Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-20 / 67. szám
195". MÁRCIUS 20. 5 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Ä Kádár-kormány nem csak ígér — Ezt bizonyítják intézkedései — fl párt, a szakszervezet, a munkástanács és a gazdasági vezetés a deficit megszüntetéséért A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány létezése óta számtalan intézkedést tett, amelyek ben az ország lakosságának régi sérelmeit orvosolja, az igazságtalanságokat szünteti meg. Bajos lenne állítani bárkinek azt, hogy csupán „propaganda“ vagy egyéb célok vezetik a kormány elhatározásait, mert a tények nyomban megcáfolnák. Az ilyen állításokat, mondjuk meg nyíltan, őszintén, a rosszindulat szüli. Menjünk csak vissza január elejéig és vegyük sorra a fontosabb rendeleteket. Ha figyelmesen végig nézzük őket, csak azt mondhatjuk, a Kádár-kormány intézkedései demokratikus államrendünk erősödését, s ezzel együtt a lakosság érdekeit szolgálják. A parasztság között jogos elégedetlenséget keltett az, hogy nagyon sokan anyagi hátrányba kerültek azok, akik az előző években becsülettel teljesítették a beadási kötelezettségüket a hanyagokkal, nem teljesítőkkel szemben. Az ország kedvezőtlen anyagi körülményei mellett is talált módot a kormány, hogy ezen az állapoton segítsen. A rendelet erről a következő módon intézkedik: „A kötelező beadás megszüntetése folytán az olyan termelők részére, akik 1957 évre történő előteljesítési szándékkal az 1956. évi beadási kötelezettségük mértékét meghaladó mennyiségű mezőgazda- sági terméket adtak be, a teljesített többletbeadás után a kfizetett beadási ár és az átvétel időpontjában érvényben volt állami szabadfelvásárlási ár közötti különbözeiét meg kell téríteni." Sok sérelmet, visszásságot szült a parasztság között az is, sok felesleges zaklatásra adott okot, hogy az adók kezelésével kapcsolatos feladatokkal a járási tanácsok szak. igazgatási szervei foglalkoztak. A parasztságnak sok felesleges idő- pazarlást jelentett az utánjárás, amíg a panaszokat elintézték, ezért hozott intézkedést a kormány, eleget téve a lakosság kérésének ezév január I5-i rendeletével. A községben az adók kivetésével és kezelésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokatalközségi tanácsok végrehajtó bizottságainak, illetőleg ezek szakigazgatási szerveinek hatáskörébe kell átadni. Amennyiben a kis lélekszámú községekben ezeknek a feladatoknak az ellátására megfelelő szakigazgatási szervek nincsenek, az adóügyeket e községek egyikében összevontan kell intézni." Az elmúlt évek hibás politikája háttérbe szorította, korlátozta a magánkisiparosokat. Emiatt történt meg aztán, hogy egy-egy községben nem volt elegendő iparos. A kormány ezen a helyzeten is változtatott, hogy gazdasági életünk megszilárdításában a kisiparosok is hathatósabban vehessék ki részüket. Ezért született meg a kormány határozata a magánkisipar fejlesztéséről, amely a többek között ezeket mondja ki: „A 65 éven felüli, gépierő nélkül, egyedül dolgozó, szolgáltatást, vagy javítást végző kisiparosokat 1957 január 1-től az általános jövedelemadó fizetése alól mentesíteni kell." „A kormány a kisiparosok részére 1956—57. évben 15 millió forintos hitelkeretet biztosít anyag, gép, szerszám és felszerelés beszer zésére." „A vonatkozó jogszabályok módosításával ' meg kell szüntetni a kisiparosok exporttevékenységét gátló akadályokat.“ Ugyancsak a parasztságot érintő kérdésekről határoz egy másik rendelet, a leglényegesebbről, a paraszti gazdálkodás főtényezőjéről, a földről. Az évről-évre ismétlődő földcserék, a tagosítások során elkövetett igazságtalanságok nem kis mértékben csökkentették a parasztság termelési kedvét. így intézkedik ezzel kapcsolatban a kormányrendelet: „A tagosítások, földrendezések, közérdekű igénybevételek, termelő szövetkezeti tagság megszüntetése során elkövetett hibák miatt keletkezett vitás ügyeket 1957 október 1-ig le kell zárni. A dolgozó parasztságnak okozott legkirívóbb sérelmeket a kormány a 25 kát. holdnál kisebb parcellákban levő tartalékföldekből orvosolja. Tiszteletben kell tartani a családi munkán alapuló föld-magántulajdont és meg kell engedni a föld adásvételét olyan birtokhaiáron belül, hogy az a családi munkaerő fel- használása mellett ne tegye lehetővé a kizsákmányolást.“ „A földreform során juttatott földeken eddig fennállott elidegenítési és terhelési tilalom és öröklési korlátozás megszűnik abban az esetben, ha a juttatásban részesült személy a megváltási árat kifizeti." Nem jelent már fekete foltot a káderlapon, (ha valakinek külföldön rokona van és arra is nagyobb lehetőség van, hogy ajándékcsomagokat küldhessenek. Ezt ugyancsak a kormány által kiadott rendelet teszi lehetővé, mégpedig azzal, hogy egyes küldemények után nem kell, vagy kedvezményes vámot kell fizetni. A rendelet kimondja: „A Magyar Vöröskereszt részére ingyenes szétosztás céljából érkező ajándékküldemények további rendelkezésig) vám és behozatali engedély mentesek. További rendelkezésig ugyancsak vám és behozatali engedélymentesek a természetes személyek részére nem kereskedelmi mennyiségben és rendeltetéssel ajándékként érkező használt ruhaneműk és lábbelik. Vámmentesek a külföldről természetes személyek részére ajándékba küldött gyógyszerek a szociális körülményekkel indokolt esetben, az orvosi bizonyítvánnyal igazolt mennyiségben.“ A rendelet 51 tételt sorol fel, amely az ajándék- tárgy vámtarifa alá esik. Igen sok gondot okozott a lakásokkal történő sok huza-vona a lakosságnak és az illetékes szerveknek is. Az önkényes lakásfoglalások, a lakásbérlettel való visszaélések, törvénytelenségek kiküszöböléséről, intézkedik a lakásbérletekről megjelent kormányrendelet, amely meghatározza a bérleti jogviszonyt, a szolgálati lakások fogalmát, a lakáscsere lebonyolítását, a lakásigények elbírálását, a bérbeadó, a bérlő jogait és kötelességeit, a társbérleti, a bérlőtársi, házastársi, rokoni, albérleti jogviszonyt, a személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásokra vonatkozó szabályokat. Néhány kiragadott rendelet a sok közül, csupán a lényegesebbek —, de ezeken keresztül lemérhetjük a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány tevékenységét és megállapíthatjuk azt, hogy tevékenységét egy cél vezeti — a nép, az ország lakosságának érdeke. Ezt a tényt — bár ha egyesek igyekeznek ugyan elferdíteni — nem tagadhatja senki sem. A Kanacsi Állami Gazdaság több mint 10 000 holdat kitevő határában szántanak a i traktorok, vetnek a gépek, s szorgos munkáskezek ültetik a facsemetéket. A gazdaság központjában válogatják és fémzárolják a vetőburgonyát, gyomlálják a melegágyakat. Egyszóval: minden területen ki-ki a maga módján hozzálátott a munkához. Az igazgató irodájában pedig együtt ülnek a vezetők. Vadai Mihály igazgató, Vámos János a munkástanács elnöke, főagronómus, a főkönyvelő és a bérfelelős. Arról vitatkoznak, hogy be kellene állítani még egy mezőgazdasági szakembert. Ez a kép önmagában is arról tanúskodik, hogy az utóbbi évekhez viszonyítva, változás van a gazdasági vezetés módszerében. Őszintén szólva nagyon is időszerű a változás. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy olyan kiváló adottságokkal rendelkező gazdaságban, mint a kanacsi — jórészt a rossz vezetés miatt — ráfizessenek a gazdálkodásra. A gazdaságban tulajdonképpen a munka most kezdődik De ezt megelőzte a párt, a szakszervezet, a munkástanács és a gazdasági vezetők tanácskozása. Arról van ugyanis szó, hogy az említett szervek érzik a felelősséget, s egyesítik erejüket, hogy ne okozzanak csalódást elsősorban a gazdaság dolgozóinak, de nem utolsó sorban a pártnak, a kormánynak. Felelősségteljes munkájukat azzal kezdték, hogy megállapították: mi okozta az elmúlt évben, a deficitet. Hogy mi?, Elsősorban az, hogy sok a parlagon, illetve kihasználatlanul lévő földterület a gazdaságban. A megtermelt nö vények egy részét be sem takarították. S ebből kifolyólag már decemberben úgy vásárolta a gazdaság a takarmányt, s most is ez a helyzet. Tavaly laza volt a munka- fegyelem is. Előfordult olyan eset, hogy 100 hold lucerna lekaszálásáért 500 holdért járó munkabért fizettek ki. A fentiek ismeretében a gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy az eddig legnagyobbrészt hasz- . nálatlan, homokos hegyoldalakat feljavítják, befüvesítik, mint legelőt hasznosítják, vagy ahol lehet, takarmányt termelnek. Olyan irányban is intézkedés történt, hogy ne fordulhasson elő fegyelmezetlenség. Az eddigi gyakorlat tói eltérően ebben az évben a szabálytalanságért elsősorban a brigád- vezetőt, az üzemegységvezetőt, illetve a beosztott agronómust vonják felelősségre. Nekik ugyanis az a dolguk, hogy irányítsák a munkát, ellenőrizzék, hogy a munkalapokra a ténylegesen elvégzett munkát vezessék rá, s ennek alapján számfejthessék a munkabéreket. Egyszóval: úgy akarnak dolgozni a Kanacsi Állami Gazdaságban, hogy elég takarmányt termeljenek s arra 'törekszenek. hogy csak a ténylegesen elvégzett munkáért fizessenek ki béreket. Keveslik az önállóságot Sokat beszélünk mostanában ar_ ról, hogy több önállóságot kell biztosítani a gazdasági vezetőknek. Ennek érdekében sok pozitív, fontos intézkedés látott napvilágot már ebben az évben. A kanacsiak azonban keveslik a számukra biztosított önállóságot. Elsősorban azt sérelmezik, hogy a létszámkeretet és a munkabérkeretet felülről állapítják meg. Valóban egy kicsit furcsa, ha valahonnét felülről szabják meg, hogy milyen munkakörben, hány munkást foglalkoztathatnak a gazdaságban. Megítélésem szerint a munkabérkeretet nem, de a dolgozók létszámának a megállapítását egész nyugodtan rá lehetne bízni a gazdaság vezetőségére, a munkástanácsra, a szakszervezetre és a pártszervezetre. Ök közösen, a megadott munkabérkeret alapján foglalkoztathassanak annyi munkást, amennyit éppen jónak látnak. Ez helyeslésre találna nemcsak Kanacson, hanem más állami gazdaságokban is, s tán ezzel nem esne csorba egyetlen felsőbb szerv tekintélyén sem. Érdemes ezen elgondolkodni... Mindent összevetve, ha továbbra is ilyen jó lesz a Kanacsi Állami Gazdaságban a párt-, a szakszervezet, a munkástanács és a gazdaságvezetők között a kapcsolat, akkor van biztosíték arra, hogy ne deficittel dolgozzon az állami gazdaság Molnár Lászlóné EBEKEN ÖRKÖDNEK Győréi ellenforradalmi jegyzetek Az elmúlt év októberi ellenforradalmi események tanulmányozása nemcsak azt bizonyította be világosan, hogy ellenforradalmi cselekmények tanúi és szenvedőt voltunk, hanem azt is, hogy bizonyqj|^cörök már előre készültek rá. így volt ez Győré községben is, ahol az októberi események előtt egykét héttel már olyan jelszavakat hangoztattak egyesek, hogy „már nem sokáig lesznek a kommunisták az élen”, vagy „jöjjön vissza Nagy Ferenc és Gebhardt kisgazdapárti volt képviselő’’. Az igazi megmozdulás azonban csak 1956. október 29-én kezdődött a községben. Ekkor kezdődött ugyanis a lázas tevékenység hangszórón és egyéni agitáción keresztül az úgynevezett nemzeti bizottság megválasztására. Amikor a kommunisták és a józangondolkozású emberek azt kérdezték, hogy mire való ez, a főkolomposok kijelentették: „Hallgassátok meg a Szabad Európát, az majd bővebb felvilágosítást Sd.” De bármilyen ürüggyel is, mintegy 80—90 személyt tudtak összetoborozni, s itt sem hallgattak a jó szóra, pedig Csorna János pártvezetőségi tag kijelentette a választásról szólva: Nincs arra semmi szükség, hogy nemzeti bizottságot válasszunk, amikor község; tanácstagjaink demokratikusan lettek megválasztva és nem 80— 90 lakossal, hanem 350 szavazóval. A kedélyek azonban olyannyira fel csigázódtak, hogy a választás mégis megtörtént kijelentve, hogy kommunistákat nem választanak be a bizottságba. A végrehajtóbizottság elnökét mindjárt le is váltották, helyet_ te Bodony János; választották meg. A legelső teendő természetesen az volt, hogy a kommunistáktól és a népi demokráciához hű emberektől össze kell szedni a fegyvereket, s a Verese József vezetésével megalakult nemzet őrségnek kell átadni. Kerestek azonban fegyvereket máshol is, elsősorban természetesen a kommunistáknál. Éjszakának idején rontottak rá Kovács György községi titkárra, aki miután először nem akart ajtót nyitni, lövöldözéssel fenyegették. Hasonlóképpen jártak a többiek is, mint Cinderi Károly, Bencze József és Bocz József elvtársak. Itt a fegyvereken kívül még azt is követelték, hogy az elvtársak a párttagsági könyveket adják le. De nézzük meg azt is, hogy milyen elemek vettek részt ezekben az eseményekben. Először is talán Kovács József kulákot mutassuk be, akit 1948-ban lopásért 2 évre ítélt el a törvény. Azután részt vett itt Verese József aki a múlt rendszerben tiszt- helyettes volt, Törő József volt csendőr veje, Csorna János kulák- gyerek és így tovább. A rendszerhez hű emberek zaklatása, az eredménytelen kutatások után sem szűnt meg, hisz állandó megfigyelés alatt tartották Kovács Györgyöt, Magyarovics Sándort, Bodor Józsefet, Boros Sándort és a többieket. Ezenkívül mintegy 700 forintos kárt okoztak a hangoshíradó elrontásával. Nem nehéz elképzelni, hogyha tovább tart uralmuk, mi következett volna még. De nem tartót; tovább, s a szovjet csapatok segítsége, a Kádár, kormány megalakulása után nagyon meglepődtek, s már nem hangoskodtak. Tervük nem sikerült, mert a kommunisták és a pártonkívüli becsületes dolgozók többsége a helyzet megváltozásával azonnal munkához láttak és kiseprüzték az oda nem való elemeket. Nem sikerült a termelőszövetkezet felbomlasztása sem és nem sikerült huzamosabb ideig a bányászokat sem visszatartani. A györei kommunisták tanultak az elmúlt hónapok eseményeiből s ezután éberen őrködnek, nehogy valaki is kezet emelhessen ezután nagyszerű vívmányainkra. Egyúttal elsőrendű feladatuknak tekintik a község dolgozó parasztjait meggyőzni, emberséges .okos szóval, hogy mit jelent népünk számára a szocializmus építése. HÍREK — Csütörtökön és pénteken gyorsított eljárással tárgyalják Szekszár- don az úgynevezett Romvári-ügyet. Mint arról már hírt adtunk, Romvári József vezetésével egy csoport lefegyverezte még az októberi események idején az őcsényi és decsi rendőrőrsöt, a fegyvereket „biztonságba“ helyezték s közben szervezték a fegyveres felkelést. — A Hőgyészi Téglagyár befejezte a föld regálozását, amely 3 millió tégla gyártásához lesz elegendő. A tervek szerint április elsején kezdik meg a gyártást. — A tamási földművesszövetkezeti áruházban piaci napokon körülbelül 1200—1500 kiflit és ugyanannyi zsemlyét értékesítenek. — Az Egyesült Államokban még a hashajtónak is hatalmas reklámot kell csapni, hogy kelendő legyen. Rendezik a földügyeket Ocsényben Őcsény községben eredményesen folyik a sérelmes földügyek intézése. Eddig 62 gazda adta be írásbeli kérelmét a községi tanácshoz elintézés végett. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében kártalanítani kell hét olyan gazdát, akinek annakidején kártalanítás nélkül sajátították ki földjét. A föld visszaigénylésére 28 gazda nyújtott be kérelmet. Valamennyiük kérése jogos és orvosolni is kell, mert többségük mint volt tsz-tag, a tsz-be vitte be földjét, ahonnét időközben kilépett s földjét nem kapta vissza. Az őcsényi községi tanácsnak a sérelmes földügyek orvoslására 156 kataszteri hold, 20 holdnál kisebb szétszórt állami tartalékterület áll rendelkezésére, amely fedezi a jogos igényeket. Az Ut a szocializmus felé Ts2; feloszlásával 14 katasztrális hold műszakilag előkészített öntözéses kertészke désre alkalmas terület került a tanács kezelésébe. A községi tanács a 14 holdas terület hasznosítására a MÉSZÖV vei ötévre szóló bérleti szerződést kö_ tött. Az öntözéses területen a MÉSZÖV kertészetet létesít. Egy gyógyszergyár pályázatot hirdetett egy új, állítólag igen gyorsan ható hashajtó elnevezésére. A győztes egy tanonc lett, aki a következő nevet javasolta: „Lökhajtásc« vadász". így került a forgalomba a lökhajtáso» hashajtó... — Kuharovics János nagyszékelyi lakost őrizetbe vette a rendőrség betöréses lopás miatt. Kuharovics sorozatosan lopkodta a földművesszövetkezet burgonyáját. — A decsi EPOSZ-szervezet a „Gomba üdülő“ című színdarabot adja elő 24-én este a helyi kultúr- házban. A bevételből a színjátszók felszerelését bővítik. — Fernande Aruzió, aki nemrégiben Montevideoban egy hajón elbújt, hogy potyautasként az Egyesült Államokba jusson, méltán beszélhet pechről. Amikor úgy gondolta, hogy már Amerika partjai felé közelednek, előmerészkedett búvóhelyéről. Legnagyobb megdöbbenésére azonban arról értesült, hogy rövidesen a déli sarkvidékre érnek. A hajó egy expedíció szolgálatában állt. — A rendőrség őrizetbe v«jtte Németh János miszlai lakost árdrágító üzérkedés miatt. Amikor őrizetbe vették, lakásán 40 kiló marhahúst találtak. — A Szekszárdi Vágóhídon az illetékes szervek nagyarányú sikkasztást lepleztek le s az ügyben több vezetőt őrizetbe vettek. A nyomozás befejezéshez közeledik és a közeljövőben részletes tájékoztatást adunk az ügy fejleményeiről. — Betörtek Simon József 45 éves cikói lakoshoz, és elloptak egy üstházat, valamint különféle ágyneműt, többszáz forint értékben.
