Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-27 / 73. szám
195*. MÁRCIUS 2". TOLNA MEGYEI NEPO.ISAG 5 Kommunista magatartás — kommunista munka Kistormáson kemény embernek ismerik Bozsó Jánost, a községi tanács vb. elnökét. Mindenkor bátran kiállt, s őszintén elmondta véleményét. Hallgatnak szavára nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is. Kommunista határozottsággal lépett fel akkor is, amikor az októberi események hatására Kistormá son is lábrakapott az ellenforradalom. Nem kapkodott fejét veszítve jobbra-balra, hanem maga köré gyűjtötte a falu kommunistáit, nem a lagymatagokat hanem a legszilárdabbakat, mint Naszvetter Lajost, Rátái Józsefet, Pintér Dezsőt, Les- tár Vendelt, Nagy Mihályt és a többieket. — Legyünk készenlétben elvtár- sak — mondotta — ne higyjünk a volt csendőröknek bármennyire is adják a szépet. Kistormáson ugyanis más módszerrel dolgozott az ellenforradalom, mint másutt. Nem zavarták el a tanács dolgozóit, még csak nem is szabadságolták őket. Valahogy olyan várakozó álláspont félére helyezkedtek, sőt a nemzeti bizottság tagjainak megválasztásakor Mészáros László volt csendőr azt mondta: — Bízzuk a közügyek intézését továbbra is Bozsó Jánosra, neki van a legnagyobb gyakorlata, miután már 1950 óta áll a tanács élén. Sólya Jánosnak, aki ugyancsak csendőr volt, más volt a véleménye. — Nem kell rákosista vezető — mondotta. — Én pedig, vegyétek tudomásul, nem vállalok funkciót a nemzeti bizottságban mert a tanács és a nemzeti bizottság között olyan különbség van, mint a tűz és a víz között — mondotta Bozsó János. — Másrészt pedig átláttam a szitán. Úgy gondolták, hogy ők parancsolnak, mi meg majd dolgozunk. Hát ezt már nem vállalhattam. Pedig ekkor már a Sólya is biztatott. Ne féljen, János bácsi, nem lesz semmi baja. — Nem is félek, mert nem vagyok újszülött borjú, akit fel kell nyalni, meg aztán nem is kell a védelmetek, mert bár nem vagyok mór fiatalember, meg tudom magamat védeni — mondotta. így beszéltek Kistormáson azokban a napokban a kommunisták, s nem zárkóztak be a lakásukra, hanem állandóan kapcsolatot tartottak egymással, járták a falut, tudtak mindenről, vigyáztak egymásra, őrizték a tsz állatállományát, magtárát. November 4-e után a járás területén úgyszólván először álltak talpra, miután az ellenforradalom idején is dolgoztak. Kilencedikén már megalakították a párt- szervezetet, 25 taggal. Az alakuló gyűlést követő egy hét alatt már 34 főre. emelkedett a taglétszám, jelenleg pedig 57 tagja van az MSZMP-nek. Rendszeresítették a taggyűléseket, de a kommunisták szervezik a különféle rendezvényeket is. A március 15-i ünnepséget például úgy szervezték meg, hogy felosztották maguk között utcák szerint a falut. A kommunisták szava eljutott minden házhoz. Szép volt az ünnepség és komoly tömeg hallgatta végig Gyuricza elvtárs: az MSZMP járási ideiglenes intéző bizottság elnökének ünnepi beszédét. A taggyűlések iránt is igen nagy az érdeklődés. Nem várják a kistor- mási kommunisták fentről a szempontokat, hanem saját maguk határozzák meg, hogy mikor és miről tájékoztatják a tagságot. Taggyűlésen beszéltek a községet érintő gazdasági kérdésekről, a tavaszi munkák beindításáról, az adófizetésről. Foglalkoztak ezenkívül fontos bel- és külpolitikai kérdésekkel is. így többek között megbeszélték az írók problémáit, s tájékoztatták a tagságot annakidején arról is, hogy a magyar delegáció miért vonult ki az ENSZ közgyűlésről. Legközelebb Révai elvtárs cikkét és a cikkel kapcsolatos hozzászólásokat vitatják meg, mert úgy látják, hogy a cikk és a hozzákapcsolódó vita iránt igen nagy az érdeklődés a kommunisták körében. így álltak helyt az ellenforradalom idején, az ellenforradalom után pedig így dolgoznak a kistormási kommunisták, akik nemcsak szavakban, hanem tettekben bizonyítják be a párt iránti hűségüket. Síró édesanya... Ahogy beszél, a hangja néha megremeg, nagy kövér könnycseppek gördülnek végig az arcán. Kezében fehér