Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-08 / 57. szám

TOLIVÁ MEGYEI Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANA C-S O K LAPJA II. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. MÁRCIUS 8. * i A jó tervezésről, a gépállomások feladatáról volt szó A Megyei Gépállomási Igazgató­ság március 6-án értekezletre hívta össze a gépállomások igazgatóit, fő- agronómusokat és főkönyvelőket, ahol az 1957-es év önálló tervezésé­ről, a gépállomások bérezéséről és feladatairól volt szó. Az értekezleten Laurentjí Tibor, Papp Lajos és Horváth József, az igazgatóság vezetői beszéltek arról, hogy mennyire fontos az ezévi terve­zés alapos és körültekintő el­készítése, melynek nagy jelentősége van azért is, mert hiszen 8—9 éves fennállása után a gépállomás most készíti el először önállóan tervét, s nem kö­tött számok alapján termel, hanem figyelembevéve a szükségletet és a szerződéskötéseket. Papp Lajos megyei igazgató, a gépállomási szakemberek figyelmét felhívta arra, hogy ezután is legfon­tosabb feladatuk lesz a mezőgazda- sági munkák végzése, a szántás, a vetés. Természetesen jelentős jöve­delmet jelent majd a gépállomásnak a mellék üzemágak létesítése, a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák részére történő egyéb javítások. Ismertette továbbá, hogy a trak­torosok egy műszaknorrna tel­jesítése után 80 forintot kap­nak és ezenkívül még 210 fo­rint juttatásban részesülnek minden hónapban, függetlenül attól, hogy a traktoros­nak van-e abban a hónapban telje­sítménye, vagy nincs. A brigádveze­tők évi fizetése átlag 20 000 forint körül lesz. Az új bérezés szerint a traktorosok nem kapják meg az ed­dig juttatott munkaegységrészese dést és a fejadagot. Ismertették továbbá a szántás és szálítási díjtételeit is. 140 forintba kerül egyéni pa­rasztoknak egy hold középmély­szántás elvégzése, míg nagy­üzemben 120 forint, termelő­szövetkezeteknek pedig 95 fo­rintért szánt a gépállomás egy holdat, a 25 forint különbözeiét pedig az állam téríti vissza a gépállomásnak. Bármilyen szállítás, tégla, trágya vagy egyéb gumikerekű traktoron 40 forint, tehergépkocsin pedig 55 forint óránként. Szó volt még arról is, hogy a gépállomások minden­nemű fuvarozást vállalhatnak. Árdrágításokat, visszaéléseket leplezett le a megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség'! A Belkereskedelmi Minisztérium Tolna megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége állandóan ellenőrzi a megye területén lévő üzleteket ital­boltokat, hogy leleplezze, illetve meg akadályozza az árdrágításokat, vissza­éléseket. Az elmúlt napokban több üzletben derített fényt ilyen ese­tekre. Az Őcsényi Földművesszövetkezet 6-os számú Textil- Ruházati Boltjá. ban több árucikket a tavaly május l~i árleszállítás előtti árakon árusí­tottak. így például a 292 forintos férfiszövetet a korábbi, 320 forintos áron adták el. A 85 forintos női ruha­szövet árcéduláján a régi 180 forintos megvizsgálták -a kimért bor minősé­ár szerepelt. A 170 forintos férfi­nadrág „ára” ebben a boltban 236 fo_ rint volt. Tizenháromféle cikknél ál. lapítottak meg árdrágítást. A bolt vezetői gyakran cserélődtek és az üzlet, az árukészlet átadásakor is a magasabb árakat állították be a lel­tárba. Neukircher Mihály volt bolt­vezető kilenc. Solymár Ottó, aki egyébként több. mint hetvenezer fo­rintos hiánnyal adta át a boltot utód­jának, tizenkét árucikket állított be magasabb áron az. átadási leltárba. * Az Iregszemcsei Körzeti Földmű­vesszövetkezet 1. számú italboltjában gét. A vegyvizsgálat megállapította, hogy ez a „bor”, amelynek literjét 22 forintért adták, alacsony, 8.7 Malli- gand-fokos, cukros vízzel feljavított még ki nem erjedt máglás. A Tamási Földművesszövetkezet 4-es számú póri italboltjában árusított „bor” — amelvnek literjét 19 forintért adták 9.8 Malligand-íckos volt. ez sem tér. mészetes bor. hanem cukros vízzel feljavított, forrásban lévő folyadék. Megállapították azt is hogy szennye­zett kút vizét használták a cukor oldására. A kereskedelmi felügyelőség mind_ egyik esetben az eljárást megindí­totta. Vetnének, de nincs mag Beköszöntött már az oly régen várt jó idő. S hogy ennek minden percét hogyan használják ki a gazdák, azt bizonyítják a határban szántó­vető és trágyahordó gazdaemberek. Itt van már az ideje a tavaszi búza vetésének is, ezt jól tudják a gazdák, vetnének is, de az igényelt mag még mindig nem érkezett meg. A gyönki járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője arról beszélt a minap, hogy szinte naponként telejonáJnak Kölesd, Felsőnána és Tolna némedi községekből, sürgetik a gazdák a vetőmagot, vetni szeretnének. Mintegy 150 mázsa (egyéni vonalon) tavaszi búza vetőmagot kellene kap- niok, s az illetékesek ígérete szerint már egy hete meg kellett volna érkeznie. ígérettel már nagyon tele a padlás, s a gazdák azt szeretnék, ha rövid időn belül elvethetnék a búza magját. Járni az áruellátás A kölesdi földművesszövetkezetben a helyi és a környékbeli gazdák mindent megvásárolhatnak, •* ami gazdaságukhoz kell és szükséges. A földművessízövetkezet boltvezetője arról számolt be, hogy az elmúlt he­tek alatt 10 darab fogatos eke, 3 darab új vetőgép, több magta.-.aró- fogas, répavágó, mintegy 50 darab kapa és több vasvilla cserélt gazdát. Kapható a földművesszövet.:;:,veik­ben kétfajta expressz és velősboríó, dughagyma, azonkívül a közeljövő­ben kapnak répa- és muharmagot.. Eddig 5 mássá kölest és több mint 5 mázsa dughagymát adtak ei. Ötven traktor szánt A varsádi gépállomás körzetében is megindult a szántás, s megkezdődtek a különböző tavaszi munkák. Szabó Tibor, a gépállomás főmérnöke arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy a napokban 50 traktorral kezdték meg a szántást, azonkívül ezt a mun­kát végzi mindkét lánctalpas trak­toruk is. A szántáson kívül szalmát báláz­nak Felsőnánán, trágyát hordanak Gyönkön és még több községben, a napokban pedig megkezdik az új német műtrágyaszóróval a gyönki Vörös Csillag Tsz területén a műtrá­gyázást. Jólsikerült farsangi bál Várdombon A várdombi EPOSZ-szervezet már. cius 3-án nagysikerű jelmezes far­sangi bált rendezett., A bálban jel­mezverseny is volt, s a verseny 1—3. helyezettjét jutalomban részesítették. Érdekes szín volt a bálon torta ár­verés. A fiatalok két tortát sütöttek, s azt a bálon árverésen adták el. A torta anyagát a fiatalok adták össze. A bál bevételéből az EPOSZ-szer­vezet vezetősége javaslatára megja­vítják a szervezet rádióját és ezenkí­vül egy pécsi kirándulás költségeit is fedezik. A tiszta bevételük mintegy 700 forint volt. Az ifjúsági rendezvény sikerét elő­segítette a Tancz pedagógus házaspár lelkiismeretes, segítő munkája is. A Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat március 8-án ismét megindítja a Szülők Főiskolája című előadássorozatot. Az egyes előadások iránt eddig is igen komoly érdeklő­dést tanúsítottak a szülők. A mai elő­adás az Általános Gimnáziumban lesz este 6 órai kezdettel. Címe: Sze­relmes a gyermekem. Az előadást Kaszás Imre gimnáziumi tanár tartja. 17 000 darab naposcsirke Pár héttel ezelőtt hírt adtunk arról_ hogy a tolnai keltetőállomá­son gépbe rakták a tojásokat, s három hét múlva várják az első naposcsirke állományt. Ma arról szá­molhatunk be, hogy a keltetőállo­máson megkezdődött a kelés, s mint­egy 17 000 darab naposcsirke talál először gazdára. A kiscsirkéket egy hét múlva újabb többezer napos- csirke fogja követni, így a keltető állomás a következő hetekben, hó­napokban teljes egészében kielégíti a naposcsirke igénylőket. a Met a Nemzetközi Nőnap alkalmába] Immár 47 éve annak, hogy meg­született a Nerrfefctközi Nőnap gon­dolata. Ezt a gondolatot a munkás­nők mozgalmának egyik kiemel­kedő vezetője, Klara Zetkin ter­jesztette a szocialista nők második nemzetközi kongresszusa elé. Azóta március 8 a nőknek emberi joga­ikért, gyermekeikért, a békéért folyó harcának jelképe lett és ösz- szekapcsolja a földkerekség asz- szonyait. Mint a felszabadulás óta minden évben mi magyar nők az idén is megünnepeljük a Nemzetközi Nő­napot. Idei ünnepünk csendesebb a szokottnál, hiszen országunk tes­tén még friss sebek sajognak. Az elmúlt év októberének végén or­szágunk tragikus események szín­tere volt. Az októberi és az azt követő nehéz időben a magyar asszonyok és leányok, mindenütt ott voltak, ahol az élet helytállást követelt tőlük, ahol segíteni kel­lett. Erre a segítő készségre, össze­fogásra és szeretetre talán még sohasem volt annyira szüksége sokat szenvedett hazánknak, mint ma. Elkezdődött a fehér terror, mun­kásokat, parasztokat, egyszerű ár­tatlan embereket gyilkoltak le. Ha az ellenforradalom győzött volna, akkor hazánk a harmadik és min­den előzőnél borzalmasabb világ­háború tűzfészkévé vált volna. Az új világégéstől megmenekül­tünk, az ellenforradalom nem érte el célját, de súlyos károkat okozott és a magyar családoknak, édes­anyáknak sok szenvedésébe ke­serves könnyébe került. Otthonok dőltek romba, sok családi fészek­ből hiányzik valaki, nők, édes­anyák legkedvesebbjüket siratják, aki az események áldozata lett, vagy megtévesztve, megrémítve vakon nekirohant a nagyvilágnak. Nekünk nőknek, édesanyáknak most szilárdan kell állnunk őrhe­lyünkön és vigyáznunk, hogy sze­retteink megnyugodjanak, hogy az élet egészséges lüktetését többé semmi se zavarja, hogy minden becsületes szándékra becsületes tettek tegyék a koronát. Ahhoz hogy ennek a felelősségteljes fel­adatunknak eleget tudjunk tenni, nekünk nőknek az eddiginél sok­kal szorosabban kell összefognunk. A mai Nemzetközi Nőnapon nemcsak emlékezni kell a közel­múlt megpróbáltatásaira, de le kell vonni a tanulságot is, és arról kell beszélnünk, hogyan haladjunk tovább. Mit tehetnek a nők, mit tegyen a nőmozgalom azért, hogy kiheverjük a súlyos események kö­vetkezményeit és hasonló szeren­csétlenségektől segítsük megóvni édes hazánkat. Megújhodó nőmozgalmunk leg­fontosabb célkitűzése, hogy a csa­ládi tűzhely melegét, nyugalmát, boldogságát őrizze. A mindennapi feladatok sodrában hányszor hagy«- tulc legutoljára a család gondját, baját? Nem volt időnk, hogy be­szélgessünk gyermekeinkkel, vá­laszoljunk kérdéseikre ne-m ismer­tük eléggé gondolataikat, gondjai­kat. Nem láttuk, hogy nemcsak jó táplálékra, jó ruhára van szüksége a gyermeknek — sóvárogva igényli a szeretetet. kicsiny problémái iránti érdeklődést. És mennyire megnőtt most ez az igény gyerme­keinknél, akiknek fejében és szí­vében sok még a nyugtalan gondo­lat és érzés. Azok a lelketlen kalandorok, akik kiskorú gyermekeknek goiyó- szórót adtak a kezébe, majd el­hitették velük, hogy menekülniók kell hazájukból, most sem nyug­szanak. Véres kalandokba igyekez nek kergetni az ártatlan gyerme­keket. A nőmozgalom segíteni fogja az anyákat abban, hogy tisztán lás­sák ezt a gyermeküket fenyegető veszedelmet és megakadályozzák, hogy egyesek sötét céljaik érdeké­ben eszközül használják fel gyer­mekeiket. Nőmozgalmunk segíteni kíván asszonyainknak a gyermeknevelés­ben. Hiszen a nevelés döntően a család feladata. Az otthon szelle­me egész életre kitörölhetetlen ha­tást gyakorol - a fiatal lélek fej­lődésére. Az édesanyák az asszo­nyok a család összetartói, az ő kö­telességük legszentebb hivatásuk, hogy családjukat és hazájukat szerető gyermekeket neveljenek. Az asszonyokat támogatni akarjuk mindennapi problémáiban is. Har­colunk azért hogy az adott lehető­ségekhez képest, a családok élet- körülményei javuljanak. Ehhez az egész társadalom segítségét igé­nyeljük. Azon leszünk, hogy a nők egyenjogúsága jobban érvényesül­jön a munkahelyen, de az élet minden területén is. Több segítsé­get kérünk ahhoz, hogy termelő munkájuk mellett könnyebben el­láthassák családjukat. Az elmúlt hónapok súlyos ese­ményei után elsősorban a szocia­lista országok asszonyai álltak mellénk. Mindenekelőtt a gyerme­kek felé fordult a figyelmük, akik lakás és ruhanemű nélkül marad­tak, akiknek felzaklatott idegeiben még most is ott remeg az átélt szörnyű események emléke. Megyénket is meglátogatta a szovjet és bolgár nőküldöttség és komoly ajándékot hozott, részben a szociális otthonok, részben óvó­dák, csecsemőotthonok részére. A nyugati országokban is van­nak együtt érző barátaink. Elisme­rés és hála illeti meg az Osztrák Nőszövetséget, mert nyugatra té­vedt gyermekeink visszajuttatásán fáradozik. Együtt éreznek a ma­gyar édesanyákkal és fáradságot nem ismerve járják a menekült táborokat, tárgyalnak a hivatalos szervekkel, hogy a fiatalok minél előbb visszatérhessenek szüleik ölelő karjaiba. Kedves Asszonyok! A Nemzetközi Nőnap minden év­ben az asszonyok seregszemléje. Tudjuk, érezzük milyen nagy erő a nők összefogása, éppen ezért a legnehezebb időkben is megtalál­ják egymást és megtalálják tenni­valóikat. A nőmozgalom régi, ki­próbált munkásai indították el az első segélyakciót Budapest megse­gítésére. Lassan oszladozni kezdenek a komor felhők, tavaszi nap ragyog már felettünk, de a sarjadó vetést ápolni kell és még nagyon sok ten­nivaló vár ránk. A nőmozgalom továbbra is kéri régi harcostársai­nak segítségét és szeretettel várja az újakat. Köszönti mindazokat, akik már ma is itt vannak közöt­tünk. Tegyünk meg mindent, hogy so­raink szélesedjenek, hogy napról- napra több asszony munkálkodjék sebeink begyógyításán, a lelkek megbékélésén, a szebb, jobb élet további építésén. Éljen a világ asszonyainak harca, a gyermekek jövőjéért, a békéért! Takács Mihályné a Nőtanács megyei titkára. A tizenegy gyermek édesanyja 1 izenöt eves korában ment férjhez Már 22 éve dolgozik férjével együtt o .églagyárban. Tizenegy élő, egészséges gyermek édesanyja. Sok szenvedést, megpróbáltatást, nél­külözést zúdított már rá az élet, de nem átszik meg rajta. Harmincnyolc éves most Szatnik Lajosné, de aki nemi smeri, aki csak az egészségtől pirospozs tás arcát, gyors mozgását, élénk, vidám, ekintetét nézi, jialalabbnak gondolja. A márciusi nap sugarai játszadoznál i konyha ablaküvegén, ahol Szatnilmérr bukkanok. Nagy munkába fogott, ölni jaló csirkét vásárolt a dombóvári pia­ion, azt kopasztja. A konyha egyik szög­letében apró. pufókarcú, kék és piroi mackóruhát viselő kisgyermekek iátsza ioznak. ízléses falvédők tarkítják c konyha hófehér, tiszta falát. Minden ra gyog a tisztasiígtól. pedig ahol sok i gyermek, ott nagyon sokat kell dolgozn a háziasszonynak, ha azt akarja, hogJ mindenki elismerően nyilatkozzék mun Csak akkor borul el az arca Szalnikné- riak. amikor a múltra gondol. A keserves ívek emlékei, ha felidézi őket. eltüntetik a szeméből a vidámságot, arcvonásai megkeményednek, szavaiból a múlt gyű­löletét érezni. — öten laktunk egyetlen földpadlás rozzant kis konyhában. Rongyokban járt az egész család. A férjem rengeteget dol­gozott, mégsem jutott neki még do- hányravaló sem. „Csikkezni” járt, hogy összegyűjthessen az utcán eldobott ciga­rettavégekből egy-két cigarettára valót. Jólöltözött, csinos fiatalasszony lép a konyhába. Szatnikné legidősebb leánya, ő is a téglagyárban dolgozik. Bevásárolni volt a piacon és benézett az anyjához. A férjéről beszél, aki Pécsett a pártházat védte az cllenforrc.dalmárok támadása­kor. Legkisebb testvérkéje, az c lig két­éves Gabika, úgylátszik, megúnta a játé­kot és odamegy hozzá. *4 fiatalasszony felveszi a kisfiút, megsimogatja a fejel. — Mondd meg. mi szerelnél lenni Gá­borka? — kérdezi tőle. A kicsi okos tekintetével a sarokban illő építőkockákat keresi, aztán rávágja: — Mérnök. Mindenki örül a komolykodó, határo­zott kijelentésnek a konyhában. — Ha az akarsz lenni, az is leszel! — mondja a kicsinek a nővére. — Neked már nem kell tizenegy éves korodban munkába állni, 'mint nekem kellett. A takaros, tiszta konyha, a bebútoro- 5olt két nagyablakú szoba, a szekrények­ben fellelhető szép ruhák, a jóllát dúlt kisgyermekei; egy emberségesebb élet bizonyítékai. Szatnik Lajosné az Anya­sági Érdemrend 1. fokozatúval kitüntetett munkásanya. aki nehéz munkával ke- "este mindig a kenyeret férjével együtt gyermekei száméira, igaz harcosa régóta 2z emberségesebb életért folyó harcnak. Ott láthattuk 1945-ben is ezt a munkás- isszonyt az MKP megalakuló szervezeté­ben és most is alapító tagja volt az MSZMP-neh a téglagyárban. Tudja, hol van a helye. Ti-enegy gyermekét is az igaz ügy katonáinak neveli. HAYPÁL TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom