Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-17 / 65. szám

1957. MÁRCIUS 17. I’OLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG T Jövedelmezővé kell tenni a termelést Szép tervek és eredmények a Furkópusztai Kendergyárban A múlt évben — éves átlagban — 3 forinttal került többe egy mázsa :enderrost előállítása a Furkópusz- ai Kendergyárban, mint amennyit i vállalat kapott a készáruért. A názsánkénti közel száz forintot ál­ami dotációból fedezték. — Sokan ízt mondják, az árrendszerben van i hiba, ez az oka a ráfizetésnek. Az tteni ráfizetés befolyik az állam­kasszába a készáru eladásnál. Ebben van is igazság 1948—49 jta nem nagyon változtak a rost­árak, a termelési költség — kezdve a nyersanyagártól a munkabérekig pedig növekedtek. És a kendergyár­tás nem csak Furkópusztán ráfize­téses, hanem a többi rostkikészítő üzemben is. A Dunántúli Rostkikészítő Vál­lalatnál gazdaságosság tekinte­tében a furkópusztai üzem a múlt évben a negyedik helyen állt. Tehát a kendergyártásra is ráférne a termelői árak rende­zése, hogy jövedelmezőek lehes­senek a kenderüzemek. De a furkóiak nem csak ettől vár­ják a jobb eredményeket. Erről ta­núskodnak a januári és februári mu. tatószámok. Az év első két hónapjá­ban átlagosan mintegy 70—80 forint­tal magasabb értékű volt a gyártott készáru mázsája, mint a műit év­ben. Ennyivel volt jobb a kész ken­der minősége. A termelt készáru értéke attól függ. hogy a rendelkezésre álló kenderkóróból mennyi és mi­lyen minőségű szálkendert, il­letve kócot állítanak elő. A szál értékesebb, mint a kóe. A tilolt szálnál is az elsőosztályú töb­bet ér, mint a másod- vagy harmad- osztályú. Ugyanez a helyzet a kóc- nál is. A gyár vezetősége és a mun­kástanács tehát elsősorban ebből in­dul ki a gazdasági eredmények meg­javításánál. Alaposan osztályozni a kendert, kíméletesen tilolni, hogy minél jobb minőségű legyen a kész­áru. Januárban például a száltervet 155 százalékra, a kóctervet pedig 98 százalékra teljesítették. Januárban a szálkenderből mindössze 8 mázsa másodosz­tályú, a többi elsőosztályú volt. Februárban már csak elsőosztá­lyú sízálkendert gyártottak. A kócnál az egész mennyiség a magasabb értékű tilolt kóc volt. A? olyan anyagból is, amiből régebben rázott kócot gyártottak, most még- egyszer áteresztik a gépen és tilolt kócot készítenek belőle. A szálken­derből például szinte markonként válogatják ki az osztályozásnál az elsi'íosztályúnál is értékesebb extra­kendert. Az elmúlt évhez képest sokat ja­vult a munkaszervezés is az üzem­ben. Ezt a termelési eredmények mellett leginkább a keresetek ala­kulása tükrözi. BáT a bérezésen csak annyit változtattak, hogy a kormány rendeletnek megfelelően 10—15 Vo­kal emelték a béreket, a teljesít­ménybérezés változatlan maradt, a S Z.A KSZERVEZjETIS ÉLET Mégegyszer a szakszervezet ' önállóságáról és a sztrájkjogról Az elmúlt hónapok alatt sok szó esett a szakszervezetek önállóságá­ról, a sztrájkjogról. Mégis lépten, nyomon tapasztaljuk, hogy nagyon sok szakszervezeti aktivista e kérdésben nem lát tisztán. Beszéljünk mégegy­szer erről az igen fontos, lényeges elvi kérdésről. Elsősorban az elvi egység fenntar­tása szempontjából a Magyar Szabad Szakszervezetek X. teljes ülése is behatóan foglalkozott a szakszerve­zeti mozgalom e nagyfontosságú kér­désével. Növeli a kérdés aktualitását, hogy az utóbbi időben különböző el­lentétes nézetek terjedtek el ezzel kapcsolatban a szervezett dolgozók és a szakszervezet; aktivisták között is. Egyesek azt állították, hogy a magyar szakszervezeteknek teljesen függetlennek kell lenni a párttól és a kormánytól. A plénum ezzel a kér­déssel kapcsolatban igen határozott, egyértelmű, egységes álláspontot kép­viselt. Azt, hogy a magyar szakszer, vezetek a marxizmus—leninizmus el. vi alapján állnak és ez azt is jelenti, hogy nem lehetnek) függetlenek a mun kásosztály vezető erejétől, a párttól, mely ugyancsak a marxizmus—leni­nizmus alapján áll és ugyancsak a munkáshatalomért harcol. Ezek után felvetődik az a kérdés, hogy vajon a szakszervezeteknek megvan-e a megfelelő, hatékony esz­közük ahhoz, hogy minden esetben megvédhessék a dolgozók jogait és kiharcolják jogos követeléseiket. Ez. zel kapcsolatban merül fel a sztrájk­jog sokat vitatott kérdése is. „Az a tény, hogy a szakszervezetek fenn­tartják maguknak a sztrájkjogot, nem jelenti azt. hogy minden sztrájk­kal egyetértenek, minden sztrájkot támogatnak” — mondja a X. teljes ülés beszámolója. Más megítélés alá esik a sztrájk a kapitalizmus, más a szocializmus viszonya; között. A kapitalista országokban a mun­kásokat kizsákmányolják. Kibékíthe_ tetlen ellentétek vannak a tőkések és a munkásosztály között. Ezekben az országokban az állam a tőkések érde­keit képviseli. Itt a szakszervezetek harcának alapvető formája és szinte egyetlen eszköze a sztrájk. Sztrájk, A Kajmádi Állami Gazdaság mezőgazdasági munkásokat keres, héthónapi szerződésre. Kereset tekintetében a mindennapi rende­letek az irányadók. Érdeklődni lehet a gazdaság köz­ponti irodájában. Kajmádi Állami Gazdaság amelynek végső célja a kapitalizmus megdöntése, az új kizsákmányolás­mentes társadalom megteremtése. Más a helyzet a szocialista, vagy szocializmust építő országokban így hazánkban is. Ezekben az országok­ban megszűnt a kizsákmányolás, a szocialista termelési viszonyok között nincsenek és nem is lehetnek kibékít, hetetlen ellentétek a dolgozók és a dolgozók állama között. Lehetnek azonban és a m; viszonyaink között is vannak nézeteltérések, ezek azon­ban távolról sem kibékíthetetlenek. Hogyan lehetséges mégis — kérdez­hetné valaki, — hogy nálunk mind­ezek ellenére kedvezőtlenül alakult az életszínvonal. Mindez a nem meg­felelő gazdasági politika, a hibás gaz­dasági vezetés miatt következhetett be. Ezért a jövőben nagyobb beleszó­lást kell biztosítan; a szakszerveze­teknek a gazdálkodás kérdésébe, bí. rálniok, segíteniök kell a gazdaság- politika kidolgozását, végrehajtását. Ilyen körülmények között vajon he- lyes-e hangsúlyozni a sztrájkjog kér­dését? Vajon itt, ahol a termelés a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja, lehet-e a sztrájk) a szakszer­vezetek harceszköze? Véleményünk szerint a szocialista és szocializmust építő országokban — így hazánkban is — a szakszervezetnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a dolgozókat megillető jogokat az állam és a dol­gozók között felmerülő esetleges né­zeteltérés esetén is biztosítani tud­ják. De fel kell lépni a még mindig ta-; pasztaiható szindikalista törekvések, nézetek ellen. A múltban az önálló-; ság gyakor; megsértésével találkoz­hattunk, különböző olyan határozato­kat hoztak a szakszervezetekre vo. natkozóan, melyek sértették a szak- szervezetek önálló életét. Ezeknek a határozatoknak a meghozói nem vet­ték figyelembe, hogy a szakszerveze­tekre csak saját választott vezető szerveik határozatai érvényesek, tévé kenységüket a dolgozók érdekében ön állóan fejtik ki. Nincs is szükség az ilyen különböző határozatok megho- zatalára a szakszervezeti munkát ille­tően hiszen meggyőző érveken ke­resztül a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták képesek lesznek a helyes határozatoknak, javaslatoknak érvényt szerezni. Legyen most minden szakszervezeti funkcionáriusnak feladata e kérdé­sek tisztázása, mert a tisztánlátás se­gíti a kérdések megértését, gyorsítja a kibontakozást, növeli szakszerveze­tünk erejét. HORVÁTH JÓZSEF KPDSZSZ elnöke. törősök, akik azelőtt 7—800 forintot kerestek, most havi keresetük meg­haladja az ezer forintot is. A jó ti­los 1600-at, a közepes 1300-at keres. Gerencsér elvtárs gyártásvezető, aki a központból szokott kijönni, el­mondja, hogy azelőtt többször elő­fordult, amikor kijött a telepre, az üzem előtt beszélgettek, „röpgyűlé- seztek” a tilósok, törősök. — „Miért nem dolgoznak, lányok?” — kérdez­te. — „Nincs anyagunk” — volt a válasz. Az idén is előfordult, hogy leálltak, de csak pár percre, mert elszakadt a szíj, arra várnak, hogy megvarrják. Anyaghiány miatt nem kellett állni. Az önköltségre vonatkozóan még nincsenek adatok, azt csak a negyed­év végén számítják ki. De bizonyos, hogy a termelé­kenység növelése, a minőség ja­vulása komoly mértékben hat ki az önköltség alakulására. Ezenkívül mindent elkövetnek a termelési költségek csökkentésére. A legutóbbi munkástanács ülésen például úgy határoztak, hogy össze kell szedni a szállítás közben elhul- lctt kócot is, ami azelőtt veszendőbe ment. Még olyan jelentéktelennek tűnő dolgokban is „megfogják a fo­rintot“, mint a telepen lakó dolgo­zóknak az a szokása, hogy mala­caikat kiengedik a telepre, azok ott összeturkálják a földet, a kisátorozott ázott kendert, és az üzemnek pénzt, munkabért kell fizetni a „helyreállí­táshoz.” Az állatait mindenki tartsa elzárva, vagy őrizze. Volt, akinek nem tetszett ez az intézkedés, de a dolgozók többsége helyeselte. Komoly megtakarítást fog ered­ményezni az új erőműtelep üzembehelyezése. Eddig gőzgéppel termelték a vil­lanyáramot, a kazánt pozdorjával fűtötték. A gőzgép üzembentartása drága volt, műszakonként 250 fo­rintba került. A Diesel-motoros ag- regátor üzemeltetése pedig csak 100 forintba kerül műszakonként1. A pozdorját pedig sokkal jobban lehet majd hasznosítani a Dunaföldváfon felállításra kerülő farostlemez üzem­ben. A cél: A félév végéig rentábilissá, jövedelmezővé tenni az üzemet. Az év eleje óta elért eredmények azt mutatják, hogy ez sikerülni is fog a Furkópusztai Kendergyár dolgozói - nak. HÍREK — Ügyeletes orvos Szekszárdon, március 17-én vasárnap: Dr. Scherer Sándor. Lakása: Beloiannisz utca 27. Telefon: 26—88. — Körülbelül tizenötféle uj játék érkezett a héten a Szekszárdi Sport- és Játékboltba. Közöttük sok olyan van amihez nagyon nehezen lehe­tett hozzájutni, például lépegető ele­fánt, alvósbaba, zuhanyozó fürdő­kád, különböző méretű labdák, stb. A játékok 90 százaléka magyar, a többi külföldi gyártmány. — Több Chaplin filmet ismét mű­sorra tűztek Romániában. A buka­resti mozilátogató közönség újra gyönyörködhet Charlie Chaplin mű­vészetében. — Kilencvenezer forintért házat vett a decsi földművesszövetkezet az Újtelepen, ahol a közeljövőben új üzletet akar nyitni italméréssel. Decsnek ez a része ugyanis majd­nem teljesen kiesik az áruellátásból. — Atomfűtésű zseblámpaelemet készített egy amerikai villamossági gyár. Az elem 10 milliméter átmé­rőjű, 25 milliméter hosszú és feszült­sége hatszorosan felülmúlja a kö­zönséges zseblámpa elemét. Az atom fűtésű elem állítólag 20 év múlva merül ki. Egyenlőre 12 és fél dol­lárba kerül, de remélik, hogy soro­zatgyártással olcsóbb lesz. — A teveli kultúrcsoport Szirmai, Mágnás Miska című színdarabját adja elő 17-én, vasárnap Lengyel­ben. A kultúrcsoport egész előadás- sorozatot tart a megye különböző községeiben. — Egy tanteremmel bővítik a Miszla—bikádi általános iskolát. Az építkezési munkálatok már befeje­zéshez közelednek. — Porszívóval mosni is lehet. I. Volkomirvszkij szovjet konstruktőr olyan készüléket szerkesztett, amely lehetővé teszi, hogy a közönséges porszívót fehérnemű mosásra is fel­használják. Minimális erőkifejtés­sel 10 perc alatt mintegy másfél kiló fehérneműt lehet kimosni. Az új háztartási gép tíz kísérleti pél­dánya már működik. — öngyilkosság. Tolnai István 61 éves sárszentlőrinci lako6 felakasz­totta magát a diófára a szőlőjében. Bogyiszlón Szatmári Gyuláné a ház padlásán a gerendára akasztotta fel magát. Mivel bűncselekmény egyik esetben sem forog fenn, a temetke­zési engedélyeket kiadták. — Tizenöt ajándékcsomagot készí­tett el a Nőszövetség azoknak az anyáknak, akik a Nemzetközi Nő­napon, március 8-án szültek. A megye azonban túlteljesítette a ter­vet, mert az eddigi jelentések száma máris 19. Érdekes még az, hogy az eddig bejelentett 19 csecsemő közül — tekintettel a Nőnapra — 14 lány. — A Fekete-tenger partján, Bul­gáriában 8 kilométerre Várnától északra nagy lendülettel folyik egy szállodakombinát építése, amely előreláthatólag Európa legnagyobb szálloda-komplekszuma lesz. A kom­binát 17, egészen modern berende­zésű különböző nagyságú szállodák­ból áll majd, amelyekben összesen 2000 vendég fér el. Egy 6.35-ös pisztolyt, öt lőszert és különböző fasiszta jellegű sajtóter­mékeket találtak Szabó István kö- lesdi lakosnál. — A Hazafias Népfront megyei elnökségi ülést tart hétfőn délelőtt 10 órakor Szekszárdon. Az ülés programja: az elnökség kibővítése és beszámoló a Hazafias Népfront munkájáról. — A Szekszárdi Vasboltból január 14-től március 14-ig 95 kerékpárt vásároltak. Különösen nagy a keres­let a hajlítottvázú, hálóval felsze­relt szovjet gyártmányú női kerék­párok iránt. — Két tűzeset Bonyhádon. A Rá­kóczi utca 23 számú ház kigyulladt és egy része leégett. A tüzet egy ké­ménybe beépített deszka okozta. A napokban ugyancsak tűz ütött ki a Népbolt sóraktárában. A tüzet a kéménylyukból kipattanó szikrák okozták, amelyek felgyújtották a papírzsákokat. A kár egyik helyen sem nagyobb 1000 forintnál. — Nagy érdeklődéssel várják a Szekszárdi Művészegyüttes szereplé­sét Tamásiban. Az érdeklődés foká­ra jellemző, hogy az elővételi jegyek árusítását már megkezdték, holott az előadás csak április 6-án lesz. — Megkezdődik a fagylalt készí­tés a Szekszárdi 7-es számú cuk­rászdában. Szombattól kezdve tehát a fagylaltkedvelők tavaszi napfény mellé fagylaltot is kaphatnak. — Hol lesz vásár márciusban: E hónap 18-án, hétfőn Bátaszéken, Kalocsán, Mohácson Mágocson, 19- én, kedden Simontomyán, 20-án szerdán Kölesden, 22-én pénteken Sárbogárdon, Pálfán és Véménden lesz országos állat és kirakodó vásár. Gazdáknak Amit a földproblémáról tudni kell Érdemes-e szakcsoportot alakítani A tejipari működési engedélyekről A területek ötszörös felszorzásáról Fel lehet-e bontani a haszonbérleti szerződést ? Olvasóink közül többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel mi a teen­dő és tennivaló, amikor egy gazdát kártalanítanak, földet kap vissza, de azt a tanács hasznosítja és erre szer­ződést kötött, amely csak 1958-ban jár le. A megjelent miniszteri rendelet szerint kártalanításra jogosult az a személy, akinek földjét 1949. szep­tember 1-ig betagosították, földrende­zés, vagy egyéb okok miatt igénybe­vették, és akkor nem lett kártalanít­va. Legelőször is ezeket a gazdákat lehet és kell a községi tartalékterüle­tekből kártalanítani, kielégíteni és utána kaphatnak földet azok, akik 1951. augusztus 1-e után mondottak le önkényesen földjükről és most visszaigénylik. Ha a tanács ezeket a földterületeket kiadta, művelésre ha. szonbérleti szerződést kötött, akkor a szerződési idő lejártáig, azaz 1958-ig az illető bérlőtől a föld nem vehető el, csak a szerződés lejárta után. — Ebben az esetben az a teendő, hogy a föld hivatalosan az illető gazda tulaj, donjogába megy át és a bérletet a kishaszonbérlő nem a tanácsnak, ha­nem a gazdának fizeti, közösen meg­határozott összegben terményben, vagy egyébben. Ha azután a tanács­nak több tartalékterülete van, akkor abból (a szerződés lejártáig) ideigle­nesen kielégítheti a gazdákat. Több községben alakult jnhtenyésztő szakcsoport Az elmúlt hetekben, hónapokban jelentősen emelkedett azoknak a gaz dáknak a száma, akik úgy határoztak, hogy akár táblás művelésre vagy ál­lattenyésztésre szakcsoportot alakíta­nak. Nézzük meg érdemes-e? Harc, Koppányszántó és Öcsény községekben összesen több, mint 1000 darab birkából álló juhtenyésztő szakcsoport alakult. A gazdáknak a kapott juhok értékét az átvételtől számított 5 éven belü; kell részletek­ben visszafizetni, öt év után a juh­állomány a szakcsoport tulajdonába megy át. Természetesen nagy jöve­delmet jelent ez, mert a gyapjú el­adásán keresztül, vagy a fiatal bárá­nyok értékesítésével jelentős bevétel, re tehetnek szert a szakcsoport tagjai. A szakcsoport tagjainak azonban ké­résük is lenne, éspedig az. hogy nem tudják, hogy évenként menny; gyap­jút és bárányt kell leadniok, tartozá­suk törlesztésére. Erre a kérdésre a választ a következő számban adjuk meg. Hol lehet beszerezni a tejiparhoz szükséges működési engedélyeket? A 2/1957. Élip. É. 4. Éleim. M- Sz.- utasítása bővebben foglalkozik a tej­ipari működési engedélyek és ipar­igazolványok kiadásával. Az utasítás kimondja: ,,a tejszövetkezetek és ma­gánosok nem működési engedély, hanem iparigazolvány alapján foly­tathatnak a tejipar körébe tartozó gazdaság; tevékenységet. Magánosok részére az Élelmezésügyi Miniszté­rium tejipari igazgatóságának előze­tes hozzájárulását kell az engedély kiadása előtt kérni”. Az ötszörös felszorzásról Dunaföldvárró; és Bátaszékről ér­deklődtek gazdák arról, hogy mennyi­ben lehet igazat adni annak a hímek, hogy a rét-, erdő- és szőlőterületeket ötszörösen felszorozzák, mely által emelkedik a területek adója is. A megye; tanács pénzügy; osztá­lyán érdeklődtünk, ahol azt a választ kaptuk, hogy a február 3-án megje­lent s ekkor életbelépő, 1957. évi 9-es számú törvényerejű rendelet valóban foglalkozik a területek ötszörös fel­szorzásával, amelynek azonban csak az ingatlanvásárlás szempontjából van jelentősége. A hír azonban any- nyiban módosításra szorul, hogy a rétet ez nem érinti, csak a szőlő, az erdő és a termő csümölcsöst. Ha te­hát valaki egy hold termő szőlőt vá­sárol. akkor az öt hold területnek felel meg, az adó szempontjából azon­ban nem jelent többet, mert a fel­szorzott területnél nem a felszorzott területet, hanem a tényleges terüle­tet veszik alapul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom