Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-24 / 71. szám

TOI** MEGYEI PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IL ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. MÁRCIUS 24. Leningrádba érkezett a magyar kormány-és pártküldöttség Leningrad. A Magyar Iroda tudósítója jelenti: Távirati Pénteken a ké6Ő éjszakai órákban különvonaton Leningrádba utazott a magyar kormány_ és pártküldöttség. A küldöttek búcsúztatására Moszk­vában a leningrádi pályaudvaron többek között megjelent L. M. Kaga- novics, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese és A. A. Gro- miko, >a Szovjetunió külügyminisz­tere. A magyar küldötteket' leningrádi útjukra elkísérte M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, J. I. Gromov, a Szovjetunió magyaror­szági rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és több más vezető ál­lami funkcionárius. A magyar kormányküldöttség különvonata helyi idő szerint pon­tosan fél tízkor érkezett meg Lenin­grádba, a moszkvai pályaudvarra. A város dolgozói nagyszámban gyűl­tek össze magyar vendégeik fogadá­sára. A vonatból kilépő Kádár Já­nost, Dobi Istvánt és a küldöttség többi tagját elsőnek N. I. Szmirnov, a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és a város több más vezetője köszöntötte. Kádár Já­nos fogadta a kivonult díszszázad tisztelgését, majd üdvözölte a foga­dásra megjelent leningrádiakat. Ezt követően N. I. Szmirnov mon­dott beszédet. Szmirnov hangsúlyoz ta, Leningrad dolgozói nagy szere­tettel várták magyar vendégeiket és azt remélik, hogy a" találkozás következtében még jobban elmélyülnek, még gyü­mölcsözőbbé válnak a magyar és a szovjet nép baráti és test­véri kapcsolatai. Az üdvözlésre válaszolt: Kádár János így Kedves Elvtársak! Drága Barátaim! ‘ Leningrádiak! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány küldöttsége nevé­ben szeretettel köszöntőm önöket, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom bölcsőjének, Leningrád városá­nak lakóit. Engedjék meg, hogy átadjam önök nek a magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét. Meghatottan lépünk a nagy Lenin városának földjére, hiszen nekünk, magyar dolgozóknak is drága ez a forradalmi hagyomá­nyoktól megszentelt föld. Soha el nem múló hálával gondo­lunk azokra a szovjet hősökre és köztük Leningrád hős fiaira, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságá­ért. Forró szeretettel gondolunk azokra a leningrádiakra is, akik 1956 (Folytatás a 2. oldalon.) Ismét 3 forint a naposcsibe ára Hogy miért? Azért, hogy újra mél­tányos árért tudják beszerezni dolgo­zóink naposcsibe szükségletüket, mellyel nemcsak korai húsellátásun. kát .hanem export kötelezettségeink teljesítését is biztosítani tudják. Felkészültek az igények kielégítő, sére! Ezért a keltető állomásokon Tolna péntek, Csemyéd szerda, Csur­gó szerda, Dunaszentgyörgy szerdai napokon a helyszínen átvehetők a naposcsibék. Földművesszövetkezeteknél is igé­nyelhető naposcsibe, s a kívánságra a szállítási költség felszámításával a helyszínre is kiszállítja, viseli a szállítás közben történt elhullásokat is. így a csibe ára helyszínre szállítva 3.30 forintba kerül. Az idő most már nagyon alkalmas a naposcsibék nevelésére. Jó tojó ál­lományt csak a kora; kelésű napos­csibékből tudják biztosítani. A későb­bi állomány már nem mutat oly tojó­képességet. Az augusztus, szeptem­beri naposállatok csak húsra értéke­síthetők. Mindegyik keltető állomás a tenyésztők kívánságát teljesíteni tud­ja. Juhépusztai gazdaság Csernyedi telepe törzskönyvezett egyedektől szár mazó sárga magyar és Rhode-Island, tolnai keltető Plymouth kender­magos, hampshirei fehér magyarfajta naposcsibéket tud adni. Hasznosítják a hulladékanyagot a Bonyhádi Zománcművekben A gyár gazdaságos termelésének megteremtéséhez a vezetők minden lehetőséget kihasználnak. Számos ér­tékes intézkedés gyümölcsözted már a termelés önköltségi csökkentésében hatását. A zománcművek igazgatója és munkástanácsa úgy határozott, hogy a következő napokban különös gondot fordítanak az anyagtakarékosságra. Intézkedéseket dolgoztak ki a szén, a villamosenergia, a lemez, a zomán­cozóanyag és a sósav felhasználására. Különösen a lemezanyaggal való takarékosság terén értek már el szép eredményeket. Eddig az volt a gya­korlat, hogy a húzásnál elszakadt edényt bálába csomagolták és hulla­dékvasként eladták mázsánként hat forintért a MÉH vállalatnak. A zo­máncműveknél egy eljárással elérték azt. hogy most kevesebb hulladékot adnak át a MÉH-nek. A selejtes edény többségét felhasználják edény készítésére. Egy munkást állítottak be a selejt kiválogatásába, és ez most az edények aljából fedőnek va­lót vág le. Ezzel az eljárással a selejt, számba menő edényből sokat meg tudnak menteni, s a fedőárunak má­zsáját 1690 forintért értékesítik. Gazdag tavaszi műsor Bonyhádon Április nyolcadikén a Pécs; Nem­zeti Színház művészei Bonyhádon a Mágnás Miska című operettet mutat, ják be. Ez a műsor a pécsi művészek ötvenedik vendégszereplése Bony­hádon. Ebből az alkalomból a kultúr- háznál megvendégelik a művészeket és azok baráti beszélgetést folytatnak a helyi színjátszógárda tagjaival... Április 21-én a Kaposvári Csiky Ger­gely színház művészei a Néma leven­tét mutatják be Bonyhádon, majd májusban ismét a Pécsi Nemzeti Színház vendégszerepei a szabadtéri Halak a műtőasztalon Tavasz; szellő fodrozza a tolnai Holt-Dunaág víztükrét. Barátságos, meleg idő kínálkozik. Dr. Jaczó Imre halbiológus, aki az imént érkezett gépkocsin ide a tolna} halbiológiai kísérleti telepre már most reggel jó kedvvel lát nek; a ké_ nyes. sok figyelmet igénylő halagy- „operációknak”. Az ijedten csapkodó 2—2.50 kilós ivarérett, de továbbtenyésztésre al­kalmatlan hal fejét eSy U-alakúra kivájt hengeres fatuskóba szorítják. Mielőtt még a hal ráérne további sor­sáról elmélkedni, kalapáccsal fejbe csapják (Altatás helyett ezt a mód­szert használják ilyen esetben a sze­gény halaknál.) A kalapácsütéstől elbódult hal készen áll az „operáció­ra’’. Felbúg a villanyfúró, ijesztően közeleg a hal fejéhez a gyorsan forgó lyukas belsejű, recésszélű fúrócső. — Még egy pillanat. Finom reccsenés hallik, pár csepp vér jelenik meg a fúrócső mellett, aztán kész a műve­let. A kerek felületű, hengeralakú lé­ket, a halkoponya egy darabját dia­dalmas arccal forgatja a kezében a halbiológus, aztán vizsgálgatja, néze­geti és végül egy csipesszel kihúz be­lőle egy fehérszínű valamit, amit a hal agyalapi mirigyének neveznek. — Erre van szüksége dr. Jaczónak, mert az összegyűjtött agyalapi mirigyekből amelyeket acetonnal szárítanak, ké­sőbb pedig glicerinnel kevert konyha­só-oldattal vegyítenek, fontos szérum készül. Persze nem az emberek ré­szére, hanem a halak részére. Az ivar érett, továbbültetésre alkalmas hala­kat ezzel a szérummal oltják be, hogy a hormonaik működését elősegítsék. Ahogy múlik az idő. egyre gyara­podnak az „operáció” lyukasfejű hal­áldozatai. De azért ezek a halak nem vesznek kárba. A régi, sokszor hal­lott mondást így módosítja a halbio­lógus. — Az „operáció” sikerült, az „operált” pedig a bográcsba kerül és halpaprikás lesz belőle. színpad megnyitásán a Luxemburg grófja operettel, később pedig a Sze­gedi Nemzeti Színház mutatja be a Mosoly országa című operettet. Tár­gyalásokat folytat a kultúrház veze­tősége a Debreceni Csokonai Színház­zal Shakespeare Hamlet-jének bemu­tatásáról is. Kommunista módon kell munkához látni! Stsabópál Antal, as MSZMP Szekszárd városi intézőbizottsága elnökének nyilatkozata Az MSZMP megyei intézőbizottságának határozatát ismertette Prant. ner József elvtárs az MSZMP szekszárdi alapszervezetek vezetőivel. A ha­tározat rámutat arra, hogy Szendy Páj elvtárs saját kérésére, valamint a párt érdekeit figyelembe véve, felmentette Szekszárd városi MSZMP intézőbizottsága elnöki tiszte alól. Az MSZMP városi intézőbizottságának új elnöke Szabópál Antal elv­társ lett. Szabópál elvtárs többi között a következőket mondotta: — Úgy vélem ,hogy változást kell elérnünk politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt. Ez azonban nem megy máról holnapra. Egy sor intézkedést kell megvalósítanunk ahhoz, hogy elérjük célunkat. Min­denekelőtt az szükséges, hogy a vá­rosban dolgozó valamennyi kommu­nista részt vegyen a párt politikai célkitűzéseinek megvalósításában, hasznosítsák helyi ismereteiket, ta­pasztalataikat. — Legfontosabb feladatunk, hogy a munkássággal és a parasztsággal az eddigieknél bensőségesebbé te­gyük kapcsolatainkat. Ehhez min­denekelőtt az szükséges, hogy kint éljünk a dolgozók között, hogy vé­leményt cseréljünk egymással, meg­ismerjük azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatják őket. A vá_ rosban viszonylag jó a kapcsolata a párt intézőbizottságának az értelmi­ségiekkel és a kispolgársággal is. A munkássággal és a parasztság­gal csak akkor tudjuk kapcsolatain­kat tovább mélyíteni, ha megfelelő kezdeményezéssel lépünk fel. Ezzel gyakorlatilag két célt érhetünk el. Az egyik: megerősödnek az MSZMP kapcsolatai a dolgozókkal, a má­sik: lelepleződik az ellenforradal­márok által oly szorgalmasan szórt rágalmak rémhírterjesztések. Milyen kezdeményezésekre gon­dolok elsősorban? Éveken keresztül elhanyagolt állapotban voltak a szőlők — bár az utóbbi időben a párt kezdeményezésére bizonyos előrehaladást értünk el. Szeretnénk, ha viszonylag rövid idő alatt — ez természetesen több évet vesz igény­be — a szekszárdi borok országos és világhírűek lennének. Az egész várost foglalkoztatja a nyári fürdési, strandolási lehetőség. Azelőtt a. Csörge-tó kielégítette ál­talában a város igényeit. Értesülé­seim szerint most elhanyagolt álla­potban van. De hasonló a helyzet a stranddal is. A dolgozók minden bi­zonnyal szívesen veszik majd, ha Csörge-tóra autóbusszal mehetnek, ha megfelelő víz lesz a strandon. Természetesen ez az elmondott néhány dolog, csak kezdetnek felel­het meg. Szükséges nekünk kom­munistáknak ismét alkalmazni a ré­gen bevált, igen jó munkamódszert, az apró munkákkal való foglalko­zást. A párt intézőbizottságával egyet­értésben csak helyeselni lehet, ha a város problémáinak megoldására, vegyes bizottságot hozunk létre, amelyekben agronómus, orvos és más szakemberek vennének részt. A város valamennyi kérdését, pro­blémáját meg tudjuk oldani, csak kommunista módon kell munkához látni. Úgy vélem, ebben nem lesz hiány és hamarosan fellendül Szek­szárdi megyénk székhelyének gaz­dasági, politikai és kulturális élete. A méteráru boltban német férfi és női szövetek, kínai hernyóselyem-anyag Szerdán délután nagyobb mennyi, ségű textiláru érkezett a szekszárdi méteráru boltba, — jórészt férfi és női ruhaszövet, amely a Német De­mokratikus Köztársaságból érkezett. Az érkezett áru értéke elér; a 200 ezer forintot. Csütörtökön, pénteken jórésze már e; is fogyott. Nem ;s csoda, hogy annyian érdeklődtek utá­na — és vásároltak belőle — mert ezek az anyagok igen tetszetősek, nagy színválaszték van belőlük és főleg — olcsók. Lehet válogatni tetszés szerint — a vevők élnek is ezzel a lehetőséggel. Rozsdabarna kamgárn, százhetven fo­rint, zöldesszürke, börberri szövésű anyag, 161 forint, sötétebb barna 171 forint, mogyorószínű és szürke, egy­formán 170 forintos árban, ismét má­sik szürke 180 forintos árban. Volt közte egy 50 méteres vég drapp szö­vet, 120 forintért, de az már elfogyott az első napon. Nemcsak férfi, női szövetekben is nagy választék. Tetszés szerint lehet válogatni a különböző színű német szövetekben, amelynek az ára 90—160 forint között van. És hadd fájdítsuk egy kicsit a női szíveket. Kapható gyönyörű fekete alapon, színes virágos pongyolaanyag, métere 96 forint és — mint a bolto­sok mondják, nem tudják elképzelni, mikor kapnak ilyen anyagot újból. Ez az anyag ugyanis kínai gyártmány — tiszta hernyóselyem. Romvári József 14 évi börtönbüntetést kapott Romvári József már nem először áll bíróság előtt, büntetett előéletű, de most mégis izgatott, fél a fele- lősségrevonástól. Külseje körülbelül olyan, mint akire azt szokták mon­dani tréfáaanj.^fhogy '„ismeretlenül is adnék neki 10 évet.” Persze a bí­róság nem a külső után ítél, hanem szigorúan a tények alapján. Elmond­ja a vádlott az esetet, a bíró, az ügyész, a védő kérdéseket tesz fel és így domborodik ki ellenforra­dalmi cselekménye. Meghallgatják a tanúkat is és végül tisztán áll a bíró­ság előtt a tény: Két társával italozás után meg­szerezték az öcsényi tanácselnök fegyverét, lefegyverezték az öcsényi rendőrmegbízottat, így több pisztolyhoz, hadipuskához és vadászfegyverhez jutottak. Ezután Decsre mentek, mert a vallomás sze­rint, egyikőjüknek „dolga“ volt a rendőrrel egy lopásból kifolyólag és elhatározták, hogy azt megtorolják. Belőttek a rendőrőrs ablakán, betörték a hátsó bejáratot és íefegyverezták az épületben tar­tózkodó rgndőrt. Akit kerestek, az nem volt otthon és hosszabb ideig vártak rá, mert mint mondották, végezni akartak vele. Az őrsfcn lévő fegyvereket magukhoz vették. Romvári mindenütt a „fórra dalmi csapatok“ vezetőjének és magyar királyi tisztnek adta ki ma­gát, a többiek is úgy szólították hogy hadnagy úr... Ezután felkeresték Zsödő Sándor Szekszárd szőlőhegyi lakost és nála biztonságba helyezték a vadászfegy­vereket. Zsödő Sándor a fegyverek egy részét átadta testvérének, Ist­vánnak. A társaság időközben szétvált, Romvári egyedül tmaradt, Mu- csiba, majd Szakosra került és bevallása szerint az volt a célja, hogy forradalmi csapatokat szer­vezzen. Meghallgatja a bíróság a szakér­tők véleményét. A fegyverszakértő ismertette a fegyverek állapotát. A pisztoly és a többi fegyverek ember­élet kioltására alkalmas állapotban voltak, a megtalált kézigránátok és a lőszer is használható állapotban van. Romvári az utolsó szó jogán azzal igyekezett menteni magát, hogy a régi vezetés hibái ösztönözték őket fegyveres „felkelésre." A tárgyalást vezető bíró azonban félbeszakította mivel ez nem lehet mentő körül­mény és csak arra jó, hogy a lényeg­ről elterelje a figyelmet. Romvári 14 évi börtönbüntetést kapott, Zsödő Sándor 5 év és hat hónap, Zsödő István pedig 6 évi börtönbüntetést. A fegyvereket nem Zsödő István vette át, hanem öccse, Sándor, még­is ő kapott többet, mert a bíróság indokolása értelmében neki, mint idősebb, komoly embernek előbb k^l lett volna felismerni a fegyverrejte­getés veszélyességét. Ebben az ügy­ben bíróság elé állítanak bűnpárto­lás miatt több embert, de azok ügyét nem gyorsított eljárással tárgyalják. Amikor a bíró megkérdezte a fő­vádlottól, hogy megnyugszik-e az íté letben a vádlott három napi gondol­kozás! időt kért. Ugyancsak három napi gondolkozási időt kért az ügyész és a védelem is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom