Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-07 / 82. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA LAPJA TOrvl » II. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM VASÁRNAP, 1957. ÁPRILIS 7. AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Téglagyári képek Megindult a nyersgyártás a megye téglagyáraiban. A Dombóvár II. Tégla, gyárban már működik az új, nemrég felszerelt présgép, de azért foglal­koztatják a kézivetőket is, hogy minél több téglát tudjanak gyártani. Képünkön az első nyerstéglákat készítik Szalma Jánosné és leánya, Etelka téglavetők. Meghosszabbítják az iparvágányt a'Dombóvár II. Téglagyárban. Az épít­kezést saját erőből végzi az egyesülés, elkészülte után egyszerre négy va­gont rakhatnak meg téglával a gyár dolgozói és az eddiginél sokkal rövi- debb távolságra kell majd szállítani rakodásnál a téglát. A MAI SZÁMBAN: Megtartották a Lottó első jutalom- sorsolását (2. o.) — A helytállás (3. o.) — Kisvárosi vasárnap délutánok (4. o.) — Ferde szem­mel (5. o.) — A múlt évben 40 000 rákbeteget mentettek meg az életnek (6. o.) — Gazdáknak (7. o.) Szekszárdra kerül Babits Mihály hagyatéka Babits Mihály még éleiében elhatá­rozta, hogy könyveit, bútorait, kéziratait és használati tárgyait szülővárosára, Szekszárdra hagyományozza. Végrendele­tet ugyan nem hagyott, özvegye azon­ban, Török Sophie halála előtt olyan nyi­latkozatot tett, hogy férje kívánságát tiszteletben tartva, minden ingóságukat Szekszárd városára hagyja. Az özvegy halála után a rokonság megtámadta a végrendeletet, a hagyaték sorsa azonban most már véglegesen eldőlt, s e szerint Szekszárd kapja meg. Az értékes ingóságokat rövidesen Szek­szárdra szállítják s a tervek szerint a szekszárdi múzeumban helyezik el. A szekszárdi múzeum vezetősége már fel­ajánlotta, hogy helyet biztosít a hagya­ték részére s egy Babits emlékszobát rendez be belőle. Csehszlovák mérnökök megyénkben A Zctor traktornál előforduló viszony­lag nagyarányú hengerperselykopás oká­nak megvizsgálása érdekében csehszlovák és magyar mérnökcsoport látogatott el április 3-án a várdombi és bonyhádi gépállomásra. Khöllcr János a zetorokat gyártó cseh­szlovák MOTOKOV-gyár magyarországi kirendeltségének az igazgatója és Holub Rudolf, a MOTOKOV főmérnöke, ma­gyar mérnökökkel vállvetve, az itt ta­pasztaltak alapján a javítási technológia összeállítását tervezik. Az új javítási technológia majd elő fogja segíteni a /.(‘tor-traktorok huzamosabb üzemelteté­sét. Ä néphatalom védelmére Megyeszerte megalakultak a munkásőrség egységei. Képünkön, most ka­pott fegyvereiket tisztítják a munkásőrök. II tamási járásban 10 termelőszövetkezet működik 454 taggal A tamási járás termelőszövetkeze­teiben a tagok élnek a munkás­paraszt kormány által nyújtott lehe­tőségekkel. Fokozatosan térnek át az önálló gazdálkodásra. Saját maguk készítik el a terve­ket, maguk állapítják meg a ve­tések sorrendjét, az állatállomány kicserélésének és faljavításának tervét. Szabadon döntenek abban is, hogy a talajviszonyoknak megfelelően és a jövedelmezőség figyelembevételével milyen növényféleségekre kössenek szerződést. Általában erősödött a Tsz-ben a munkafegyelem. A tagok maguk is érzik a felelősséget a jobb munkáért, a jövedelmezőbb gazdálkodásért. Eddig négy termelőszövetkezet, köztük a nagyszokolyi Béke és a í tamási Uj Élet Tsz-ek Zetort vásároltak. Az önállóság megmutatkozik abban is, hogy a tsz-ek majdnem minden hónap végén előleget tudnak adni a tagoknak. A pincehelyi Rákóczi és az újiregi Béke, de a többi tsz-ek is 10 —15 forint munkaegységelőleget fi­zethet ki amely szintén jobb mun­kára serkenti a tagokat. A tamási járás területén jelen­leg 10 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet működik 454 taggal, valamennyi tsz-ben serény munka folyik. A legtöbb helyen már befe­jezték az ősziek ápolását, sőt a bur­gonya és a kukorica kivételével a ta­vasziak vetését is. Újabb vizierőművek épülnek a Vág-folyón A közelmúltban az illetékes cseh­szlovák szervek jóváhagyták a Vág- folyón épülő vízierőmű-rendszer terveit. Az új vizierőművek a Vág mentén lévő Hricov. Misková és Povazská Bystrica községek közelé­ben épülnek. A vízierőművek építői­nek 11 millió köbméter földet, 250 000 köbméter követ kell meg- mozgatniok és csaknem félmillió köbméter betont kell majd bedolgoz- niok. Ezek a vízierőművek Cseh­szlovákia legremtábilisabb ,,vállala­tai“ közé tartoznak majd, mivel 1 kilowatt áram előállítása 7.5 fillér­be fog kerülni. Az egész létesítmény amely egymilliárd korona beruhá­zást igényel. 7 év alatt teljesen meg­térül. Rendőrségi hírek SZEDRES A rendőrség előzetes letartóztatásbr helyezte Fejős István Szedres, Kossulb Lajos utca 26. szám alatti lakost, ak azelőtt csendőrőrmester volt. Fejős még tavaly október 28-án felgyújtotta bosszú ból haragosának, Kutasi Ferenc széna­pajtáját. A pajta a benne levő értékkel együtt elégett. A kár körülbelül 4500 forint. Fejes István ellen eljárás indult gyú’togatás bűntette miatt. Április 3-án Mindszenki István, Szed­res, Rákóczi u. 3. szám alatti lakos hat­éves kisfia az égvik barátjával együtt tü­zet rakott a pajtában. A pajta kigyulladt és leégett a benne levő terményekkel együtt. A kár körülbelül 26.000 forint. Az ügyben tovább folytatják a vizsgá­latot. PINCEHELY Eljárást indítottak Rimóczki Jánosné pincehelyi lakos ellen, aki feketézés cél­jából 374 darab tojást és 17 kilogramm vágott baromfit akart Budapestre szállí­tani. — Ugyancsak eljárást indítottak Lipics Jánosné pincehelyi lakos ellen is, aki 643 toiást és 9 kilogramm vágott baromfit akart a fővárosba szállítani, hogy azt elfeketézze. A feketézésre szánt árut bűnjelként lefoglalták. GYULA J Csorn Jenőné gyulaji lakos ellen til­tott pábnkafózés miatt indítottak el- j járást. Csőm Jenőné a lakásán tiltott I pálinkafőzéssel foglalkozott és azt 60 , forintos literenkénti áron értékesítette. A mennyiségnél elértek, ct minőségnél már messze tulholodtcik nz október előtti szintet a dombóvári cementáruipari üzem dolgozói Az októberi ellenforradalmi események nagymértekben visszavetették a termelést a Pécsi Cementáruipari Vállalat domb­óvári üzemében. Igaz, hogy nem elsősor­ban „belső“ okok idézték ezt elő, az üzem dolgozói október végén, november elején is rendszeresen bejöttek dolgozni, ott voltak még akkor is, amikor szinte minden nap „sztrájktörőknek“ bélyegez­ték őket. Tudták, hogy munka nélkül nincs élet, nem vezetne jóra a sztrájk. A bajt inkább az egyre rosszabbodó anyagellátás okozta. Nem jött a cement, a kavics, amiből bizonv nagyon sok kell. A nagy felfordulás azonban nem múlt el nyomtalanul. A munkások például hó­napokig nem tudták, mit kapnak mun­kájukért. A béreket ugyanis megemel­ték, de mindenki az október előtti át­lagos keresetére kapta az emelést, az így felemelt régi fizetést kapta. Voltak, akik örültek ennek, főképp azok. akik nem szerettek dolgozni, hisz minden­képp megkapták a bérüket. A többség­nek azonban nem ez volt a véleménye. Egyre többet lehetett hallani: „Ha én ötven darabot csinálok, a másik húszat, miért kapok én ugyanannyit.“ Vagy pe­dig: „Most társadalmi munkában dolgo­zunk. Ki, mennyit akar.“ Újra darabbérben Márciusban újra bevezették a darab- bére-ést az üzemben. A darabbérek meg­állapításánál elsősorban arra ügyeltek, hogy kiküszöböljék az egyes normatéte- lck közti aránytalanságokat. A 10 szá­zalékos átlag-emelést úgy osztották el, hogy az olyan munkáknál, ahol nagyobb a selejtveszély, ahol nagyobb figyelmet követel a selejtmentes munka, nagyobb arányú legyen a béremelés. így például a B—11-es födémbéléstest darabbére (iá fillérről 75 fillérre emelkedett. Szigo­rúan alkalmazzák a selejtbérezést, aki selejtet gyárt, béréből levonják az oko­zott kárt. Kiürült a „selejt-sarok“ Az üzem udvarának nemrég még te­kintélyes részét foglalta el a „selejt- sarok“. Itt gyűjtötték össze a selejtes betoncsövekéi, födémelemeket, gerendá­kat. Ezt most kiárusították, főképp az üzem dolgozói között, akik közül töb­ben építkeznek és a lakóházépítésnél jól fel tudták használni a törmeléket. A „selejt-sarok“ azért megmaradt, bár sok­kal kisebb, mint voll. A felszabaduló he­lyet a készáru foglalta el. A fennmaradt helyen pedig naponta „kiállítást“ ren­deznek. Itt lehet látni a napi selejtet, gyártójának a nevével. Egyre ritkább az ilyen kiállítás, van olyan nap, hogy egy darab sem kerül oda. Ma már a régi mennyiséget termeli az üzem, a selejtet pedig jóformán teljesen kiküszöbölték. Ezer darab födémbéléstest készül naponta az üzemben. B. Szűcs Júlia vízzel locsolja a kész födémelemeket, hogy jól megkössön a beton. Néhány darab selejtes lett. Szűcs Károly művezető a mun kősókkal megbeszéli, mi okozta a sele tet, hogyan lehet tel­jesen kiküszöbölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom