Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-15 / 63. szám
1937. MÁRCIUS 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 16 millió forint nyereséggel zárták a múlt évet a Tolna megyei földművesszövetkezetek Most készült el a Tolna megyei földművesszövetkezetek múlt évi összesített forgalmáról az évvégi mérleg a szövetkezetek megyei központjában. Az évvégi mérleg csat- ' tanós választ ad az ellenforradalom istápolóinak arra az állítására és rágalmazására, ami szerint a falun nemhogy emelkedett volna, hanem inkább csökkent a lakosság vásárlóereje. Bár az ellenforradalom mór októberben és novemberben is méltó választ kapott a parasztságtól azzal, hogy a paraszt egy napra sem hagyta el a földjét, sőt novemberben már egymást érték a parasztküldöttségek a parlamentben, amelyek kijelentették, hogy a sztrájkolok részére nem hajlandók kenyeret és élelmet szállítani a városokba 2 mégis nem árt a népi demokrácia ellenségeinek oly következetesen hirdetett ,nyomorúságos falusi élet“ ellenkezőjének bizonyítására a földművesszövetkezetek évzáró mérlegének adatait is nyilvánosságra hozni. A megye földművesszövetkezeteinek egész évi összes forgalma 1955-ben 675 millió forint volt. Ez az összeg az elmúlt évben — 1956-ban — túlhaladta a 816 milliót. Tehát Tolna megye dolgozó parasztjai több mint 141 millió forinttal vásároltak többet a múlt évben, mint az azt megelőző esztendőben. Ruházati cikkből például 25 százalékkal adtak el többet a földművesszövetkezetek a múlt esztendőben az előző évi forgalomnál: 1955- ben 160 milliót, 1956-ban pedig 205 milliót költöttek - valószínű nwgyobb jövedelemből — ruházatra a tolnai ^falvak dolgozói. Más iparcikkekből — rádió és villamosháztartási gépek mint a villanyfőző, vasaló mosógép stb. és egyéb szerszámok és eszközökből — a múlt évben csaknem 50 millió forinttal vásároltak többet a Tolna megyei községekben, mint 1955-ben. A múlt évben sokkal jövedelmezőbben is gazdálkodtak a földművesszövetkezetek, mint azelőtt. A németkéri földművesszövetkezet például 1955-ben, amikor a paksi körzethez tartozott, 324 485 forint egész évi forgalmat bonyolított le, míg 1956-ban csaknem megkétszerezte az előző évi forgalmát, mintán a paksi körzettől leválva önállóvá lett a németkéri föld- művesszövettkezet. A mözsi földművesszövetkezei* amellett, hogy 33 új taggal gyarapodott az elmúlt esztendőben 147 százalékra teljesítette egész évi forgalmi tervét. Az elmúlt 1956-os esztendő nagy eredményei közé tartozik az is, hogy 15 új földművesszövetkezet alakult, vagy lett önállóvá, s ezek mindegyike aktívan zárta évvégi mérlegét. A többi között ezekből is adódik, hogy az előző évihez képest kettő millió forinttal, összesen 16 millió forintra nőtt a nyeresége a Tolna megyei földművesszövetkezeteknek. Ebből vásárlási visszatérítés cimén mintegy három millió forintot kapnak vissza a földművesszövetkezeti tagok. Jóléti célokra is jóval több mint félmillió forintot fordítottak az elmúlt évben a megye földművesszövetkezetei. De a tagok létszáma is jelentősen emelkedett az elmúlt esztendőben. Közel négyezerötszázan léptek be 1956-ban Tolna megyében a földművesszövetkezetekbe, s ma már a szövetkezetek taglétszáma túlhaladja az ötvennégyezret, ami azt jelenti, hogy a földművesszövetkezetek igen erős gazdasági és politikai szervezetei Tolna megyének. Nagy Ferenc A tamási áruházban... A tamási földművesszövetkezeti áruházban éppen délidő van zárás előtt néhány perccel, így alkalom nyílik egy rövid beszélgetésre az áru. ház földszintjén, a fűszer-csemege, osztályon és az üveg, műszaki osztályon. — Mi a helyzet most a „fűszer, fronton’’? — Édesipari áruval, nápolyi, keksz és cukorkafélékkel el vagyunk látva — mondja Kelemen László. — Ugyan úgy késztésztafélékkel, tejtermékekkel is. —• Ha valaki rizst kér? Adunk, amennyi kell. Van raktáron nyolc mázsa, ha nem több, 16 és 22 forintos árban. Nincs hiány konzervárukból sem, húskonzerv, pástétom, itt van százával a polcon. Viszont, ami ugyan csak idetartozik nincs még kielégítő mennyiségben vegyiáru — mosópor, mosószappan pipereszappan, cipőkrém. — No és mégegy. Nem mindennapi hajsza van a citrom után. A háború előtt ha hozattunk egy láda citromot, hetekig ott állt a raktárban. — Most meg csak addig tart, amíg megérkezik. Itt is meglátszik, hogy növekedtek az igények. Valamikor, ünnepek előtt csak negyedkilószámra vitték a cukrot, most meg kilószám. És normális körülmények között nincs áru_ hiány, el tudjuk látni a lakosságot. Ezek után átrándultunk a szem_ ben levő üzletrészbe, a rádiók, kerék, párok, edények, miegymás birodalmába. A polcokon sorakoznak a zománcedények, lábasok, fazekak bögrék, s a háztartáshoz nélkülözhetetlen, jónéhány más kellék, eszköz. — Hogyan, itt ennyi edény van, amikor másutt alig lehet hozzájutni? — Egyelőre, itt is ez az egész készlet, éppen most kaptuk, ezért van még meg. Holnap éppen piacnap lesz, akkor valószínűen megfogyatkozik — kapjuk a választ. — Október óta nem kaptunk árut, mint mostanában — ami a jelenlegi készlet —, de ez is jelent valamit. Különösen rádió alkat részben, csövekben van hiány. Ami van, mind a régi típusú készülékekhez való. De számítunk arra, hogy rövid időn belül kapunk többféle árut. — Kaptuk például ezeket a szovjet gyártmányú női kerékpárokat, ezekből a múlt héten mindennap adtunk el. Mintegy húsz darabot vásároltak meg eddig. Ha már itt tartunk, meg kell említeni egy dolgot. Mégpedig azt, hogy nem a legszerencsésebb megoldás ez az áruelosztás. Itt árusítunk kerékpárt, alkatrészt viszont a vasüzletben vehet hozzá a vevő. Vagy például tűzhelyet vesz valaki nálunk, de csövet megint csak a vasüzletben kell venni hozzá. Feleslegesen kell csak mászkálni a vevőnek. Közben elérkezett a zárás ideje, félbeszakítjuk a beszélgetést s a hallottak alapján levonhatjuk a következtetést. Nem kell nyugtalan, kodni a vásárlóknak, mert. ha lassan is, de rendszeresebb lesz az áruutánpótlás. A másik megállapítás: az illetékeseknek gondolkodni kellene, hogyan tudnának többet nyújtani — nem árura értve — a vevőknek, ho_ gyan kímélhetnék meg őket a felesleges sétáktól. A hercegi kastély lakói... GONDOLTA-E vajon az öreg Jobbágy , Gyuri bácsi, aki fiatal élete nagyrészét istállóban' lakva élte le ,hogy öregségére a Sulkovszky herceg gyönyörű kastélyában fog élni? Az istálló vackán 50 évvel ezelőtt eltöltött magános éjszakákon sokat gondolt feleségre, család_ ra, de a mostoha, kegyetlen élet, a végtelen nyomor ezeket gondolatokat megvalósíthatatlan álmokká tette. Ahogy öregedett egyre magá- nosabb ,egyre szótlanabb lett Gyuri bácsi. Félt a megöregedéstől, mert akkoriban embertelen sors várt a használhatatlanná vált, a nagygaz. dák portáiról elzavart, öreg cselédekre. Most nem szótlan, a reménytelen élet mogorvaságát is levetkőzte, nem is magányos. Megette a finom, édes tejeskávét, amit reggelire kapott, aztán a többiekkel együtt kiült ide az egykori hercegi kastély terraszára, hogy süttesse magát a márciusi nap sugaraival. Időnként megíömködi régi, kiégett pipáját, hallgat egy kicsit, merengve nézi a park vastagderekú öreg fáit hallgatja a csiripelő madarak zenéjét, aztán újult erővel kapcsolódik bele megint a terraszon körbenülő többi öreg apó, öreg anyó soha véget nem érő beszélgetésébe. Hosszú életének örömeit, bánatait, a bölcs élettapasztalat ezernyi következtetéseit hallhatja az, aki egy délelőttöt eltölt ezeknek a kedves, fehérhajú, ráncosarcú, ültükben is botokat szorongató öregeknek a társaságában. A kastély hatalmas halijából rádió halk zenéjének melódiái szűrődnek a terraszra. A konyha felől a készülő ebéd étvágygerjesztő illa. tát csapja ide a szellő. Az élet forgatagában elárvult, megöregedett emberek békés oázisa lett ez az egykori úri kastély. FEHÉRRE FESTETT, matracos, tarka terítővei letakart ágyak, apró éjjeliszekrények állnak a tiszta, lefüggönyözött ablakú hálószobákban. Az egyik folyosó végében ragyogóan tiszta fürdőszobába nyithat a látó. gató. A konyha, ahonnan az ínycsiklandozó illatok messze szállnak, hetente háromszor hússal, kétszer sült tésztával is ellátja a szociális otthon lakóit. Vacsorára gyakori a ve. gyes gyümölcsszósz könnyű eledele. Nagyon ügyelnek itt az egészséges, pontos észszerű étkeztetésre, mert ez a hosszú élet egyik feltétele. AZ EMELETRE vezető lépcsőházban a 95 esztendős Baranyai nénivel találkozunk. Botjára támaszkodva ugyan, de fürge mozgás, sál igyekszik felfelé. Megunta a sétát a parkban és most a szobájába megy lepihenni egy kicsit. A gondozónőnek, aki segíteni akar neki a feljutásban, tréfás mosolygással mondja: „Csak ha a 100-at elkerültem, csak akkor, addig nem, kedvesem.” Nem is engedi. hogy vezessék, megy egyedül, görcsös meggyfa botjára támaszkodva, puha gumitalpú tyutyijában, fel a tölgyfalép. csőkön, amelyet egykoron kényes úrilábak koptattak. Az otthon minden lakója nagyon várja azt a napot, amikor majd Baranyai néni születésének 100. évfordulója elérkezik. Nagy nap lesz ez. A születés- napi tortán, ahogy tervezik, 100 szál gyertya fog égni, s a rendszeres vasárnapi boradag mellé még szereznek egy-két litert ebből az alkalomból az ünnepség kedvéért. Az októberi ellenforradalom feke. te napjaiban, itt a gyönki szociális otthon lakói között, nagy volt a riadalom. — Vége van a szocializmusnak, a Sulkovszky herceg megint visszajön a kastélyába. Mi lesz velünk? — töprengtek kétségbeesetten, s gondolataikban megjelentek előttük azok, akikkel régen senki sem törődött. MÁR ELVONULT a veszedelem, Az ég kéken ragyog a terraszon üldögélő öregek felett. Akik az októberi napokban a Sulkovszky hercegek s hasonlók visszatérése ellen harcoltak és hullatták vérüket, azok azért is küzdöttek, hogy ne legyenek újból magános, öreg, toprongyos, eltetvesedett koldusok az utca sarkokon és a templomok körül Magyarországon, mint régen. Megalakult a Tolna megyei munkásőrség Tolna megyében is megalakultak a munkásőrség századai. A munkásőrség néhány alakulata Szekszárdon, március 14-én letette aa. esküt. Az esküt tevő munkásőrökhöz az MSZMP intézőbizottságának elnöke, Rapai Gyula elvtárs szólt. Az ünnepélyen a munkásőrség alakulatai megkapták fegyvereiket is. Nemcsak országos jelenség, de megyénkben is az a tapasztalat, hogy lényegesen többen jelentkeznek a munkásőrség alakulataiba, mint amekkorában megállapították annak létszámát. A munkásőrségbe túlnyomó többségben üzemi munkások, termelőszövetkezeti tagok léptek be. Eddig elért eredményeinket túlszárnyaljuk Beszélgetés Czapáry Lászlóval, a Középhidvégi Kísérleti Gazdaság vezetőjével Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti , Gazdaságában az elmúlt évek során a növény- termesztés és az állattenyésztés terén olyan eredményeket értek el, amelyek országos viszonylatban is figyelemreméltók. Arra a két kérdésre kértünk választ Czapáry Lászlótól, a Kísérleti Gazdaság vezetőjétől, hogyan érték el növénytermesztésben a magasabb terméseredményeket s az állattenyésztésnél pedig a több tejet és malacszaporulatot. — Ez a gazdaság 1950-ben mintegy 300 holddal kezdte működését — mondotta Czapáry László. — Legfontosabb feladatának tekintette a gazdaság szakvonala, hogy mindenekelőtt a talaj tápanyag-szükségletét biztosítsa. Mert hiába akarunk mi jó eredményeket elérni és ennek érdekében hiába vetünk kitűnő minőségű vetőmagot, ha a talajunk tápanyagban szegény. A gazdaság a megfelelő talajkultúrák mellett arra törekedett, hogy a szükséges szerves zöldtrágyát, plusz ásványi anyagokat megfelelő mennyiségben juttasson a talajba, a talaj tápanyag egyensúlyának biztosítása érdekében. Természetesen az elmondottakat nem lehetett rövid idő alatt meg valósítani, a kívánt eredményt felmutatni, hosszú évek fáradságos munkájának eredménye az, hogy míg 1950-ben 9 mázsa volt a holdan kénti búzaátlagtermés, addig az elmúlt évben több mint 14 mázsa búzát arattunk holdanként. De szemlél- tetőbb, ha a kukoricán keresztül mutatom be a nagy változást. A gazdaság megalakulását követő évben holdanként 13.79 mázsa csöves kukoricát takarítottunk be, míg tavaly 38 mázsa volt az átlagtermés, de volt olyan táblánk, amely megadta az átlagos 50 mázsát is. Mint már említettem is, a jó eredmények elérésében nagy része van annak — folytatta —, hogy míg évekkel ezelőtt egy számosállatra 15 hold szántó jutott, addig ma ez a terület 3.6 holdra csökkent. Természetesen nagy szerepe van ezután a zöldtrágyázásnak is, amelyről a megye, sőt az ország számos vezető szakembere is meggyőződött. Az állattenyésztésről azt tudom mondani — mivel gazdaságunk az állattenyésztési kutató intézethez tartozik — nagy gondot fordítunk az állatállomány nevelésére, tartására, egyszóval a tenyésztésre. Példa erre a következő: 1953-ban összevonták gazdaságunkat az Alsóhídvégi Állami Gazdasággal, onnét rossz kondícióban lévő és kevés tejet adó tehenészetet vettünk át. 132 darabból álló tehenészet éves átlag tejtermelése akkor 2097 kilogramm volt. Ez a szám egy éven belül 3149 kilóra, az elmúlt évben pedig 3796 kilóra emelkedett. A 177-es számú Luca tehén Alsóhidvégen 1954-ben 2909 kiló, a következő évben nálunk 4745 kiló tejet adott, míg az elmúlt évben e tehén tejtermelése évi 5839 kilóra emelkedett. Jó eredményeinket elsősorban megfelelő szelekcióval érjük el és lelkiismeretes gondozással, ápolással, időben történő etetéssel. Nagy változást értünk el a sertés- tenyésztésben is. 1955-ben választási átlag darabszám (fehér hússertésnél) 8, az átlagsúly pedig 13,50 kiló volt. Tavaly a választási átlag darabszámot 9.4-re, az átlagsúlyt pedig 16.09 kilóra emeltük. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy a szopós malacok elhullását is jelentősen sikerült csökkenteni, míg 1955-ben 9.5 százalék volt, addig tavaly már 3.8 százalékra szorítottuk le. Gazdaságunk ma már több' mint 4000 holdas és valamennyien arra törekszünk, hogy az eddig elért eredményeinket a közeljövőben túlszárnyaljuk. Nagy gondot fordítunk a talaj táperejének visszapótlására és az adott körülményekhez képest mindent megadunk az állatoknak is — fejezte be nyilatkozatát Czapáry László. 32 nyugdíjast búcsúztattak a dombóvári fűtőháziak A fűtőház vezetői búcsúestet rendeztek abból az alkalomból, hogy 32 dolgozó nyugdíjba vonult. A családias ünnepséget a pályaudvar nagytermében tartották meg, ahol a nyugdíjasokon kívül mintegy 150 dolgozó és családtag volt jelen. A búcsúesten Sükösdi Sándor az Ter meló szövetkezet az „Ígéret földjén“ Az októberi események idején Harc községben is széjjelugrasztották az Alkotmány és az Uj Élet termelőszövetkezeteket. Februárban azonban Rákóczi néven új tsz alakult, 12 családdal, majd ezt követően megalakult e gy másik tsz Petőfi néven. A Rákóczi Termelőszövetkezet alakulásánál jelen voltak a megye és a járás mező- gazdasági szakemberei is, és helyeselték a kezdeményezést. Támogatást és földet ígérjek a tsz alakítóknak, sőt, február 12-én a Rákóczi Tsz tagjai megkapták a működési engedélyt is. • A megalakulás óta azonban a tsz-tagok egyebet sem tesznek, mint az „ígéret földje” után járnak. Újabb és újabb ígéretekéi kapnak szóban és írásban. A tsz elnöke most már odajutott, hogy egy egész táskára való iratot cipel magával földszerzési kőrútján. A tagokban megvan az akarat, a munkakedv, csupán arra lenne szükség, hogy az illetékesek most niár ne ígérjenek, hanem intézkedjenek, vagy legalábbis mondják meg, lesz föld, vagy nem lesz, mert itt van a tavasz és az aktagyártás helyett a tsz-tagok dolgozni szeretnének, hogy munkájuk után megélhessenek. MSZMP járási intéző bizottságának tagja a pécsi vasútigazgatóság képviselője, a fűtőház szakszervezeti bizottságának elnöke szólt a nyugdíjba menőkhöz. A nyugdíjba menőket a dolgozók is megajándékozták, majd az ünnepség után reggelig tartó bált rendeztek.
