Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-27 / 98. szám

1957. Április 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A Tolna megyei ellenforradalom a szocialista törvényesség tükrében Arra, hogy ezt a cikket megírjam, több olyan kérdés késztetett, amelyek a mai időkben állandóan közszájon forognak és foglalkoztatja általában lakosságunk minden rétegét, munká­sakat. parasztokat és értelmiségieket egyaránt. Mivel államhatalmi szerv­nél dolgozom, igyekszem kerülni a szűk prakticizmust és ha ettől még­sem sikerülne teljesen szabadulnom úgy elnézését kérem az olvasónak, de van egy közmondás: Az ember álta­lában nem tagadhatja meg ön­magát. Melyek azok a kérdések, amelyek­kel itt röviden szeretnék foglalkozni. Ezek többnyire az ellenforradalom következtében és azt követően léptek fel társadalmi, politikai életünkben. A legtöbb szó mostanában a szocia­lista törvényességgel kapcsolatban vetődik fel, mégpedig ott és akkor, amikor a bűn üldöző szervek egyik, vagy másik községben, városban le­tartóztatnak valakit, majd később, amikor a bíróság egy-egy ítéletet hoz az ellenforradalmárokkal szemben, ellenforradalmi bűntett miatt, amelyet a múlt év október hónapjának 23. napját követően követtek el. Vagyis ez a kérdés röviden a politikai bűn-- tettek kezelése, üldözése. Az egyes konkrét esetek gyakran még azoknál is problematikusán hat, nak. akik magukévá tették, hogy okt. 23-án nyílt terrorisztikus fasiszta diktatúra volt kibontakozóban orszá­gunkban, amelynek végül is a szovjet hadsereg vetett végett november 4-ét követően. Ez a probléma pedig abból adódik, hogy konkrét esetben nem tudják elbírálni, vagy nem akarják a maguk részéről elfogadni, hogy az illető eljárás alá vont ellenforradal­már. Az ilyen irányú álláspont végső fokon keletkezhetik a szubjektív po­litikai nézetből vagy abból, hogy a delikvens cselekményét nem isme­rik. vagy rosszul ismerik. Másik, de leginkább az érdekeltek és ezek hozzátartozói úton útfélen arra hivatkoznak, hogy az októberi eseményekben való részvételre a Kádár-kormány kegyelmet hirdetett. Ez így is van, de ez a kegyelem nem általános, csupán azokra vonat­kozik, akik jóhiszemű egyébként be­csületes dolgozó emberek belesodród­tak önkénytelenül is az októberi ese­ményekbe és ezen felül semmi egyéb büntethető cselekményt nem követ­tek el. „Nna! — mondják erre igen sokan — ezt jól kipolitizáltuk. Ilyen körül­mények között mindenkit felelősség­re lehet vonni, aki bármit is tett, vagy mondott októberben mert egy­szerűen rá lehet fogni, hogy ez nem úgy sodródott bele és ez nem becsü­letes dolgozó ember.” Ez nem így van A szocialista törvényesség ebben az esetben azt jelenti, hogy csak azokat lehet büntetőjogilag felelősségre von­ni. akik valamely a büntető jogsza­bályokban büntetni rendelt cselek­ményt követtek el és csak annyiban és csak azért lehet eljárni. Nem érin­tettem itt a fegyelmi és egyéb párt stb. felelősségrevonás lehetőségét. Az ellenforradalmi bűncselekmé­nyek legtipikusabb esetére a törvény BHÖ. 1—2. pontja tartalmaz törvényi tényállást. Bűntett miatt büntetendő, aki a Magyar Népköztársaság Alkotmányá­ban meghatározott népi demokratikus államrend vagy népköztársaság meg­döntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesít. (2) Bűntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott moz­galomban vagy szervezkedésben te­vékeny részt vesz, vagy azt elő­mozdítja. BHÖ. 2. pontja a) alpontja szerint pedig bűntettet követ el, aki az 1. pont (1) bekezdésében meghatározott népi demokratikus államrend vagy népköztársaság megváltoztatására lázit. Itt érkeztünk el ahhoz a kérdéshez is, hogy ki az ellenforradalmár, vagy vatkoznak és ki tekinthető ellenforradalmámak. — gatnak. Mindenesetre, aki a felhívott törvény tényálladéki elemeit megvalósító te­vékenységet fejtett ki, vagy fejt ki, lenforradalmárnak tekintendő. Ez a válasz azonban nem fedi teljesen az ellenforradalmi jelleget az előbbiek elkövetésétől. Függetlenül is lehet valaki ellenforradalmár. Erre még visszatérek. A fentebb leírt törvényszakaszokat azért idézem, mert megyénkben az eddig felelősségrevont ellenforradal­márok egy része a fenti bűntettek alapján lett, vagy lesz felelősségre vonva. Ezzel arra is rá akarok cáfol­ni, amit egyesek és elég sokan magu­kénak vallanak hogy Szekszárdon, vagy Tolna megyében nem volt ellen- forradalom, bár ezek égyrésze elis­meri, hogy másutt Budapesten, Mis­kolcon stb. volt ilyen is. És ebből fa­kad ezután az a nézet is, hogy nem indokoltak a Tolna megyei büntető­jogi felelősségrevonások és ezek csak' túlbuzgóságok, vagy egyesek személyi bosszúja, ezek törvénytele­nek és rögtön Rákosi módszerekre hi- a jövőre nézve jósol­SZABÓ PÉTER ügyész. az jogilag és politikailag egyaránt el­(Folytatjuk.) Ötvenöt éves Laxness TTaldor Kiljan Laxness, a Nobel-díjas izlandi író április 23-án töl- * főtte be 55. évét. A haladó szellemű, világhírű írót ebből az alka­lomból a világ jminden tájáról felker esték jókívánságokkal, az újságok pe­dig a világ minden részén — tolón. Magyarország kivételével — megemlé­keztek róla. Laxness ma Izland legnépszerűbbb embere. Rejkjaviktól, a főváros­tól, néhány kilométerre lakik, de lakása állandóan nyitva áll a látogatók előtt. Izlandban mindenki személyesen ismeri — és olvassa is — Lax- nesst s amint az egyik német lapban olvastuk, a taxisoffőmejc nem kell bemondani Laxness címét. Laxness vendégszerető házában egyedül az amerikai újságírók nem szívesen látott vendégek. Erről ő maga így nyilatkozott: ér. És sajnos, csak autómárkát tartja a Szereti-e az amerikai — Ha megrohanják az embert, kérdés kérdést ilyeneket kérdeznek: Mi a kedvenc étele? Melyik legjobbnak? Mi a véleménye a kommunizmusról? filmeket? És ez így megy egy órán át. Akkor aztán kitessékelem őket. Egyébként szívesen látok minden vendéget, aki magányosságomban fel­keres. Mi Laxness népszerűségének titka? Elsősorban az, hogy hűséges ma­radt hazájához, Izlandhoz, ma is a nép között él s hatalmas sétákat tesz a pompás tájon. Ez a hazaszeretet kiütközik regényeiben is. Népszerűsé­gének másik titka az, hogy teljes erejével résztvesz a \jelenkor harcai­ban s a különböző lapokban, folyóiratokban állandóan ír az időszerű poli­tikai kérdésekről is. Szavának ezért van súlya és ezért hallgatnak rá. Ez adja meg szava hitelét is, s az egyik izlandi vezető konzervatív politikus ezért mondhatta róla a közelmúltban a legteljesebb megbecsülés hangján: „Laxness kommunistabarát, de igazi izlandi hazafi és nagyon nagy ember.’’ A györei KISZ-szervezet tagjai szívesen látják maguk közt az EPOSZ-fiatalokat is A KEZDET BIZTATÓ Már jó ideje suttognak arról a györei fiatalok, hogy kettészakadt a falu ifjúsága, ellentét van köztük. De a nyílt harc csak most robban ki, amikor a pártszervezet tagjai a DISZ helyiséget nem az EPOSZ-nak, hanem a nemrégen megalakult KISZ-nek ítélték oda. — Ez igazságtalanság... — mi sokkal előbb alakultunk — mondják az EPOSZ vezetői és ez így is van. De a pártszervezet vezetői nem­csak azt vették figyelembe, hogy melyik ifjúsági szervezet alakult meg előbb, hanem mást is. Mint már említettük, a györei fia­talok ellentéte nem mostani keletű. Visszanyúlik egészen az október 23 és november 4 közötti ellenforrada­lomig. Néhány hangoskodó, zűrza­vart keltő fiatal Steiner Ádám ta­nító vezetésével megalakította a ,,nemzetőrséget'1, amelynek legfőbb feladata volt, hogy fegyverrel őrizze a kommunistákat, nehogy elszökje­nek vagy „bajt csináljanak.“ Ekkor kezdődött meg lényegében az ellen­tét a györei fiatalok közt. A KEDÉLYEK AZ EPOSZ BAN SEM HIGGADTAK ... De az EPOSZ szervezése ismét összehozta őket. A józan, becsületes fiatalok úgy gondolták, hogy az EPOSZ-ban majd lehiggadnak vagy megváltoznak a novemberi hangula­tok. Sajnos, azonban az EPOSZ ve­zetői főképpen a volt fegyveresek­ből kerültek ki és ezek a vezetők nemhogy lecsillapítani, hanem in­kább ingerelni akarták a fiatalokat. Legbefolyásosabb irányítójuk Stei­ner Ádám tanító lett. Éppen emiatt egy hónappal ezelőtt 5 fiatalember kilépett az EPOSZ-ból. Amikor ké­sőbb hallották, hogy az országban sorra alakulnak meg a KlSZ-szerve- zetek, ők is megszervezték a györei Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Tudják, hogy nagyon nehéz dol­guk lesz, de nem riadtak vissza. Gyakran lehetett látni, amint egy- egy fiatallal hosszan beszélgetnek. Felvilágosításaik eredményeként ma már 18 fiú és négy lány tagja van a KISZ-nek. Pedig a felvétel elég szigorú. Sőt, azt is mondhat­nánk hogy túl szigorú. BÁTRABBAN HÍVNI AZ IFJÚSÁGOT! A fiatalt — mielőtt kitölti a belé­pési nyilatkozatot — a vezetők meg­kérik, hogy válaszoljon őszintén! néhány kérdésre, köztük arra, elis­meri-e, hogy tavaly október 23 és november 4-e közt ellenforradalom volt, elismeri-e a kormány mostani rendkívüli erőfeszítéseit ésl hajlan­dó-e azt támogatni. Ha igennel felel, akkor tagja le­het a KISZ-nek. Az persze bizonyos, hogy a KISZ-be azokat kell felven­ni, akik a KISZ célkitűzéseit elfo­gadják — akik lényegében egyetérte nek a párttal ezekben a kérdések­ben. De vigyázni kell arra, hogy az ilyen kikérdezés vagy faggatás ne riassza el a fiatalokat. A KISZ ép­pen egyik fontos feladata lesz, hogy megmagyarázza és tényekkel bizo­nyítsa be, mit művelt és mi volt a célja az ellenforradalomnak. Ezt különben tervezik is a györei KISZ tagjai. A taggyűléseken 10— 15 perces felolvasásokat tartanak a Fehér könyvből, május elsején pedig ünneplőbe öltözve, közösen vonul­nak fel. Ezen kívül még sok szép tervük van. Futball- és ping-pong bajnokságokat rendeznek májusban, sakk-szakosztályt létesítenek, közö­sen mennek színházba Pécsre. A lányoknak ősszel (addigra már több lánytagra számítanak) főző- vagy varró-tanfolyamot indítanak, persze mindezek megvalósításához szükség van helyiségre és természe­tes, hogy a volt DISZ-helyiséget a KISZ kapta meg. Az is természetes viszont, hogy a KISZ szívesen látja a kultúrházban az EPOSZ-tagokat meg más fiatalokat is. Szeretnénk azt is, ha minél többen belépnének a KISZ soraiba. (Jönnek is már a jelentkezők.) És, bár még korai erről beszélni, mert a KISZ-nek nagyon sokat keli tenni, hogy tekintélyt és megbecsü­lést vívjon ki magának, elfelejtse a régi DISZ hibáit, mégis minden re­mény megvan arra, hogy Győrén rö vid idő alatt népszerű, mozgékony kommunista ifjúsági szervezet ala­kuljon ki. A kezdet nagyon biztató. Rapai Piroska (Megjelent a Szabad Föld április 28-i számában.) Új műsorra készül a hátai néplegyűttes A bátai népiegyüttesnek nem­csak a környékben és a megyében, hanem az ország távolabbi részein is nagy híre volt Most viszont — nem azt akarjuk mondani, hogy 3 népi együttes csillaga hanyatlóban van —, de mellette a színjátszócso­port is egyre népszerűbbé válik a községben és a környező falvakban. Színjátszócsoport eddig nem mű­ködött a községben, s mint Farkas Vilmos, a kultúrház igazgatója mond ja^ azért hozták létre, mert keve­sebb állami támogatást kapnak, mint a múltban, és a színjátszócsoporttal könnyebben juthatnak pénzhez, mint például a népiegyüttessel. A színjátszócsoport, persze nem csak pénzszerzésért, hanem kedvte­lésből, a tél folyamán megtanult egy színdarabot, s a közelmúltban azt játszották Bátán kétszer is és a közeli falvakban. A tervek szerint még pár helyen bemutatják a szín­művet. S amikor ezzel végeztek új színdarab tanulásához kezdenek. Ak kor a „Vörös hajú“ c. színdarabot akarják megtanulni. Ezalatt az idő alatt persze nem pihen tétlenül a népi együttes sem, új tervek születnek, s rövidesen el­kezdenek tanulni egy új játékot. Ismét halász-témát dolgoznak fel, melynek próbáit körülbelül egy hó­nap múlva kezdik meg. A próbák itt nem tartanak soká, mert — így dicsekednek a bátaiak — a tánclé­pések — még élnek az emberek lá­baiban. Ezt az új népi játékot ifjú Farkas Vilmos tanítja be. Mit láthatunk májusban? Hat termelőszövetkezet alakult Gyulajon Gyulaj községben is, mint má­sutt, az ellenforradalmi események hatására bomlás indult meg a ter­melőszövetkezetekben. A nemzeti bizottságnak (mely­ben a kulákok vitték a vezető szerepet) első dolga az volt, hogy a tsz földjein leverték a cöve- ket. Vincze Miklós és Ny. Horváth Fe­renc is visszakövetelte a hajdani 50—80 holdakat. Nem riadtak vissza az erőszaktól sern fenyegették a tsz tagokat, sőt előfordult az is, hogy — a borbély­nál — Szabó Ferenc köztiszteletben álló tsz tagot a gúny tárgyává tet­ték. Miután a borbély félig megbo­rotválta. a következőket mondta: — No, Feri bácsi, befellegzett a tsz-nek, ha azonnal haza nem vezeti a lovát,, szégyenszemre így hagyom, félig bo- rotváltan. A borbély mondását ter­mészetesen a kulákok részéről nagy hahota kísérte. Ez a példa is azt mutatja, hogy a gyulaji kulákok nem voltak válogatósak a módsze­rekben és minden törekvésük az volt, hogy a tsz-eket felbomlasszák. így kezdődött meg a tsz javai­nak széthordása az Uj Barázda Termelőszövetkezetnél A Kossuth Tsz-nél is megindult a bomlási folyamat. Azonban az úgy­nevezett földosztó bizottságba olyan emberek is voltak, mint Horváth László és a többiek, akik azt mond­ták hogy addig senki el nem vehet egyetlenegy szalmaszálat sem a tsz- ből, amíg az adósságokat nem ren­dezik. Az I. típusú Búzakalász Ter­melőcsoport tagsága pedig szi­lárdan együtt maradt. A tagság 90 százaléka új földhöz- juttatott, s földjük be volt tagosítva. Ezek egyhangúan úgy döntöttek, hogy mindenféle fenyegetés dacára is együtt maradnak. Forrt a falu mindaddig, amíg a volt tsz tagok arról szereztek tudo­mást. hogy a kormányzat szilárdan a tsz-ek további fejlesztése mellett foglalt állást Ezután egymásután alakultak a termelőszövetkezetek, most már szigorúan az önkéntesség elve alapján. Elsőnek az Uj Barázda Tsz ala­kult meg, februárban már meg is kapták a működési engedélyt. Ezután megkez dődött a harc a földekért és sorba alakult meg a Rákóczi, a Szabadság, az Uj Élet, majd az I. típusú Petőfi Termelőcsoport. így lett Gyulajon a korábbi há­rom termelőszövetkezetből hat, négy III-as típusú és két I. tí­pusú termelőszövetkezet, illetve csoport. Most már valamennyi termelőszövet kezeiben megindult a munka, az Uj Barázdában pedig már a közös ál­latállományt is kialakították. Az Uj Barázda Tsz-nek jelenleg 59 tagja gazdálkodik 500 hold föl­dön. A tagok részéről volt olyan ja­vaslat, hogy vállaljanak több föl­det (számítva az esetleges felfejlő­désre), melyet részes műveléssel hasznosítanának. A tsz vezetősége azonban a leghatározottabban lépett fel az ilyen javaslatok ellen, mert mint mondják — a részes művelés nem egyeztethető össze a szocialista nagyüzemi gazdálkodással. Munkatársunk felkereste a szek­szárdi kultúrház vezetőségét és ar­ról érdeklődött, hogy a közeljövőben milyen szórakozást biztosít a kultúr­ház a város lakosságának. A kérdés­re már lekötött műsorokkal válaszolt a vezetőség. Április 30-án a budapesti Petőfi Színház vendégszerepei színművel, melynek címe: Feleség kis hibával. A pesti művészek első vendégszerep lését máí’ most nagy érdeklődés előzi meg. Május 6-án a Pécsi Nemzeti Szín­ház a Doktor úr című színművet mutatja be. A hónap közepére egy irodalmi estet tervez a kultúrház, melyre Szakáts Miklóst szeretnék lehívni. Május 20-án ismét érdekes mű­sort láthatunk a kultúrházban. A műsor címe: Szambától a Rock an Roll-ig, tánczene est. Az új táncot bemutatja Gál Éva és Klapka György. Közreműködik a Fóthy att rakciós tánczenekar, Ákos Stefi, Majláth Jenő és Kovács Erzsi tánc- dalénekesek. • Május 28-án ismét a Pécsi Nem­zeti Színház vendégszerepei nálunk, bemutatják a Mágnás Miskát. ÜZEN A SZERKESZTŐSÉG! Több olvasónk kérésére újból kö­zöljük a Tolna megyei Népujiág gyermek szépségversenyére való sza­vazás módját. Szavazni tehát úgy kell, hogy az olvasónak legjobban tet­sző gyermek képét az újságból ki­vágva, borítékba téve beküldik szer­kesztőségünkbe. Természetesen Szek- szárdról 40, vidékről 60 filléres bé­lyeggel ellátott leveleket veszünk fi­gyelembe. — Portósan beküldött le­veleket ne küldjenek pályázóink, mert azí vem áll módunkban átvenni s a szavazásban sem vehet részt. Minél több, a lapból kivágott képet küldenek be olvasóink egy-egy pá­lyázó kisgyermekről, annál inkább esélyes az értékes díjak valamelyiké­nek elnyerésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom