Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-30 / 76. szám
A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata H. (Folytatás az 1. oldalról.) A tárgyalásokon minden oldalról megvizsgálták a Szovjetunió és a Ma. gyár Népköztársaság kapcsolatainak kérdéseit. A felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökere} vannak. Az elnyomott magyar népnek is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg a szocializmushoz vezető utat. A magyar nép büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban a magyar nép legjobb fia; is résztvettek, mint. egy hetven—nyolcvanezer magyar hadifogoly harcolt a szocialista forradalom győzelméért. A szovjet nép hű szövetségest talált az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkás- és paraszthatalmában. Magyarországon a Horthy-rendszer céltudatos szovjetellenes fasiszta propagandája sem tudta elfojtani a magyar dolgozók legjobbjainak szolidaritását a világ első'munkás- és parasztállam iránt. Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította a magyar népet a fasizmus igája alól, ez az érzés a két nép között} igaz barátsággá fejlődött. A magyar munkás és paraszt tudja, hogy csak a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának eredményeképpen vehette birtokába a gyárat és a földet és szabadulhatott meg a tőkés és földesúri kizsákmányolástól. A két fél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és az önzetlen testvéri barátságon alapszik. Ez az egyen jogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett ,,egyenjogúságtól”, ami az imperialista államok és a kis országok között áll fenn, és ami valójában a kis országok népeinek az imperialista monopolisták által törté, nő kizsákmányolását, az országuk kirablását jelenti. Az efajta burzsoá-nacionalista „egyenjogúsággal’’ szemben az egyenjogú magyar—szovjet kapcsolatok lényege az ezen országok dolgozóinak jólétéről történő, a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott sokoldalú gondoskodás. — Ezért a magyar dolgozók és következésképpen az egész szocialista tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű gazdaság; és egyéb segítséget nyújt Magyarországnak abból a célból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőzhesse az ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján. Ezt a segítséget nem valamely áruf elesleg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalista világon szokásos, amikor „segélyt” adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő valamennyi nép közös érdekében, a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletár internacionalizmus nemes elvei alapján építette és építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népköztársasággal. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvitatták a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatokat. Megállapították, hogy a két ország gazda, sági együttműködése a fentiek szerint értelmezett egyenlőség, a kölcsö. nős előnyök és a kölcsönös segítés élvei alapján fejlődik. Ez az együttműködés nagyjelentőségű volt Magyarország népgazdaságának fejlődése szempontjából és megteremtette annak lehetőségét, hogy Magyarország függetlenné váljék az imperialista államoktól. A kormányküldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok eredményesein fejlődtek. A kölcsönös áruszállításokról szóló éves és hosszúlejáratú egyezmények alapján az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között az utolsó nyolc év alatt több, mint három és félszeresére növekedett. A Magyar Népköztársaság minthogy nem rendelkezik elegendő hazai nyersanyagforrással, nyersanyagszükségletének jelentékeny részét a Szovjetunióból származó behozatal útián fedezi. így többek között a vasércből, épületfából és egyéb faanyagokból 1956-ban a Szovjetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 százaléka volt a nyersanyag, segédanyag és félkészgyártmány. Magyarország a Szovjetuniótól számos népgazdasága számára fontos egyéb árut kap, ideértve az ország számára szükséges ipari berendezéseket is. A Szovjetunió a magyar ipar exporttermékeinek nagy és állandó piaca. 1956-ban a Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 72 százaléka volt ipari készáru, túlnyomó részben gépipari termék. A magyar népgazdaság további fejlődésének ez fontos tényezője. A kormányküldöttségek megállapították, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kereskedelem jelenleg — mint korábban is — világpiaci árakon bonyolódik le. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Magyar Népköztársa, ság gazdasági nehézségeinek leküzdését, teljesíti a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak azt a kérését hogy 1957-ben jelentősen növeli a nyersanyagok, félgyártmányok, berendezések és egyéb, a Magyar Nép köztársaság népgazdasága számára, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítésére szükséges áruk szállítását. A folyó évben a Szovjetunió ösz- szesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak, többek között 450.000 tonna búzát, 200.000 tonna takarmánygabonát, több mint 1-2 millió tonna vasércet, 150.000 tonna hengerelt árut, 110.000 tonna nyersvasat, 500.000 tonna kokszot, 1.2 millió tonna szenet, 900.000 tonna kőolajat, 400.000 köbméter fű- részeltárut 8000 tonna rezet 8000 tonna alumíniumot rudakban, ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt és közfogyasztási cikkeket. 250.000 tonna búza 150.000 tonna takarmánygabona és egyéb áruk jelentős részének szállítása 1957. első felében megtörténik. Mivel a hosszúlejáratú egyezmények mindkét ország gazdaságának tervszerű fejlődésére kedvező hatással vannak, a felek megállapodtak abban, hogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytassanak az 1957. év folyamán tárgyalásokat az 1958— 60-as évekre szóló kölcsönös áruszállítási egyezmény létesítése céljából. A szovjet kormány, hogy segítséget nyújtson a Magyar Népköztársaság kormányának a népgazdaság meg szilárdításához és továbbfejlesztéséhez, hogy lehetővé tegye az ország növekvő belső szükségletének kielégítésén túlmenően külkereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyának biztosítását és a lakosság élet- színvonala emelését is, ez évben felhasználható 750 millió rubel összegű hosszú- lejáratú hitelt nyújt Magyarországnak. A hitelből kétszáz millió rubel szabad-deviza. A Szovjetunió a hitelt kedvezményes feltételekkel, évi két százalékos kamat mellett nyújtja. A hitel törlesztése az 1961. évben kezdődő tíz év alatt a Magyarország által általában exportált áruk szállítása útján tör. ténik. A Szovjetunió a már korábban nyújtott hitelek alapján évben további 75 millió rubel értékű árut szállít és 40 millió rubei értékű szabad devizát ad át Magyarországnak. Ezek szerint Magyarország 1957- ben összesen 875 millió rubel értékű árut és szabad devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. A fentemlített hitel által nem fedezett szovjet szállítások ellenértékeként a Magyar Népköztársaság 1957- ben a Szovjetuniónak a magyar export szokásos árucikkeiből a többi között a következő árukat szállítja: Hajókat, úszó. és kikötődarukat, vas. úti személykocsikat, forgácsoló szerszámgépeket ,ellenőrző mérőműszereket, hűtőberendezéseket, varrógépeket, bútorokat és más iparcikkeket, valamint bizonyos mezőgazdasági termékeket. A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott hitelekből fennálló több, mint 150 millió rubel tartozás törlesztésére is és elengedte a magyar kormánynak korábban Magyar- ország’számára átadott volt német tulajdonért és a volt szovjet—magyar vegyestársaságok szovjet érdekeltségéért járó több mint egymilliárd forint összegben fennálló tartozását. A fentemlített célokból kiindulva, a Szovjetunió kormánya a Magyar Népköztársaság kormánya kívánságának megfelelően kész arra, hogy jóindulatúan megvizsgálja egyeis magyar ipari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez szükséges gazdasági és műszaki segítség nyújtásának kérdéseit. A felek megbízták az illetékes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak e tárgyban tárgyalásokat és készítsenek megfelelő javaslatokat. A kormányküldöttségek megvizsgálták és mindkét fél számára előnyösen megoldottak a két ország közötti pénzügy; elszámolásokkal kapcsolatos minden kérdést. A felek többi között megállapították hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biz. tosít. A felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a tudományos-műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönös és térítésmen. tes kicserélése, am; mindkét ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A felek szükségesnek tartják, hogy minden módon elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos műszaki együttműködés további fejlesztését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az atonenergia békés célokra való felhasználásának. Véleménycserét folytatott az e téren történő további fokozott együttműködésről. A Magyar Népköztársaság a továbbiakban is részt vesz az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköz- társaságnak az urán-előfordulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint mű. szerek szállítása útján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió továbbra is nyújt ilyen segítséget. A Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atomerőművek építésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A felek megegyeztek abban, hogy Ma gyarország uránérc termelésének megszervezése után az érc azon részét, amely népgazdasága számára nem szükséges, igazságos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapítva, hogy a szocialista országok közötti együtt, működés és a kölcsönös segítség ki- szélesítése és megszilárdítása elősegíti az országok gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának növelését egyetértőén elhatározta hogy minden erővel fejleszti a szoros gazdasági együttműködést mind a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kulturális együttműködésnek, mert ennek fontos szerepe van a magyar—szovjet barátság további megszilárdításában és hozzájá_ rul a két ország népeinek kultúrájának kölcsönös gazdagításához. A magyarországi ellenforradalom éppen ezért nagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősítése végett arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy tovább fejlesztik tudó. hiányos és kulturális együttműködésüket, az 1956 június 28-án Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyezmény alapján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket köt egyes állampolgársági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyújtásáról, vagyoni, nyugdíj és örökösödési ügyek rendezéséről, valamint a felek megegyezése alapján más kérdésekről. III. A tárgyalásokon megvitatták a két félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket. A két kormány véleménye szerint mind addig, amíg a nyugati hatalmak fegyverkezési hajszát folytatnak makacsul elutasítanak a leszerelésre, valamint a katonai tömbök megszüntetésére és az európai kollektív biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó javaslatokat, a szocialista tábor országai kötelesek minden intézkedést megtenni, hogy megőrizzék országaik dolgozóinak összes vívmányait, Európa és a világ békét és biztonságát. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szemben. Az ellenforradalmi propaganda most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodásának tényét nacionalista hangulat keltésére használja ki, hogy a kispolgári elemeket és a magyar dolgozók legelmaradottabb rétegeit a Szovjetunió ellen uszítsa. A magyar kormány kijelenti, hogy mindazok, akik szívükön, viselik a proletariátus és a népi Magyarország ügyét, világosan látják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a szocialista országok dolgozói számára a legfontosabb kérdés a szocialista vívmányaik megvédésének biztosítása. A Szovjet Hadsereg egységeinek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden agresszív kísérletének meg. fékezésére, — amint ez a múlt év október—novemberi napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti hogy a varsói szerződésben résztvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kér dése nem úgy oldódik meg, ahogy az imperialisták és a zsoldjukban álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeinek érdekében, a közöttük érvényben lévő megállapodások alapján, úgy, ahogy azt biztonságuk és népeik békés építő munkájához szükséges feltételek megteremtése megköveteli. A két -kormány abból indult ki, hogy a kialakult nemzetköz} helyzetben, amikor fennáll az agressziv északatlanti tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Német- országot és ott aktivizálják a revans- ra vágyó erőket, amikor az Amerika; Egyesült Államok és az északatlanti tömb más országai nagylétszámú had sereget és sok támaszpontot tartanak fenn a szocialista országok határainak közelében, valamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen s nem hajlandók elindulni a leszerelés, az atomfegyver betiltása útján. feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alapján ideiglenesen szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete teljes egészében védelmi jellegű, azt az északatlanti tömb agressziv tevékenységének fokozódása, valamint az e tömbben résztvevő államok vészes fegyverkezési hajszája és más katonai intézkedései miatt kellett megalakítani. A két fél megegyezett ,hogy a közeljövőben tanácskozásokat folytat a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának, létszáma és állománya meghatározásának, valamint elhelyezőnek kérdéséről és e célból egyezményt köt, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság területén ideig lenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét.. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, miután megvitatták a jelenlegi nemzetközi hely. zet legfontosabb problémáit egyönte. tűén megállapítják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet parancsolóan szükségessé teszi a szocialista tábor még szilárdabb összefogását. Az e tábor országaiban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresz- szív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaállítsák mindazokban az országokban ,ahol a proletariátus kezébe vette a hatalmat. Az imperialisták arra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szocialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tábort, s ezzel az egész világon csapás; mérjenek a kapitalista kizsákmányolás alól való felsza. badulásért küzdő proletariátus érdekeire. Az imperialista államok reakciós körei nem titkolják, hogy új háborút készítenek elő a szabad népek első. sorban a szocialista államok népei ellen. Éppen ezért agressziv katonai tömböket kovácsolnak, a katonai és légitámaszpontok rendszerével kerítik be a szocialista tábor országait. Megalakították az egységes katona} parancsnokságot Európában (NATO) és Délkelet-Ázsiában (SEATO). Most azon kísérleteznek, hogy egységes parancsnokságot létesítsenek a Közelés Közép-Keleten is, hogy e térség országait bevonják az imperialista hatalmak agresszív terveibe, politikai és gazdasági rabságba dönt_ sék őket. A népi demokratikus rendszer fegyveres megdöntését célzó kísérlet Magyarországon, Anglia, Franciaország és Izrael agressziója Egyiptom ellen, a közel- és középkelet; népek nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomására. Az arab népek gyarmati leigázására és az amerikai monopolisták uralmának megteremtésére szolgáló hírhedt „Eisenhower - doktrina” meghirdetése ismét arról tanúskodik, hogy a népeknek szívós és mindennapi harcot kell vívniok a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A Szovjetunió kormánya megérti és osztja a magyar fél aggodalmát Nyugat-Németország újrafelfegyver- zése miatt. A két kormány elítélj Nyugat-Németország felfegyverzését, a militarista szellem újjáélesztését, mert ez súlyosan veszélyezteti az európai békét. A két kormány megállapítja hogy Nyugat-Németországnak a támadó jellegű atlanti tömbbe való bevonása és atomfegyverekkel való ellátása súlyos akadályokat gördít Németország jelenlegi kettészakítottságának megszüntetése ,a német egység helyreállítása elé. Egyben elismerésüket fejezik ki azokért az erőfeszítésekért, ame lyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a két német állam közeledése végett kifejt, mert enélkül Németország egyesítése elképzelhetetlen. Franciaország, Belgium, Hollandia és a NATO-hoz tartozó más országok népeinek felháborodása, valamint Lengyelország, s Csehszlovákia és a fasiszta megszállás szörnyűségeit elszenvedett más európai államok népeinek jogos méltatlankodása ellené, re ma a NATO európai parancsnokságába ugyanazokat a hitlerista tábornokokat nevezik ki, akik nemrég véres gaztetteket követtek el Európa; országaiban. A történelem tanulságai úgy látszik, nem sokat használtak az imperialista államok vezető köreinek. A Magyar Népközsársaság kormánya teljesen egyetért a Szovjetunió kormányának a leszerelés ügyében 1956 november 17-én tett nyilatkozatával. Az ebben foglalt javaslatok megvalósítását alkalmasnak tartja a nemzetközi feszültség enyhítésére. A fegyverkezési hajsza megállítására és a közvetlen háborús veszély elhárítására a két kormányküldöttség megállapítása szerint az atom- és hidrogénfegyvejrek betiltása, az országok és elsősorban a nagyhatalmak fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentése, a külföldi államok területén lévő katonai támaszpontok felszámolása, valamint az európai kollektív biztonság rendszerének létrehozása a béke megőrzésének és a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai megjavításának leghathatógabb eszközei. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejez; szilárd meggyőződését, hogy a tárgyalások során történt sokoldalú véleménycsere hozzá járul a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti igaz barátság és együttműködés további megszilárdításához és fejlődéséhez, a két ország népeinek érdekében elősegíti a szocialista országok egységének megerősítését, a világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. Moszkva, 1957 március 28. KÁDÁR JÄNOS a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. N. A. BULGANYIN a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke.
