Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-29 / 75. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. MÁRCIUS 39. Az automatizálás problémái a nyugati országokban W z utóbbi években alig folyt le úgy a nyugati munkáspártok és szakszervezetek kongresszusai és konferenciái, hogy ne érintették vol­na az automatizálás kérdését. Az el­méleti folyóiratok és újságok majd­nem mindennapi témája ez a problé­ma. A legkülönbözőbb módon vetik fel és magyarázzák ezt a kérdést. — Egyesek túláradó lelkesedéssel, má­sok lehangoló pesszimizmussal be­szélnek róla. A kapitalizmus új sza­kaszaként ,a kapitalizmus virágzásé nak mint új lehetőségeként jelölik meg az automatizálást, a „népkapita­lizmus’’ megvalósulását látják benne egyesek, míg mások a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződését, — újabb válságokat, új kísérletet az „automatizálás kísérteiét” látják ben­ne, mely újabb nyomort hoz a mun­kásra. Vajon minek köszönheti az auto­matizálás ezt a széleskörű érdeklő, dést? Az automatizálás az atomener­giával együtt új jelentős lépést je­lent a termelőerők fejlődésében, — amely egy sor társadalmi problémát vet fel. A kapitalizmusban a gépek mindig vetélytársai az embernek a gépek bevezetése rendszerint munkás elbocsájtással jár együtt. Különösen így van e^ az automatizálásnál, ami­kor az egymásbakapcsolódó munka- folyamatok során a gépek emberi munkaerő közbeiktatása nélkül, sőt, az elektronikus berendezések segítsé_ gével, az ellenőrzés és a hibák kija­vításának műveleteit is elvégzik. 1UT ézzünk egy-két példát az auto- * matizálás bevezetésének hatá­sáról. Az amerikai autóipart szak- szervezetek elnöke, Reuther szerint, ha az amerikai autóipart teljesen automatizálják, a jelenleg 1 millió embert foglalkoztató iparág beérne kétszázezerrel is. Az angol Austin Motor Corporácio a hengerblokkokat egy automatizált gépsoron állítja elő, ami azt eredményezte, hogy a terme­lés 20 százalékkal nőtt. ugyanakkor a kifizetett bérmennyiség 80 százalék kai csökkent ezáltal, vagyis kevesebb munkást foglalkoztatnak. Az egyik nyugati rádiókészülékeket gyártó üzemben korábban ezer készüléket 200 munkás készített el egy bizonyos idő alatt, az automatizálás után 2 munkás (!) végzi el ugyanezt a mun­kát. Jelenleg az automatizálás még kez­deti stádiumban van de már az ed­digi eredmények is azt mutatják, hogy a kapitalizmus viszonyai között komoly veszélyt rejt magában a mun­kásosztály számára. Különösen ha beigazolódik R. Francis-nak a véle­ménye, aki szerint „a tendencia az lesz, hogy az automatizálás gyorsab­ban terjed majd, mint a gépesítés a XIX. században, Bár az automatizá­lás bevezetése ma még nagy beruhá­zási költségekkel jár. Éppen ezért fő­leg csak a nagy monopol trösztök, konszernek alkalmazzák. Ez nem zár­ja ki azonban azt, hogy hamarosan közép- és kisebb vállalatok is ne al­kalmazzák, természetesen szolidabb méretekben. Ezért mondta Leo Brandt a Nyugat-Német Szociáldemokrata Párt müncheni kongresszusán, hogy ,,az automatizálás... következményei drámai jellegűvé válhatnak ...” TV1T indehhez hozzájárul még az is, ^ ^ hogy amíg a technika eddigi fejlődése ,a gépek bevezetése főleg a fizikai munkásokat szorította ki a termelésből, most azonban veszélyez­teti a tisztviselőket, az adminisztratív dolgozókat is. Az elektronikus szá­mológépek és egyéb irodai munkára alkalmas gépek a hivatalnokok ezreit teszik feleslegessé. A fejlődés itt ta­lán még gyorsabb lesz, mint egyéb te­rületen, hisz ez a tőkésnek is érdeke, mert az adminisztratív dolgozó im­produktív, profitot munkája nem eredményez. Nézzünk egy-egy példát erről a te­rületről. A Bank of America elektro­nikus számológépe egy másodperc alatt ellenőrzi, hogy valakinek a csekkje kifizethető-e vagy sem. A gép .emlékezőtehetsége” révén öt perc alatt megállapítja bármelyik ügyfél folyószámlájának egyenlegét. — Az US Steel Corporation egy új UNIVAC rendszerű számológépe 27 ezer munkás munkabérét számfejti, megállapítja a levonást, szabadságot stb. hihetetlen rövid idő alatt. A gép másodpercenként 1905 összeadást, vagy kivonást, 465 szorzást vagy osztást tud elvégezni. Erre már a leg­tehetségesebb fejszámolóművész sem merne vállalkozni. A londoni Lyons elektronikus számológép 500 alkalma­zottat helyettesít. Az egyik nagyüzem majdnem ezer dolgozójának a bérét számítja ki egy ilyen gép csekély 4 óra alatt. Ezek a mindenttudó gépek még időjárási prognózist is képesek kiszámítani stb. H második ipari forradalom első **■ nagy sztrájkja már lezajlott Angliában, hol a Standard autógyár több ezer munkást tett ki az utcára, az automatizálás következtében. Az automatizálás bevezetése mindezideig még nagyméretű munkanélküliséget mégsem eredményezett, mert egy­részt a konjunktúra idején a terme­lést nagymértékben ki lehetett ter­jeszteni és inkább arról van szó, hogy a termelés gyorsabban emelke­dik, mint a munkás létszáma. PL az amerikai vegyiparban 1947—1954-ig a termelés 50 százalékkal nőtt, míg a munkáslétszám csak 1.3 százalékkal. Másrészt jelenleg az automatizálás még nem minden iparágra terjedt ki, sőt, vannak iparágak, ahol komoly technikai nehézségekbe ütközik. — Ilyenformán az automatizált ipar­ágakból kikerülő munkások jelenleg még más iparágakban el tudnak he­lyezkedni. De az automatizálás gyors elterjedése és különösen az adminisz­tratív munka automatizálása embe­rek millióinak fog elhelyezkedési gon dot okozni. Egy esetleges gazdasági visszaesés vagy válság esetén ilyen körülmények között a munkanélküli­ség katasztrófális méreteket ölthet. Az automatizálás a szakmunkások összetételét az egész munkaerő állo­mány összetételét is megváltoztatja. Mindenekelőtt a termelésben közvet­lenül résztvevő munkát a minimális­ra csökkenti, hisz a munkaművelete_ két, az anyagmozgatást stb. mind a gép végzi. Csak a gép kiszolgálására van szükség, sőt, egyes gépek még ezt sem igénylik. Ugyanakkor nagymér­tékben megnő a karbantartók száma. Ezek a karbantartók azonban messze maguk mögött hagyják a nem auto­matizált üzemek karbantartóit, a műszaki felkészültség tekintetében. A bonyolult automata gépsorok karban­tartásához, javításához mérnöki, technikusi képzettségre van szük­ség — A szakmunkás képzés­nek óriási problémákkal kell meg­küzdenie. A technika hihetetlen gyor­san fejlődik és ezzel jelenleg a szak­képzés még nem tart lépést. Mire a tancncok az iskolákból kikerülnek, a szóbanforgó munkahelyek, esetleg már nem is léteznek. A jövő szakem­bereinek univerzális szakképzettség­gel kell rendelkeznie, a szűk szakmai területen képzett munkásnak nincs nagy jövője. II kik az automatizált iparágak- bő; kikerülnek, más iparágak­ban már csak alacsonyabb beosztás­ban (esetleg betanított munkás, segéd munkás) dolgozhatnak, természetesen kevesebb fizetéssel, tehát deklasszá. lódnak. Nem mindegy egyetlen szak­munkásnak sem, hogy kalauz lesz-e, segédmunkás, vagy szakmunkás. — Mindezekből láthatjuk, hogy az auto_ matizálás hatalmas új termelőerőt je­lent az ember kezében, munkája meg_ könnyítésére de a kapitalizmusban, mint mindig, a gép nem az embert szolgálja, hanem a tőkét és a munkás a gép szolgája. A kapitalizmusban a gép kiszorítja az embert és hatalmas munkanélküli sereget hoz létre. Ez a reális veszély nagyon valószínű és ezért nem véletlen az aggodalom és a pesszimizmus. BESZE LÁSZLÓ közgazdász. VASÁRNAPI ebéd TÁRKONYOS BARANYLEVES Hozzávalók: egy db bárányfej. 25 dkg bárányaprólék, vagy csontos hús­rész, 15 dkg leveszöldség, 1 fej hagy­ma, 1 jó csipetnyi tárkonylevél, 2 dkg liszt, 1 tojássárga. 1 kanál tejföl, ecet. A bárány fejéről és húsáról a faggyús részeket Jól letisztítjuk és a fejet pár percre forró vízbe tesszük. Azután nyelvéről, álláról a fehér bőrt jól le­kaparjuk és a többi hússal együtt főni tesszük. Ha nagyon gyenge a bárány, egyszerre feltesszük vele a zöldséget, hagymát és a tárkonylevelet apróra vágva. Ha puhára főtt, a levéből a zöld­séget és hagymát kiszedjük, a liszt­tel, tejföllel habarást készítünk és a levesbe öntjük. Ecettel ízesítjük és a tojássárgára töltjük a levest. A húst kisebb darabokra vágjuk, a fejet is betálaljuk külön tányéron, koponya­csontját középen feltörjük ős a velőt kenyérre kenve fogyasztjuk. Pirított zsemlyekockát szórunk a tetejére. VEGYES EGYTAL Hozzávalók: fél kg burgonya, héjá­ban megfőzve, fél kg zöldborsó, 2 dkg zsíron megpárolva, negyed kg sárga­répa csikókra vágva és puhára párol­va. fél kg borjú- vagy sertéshús le­darálva és 3 dkg zsíron megsütve. 3 dkg lisztből, 3 dkg zsírból, 2 dl tej bői készült fehérmártás és 2 tojás. Egy tűzálló tálban a burgonyát, a sárgarépát, a zöldborsót a hússal so- rokint összérakjuk. A fehérmártást a két tojással elkeverjük, leöntjük, vil­lával mélyedéseket készítünk az anyagba, hogy a mártás mindenüvé behatoljon. Sütőben addig sütjük, amíg a teteje megpirul. BÚRKIFLI dkg Hozzávalók: 25 dkg liszt, 20 vajból készült vajastészta. A vajastésztát 3—4 mm vékonyra kinyújtjuk és 10 cm széles csikókra vágjuk. Közepére tölcsérből hosszában rányomjuk a diókrémet. A tésztát hen­geralakúra felcsavarjuk és 12 cm hosszú . arabokra vágjuk. Patkószerűen meg­hajlítjuk. sütőlemezre tesszük, tetejét tojással megkenjük és durvára vagdalt dióval meghintjük. Forró sütőben sütjük. Töltelék: 2 tojás fehérjét 15 dkg cu­korral habbá verünk, hozzákeverünk 15 dkg darált diót, 2 kanál édes mor­zsát, citromhéjat. A csecsemő fejlődése — Az újszülött — Megszületett a gyermek... él, egészséges! Nagy az öröm. Az anya azonban sokszor csalódást érez, ami­kor meglátja első gyermekét. Nem ilyennek képzelte. Azt hitte, szebb lesz, nagyobb lesz. Nem gondolta, hogy a bőre vörös és ráncos, a feje dagadt és formátlan. Nem kell aggódnia az anyanak, nincs semmi baj! Az újszülött bőre néhány nap alatt kisimul, megfehé- redik feje, amelyet a szülés megvi­selt, visszakapja eredeti alakját, a ráncos újszülöttből — ha jól gondoz­zák — néhány hét alatt szép cse­csemő lesz. Olyan, amilyennek az anya elképzelte. Az újszülött gyámoltalan, nagyon kell rá vigyázni. Még akkor is ha egészséges, erős, ha 3—4 kg a súlya, de még inkább, ha kisebb. Minden újszülöttet mutassunk meg orvosnak, mert csak ő állapít­hatja meg: teljesen egészséges-e. Újszülöttről hathetes korig, kis- csecsemőről háromhónapos korig, csecsemőről egy éves korig beszé­lünk, ezentúl kisdedről, vagy gyer­mekről. A magzatmáz. Az újszülött bőrét — főleg a test hajlataiban — sárgás fehér, kenőcsös anyag fedi. Ez a magzatmáz, nem szabad letörölni, mert sok benne a vitamin a hormon és ezek fontosak a csecsemő fejlődé­séhez. Néhány óra alatt ez a máz amúgy is felszívódik. Ezért csak a vért és nyálkát tisztítsuk le óvato­san az újszülöttről. Szembecscppentés. Mindjárt a szü­lés után az orvos vagy a szülésznő gyógyszert cseppent az újszülött sze­mébe. Erre azért van szükség, mert szülés közben esetleg a szembe ke­rülő fertőző váladék súlyos szem- gyulladást, nemegyszer vakságot is okozhat. Ez ellen véd a szembecsep- pentés. Az újszülött szeme néhány napig rendszerint váladékos, csipás. Ha az újszülött nyitogatja a szemét (szem­héja nem duzzadt) és szemgolyóján gyulladás, pirosság látszik, nem kell megijednünk. A váladékot naponta többször frissen főzött, szűrt lan­gyos kamillateával töröljük le. A szem kitörléséhez használjunk ste­ril vattát. Vehetünk helyette fris­sen kifőzött és kivasalt vászon­darabkát is, de ne használjuk kétszer ugyanazt a vattát vagy vásznat. Ha gondosan járunk el, néhány nap alatt megnyugszik a szem és a váladékképződés megszűnik. Ha azonban a szemhéj duzzadt, a vála­dék sok és esetleg gyulladt a szem­golyó is, mutassuk meg azonnal or­vosnak az újszülöttet. Akkor is or­voshoz kell vinnünk, ha a csipáso- dás nem múlik el néhány nap alatt. Tanácsok — az elrontott ételek helyrehozására Ha a pecsenye leve leég, néhány ka- , nál vízzel gyenge habbá verünk, és rlkára vágott burgonyát tegyünk bele, azt a levesbe öntjük. Addig forra'Juk. amely az égett ízt magába veszi. amíg a tojásfehér megturósodlk éí a A túlecetezett ételt cukor hozzáadá­sával közömbösíthetjük. * Ha nagyon zavaros lesz a hús- vagy ontleves, egy tojás fehérjét egy ka­zavarosságot magába veszi. Kb. öt-tlz percig. Utána sűrű szitán leszűrjük, és szép tiszta levest kapunk. * A forrás közben összement tejet túrónak készítsük el, ruhán szűrjük át. vagy habverővel simára verjük és kelt tészta készítésére felhasználhatjuk. * Ha elsóztuk a levest, vagy pörköl­tet, kis késhegynyi szódabikarbónát adjunk hozzá, ez elveszi a só izét. JMeg- penészesedett lekvárt, vagy befőttet újra főzünk, vagy gőzölünk. * A kellemetlen szagú, vagy avas zsírt megjavíthatjuk, ha kenyeret, vagy hagytnát szenesedésig sütünk benne. * Ha csomós lesz a rántás, szűrjük meg. * A lekozmált mártást, húst, főzeléket, vagy lekvárt más edénybe öntsük és a lábost jól súroljuk ki és úgy főzzük tovább. * Ha a leveshús kemény, tálalás előtt félórával szeleteljük fel és fedő alatt pároljuk. * Ha a bab idejére nem fő meg, kevés szódabikarbónát adunk hozzá. # Ha a hús sülés közben nagyon ke­mény. 1—2 kanál ecettel locsoljuk meg. * A túlkelesztett tésztát kevés tej és liszt hozzáadásával verjük fel újra. * A túlcukrozott krémhez adjunk egy tolássárgát, vagy szükség szerint egy fél tojásfehérjét és jól keverjük el. * A megtört vajaskrémet gyengén me­legítjük és újra kavarjuk. * Ha a pirított cukor túlságosan meg­bámul, teához, kávéhoz vagy mártá­sokhoz használjuk fel. * Ha a tejszín nem verődik fel, újra hütjük és az alját leöntjük. ♦ Amikor a piskótatészta annyira meg­ég, hogy majdnem használhatatlan, a használható részeket kiszedjük, össze­vágjuk. rummal \meglocsoljuk, darált dióval, porcukorral, lekvárral össze­keverjük és más süteményhez töltelék nek felhasználhatjuk, vagy dlónyi go­lyókat formálunk belőle, kakaós cukor­ban megforgatjuk. * I A megégett tészta használható részeit édes morzsának készítsük el. * A hideg krémet megjavíthatjuk: ke­vés liszt hozzáadásával újra’őzzük, s ha nem is lesz tökéletes a krém. de használhatóvá válik. 3ga<z meóe a éokézhuí habéiról Majdnem leszakította a kabátját a ■nagy pártjelvény, amelyet 1950 után hordott. Mondták is neki, hogy „Te Tibor ,nem sajnálod az új ru­hádat. Egészen elformátlanítja az az éktelen nagy jelvény. Neked nem lenne elég egy olyan szabályos, kis­méretű, mint amilyet a többiek hor­danak?" — Aki igazi kommunista, az nem sajnálja a ruháját azért, mert elcsú. fítja a pártjelvény — mondta 6, a Tibor_ aki attól kezdve még na­gyobb jelvényt hordott és hát meg is lett az eredménye. Az iskolában minden ünnepi beszéd megtartásá­val őt bízták meg. Mondott is <5 olyan beszédeket, amilyet talán senki más sem tudott volna mon­dani. Annak minden második szava „szocializmus", mondatainak nagy­részét így kezdte, hogy ,,Mi, a párt vezetésével..meg hogy ,,a nagy Szovjetunió példája és segítsége..." A káderlapja is tiszta volt Tibor­nak, megfelelő volt a származása, így aztán könnyen mehetett előre a ranglétrán. Csakhamar osztályfő­nök, majd pedig igazgató lett, a fél_ hivatalos előretöréséről nem is be­szélve: Ha valamit mondott a /el­sőbb szerveknél, az szent volt, mert egy ilyen párthű pedagógus szavá­ban csak lehet hinni, ö aligha kapta meg még az előírt ellenőrzéseket is, mert hát kiben lehet megbízni, ha benne nem. És amikor megkapta az első hivatalos kitüntetést kötelező­vé tette az iskola tanári karában a pártjelvényviselést és minden héten kétszer tartott a pedagógustársai­nak „marxista kioktatást" — mert, mint mondotta' nekik is fejlődniök kell a korral. ö persze példát is mutatott a kor­ral való fejlődésben. Amikor elér­kezett október 23t ismét összehívta a pedagógusokat és komoly, meg­fontolt hangon tudtukra adta: — Kedves tanár urak! A megle­petések elkerülése végett szüksé_ gesnek tartom közölni Önökkel, hogy aki nem akar kenyér nélkül maradni, az jól fontolja meg a to­vábbi cselekedeteit, politikai állás- foglalását, mert én, hazafias ösztö­nömre hallgatva, nem tűrhetek meg mást az iskolában, csak igaz haza­fit. Önök az élő tanuk, hogy én és többen, miért voltunk tagjai a párt­nak. Most már igazi demokrácia lesz, nem Icényszerítik az embert arra hogy kifordítsa a kabátját. — Most már nyugodtan hordhatjuk a saját' igazi kabátunkat. Én bízom Önökben, hogy tudni fogják, hol a helyük ezekben a kritikus napok­ban, amikor Pesten elkezdődött a nemzet kibontakoztatása, f elemeié se. Bátorkodom feltételezni, hogy az urak még a fegyvert is megfogják hazánk érdekében. Mint mondtam, Tibor főként a tettek embere és éppen ezért a kö. vetkező napokban már géppisztol­lyal jelent meg az iskolában. Persze nem tanítani, csak megkérdezte a pedagógusoktól ,hogyan határoztak — miközben az orruk előtt hadoná­szott a fegyver csövével. A gyereke­ket futtában kioktatta arra, hogyan keli „kinyírni’’ az orosz tankokat és utasította őket' hogy magyarázzák meg mindezt otthon szüleiknek is. Mellesleg: Azelőt^ a beadás szor­galmazására kötelezte a gyereke­ket. Ünnepélyesen kijelentette, hogy ő ezennel lemond igazgatói hivatá­sáról mert őt ez a nagy nemzeti mozgalom más posztra szólította el. Persze az idő kereke itt még nem állt meg, amint tudjuk, hanem jött a Kádár-kormány és miegymás és amit szintén tudunk Tiborról, ő szeret lépést tartani a fejlődéssel, így hát ő volt az első ember a falu_ ban, aki letépte kabátjáról a nem­zetiszínű szalagot és feltette volna a — pártjelvényt, ha nem törte volna össze, amikor a tagsági köny­vét elégette. No, meg hát nem is akart olyan túlságosan feltűnő len­ni, mert hátha más is észreveszi és talán még szóbahozzák azt is’ amit csinált az októberi napokban így aztán igyekezett csendben lenni. — Csak akkor volt nagy a meglepetés, amikor nem hívták vissza az igaz­gatói állásába és hát természetesen a járási funkciótól is elesett. Persze ne legyünk rosszmájúnk, ne tételez­zük fel hogy azért, — mert hát ő nem ilyen ember, csak lépést tart a fejlődéssel, — de ismét jelentke­zett a politikai porondon. Nem is a pártnál, hanem a kultúrotthonnál. Élőadta, hogy hát ő nagyon jól tud. ja, mi közeleg, tudja, hogy rövidesen ideér az április 4-e és noha nem kapott senkitől sem bízatást, de azt súgja a lelke_ hogy aki kommunis­tának vallja magát, annak nem sza­bad teketóriázni egy percig sem, arniak a tettek mezejére kell lépnie és minden erejét arra fordítani, hogy méltóan készülhessünk erre a legnagyobb nemzeti ünnepünkre. Elmondta még azt is, hogy mivel köztudomású, hogy neki nagy sza­valótehetsége van, szívesen szaval­na az április 4-i díszünnepségen, el. szavalná a „Vörös csillag” című költeményt, amely azt mutatja be rímekben, hogy mit jelentett ne­künk 45-ben a felszabadulás és most októberben a Szovjetunió se_ gítsége. S állítólag lehetővé is teszik neki, hogy szavaljon. De valahogyan így kellene bekonferálni: „Most pedig következik Köpönyegforgató Tibor szavalata." Mert különben előfor­dulhat ,hogy április 5-én már je­lentkezik a pártba is tagnak, mert ugyebár, ő szeret lépést tartani a fejlődéssel. Persze lehet, hogy ez a feltevés sántít, mert az is lehet, hogy mire e sorok megjelennek, már jelentkezett is. Hiába, egyes emberek sok mindenre képesek ... BODA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom