Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-19 / 66. szám

tol:. ioiaai N G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kössönő levél Budapestről A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KS A TANÁCSOK LAPJA Könyvtár KEDD, 1957. MÁRCIUS 19. ARA: 50 FILLER II. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM. Szocializmust építeni csak munkásfiatalommal leltet, munkáshatalom pedig nincs proletárdiktatúra nélkül A HAZAFIAS NÉPFRONT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS NÖTANÄCSÄNAK » SZEKSZÁRD Tolna megye dolgozóinak tartal­mas, értékes küldeménye eljutott a budapesti IX. kerületi, segítség­re, támogatásra szoruló családok­hoz. Mosolygós arccal, hálás szívvel vették át a gyönyörű házi füstölt szalonnát, óriási sonkát — az any- nyira nélkülözhetetlen — burgo­nyát. Négytől—tizenkét családos anyák válláról került le jelentős időre az élelem-beszerzés gondja. Az októberi események alatt so­kat szenvedtek ezek a családok, megsápadtak a gyermekarcok. Há­lás köszönetét küld a IX. Kerületi Tanács VB Gyermekvédelmi Cso­portja Tolna megye mindazon csa­ládjainak, akik tápértékben — gaz­dag csomagokkal akarják elfelej­tetni az októberi nehéz napokat. Köszönet azoknak az elvtársaknak is, akik ezt a sok segítséget nyújtó mozgalmat szervezik és a csoma­gok idejuttatását végzik. NEMESHEGYI BÉLÁNÉ gyermekvéd. előadó. A Babits Társaság irodalmi estje Bogyiszlói! Kommunista aktívaülés Sxekszárdon Szekszárdion, a volt megyeháza nagyterme zsúfolásig megtelt. Kom­munista aktíva értekezlet volt. Az értekezlet munkájában részt vett Kossá István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja_ pénzügy- miniszter is. A beszámoló Az aktivaülést Prantner Jó­zsef elvtárs nyitotta meg, majd Ra- pai Gyula elvtárs, az MSZMP je­gyei intézőbizottságának elnöke is­mertette az intézőbizottság beszámo­lóját. A beszámoló első részében elvi kérdésekkel foglalkozott: a párt szükségessége a proletárdiktatúrá­ban és a pártegység kérdését érin­tette. Elmondotta, hogy a megyében eddig 224 pártszervezet alakult, amelyek több mint 3000 kom­munistát tömörítenék soraikba. A megyében nem járt Iényegé- en sikerrel az ellenforradalom­nak az a kísérlete sem, hogy rákos ista, sztálinista jelzővel megbélyegezve, vezetőket vált­sanak le. A párt előtt kettős feladat áll. Az egyik folytatni az erőfeszítéseket, hogy a volt MDP tagok legjobbjai visszakerüljenek a párt soraiba. Ezt a munkát néhány helyen a megyé­ben akadályozzák azzal a káros né­zettel, hogy ha „eddig nem jöttél közénk, amikor a legnagyobb szük­ség volt a párttagokra, akkor most már maradj“. Ez a nézet helytelen. A másik; harcolni a karrieristák el­len. Akkor, amikor harcolunk, hogy a legjobbak bekerüljenek a pártba és a május 1-ig belépők párttagsá­gának keltét azonosnak vesszük, amióta tagja az MDP-nek, egyesek — főleg hivatalokban — a karrieris­ták arra törekednek, hogy ismét be­épüljenek a pártba. A politikai munkáról szólva a be­számoló érintette a revizic.nizmust. Nem folyik kellő harc a revizionista nézetekkel szemben. Még ma is ta­pasztalható a „nemzeti kommuniz­mus“ \ „a párt vezetőszerepének tagadása“, „a sovinizmus’“, „a szak. szervezetek függetlensége“ stb. hibás nézet. Megyénkben egységes a kommu­nisták állásfoglalása az október 23-i eseményekkel kapcsolatban. Vala­mennyien ellenforradalomnak bé- lvegzik. Ugyancsak egységesen kö­vetelik a kommunisták, hogy eré­lyes kézzel számoljuk fel az ellen- forradalomnak még a csíráját is. A kommunisták elítélik Nagy Imre árulását, és a Rákosi po­litika hibáit, de, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kettő nem azonos, és elvi különbség van közöttük. A beszámoló ismertette azt is, hogy a megyében mintegy 70 száza­lékkal co'" “ a pártapparátus létszám •f ^következik az is, lm' re %■ * %■ módon dol­is* & rS £ .íiban ismét meg ® ^ a módszert, 'f' 3, § illegalitásban, ú» ö *. L í'adulás után > í, <> í.v' o.“K íj;“-“““1» ■ ■tf1 % kell térni Megyénkben számos jgl arra mu­tat, hogy jó úton haladunk. Százával jönnek már ismét az emberek apró, ügyes-bajos dol­gaikkal a megyei és járási in­tézőbizottságokhoz, kérnek segít­séget, tanácsot. De még kísért az íróasztal-munka stílus is. Az ellenforradalom az ideológiai előkészítés során, mindent, ami eb­ben az országban történt, rossznak minősített. Igaz, sok hiba volt, de a 12 év alatt olyan eredményeket is értünk el, amely a magyar nép tör­ténetében példa nélkül áll. Az ellen- forradalom szándékosan igyekezett az embereket pesszimistává tenni. Ideje lenne annak, hogy a megyénk­ben is bemutassuk, hogy az elmúlt 12 év milyen eredményeket adott a megye lakosságának. Az embereket optimistává kell tenni. Arra azon­ban vigyázzunk, hogy mindent, még a hibákat is eredménynek könyvel­jük el. Ne szégyeljük bemutatni azokat a hatalmas eredményeket, ami­ket 1945 óta elértünk. Ahhoz, hogy a kormány cselekede­teit megértsük, két dátumot kell alaposan szemügyre venni. Ez a két dátum október 23 és november 4. Mi volt október 23-án? Forradalom? Nem, az nem lehetett, mert a forra­dalomnak az a jellemzője, hogy a társadalom fejlődését segíti elő, egy magasabb társadalmi rend megvaló­sítását segíti. Mi volt nálunk? Szocialista tár­sadalom, a fő termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. De micsoda forradalom az, amelyet Nyugat „dicsőségesnek“ nevez? Az csak rossz lehet a szo­cializmusnak. Dulles úr egy alkalommal arról be­szélt, hogy a szocialista országok­ban néhány csoport már ügyesen dolgozik (ellenforradalmárokról van szó), „természetesen ezt nem kell közhírré tenni.’“ Nem volt tehát más itt, csak ellenforradalom. A két dátum Mi jellemzi november 4-ét? Ká­dár, Apró, Münních elvtársak és én igen sokat töprengtünk azon, hogy milyen utat válasszunk. Volt-e más út, mint a szovjet csapatok segítsé­gül hívása? Igen, volt. Saját erőből is szcmbesiállhat tunk volna az ellenforradalom­(Folytatás a 3. oldalon.) A szekszárdi Babits Mihály Irodal­mi Társaság idei tervében többelékö- zött falusi irodalmi estek rendezése is szerepel. Az októberi események, majd az ellenforradalom elleni harc során mindeddig nem lehetett meg­valósítani a tervet. így az első falusi irodalmi estre csak most kerülhetett sor. A Babits Társaság írótagjai úgy határoztak, hogy falujáró estéik első állomásaként Bogyiszló községbe lá­togatnak el. A bogyiszlóiak nagy szeretettel fo­gadták a Szekszárdon élő írókat, aki­ket Link Antal vb. titkár üdvözölt az iskola előadótermében. Csányi László nagy tetszéssel fogadott előadást tar. tott arról, hogy miért szeretjük a verseket s ennek során részletesen elemzett eSy Petőfi-költeményt. Ezt követően Sió Sándor és Csányi László adott elő műveiből, Samai Mi­hály pedig a Bogyiszlón élő író, Já- ncs.y Zoltán költeményeit szavalta nagy sikerrel. Sok tapsot kapott az előadáson sze­replő Dávid Ágnes, aki magyar köl­tők műveit szólaltatta meg. Petőfi, Vörösmarty, Arany, Ady és József Attila költeményei találtak méltó tolmácsolásra mélyen átérzett, szép előadásában. A nagysikerű est után a bogyisz­lóiak vendégül látták a szekszárdi írókat. A Babits Társaság első falusi iro­dalmi estje után még márciusban sor kerül a következő estre is. Tolnai Pamutszövő Generáíozzálc a csévélő gépeit Az elmúlt hetekben kezdték meg a Tolnai Pamutszövő Vállalatnál a csévélő üzemrész átszervezését. Az eddigi termeléshez szükséges előké­szítő munkákat a csévélő üzemrész kapacitása ki tudta elégíteni, azon­ban ahogyan a termelés a szövőgyár ban az utóbbi napokban emelkedett, úgy érezhető volt, hogy baj van a csévélő üzemrész termelésével. A közeli napokban már megoldják a szövőgépek pontos kiszolgálását. — Úgy tervezik, hogy a gépek kijavítá­sával ernelnj tudják a csévélő üzem­rész' teljesítményét, ezenkívül új dol­gozókat is vesznek fel. Az új dolgo­zók betanítása a gépek kezelése igen rövid időt vesz igénybe. A csévélő gépek generálozásához szükséges alkatrészeket a gyár laka­tosműhelyében állítják elő. Anyagbe­szerzés a javításhoz csak a porcelán szálvezetőkből kell. Ugyanis ezt az alkatrészt helyileg nem tudják előál­lítani. A csévélő üzemrész munkájá­nak megjavításával lehetőség nyílik a szövőgépek jobb kiszolgálására, a termelés növelésére. A beszámoló ezután a megye gaz-^’VTTvvTTTVTvvvTWTVTvvtTTWVTTWVTTwwTTvvTTTvvvvTvvvYvnrrrwwTwwT» wwTWTTTWTrTvvvvvvrTVTwvT'rvvrrvrvTTTV dasági helyzetével foglalkozott. Szá- £ mokon keresztül mutatta be hogy ► milyen károkat okozott az ellenfor-É radalom. A falun szétverte a ter­melőszövetkezeteknek mintegy két- _ harmadát. Azóta igaz, lényegében f újjáalakultak, sőt új termelési tár-* sulások is jöttek létre, amelyeket tá-* mogatni kell. ► A termelőszövetkezetek közül £ többen fegyverrel a kézben véd- £ ték meg vagyonukat a fosztoga- It tokkal, az ellenforradalmárokkal » szemben. így tettek például az £ ozoraiak is. A beszámoló foglalkozott az ifjúság kérdésével, az eszmei zűrzavarral, amelyet az októberi ellenforradalom okozott, Kádár elvtársék történelmi szerepével, majd pedig arról beszélt, hogy megyénkben is megalakultak a munkásőrségek, egy részük már meg is kapta a fegyvereket. Az ellenforradalom a fegyveres vereség után új taktikához folyamo­dott: igyekszik bizonytalanságot kel teni a dolgozók között. Erre volt jó például a MŰK, arról beszéltek, hogy a vasutasok március 3-án sztrájkba lépnek, majd, amikor e dátum elmúlt, március 13-ra hozták elő. A híreszteléseken túl azonban bizonyos szabotázs cselekmények £ végrehajtását is tervezték, és nincs kizárva, hogy most is hasonlón tö­rik a fejüket. A beszámoló feletti vitában tizen-£ ketten szólaltak fel, de még mint­egy 30 elvtárs nem kapott már szót, az idő előrehaladása miatt. A vitá­ban felszólalt többek köaött Kossá István elvtárs is. Felszólalását kivo­natosan az alábbiakban közöljük: Képek a szekszárdi vásárból a István felszólalása unistáknak más­unk, mint 8 éven enni a jó módsze- illegális pártot jelle- 1948-ig csináltunk. Az om természetesen igyek iát gátolni, de lehet és bármi más, — amint a példa is mutatja, nem lett belőle semmi — szétvertük és szétverjük őket. Az ellenforradalom az agyak­ban végzett legnagyobb rombolást. Az eszmei zűrzavar tovább tart, mint azok a gazdasági károk felszá­molása, amit az ellenforradalom okozott. Az első tavaszi vásáron a csípős szél még téli ruhát kényszerített az emberekre, s a gondos gazda a vá­sárra hozott állatot védte, ahogyan t udta. Balázs Józsefné Sióagárdről jött el a vásárra, egy borjastehén- nel. Az öthetes borjúra férje télikabátját terítette. És volt olyan ember is, aki már a kora reggeli órákban fontosnak tartotta az itatást, egy í csényi gazda — nevét nem mondta meg — két tinó kötőfékjével a kar­ján a vendéglátó sátorához ment először, hogy melegítse belülről a jófajta pálinka. Sok állat talált új gazdára. A vásár területén a kocsirudak magasra emelkedtek, tetejükben egy kantárral, vagy egy csomó szénával, jelezvej hogy eladó jószág van a kocsihoz kötve. Sok szőlővesszőt ad­tak el; képünkön egy szekszárdi asszony a vásár bejárata előtt árulja a szőlővesszőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom