Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-03 / 79. szám

TOLNA Tolnai H TARJAI EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA 1957. ÁPRILIS 3, Sorol a cukorrépa, újból kukoricát vetnek a gyapot és pitypang földekbe a Sárközben Már csak a kukorica várja a vetés idejét a Sárközben. A tavaszi kalá­szosok és aprómagvak vetésével vé­geztek, s az idén elsősorban a korai vetés és kedvező tavasz eredménye­ként is jó termést várnak a különben is gazdagon termő sárközi földekről. A több mint ötezer holdas Sár­közi Állami Gazdaságban az összesen 230 hold cukorrépa első tábláin szépen sorol a répa, a hét közepén a pörbölyi üzem­egységben már sarabolni kezdték a cukorrépát. Ebben a gazdaságban is az idén sok év mulasztását pótolják a takarmányféleségek vetésével. Néhány évvel ezelőtt ugyanis több száz holdnyi területen erőszakolták a gazdaságra a gyapotnak és a gumipitypangnak a termelését. Ez az eredménytelen kísérletezés a gaz­daságnak is, az országnak is igen sok pénzébe került. Á többi között van a gazdaság­nak egy tízezer sertést befogadó- képességű hizlaldája. De éppen a takarmánynövények hiánya miatt az utóbbi években a korszerű hizlalda teljesen kiürült, híre veszett a kukoricatermesztéssel együtt. Most a gazdaság vezetőinek nagy örömére 800 hold kukoricát vetnek a néhány évvel előbb gyapotnak és pitypangnak szánt földeken, s ezzel együtt a nyár végére újból benépesítik a jól jövedelmező hiz­laldát is. A kukorica mellett nagy kiterje­désű pillangós táblái is lesznek a gazdaságnak. 201 hold lucernát, 167 hold lóherét és 50 hold baltaci- mot vetettek a tavasz első napjai­ban a Sárközi Állami Gazdaságban. Ünnepség hasúnk felszabadulásának 12. évfordulóján Április 3-án és 4-én, hazánk felszabadulásának 12. évfordulója tisz­teletére megyeszerte ünnepségek lesznek. Legnagyobbméretű ünnepség a megyeszékhelyein lesz. Április 3-án este 6 órai kezdettel a városi kultúrotthonban a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Megyei Tanács és a Hazafias Népfront kö­zös rendezésében emlékünnepély lesz, amelyen Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Az ünne­pélyen rövid beszédeit mond a város ban állomásozó szovjet helyőrség parancsnoka. Az ünnepélyen a szovjet helyőrség és a város kultúrcso- portja ad műsort. Április 4-én délelőtt 10 órakor elhelyezik a pártszervek, vállalatok, intézmények, testületek emlékkoszo rúikat a szovjet emlékműre, majd pedig az alsóvárosi temetőben meg koszorúzzák hazánk felszabadulá­sáért életüket adó szovjet hősök sírjait. Ünnepi felvonulás a tilalmi rendelet miatt nem lesz. Este a volt Megyeháza nagytermében ünnepi fogadás lesz. Tíz nap alatt 100 motorkerékpár Ha így megy tovább nemsokára nagyobb szenvedély lesz a motorozás, mint a dohányzás. A kereskedelem az utóbbi időben egyre nehezebben tud­ta kielégíteni a növekvő igényeket. Most, április elején sokkal több mo­tor kerül az üzletekbe, mint eddig. E hónap elsejétől 10-ig, tehát 10 nap alatt 100 motorkerékpárt hoz forga­lomba megyénkben a kereskedelem. Ezek között vannak 48, 125 és 250 köbcentis motorok. Legnagyobb ré­szük magyar gyártmány, a többi pe­dig német és szovjet. Az utóbbi na­pokban híre futott ,hogy felemelték nemcsak a benzin, hanem a motorok árát is. Megnyugtatásként közölhet­jük, hogy a 100 motorkerékpárt — minden híresztelés ellenére — eredeti Mi újság a város peremén? Csatári Téglagyár Hiába köszöntött be a tavasz, még nem kezdték meg a téglagyárban a nyersgyártást, ügy tervezik, hogy majd két hét múlva tudják az új nagyteljesítményű téglaprést bein­dítani. A 30 ezres kapacitású gép üzembeállításával egyidőben elvég­zik a gyárban az összes karban­tartó munkát is. A téglagyárban az idén kézivetéssel nem készítenek téglát, éppen ezért kellene gondosan felkészülni, mert a szárítószínek ka­pacitását is a tervhez kellett növel, ni. A kéthetes késés nem lesz ki­hatással a gyár évi tervének telje­sítésére. Textil Nagykereskedelmi Arról érdeklődünk ,vajon a ta­vaszi divatszezonra, milyen készlet­tel rendelkeznek a raktárban. Meg­nyugtató híreket kaptunk. A legke­resettebb cikkekből nagyobb meny- nyiséggel rendelkeznek. Rendszere­sen el tudják látni a kiskereskedel­mi üzleteket is áruval. Az NDK-ból nagymennyiségű mű­szálas szövet érkezett. A német férfi és női szövetek egy részét már ki­szállították az üzletekbe, de van annyi készlet, hogy a további szük­ségletet is fedezni tudják. Nem kielégítő a konfekció ellátás. Különösen hiány van ballonkabátok ból. Pamut és karton áruból a kész. let kielégítő. És hogy az ellátást jól oldják meg a vállalatnál, arról a textilüzletek kirakatai és polcai „beszélnek”. Gyű mölcsszeszi pari Vállalat a 400-as Ganz préssel készítették, a további harmincezret pedig a gyár kézivető dolgozói. Az idén öt asz. tálnál készítenek téglát, amellett, hogy a géppel az egész szezon alatt üzemelni fognak. Jelenleg még csak három asztalnál kezdték meg a mun kát, de a héten még a másik két asztal dolgozói elkezdik a tégla ké­szítését, ezideig ugyanis a szárító, placcokat rendezték és a homokot készítették elő. A jövő hét végére elkészülnek a kemence javításával is. Akkor pedig megkezdik az égetést, már az idén készített téglából. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Bár már régen elvesztette a mező gazdasági gépjavító jellegét ez a vállalat, de még most is így ismeri mindenki a Keselyüsi-út melletti gyárat. Mondhajuk, hogy gyár, mert az elmúlt hónapok alatt is teljesen új cikket termeltek. Csak egy pél­dát említsünk: a télen 200 darab vasródlit készítettek. S emellett ezerszámra készítik a vasvázas tető- szerkezetet is. A második negyedévre már kap­tak megrendelést. Többek között 1000 darab CSRB tetőszerkezetet készítenek a pécsi 3-as mélyépítő vállalatnak. Az elmúlt évben a vál­lalatnál elkészítették a tőzeg-kocka. prés prototípusát. Az elmúlt hóna­pokban a prototípust a Keszthelyi Kísérleti Gazdaságban kipróbálták és kedvező véleményt mondtak róla. Már az új présre több megrendelés is érkezett. 100 darab prést készíte­nek a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok részére. Sajtérlelő pince ttz idén már rentábilis gazdálkodást folytat a gyönki Vörös Csillag Tsz A gyönki Vörös Csillag Tsz Tolna megye legrégibb termelőszövetkeze­tei közé tartozik. 1949-ben alakult meg, s közel ezer holdon gazdálko­dott éveken át a 82 tag. A tagok javarésze azonban az októberi ese­mények után is hű maradt a szövet­kezethez, amelynek nevét sem vál­toztatták meg. A 82 tag közül mind­össze 15 lépett ki s jelenleg 67 -en gazdálkodnak a 860 holdas földön. Á tsz megalakulása óta ez az első év, hogy saját terveik alap­ján dolgozhatnak. Ez meg is látszik a szövetkezet idei tervén, mert csupa olyan növény­féleséget vetettek, amelyek jól dísz­lenek földjeiken s magas jövedelmet biztosítanak. Ezért kötöttek szerző­dést 30 hold borsóra, amiből takar­mányozásra is vetettek 40 holdat. A beadási kötelezettség eltörlése nagy könnyebbséget jelent itt is, s a terv szerint az idén legalább 6 vagon gabonát adnak el szabad­piacon, ami újabb tetemes bevételt biztosít. A legnagyobb jövedelmet azonban a sertéshizlaldából várják: az idén 100 hízót visznek a szabadpiacra. A tsz vezetőinek számítása sze­rint fennállásuk óta ez lesz az első olyan gazdasági év, amikor rentábi­lisan tudnak gazdálkodni. A szövet­kezet ugyan a tavalyi 22 forintos munkaegység helyett most is csak 27 forintot tervezett de a jó termés jelentősen meg­emelheti egy munkaegység ér­tékét. A jó gazdálkodás eredménye már eddig is meglátszik: a tsz fennállása óta először az idén már 10 forintot tudott fizetni munkaegységelőleg címén. Tervükben ugyanakkor gon­doltak a nagy adósság törlesztésére is, s ha számításuk beválik, az idén több mint százezer forintot vissza tudnak fizetni. áron lehet megvásárolni. A termelők lehetőleg maguk a takarmányrépa vetőmagrál A takarmányrépa vetőmagját az utóbbi években csaknem kizárólag a szerződéses magtermelés kereté­ben termelték és a vetőmagot az ál­lami kereskedelem és a földműves- szövetkezetek útján hozták forga­lomba. Ebben az évben a takarmány répa vetőmagjának szerződéses ter­mesztésében nehézséget okoz, hogy az 1956. évben termett takarmány­répadugvány egy része tönkrement. Ezért a Földművelésügyi Miniszté­rium azt ajánlotta a termelőknek, hogy az idén az 1958. évre szüksé­ges takarmányrépa vetőmagjukat le­hetőleg saját maguk termeljék meg, akinek az elmúlt évi termésből származó takarmányrépája van, vá­logassa át és az egészséges, sértet­len koronájú répákat magnyerés vé­gett ültesse el 60X60 centiméter sor- és tőtávolságra. Hiába múlt el a tél még gondol­nak arra most is a vállalatnál arra, hogy jóminőségű szilvóriummal tud. ják melengetni magukat a tavaszi csípős reggeleken a pálinka kedve­lői. A vállalatnál jelenleg kékszil­vából főznek pálinkát. A Vas és Zala megyei lerakatokból június kö­zepéig tudják biztosítani a nyers­anyag ellátást. Már most felkészültek a tavaszi gyümölcsszezonra. Az elmúlt évben például 60 vagon cseresznyéből főz­tek pálinkát. Ha az idén is hasonló termés lesz. akkor még több gyü­mölcsöt fel tudnak dolgozni. És még egy örömhír: A vállalatnál kétva- gonnyj pálinka vár elszállításra. A két vagon pálinka mellett ellátták a belföldi igényeket is. Úgy terve­zik, hogy ismét exportálják a jómi­nőségű szilvóriumot. Palánki Téglagyár Közel 120 ezer darab nyerstéglát készítettek már ezideig a gyár dol­gozói. Mintegy 90 ezer darab téglát Nemcsak a boros pincékről híre­sek a szekszárdi hegyoldalak. Igaz. a sajtpincéjét nem ismerik olyan so­kan, mint a többi pincéket, de kül­földön és a tejipari szakemberek, valamint a sajtkedvelők körében annál nagyobb népszerűségnek ör­vend a tejipari vállalat sajtérlelő pincéje. Több száz mázsa sajtot ér­leltek már itt, ebben a jól felszerelt pincében és szállítottak külföldre. Most az a helyzet, hogy a tejbe­szállítás csökkenésével, a tejipari üzemek nem dolgoznak fel sajtot és így a pincénél is kevesebb munka van. A mostani holtszezon alatt a pince takarítását és az exportálás előkészületeit végzik el, hogy né­hány hét múlva, amikor újból sajtot gyártanak az üzemek felkészülve várhassák. Jelenleg mintegy 5 va­gon sajt érik a pincében, amit ex­portra ,illetve Budafokra és a kis­kereskedelemnek adnak majd át. MULT HÉT péntekén délelőtt kezdtük meg a körutat a kereskedel, mi szakemberekkel. Sorra jártunk a megyében egy sereg magán hentes, üzletet és meglehetősen sokat tapasz, taltunk. Az első állomás Tolna volt. Csinosan berendezett üzlethelyiség­be léptünk. Szemben az ajtóval óriási kosfej díszíti a falat, mindenfelé ra­gyogó tisztaság és rend. Ez Juhász József húsboltja. A vevő válogathat, ami áru van kint lóg a szögeken, az öreg mester azt sem tudja hogyan ud- variaskodjon. — Három házzal odébb a földművesszövetkezet hentesüzlete kínálja áruit, de hogyan? Minden húst gondosan elrejtettek a hatalmas jégszekrényben, nehogy észrevegye a vevő, hogy itt is van áru, nemcsak Juhászéknál. Egyébként sem lehetett összetéveszteni a két üzletet, mert itt olyan rendetlenség és — bocsánat — kosz volt, hogy az emberrel majdnem elhitette: Talán itt nincs is kon- urencia. HA VALAKI nem hisz a konku­renciában, a kereskedelem zöldszemű szörnyetegében, azt talán meggyőzi a két paksi hentes esete. Idősebb, ala­csonytermetű mestertől jöttünk — ott van üzlete a Kápolna-utca környé­kén, amikor egy asszony megállított bennünket. Már ismertük, egy másik hentes felesége. — Bocsássanak meg, hogy alkal­matlankodom — nyájaskodik a jó- lelkű néni — de gondoltam megkér­dem már: nem mondta el az öreg a hibáját? Kissé érthetetlen a dolog, mert nem azért jártunk az iparosoknál, hogy önkritikát gyakoroljanak. — Tudják kérem — folytatja a néni — vigyázni kell ám arra. Az benne volt az ellenforradalomban — mond­ja halkan és sokat sejtetően. — Én tudom, hogy az benne volt. Mégha úgy is volt, mondják meg, mi ez hát, ha nem konkurencia? DUNAFÖLDVÁRON újabb tapasz­talattal gazdagodtunk: Úgy látszik, manapság valami titokzatos átok sújtja a szarvasmarhaállományt, és nincs más mentség, le kell vágni a szerencsétlen állatokat. Botos István s Papp József (dunaföldvári hentesek) rendszeresen járogattak át a szom­széd megyébe Soltra, Dunaegyházára húsért, s legtöbbször kényszervágot- tat hoztak. Az ember kételkedne eb, ben, ha nem lenne állatorvosi igazo­lás, de mivel nagyon is sok van, így esetleg csak az állatorvosokban lehet kételkedni. Nagydorogon szemmel látható volt „a titokzatos átok” működése. — Merre találunk itt magánhentest — kérdezősködtünk és rögtön útba­igazítottak. — Könnyen ráakadnak, a háza mö­gül kanyarodik ki a patak ... Sötét este volt, az udvarban villany égett, s hideg fénnyel sugározta be két kis borjú szomorú halálát. — Kényszervágás mind a kettő —* siet mentegetőzni a mester (kényszer, vágásra a földművesszövetkezet jogo sült). — És ez? — mutatunk egy kocsin összekötözve vergődő borjúra, a har­madikra!? — Ezt saját nevelésre vettem, — hangzik a kedvezőbb, bár kissé való­színűtlen válasz. — A kényszervágást igazoló írá­sok? — Sajnos, ottmaradtak ahonnan a borjút hoztuk. Ez csak töredéke annak, amit egy nap alatt tapasztaltunk a magánipar és kapcsolt részeinek világában, de elég ahhoz, hogy megmutassa: nagy a rendetlenség. Remélhetőleg a föld­művesszövetkezet is és más érdekel­tek is észreveszik, hogy szorít és hol szorít a cipő. BÉZI Rendőrségi hírek | Fegyverbeszolgáltatás j Bogos Lőrinc 23 éves cikói lakos < bányamunkás, a hidasi vasútállomá- * son rakodás közben egy 7.65-ös pisz­tolyt talált a bányafák között. A pisztoly gondozott állapotban volt., Bogos beszolgáltatta a rendőrségnek, i Vass Mária 12 éves tanuló a bony-1 hádi leánydiákotthon kertjében egy < darab külföldi gyártmányú pisztolyt1 talált, amelyet beszolgáltatott az1 illetékes hatóságoknak. Simon Fe­renc 38 éves értényi lakos egy darab, géppisztolyt talált két dobtárral ( együtt a határban munkaközben. A i géppisztoly és a dobtárak trágyával l voltak betakarva. A fegyvert annak1 rendje és módja szerint ő is beadta 1 a rendőrségnek. Fegyverrejtegetés j Pénzes Ferenc 27 éves büntetett ( előéletű szakályi lakos lakásán egy | darab TT pisztolyt találtak. Pénzes Ferencet őrizetbe vették. k Maszek—mozaikok

Next

/
Oldalképek
Tartalom