Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-31 / 77. szám

>51. MÄRCIUS 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 HTA A BÉREZÉSRŐL: Teljesítménybérezés a téglaiparban V : Egy fiatal műszaki munkájáról Az októberi ellenforradalmi ese- lények során a téglagyáraknál is gyanúgy, mint az ország valameny- yi ipari üzemében az addig érvény­en volt és alkalmazott progresszív érezési formát felrúgták. Hangsú- yozni kívánom hogy jogosan, mi- itán nem volt egy egészséges bére- ési forma és rendkívül sok csalásra $ visszaélésre adott okot. Azok az mberek, akik megfelelően tudtak a eruzával bánni, indokolatlanul nagas progresszív bért vettek fel, níg azok, akik becsületesen beírták ledolgozott órájukat, azonos telje- ítményük mellett is 4—500 forinttal nevesebbet kerestek. Ez a bérezési forma rendkívül sok /itára és veszekedésre adott alkai- nat a vezetők és a dolgozók között, le maguk a dolgozók között is. Megszüntetése helyes volt, csupán az nem volt helyes, hogy ugyanúgy, mint ahogy más iparágakban, kü­lönösképpen az első időkben, az idő­bérre álltunk át, amely nem volt lisztönző és amellett még a minőségi munkát sem segítette elő. Ekkor a dolgozók javaslatait meghallgatva egy olyan teljesít­ménybért dolgoztunk ki, amely­ben benn foglal tátik minden­nemű nicllékmunkálat, meg­szünteti az időbérrel és az állás- órákkal történő manipulációkat, amelyeket a múltban vezetőink bérkiegészítésnek használtak, melyen ugyan még van mit csi­szolni és módosítani, de jelen pilla­natban ezt tartjuk a legegészsége­sebb bérezési formának a téglaipar­ban. Dolgozóink nagy százaléka is meg van elégedve és ma már világos élőt tűk, hogy az igazságos bérezés telje­sítménybérezés nélkül szinte elkép­zelhetetlen. A teljesítménybérezés teszi lehetővé, hogy a szorgalmas, jól képzett munkás többet keres­sen, mint a kevésbé szorgalmas, hanyag, gyengébb képzettségű. Az ilyen arányokat a munkások maguk Is követelik, mert a munkások több sége nem veszi jó névvel, ha a dol­gozók keresete azonos a gyengéb- bekével, még kevésbé persze azt ha a képzetlenebb munkások egyene­sen többet keresnek. A teljesítménybérezés segíti elő egyéni ösztönzésen Ikeresztül a vállalat gazdaságos működését, A több, jobb és gazdaságosabb ter­melés eddig is gazdasági életünk központjában állt, ma azonban, ami kor a vállalatok önállósága nőtt, s reméljük még tovább növekszik, ez a népgazdaság számára fontos köz­ponti kérdés, ma már az egyes vál­lalatoknál is fokozottabban célkitű­zéssé válik. Teljesítménybér alkal­mazása az elmúlt évek folyamán nagymértékben elősegítette a több- termelést A téglaiparban, miután a több­teljesítéssel nőtt a progresszi­vitás. helytelenül hatott a ter­melés minőségére és a gazda­ságosságra. Reméljük azt, hogy a most kialakí­tott úgynevezett szakmánybérrel si­kerül mennyiségi termelés mellett a gazdaságos és minőségi termelést is elérni. Mivel a darabbérezést tekintettük a múltban a teljesít­ménybérezés fő formájának, ezért azt az indokoltnál sokkal nagyobb mértékben használtuk, az annak el­lenére történt, hogy a darabbérezés helytelen irányban ösztönzött, más­kor oly nagy adminisztrációt köve­telt, mely miatt alkalmazása nem volt gazdaságos. Különösképpen hiba volt a darabbér alkalmazása a karban­tartóinknál, ahol a teljesítés felmérése rendkívülien bonyo­lult volt és ahhoz, hogy egy bonyolultabb gépet minőségileg kifogástalanul elkészítsünk, bo­nyolult gépen minőségi munkát végezzünk, nem volt lehetséges, miután nem volt meg a megfe­lelő kereset a minőségi munka hátamögött. Sok esetben előfordult, hogy a munkautalványök kiállításának költ sége meghaladta a legyártandó egyéni munkadarabok értékét. Te­hát a darabbérezés sem alkalmaz­ható minden területen, s éppen ezért a karbantartóknál, s azokon a mun- helyeken ahol a teljesítménybér el­számolása bonyolult és csalásra adott okot, ott a prémiumos időbért találtuk helyesnek, miután a darab­bér-rendszer erőszakos kiterjesztése a minőség fokozatos romlását okoz­ta. Igaz ugyan, hogy ez ellen lehe­tett volna védekezni, törvényes le­hetőség volt arra, hogy teljes darab­bért csak kifogástalan minőségű ter­mékért fizessenek, a gyakorlatban azonban többször nemcsak kifogás­talan darabok bérét fizették ki tel­jes egészében, hanem a csökkentett értékűket is. Ez a tulajdonképpen helytelen gyakorlat több okra vezet­hető vissza: elsősorban nem minde­nütt lehetséges minden munka­darab minősítése, mert a minősítési mérvek elkészítése és a megfelelő ellenőrző személyzet alkalmazása sokszor nem gazdaságos, másodsor­ban.'ahol a minősítés előfeltételei fennálltak és a minősítés megtör­tént, gyakran még ott is kifizették a félig selejtes termékért az egész darabbért, a megfelelő kereseti szín­vonal biztosítása, a feszített terme­lési tervekhez szükséges munkás­létszám biztosítása érdekében. Ez természetesen lazította a munkafe­gyelmet nem véletlenül éppen ab ban az időszakban, mikor a reálbé­rek csökkentek. A kormány az elmúlt hónapok­ban megemelte az ipari munkások keresetét. Ennél lényegesen nagyobbá mértékben volt lehetőség az alapbé-f rek megemelésére. £ Alapjában véve megszűnt a bér- £ rendszer kötött volta is. Nincs külön időbéres és darabbéres tarifa sor sem, nincsenek központi­lag rögzített munka és munkáskate­góriák. A vállalatok széles bérhatá­rok között maguk sorolják be a munkásokat és maguk választják ► meg a helyi körülmények között legcélravezetőbb, leggazdaságosabb bérrendszereket. Éppen ezért, mi­után a kormány ilyen nagy önálló­ságot és szabadkezet ad a bérezési ► formák kialakításában, a munkás-£ tanácsokkal összeülve, a dolgozókat ► meghallgatva vezettük be a tégla-► iparban az előbbiekben ismertetetté szakmánybért és karbantartó dol-£ gozóinknál a prémiumos időbért, £ amely ha ma még nem teljesen tö- f kéletes, azonban az időben a gyakorlat ki fogja alakítani és egy egészséges és mindenki szá­mára érthető bérezési formát sike­rül a téglaiparban is ugyanúgy, mint az egész iparban kialakítani és bevezetni. Várni Gyula a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója. a lig két éve dolgozik a gyárbaan és már~s igen fontos munkát vé- géz Ihász Zsuzsa a Tolnanémedi Kendergyár anyagvizsgálója.. A hatalmas tilolócsamok egyik sarkában van az ő birodalma. Az ajtón a kő. vetkező felírás látható: Laboratórium. A Tolnanémedi Kendergyár nagyot fejlődött az elmúlt években. A régi pajtaszerű hodály helyén ma hatalmas csarnok áll, mely modem kender­feldolgozó gépekkel van felszerelve. A gyárban évente 50—60.000 mázsa nyerskórót dolgoznak fel. Az üzem gépesítésével egyidőben felszerelték a laboratóriumot is anyagvizsgálat azonban nem igen folyt. Egy rövid ideig volt ugyan egy technikus aki időközben férjhez ment. A laboratórium így gazda nélkül maradt. Ihász Zsuzsa akkor még a törőgépnél dolgozott. A gép mellől küldték el Budapestre tanfolyamra, amelyet jó minősítéssel végzett el. A tanfolyam elvégzése után 1956. őszén került a laboratóriumba, ahol nagy igyekezettel állja meg helyét. — Most már nagyszerűen tájékozódik Zsuzsa a műszerek világában mondja mosolyogva Kovács Laci bácsi a telep helyettes vezetője. Valóban igaza van Laci bácsinak, Zsuzsa érti a dolgát és nagy szak­értelemmel magyarázza a szálszilárdság megállapításának fortélyát. Na* ponta többször is meglátogatja az osztályozókat és válogatás nélkül húzza ki a vizsgálatra kerülő szálakat az I., II. és a III. osztályú kender­bálákból. — Ezután torziós mérlegen 250 milligramm szálkendert mérek és ahogy beszél, gyakorlatban is bemutatja a műveletet. A szakítógépen 15 centiméteres szálbefogással kezdődik a mérés, amely a súly emelkedésé­nek hatására egyre jobban megfeszül. így ellenőrizzük a szál szilárdságát. Mérik ezenkívül a kender nedvességtartalmát is. Ezt a műveletet egy úgynevezett kondicionáló kályha segítségével végzi Zsuzsa. — A hengeralakú drótszitában megfelelő súlyú kendert keli tenni. A kályhát villamosenergiával 105 C fokra hevítjük. A nedves és a szálas anyag közötti súlydifferencia megmutatja az anyag nedvesség tartalmát és ha nedves, tovább kell szárítani, ha száraz, akkor locsolni kell az anya­got, magyarázza nagy szakértelemmel. — Még egy mérést végzünk ezen kívül, — veszi át a szót Kovács elv­társ. — Ez pedig a pozdorja tartalom mérése, amelynek alapján ellen­őrizni tudjuk. hogy hány százalék pozdorja maradhat a szállításra kerülő kenderben. Ezután a naplót mutatja meg Zsuzsa, s az egymás alatt sorakozó szám_ adatok, a mérések eredményeit, a szál szilárdság és a nedvesség tartalom alakulását ismertetik. — Szeretem ezt a munkakört — mondja a fiatal munkáslányból kine­velt műszaki dolgozó ,aki immár a múlt év ősze óta dolgozik a laborató­riumban. Ezalatt az idő alatt több, mint 2000 vizsgálatot végzett. A több mint félesztendős tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos vizsgálatok nagyban elősegítik a gyár munkáját és emelik a minőséget is. Minden egyes gyártási folyamatot ellenőriznek s ennek tudható be, hogy a Tolnanémedi Kendergyárban az elmúlt félévben a labogatórium működése óta átlagban 5 százalékkal javult a minőség. Ehhez az ered­ményhez Ihász Zsuzsa jó munkája is hozzájárult. HÍM«® 0 helyes trágyakezelésről Nem olyan egyszerű dolog a helyes trágyakezelés. Ezt abból lehet legjob ban megállapítani, milyen trágyát k visznek a gazdák a mezőre. Igen ^gyakran lehet látni éretlen, szalmás, Kizáraz trágyát, aminek természetes Blig vagy egyáltalán nincs termés- ■fokozó hatása. r Ügyelni kell tehát arra, hogy a trágyában legyen elég nedvesség, ne száradjon ki ne melegedjen be, vagy égjen el. Legjobb ezért, ha a trágyatelepet körülkerítjük. Leg­jobb, ha az oldalfalak is, a trágya­telep alja is betonból készült. Az sem mindegy, hogyan rakjuk össze a trágyát. A helyes trágyake­zelés módszere a következő. A reg­gel, jáélben, este' kihordott trágyát egyenletesen elteregetjük, természe­tesen ngm a trágyadomb egész felü­letén. hanem csak kis darabon, így nem fújja ki a szél, nem szárítja meg a nap. Többfelé az a gyakorlat, hogy na­ponta megtipratják a trágyatelepet. Ez káros, mert a trágya éréséhez le­vegőre is van szükség. Az a leghe­lyesebb, ha két-három napig csak elteregetjük a trágyát és utána tip- ratjuk meg. Még csak annyit, milyen legyen a jó trágya. Nem az a jó trágya, ame­lyiket lapáttal kell kocsira rakni, az már túlérett, nincs meg az a hatása, amit megkívánunk tőle. Akkor leg­hatásosabb a trágya, ha elég érett állapotban van, de még látszik ben­ne az elkorhadt szalmaszál. szalma- rost és villával könnyen lehet rakni. Érdekes könyv jelent meg a kukoricáról Rengeteg új tapasztalatunk van a kukorieatermeléssel kapcsolatban. Világszerte érdeklődés kíséri a he- terózis-magvak, hibrid-kukoricák ki­I magasló terméseredményeit. Termé­keny viták folynak hazánkban arról is, hogy a négyzetes vetési mód jobb-e a sorosnál, mennyire válik be a mostanában kidolgozott „gö­döllői ikersoros" vetési módszer. Mindezeket az eljárásokat, a kuko­ricatermesztésének valamennyi csín­ját-binját — nagy és kis gazdaság viszonyaihoz képest — részletesen tárgyalja Berzsenyi—Gonda—Nád­udvari—Virágh: „A kukorica ter­mesztése“ című művében. Ez a könyv nemcsak a magkukoricával foglalkozik, hanem a silózásra szánt és csalamádének vetett kukorica minden munkáját bőven, kimerítően ismerteti. A szerzők szakavatott alaposság­gal, de egyúttal jól érthető világos nyelven adják közre azokat a tudo­mányos eredményeket, amelyeket a mindennapi munkában gyümölcsöző­en lehet hasznosítani. Megismertet­nek a veszélyes kártevőkkel, s az el­lenük való védekezéssel és sok hasz­nos tanácsot adnak még a legta­pasztaltabb gazdáknak is. Kinek, milyen esetben jár adókedvezmény A Magyar Közlöny március 20-i számában jelent mgg a jövedelem- adó módosításáról szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az együttadózás módját, megállapítja, kik mentesek az általános jövede­lemadó fizetése alól, kik kaphatnak kedvezményt, vagy ideiglenes adó- mentességet. A rendelet errevonat- kozó része kimondja, hogy a föld­terület után kivetett általános jö­vedelemadó alól mentesek azok, akik által használt valamennyi föld­terület összesen négyszáz négyszög­ölnél kisebb, továbbá, akik által használt földterület kataszteri tiszta jövedelmének egy kataszteri holdra eső átlaga egy aranykoronát nem halad meg. Ideiglenes adómentes­ség jár újtelepítésű szőlőnél négy évig, gyümölcsösnél hat évig, er­dőnél húsz évig. A termelőszövetke­zeti csoportok tagjai a bevitt föld­jük után — ha a csoport alapsza­bály szerint működik — százalék kedvezmény illeti meg, s szintén annyi a kedvezmény annak számá­ra, aki állami tartalékterületet öt évi időtartamra”haszonbérbe vett. Azt a 65. életévét betöltött férfi illetve 60. életévét betöltött nő-adó­zót, akinek kizárólag mező- és erdő- gazdasági munkából van jövedelme és nincs munkaképes, vele együtt adózó férfi családtagja a megállapított tételekből 50 százalék, de legfeljebb 1000 forint adókedvezmény illeti meg. A törzskönyvezett és a törzsköny­vezésre előjegyzett kanca után a megállapított adót az ellés évére és az ezt követő évre nem kell megfi­zetni, ha az adóévben élő és felne­velésre alkalmas csikószaporulatot hoz. A rendelet végül tartalmazza az adókivetés és az adózással kapcso­latos más határozatok elleni felleb­bezés módját, szabályait és megálla­pítja azokat a felemelt adótételeket, amelyeket akkor vetnek ki, ha az adózó késve teszi meg, vagy el­mulasztja az adó megállapításához szükséges bevallást. 0 gazdákat érintő fontosabb rendeletek Magyar Közlöny március 22-i, 34. számában: 10/1957./III. 22. F. M. ren­delet, „A gépállomási szerződések megkötéséről.“ Magyar Közlöny 27-i. 36. számá­ban: 2/1957/III. 27. Bk. M. rendelet, „A termelői borkimérési tevékeny­ség szabályozásáról.“' Már csak I napig van érvényben a kötelező biztosítás. Április 1-től kártérítést csak azok a tíízkárosultak kapnak, akik önkéntes biztosítást kötnek. Fizesse be a címére már kiküldött értesítő levélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzetfelügyelőjéhez, helyi megbízottjához. Állami biztosítú Kőművesek! Nem kell elhagynotok a megye területét, állandó lakhelyetekhez közel dolgozhattok a megye egyetlen építőipari vállalatánál, mely az eddigi három vállalat összevonásával létesült. Ugyanazokat a béreket fizetjük, mint az ország összes építőipari vállalatai. Az I. területi bércsoport darabbé­reihez 24 százalék emelést adunk a ténylegesen megdol­gozott, munkára, ezen felül 15 százalék idénypótlékot. Munkaruhát biztosítunk, nagyobb építkezéseinken pe­dig üzemi élelmezést is. Olyan munkaterületet biztosí­tunk, ahol lakóhelyeteket naponta, de hetenként biz­tosan elérhetitek. Elsősorban keresünk dolgozókat szekszárdi és nagymányoki munkahelyeinkre, ahol egész évre biztosított a munkaterület. Jöjjetek jelentkezni munkára központunkba, vagy a munkahelyeken. Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Szekszárd, Keselyüsi út 6. J_JL J-T1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom