő választékban lehet kapni jóminőségű „gyártmányait”, hanem munka- és kereseti lehetőséget is biztosít főkép olyan nődolgozóknak, akik a házimunka miatt nem járhat, nának üzembe, hivatalba dolgozni, bedolgozóként állnak a vállalat alkalmazásában. A vállalat legjelentősebb részlege a konfekciórészleg, mintegy negyvenöt bedolgozót foglalkoztat. Ee van kötő, kártoló és szövő részleg is. Ez utóbbi főként a konfekciórészleg számára, továbbfeldolgozás céljára készít szöveteket. A vállalat vezetőit már hónapok óta foglalkoztatja a vállalat bővítésének terve. Időszerűvé vált ez főként azért, mert a racionalizálások következtében Szekszárdon is sokan váltak munkanélkülivé, közülük soknak, a vállalat bővítésével munkalehetőséget tudnának biztosítani. Eddig a helyiséghiány volt az akadálya a vállalat fejlődésének, most azonban ez megoldódik. A három építővállalat egyesítésével felszabadult a volt ,,Megyevill”-nek a Bo. gyiszlói-úton lévő telepe ,az itteni épületeket kapja meg a kézműipari vállalat. Itt fogják rövidesen felszerelni a nemrég vásárolt négy darab gyapjúszövőgépet, az ezután beszerzendő szövőgépeket, valamint a szövőüzemhez szükséges egyéb gépeket. Létesítenek kötőüzemet is. a szükséges sík-kötőgépeket már beszerezték, azok rövidesen megérkeznek. Berendeznek ( egy tanműhelyt is, ahol az újonnan felvett szövők, bedolgozó varrónők elsajátíthatják a szakmai ismereteket és gyakorlatot. 3500 mázsa kender ázik a Dunaföldvári Kendergyár áztató medencéiben Április másodikén kezdték meg az áz- tatást Dunaföldváron is. A gyár vezetői már jóelőre gondoskodtak arról, hogy a medencéket és a szárítóteret előkészítsék a tavaszi szezonmunkára. Amikor a kedvező idő elérkezett, akkor meg is tudták munkájukat kezdem a gyár áztatósai. Négy nap alatt az összes medencét feltöl- tötték kenderrel. Mintegy 3500 mázsa kender ázik most a 14 medenoében. [így tervezik, hogy az idei első kivetést a jövő hét közepén végzik el. A takarékosság jó példája: Megfelezték a tilógépsort Az volt a gyakorlat, szinte már évtizedek óta, hogy a szekszárdi kendergyárban is, ha a tilológépso- rcn, me,yen tizenkét munkás dolgozott, ha egy gépen egy lapát eltörött, akkor az egész gépsort leállították. Most a gyár műszaki dolgozói elhatározták. hogy megszüntetik ezt az állapotot. Szétkapcsolták a gépsort, s most két villanymotor, állítottak be a tiloló hajtására. így nem kell leállni egyszerre tizenkét dolgozónak, ha kisebb üzemzavar van. Ezzel sok esetben csökkenteni tudják az állásidőt, tekintetbe véve azt, hogy naponta nincs olyan gép, ahol egy- egy lapát ne törne el. A húsvéti ünnepekre felkészült a kereskedelem, különösen kenyérrel, péksüteménnyel, hússal és tejjel látják el bőven az üzleteket. Kereskedelmi szervektől kapott hírek szerint húsvétkor sok citrom, jelentős mennyiségű narancs, valamint koszorús füge és pácolt hal is lesz az üzletekben, a szokásos húsvéti cikkeken kívül. * Megállapították az üzletek nyitvatartási idejét a húsvéti ünnepekre. Az egész megye területén április 20-án, szombaton az élelmiszerboltok este hatig tartanak nyitva, kivéve a kétműszakos boltokat, amelyek 21 órakor zárnak. Vasárnap, 21-én. a tejboltok 7—9-ig. a virágüzletek hasonlóan, a c korkaboltok 8—10 óráig tartanak nyitva. Hétfőn, 22-én, községenként a végrehajtóbizottságok által meghatározott egy-két élelmiszerüzlet 7—9 óra között áll a vásárlók rendelkezésére. (Szekszárdon a forgalmasabb helyeken több élelmiszerbolt lesz nyitva 22-én 7-től 9-ig. egyéb üzletek zárórái azonosak a megyeivel.) Az illatszerboltok 6—9-ig, a tej'boltok 7—9-ig tartanak nyitva. A vendéglátóipar és a dohányboltok 21—22-én a szokásos vasárnapi rend szerint üzemelnek. A dombóvári I. sz. téglagyár dolgozóinak versenykihívása májns 1. megünneplésére A Dombóvári I. számú Téglagyárban még március 15-ével megkezdték a nyersgyártást a kézivetők. Három nap múlva, 18-án pedig a téglaprés is beindult. Az elmúlt hónapban 25.700 darab nyerstéglát gyártottak naponta, de az új 450 centiméteres présgép bejáratásával egyidőben emelkedett a termelés, és miután a megfelelő nyerstégla folyamatosan biztosítva volt, április 8-án megkezdték az égetést. Az idei első égetésből április 15-ével már 200.000 darab téglát ad a népgazdaságnak a Dombóvári I. számú Téglagyár. A téglagyár dolgozói, élükön a kommunistákkal, május 1-e méltó megünneplésére munkával készülnek és szocialista munkaversenyre hívják ki a Mázai Téglagyár dolgozóit az április hónapi nyersgyártási és égetési terv túlteljesítésére. Ifibbet termel már a Simoniornyal Bőrgyár mint október előtt Az októberi ellenforradalmi események következtében erősen visszaesett a termelés a Simontomyai Bőrgyárban is. Január eleje óta azonban állandóan emelkedik a termelés a gyárban. Bár februárra a múlt évi egyhavi átlagtermeié tóber előtti termelési szintet. Március hónapban pedig már 12 százalékkal léiméit többet, mint a múlt év azonos időszakában. A termelési eredmények nem csak a mennyiségnél, hanem a minőségnél is jók. Például a keményárunál a sének csak 90 százalékát akarták csak tervezett szortiment 92 százalék volt, a elérni, ténylegesen elérte a gyár az ok- ! tényleges eredmény pedig 95 százalék. 17 tilos 102 százalékra teljesítette a második negyedév első tíznapos tervét a Furkópusztai Kendergyárban Egy vád — egy ítélet Balázs Gyula és öt társa ellen vádat emelt az ügyészség az októberi események során tanúsított ellenforradalmi magatartásuk miatt. Balázs Gyula öt társával felvonulást szervezett Nagvkó- nyi községben és ennek során behatoltak a tanácáházba, a jelenlevő vb-titkárt megverték, az iratokat feldúlták, törtek- zúztak mindent, egy csomó iratot elégették. Innen a párthelyiségbe és a párttitkár lakásába mentek, ahol szintén feldúltak mindent. Ügyüket április 19-én, délelőtt 8 órai kezdettel tárgyalja a tamási járásbíróság. Csirke János 41 éves iregszemcsei lakost a tamási járásbíróság hatóság elleni erőszak bűntette miatt nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte.. A tamási járási ügyészség előadó ügyésze február 19-én Iregszemcsén járt hivatalos ügyben. A déli órákban betért az I. számú italboltba, hogy ott ebédjét elfogyassza. Csirke János, aki az italboltban tartózkodott, egy idő után odament az ügyész asztalához és elkezdte előtte az asztalt verni. Az ügyész felszólította, hogy hagyja őt nyugodtan. Csirke János ennek ellenére tovább kötözködött, sőt meg akarta ütni az ügyészt. Amikor ezelőtt egy évvel a Furkópusztai Kendergyárat víz öntötte el, nem gondolták a dolgozók azt hogy még egyszer visszatér a jeges ár után a normális élet a gyárban. S ha az elmúlt évben még csak akadozott is a munka, ebben az évben, az októberi események után, a nehézségek leküzdése után, ma már egyenletessé vált a termelés. Nincs olyan nap, hogy a tervet ne tudnák teljesíteni. Amint beköszöntött a tavasz, még többet tudtak termelni, ugyanis a száraz idő jobban kedvező a kender kikészítésére. S most, amikor a márciusi eredmények fémjelzik hírnevüket. nem pihennek meg újból hozzáláttak a negyedéves tervet rész leteiben is megvalósítani. A második negyedév első tíz napját is túlteljesítéssel zárták. A kendergyár 17 tilosa 102 százalékra teljesítette a tervet. Most ezekben a napokban a gyári porszívók és tilogépek zörgésébe egy új hang is vegyül. A gőzgép helyett — melyet nagyjavításra állítottak le — 88 lóerős Diesel-agregátort állítottak üzembe. így megoldották azt, hogy a villanyerőre berendezett gépeket üzemeltetni tudják. Lényeges önköltség- csökkentést is jelent ez. Eddig a gőzgép kiszolgálására két munkaerő kellett; egy műszak alatt eltüzeltek harminc mázsa pozdorját, amit 240 forintért számláztak el. Most a generátor üzemeltetésével felhasználnak 70 kiló gázolajat, az alig tesz ki 80 forintot, és emellett egy munkással kevesebbet is kell fizetni, ugyanis a generátort egy ember kezeli. E mellett még a pozdorját hasznosítani is tudják, ha a különleges farostlemez gyárnak elszállítják. Kuruzslásért eljárást indítottak egy magát orvosnak nevező szélhámos ellen Eljárás indult kuruzslás miatt Horváth István dunaföldvári lakos ellen, aki orvosnak adta ki magát és betegek gyógyítását, injekciók beadását vállalta pénzért. A házkutatás során egy csomó orvosi műszert (vérnyomásmérőt, stb.) találtak nála. Pácienseinek rendszerint azt Újabb export sajtszállítmány Nem ritka esemény a Tolna megyei Tejipari Vállalat szekszárdi sajtérlelő üzemében, hogy exportra indítanak útnak egy-egy sajttal meg rakott vagont. Pénteken azonban egy különleges szállítmányt készítettek el. Az egy vagon trappista sajt csomagolásánál az volt az előírás, hogy teljesen légmentesen, tengeri szállításra alkalmasan kell csomagolni. A sajtot Hamburgba irányították, egy nyugatnémet kereskedővel kötött üzlet alapján. Valószínű, innét szállítják tovább, végleges rendeltetési helyére. Ez a szállítmány egyébként a tizenharmadik vagon sajt. amit exportra szállítottak el az év eleje óta a Központi Sajtérlelőből. mondta, hogy külföldi összeköttetései vannak és be tudja szerezni a legjobb külföldi orvosságokat is. Orvosi prakszisát azonban semmiféle papírral nem tudta igazolni. Vallomása szerint külföldi egyetemen szerzett orvosi diplomát. A külföldi diplomáját — ha egyáltalában volt ilyen — nem honosította és így semmiféle jogalapja nem volt arra, hogy betegek gyógyításával foglalkozzon. Úgy leplezték le, hogy az egyik páciense elment a körzeti orvoshoz és elmondta, hogy egy Horváth István nevű új orvos kezelte, az járt hozzá, de a tíz előre kifizetett injekcióhói csak hatot adott be és a többi néggyel még adós, s most nem tudja, mit csináljon. Erre figyelt fel a körzeti orvos, mert ludomá sa szerint ilyen nevű orvos hivatalosan nem létezett.