zsebkendőt szorongat. „Mióta elment, se éjjelem, se nappalom... Hol van? Mit csinál? Él-e? Mindig ezek a gondolatok foglalkoztatnak. A lányom, aki az idén végez a pedagógiai főiskolán, itthon volt a múltkor, azt tanácsolta, hogy olvassak többet, hallgassam a rádiót, akkor majd megnyugszom... Próbáltam olvasni, de a betűk összefutnak a szemem előtt. A rádió is idegesít... Nézze meg a hajamat. Decemberben még alig volt egy-két ősz hajszál benne, most csaknem teljesen ősz... A zombai Nemes tanító legkisebbik, 16 éves gimnazista fiát magával ragadta a disszidálási láz. Decemberben, amikor visszatért a szekszárdi kollégiumba, egy éjszaka összepakolta a ruháit, aztán egyedül nekivágott a jugoszláv határnak. Sikerült átjutnia. Egy darabig táborban volt, s aztán Franciaországba kérte magát. Januárban küldött egy levelet, azt írta, hogy rakodómunkás egy magánvállalkozónál. A gimnáziumban jó tanuló volt a szülei érettségi után egyetemen szerették volna tovább taníttatni. Most a fényes jövőt ígérgető nyugaton rakodómunkás. Ha tudta volna, hogy milyen mérhetetlen szenvedést okoz nekem, az édesanyjának, biztos nem ment volna el. A leveléből kiérződik, hogy nagyon megbánta már. Írtam a Magyarok Világszövetségének, hogy hozzák vissza... ha Jugoszláviában maradt volna, akkor könnyebben haza tudnám hozatni... Ahogy a könnyesszemű Nemes tanítónét nézem, az a sokezer édesanya jut az eszembe akiknek a gyermekét cl hazug, beugrató propaganda nyugatra csábította. A kormány minden gyermek hazaszállításával egy édesanya szeméről törli le a könnyet. Sajnos, ott nyugaton nem gondolnak a magyar édesanyákra és hátráltatják ezt a munkát. H. T. miért fizet RÁ a földmüvesszSvetkezet a baromfifeivásárlásra? Nem tudni, vajon másutt is így zet jutaléka a baromfi- és tojásfelvan-e, de a faddi földművesszövetkezet ráfizet a baromfi- és tojásfelvásárlásra. A ráfizetés mellett feltűnő még az, hogy a tojás ára ugyancsak emelkedik, amíg, mondjuk a budapesti fogyasztókhoz jut. A kilencven filléres tojás , például 1.50 forintos áron kerül a fogyasztóhoz a baromfi hasonlóképpen. Az a valószínűség áll fenn, hogy sok a közbeiktatott közvetítő szerv, és azoknál marad a haszon. A földmű vesszövetkezetek tevékenységéről sok elvi megállapítás hangzott el, főleg, hogy a földművesszövetkezetek fejtsenek ki széleskörű felvásárló és értékesítő tevékenységet, biztosítsák a falu áruellátását, segítsék a parasztságot terményeinek és termékeinek értékesítésében. A gyakorlatban viszont csorbát szenved ez az elv, legalábbis a faddi földművesszövetkezetnél. Ezt igazolják a februári tojás és baromfi felvásárlási adatok. A földművesszövetkezet februárban 63 999 forint értékben vásárolt fel árut, 38 888 darab tojást és 523 kiló baromfit. A földművesszövetkezet részesedése ebből a tojás után hét fillérjével számítva 2722,16 forint, a baromfi kilója után 80 fillér, tehát 418,40 forint, összesen tehát 3140,56 forint a földművesszövetkevásárlásból. Viszont a felvásárlónak tojásonként 4 fillért, a baromfi kilója után 35 fillért kell kifizetni, tehát a 38 888 darab tojás és az 523 kiló baromfi után 1738,57 forintot, munka bér címén. Ehhez kell még számítani a 10 százalékos SZTK járulékot, az 173,85 forint. MÉSZÖV hozzájárulás címén kell befizetni a befolyt összeg — tehát 63 999 — forint 0,6 százalékát, 384 forintot. Az átvevő helyiség havi bérlete 80 forint, a világítási díj 12 forint, a fertőtlenítés 20 forint, a tüzelőanyag 58 forint. Ezenkívül a 63 999 forint két százalékát, 1280 forintot szabadáru visszatérítésként kell kifizetni. Február hónapban tehát a tojás és baromfifelvásárlással kapcsolatos kiadások összege 3746,42 forintot tesz ki, szemben a 3140,56 forintos jutalékkal. tehát 605,36 forint volt a faddi földművesszövetkezet vesztesége. A földművesszövetkezet állítása szerint azóta nem kifizetődő a baromfifelvásárlás, amióta a Mező- gazdasági Értékesítő Központ közreműködésével történik az értékesítés ebben és nem a földművesszövetkezetben kell keresni a hibát. Amennyiben ez így van, fel kellene rá figyelni az illetékeseknek és megfelelő intézkedéseket hozni — hiszen elsősorban a lakosság érdekeiről — az ellátásról van szó. Védekezzünk — a gabona futrinka ellei)! A zöldülő vetés sokszor fol_ tokban, vagy a szélétől befelé haladva kipusztul — eltűnik. Többször azt mondjuk egyszerűen, hogy ez a vetés nem nő, hanem fogy. A határt járva napjainkban is találkoztunk olyan táblákkal, melyben nagy kárt tesz a futrinka lárvája — a csócsárló. A gabona leveleinek rostos része össze van csavarodva — a puha, zöld részeket pedig elfogyasztotta a kártevő. Ha súlyosabb a kártétel az egész növény tövestől kipusztul. A gabona futrinka körülbelül 15 mm-es fényes fekete bogár, lábai és csápjai barnák. A lárvája (csócsárló) hosszúkás lapított, mely 20—25 mm- re is megnő — a fején jól fejlett rá'nrrwri wrrmrrm mm Részletek g készülő megyei „fehéikőnyv" anyagából: Xik kezílu került a (exmoev öamájikan ? (Vafoti tnlve k&LLM Jlenkei alezreiLejnek a ftdßttag&k ním o va ? A közeljövőben jelenik meg megyénk ellenforradalmi eseményeit összefoglaló Fehér Könyv. A széles körű anyag feldolgozása után valóban világossá válik a mi megyénk gyakorlatában is, kik és mit akartak az ellenforradalmi kulák, csendőr és más elemek. Arra is fény derül, milyen fondorlatokkal egy-egy helyen szinte észrevétlenül csúszott át a hatalom, a kezdeményezés a nép ellenségeinek kezébe. Arra, hogy utána mi következett volna, ha a szovjet csapatok segítsége nem vet gátat az ellenforradalmi eseményeknek, úgy gondoljuk, nem sok gondolkodás kell. Az alábbiakban a készülő könyv anyagából adunk részleteket. Tamási község példája arról számol be, miként csúszott át a hatalom az ellenforradalom kezébe. ... A budapesti események nap, mint nap, egyre jobban kihatottak a községre is. Október 26-án. éjszaka a tamási fasiszták lerombolták a szovjet hősök emlékszobrát. Október 27-én a népfrontbizottság elnö_ ke javaslatára megalakult a nemzeti bizottság, ennek tagjai Mayer Kálmán, Maczkó Lajos és Horváth János. Ezek a személyek azért lettek így kiválasztva, mivel 1945-ben is ők voltak a nemzeti bizottság tagjai. — Mayer Kálmán a kommunista párt részéről, Maczkó Lajos a kisgazda- párt részéről és Horváth János a szociáldemokrata párt részéről. Ebben nem is lett volna hiba, de azután jöttek az ellenséges elemek és követelték hogy a nemzeti bizottság minden utcából legyen képviselve. Ez meg is történt, másnap, 28-án egy békés felvonulás ürügye alatt. Ez úgy történhetett meg, hogy a kulákok, a horthysta tisztek, a volt csendőrök, kocsmárosok és még a volt nyilasok sem hiányoztak a felvonulásból. Egy csoportba verődve túlkiabálták a tömeget, Szűcs Gyula borbély, hírhedt feketéző vezetésével. A becsületes emberek hallgattak és az igazat megvallva, Szűcs Gyulá nak nem is mertek szólni, aki már azt is követelte a laktanya parancsnokától, hogy a büntetett katonákat bocsássák szabadon, fegyverezzék fel őket. Még azt is követelte Nemes Aurél alezredestől, hogy a honvédség és a rendőrség azonnal álljon át a felkelőkhöz. Még nyilvánvalóbb volt az ellen- forradalom térhódítása a fegyveres erőknél. Október 30-án a tamási járási „forradalmi’’ tanács kinevezte Nemes Aurél alezredes laktanyapa_ rancsnokot a fegyveres erők parancsnokának, őszi Ferenc rendőr- főhadnaggal és Tóth Józseffel együtt. Ugyanakkor, november 1-én Nemes Aurélt és Őszi Ferencet letartóztatták. Ezek szerint a kinevezettekből megmaradt Tóth József. Nézzük meg őt kissé közelebbről: Szülei és apósa kulákok, ő maga horthysta tiszt volt. De kik voltak a helyettesei. Harangozó Lajos keretle gény 8 évre volt elítélve, Kajdi János, horthysta százados és Reich Imre volt csendőr, életfogytiglani börtönre ítélt fegyenc. Volt egy jogtanácsosuk is, Kőnye Imre horthysta rendőrszázados. Tamási községben 10 letartóztatás történt november 1-én. Köztük a járási bizottság tagjai, a községi tanács elnöke, a postahivatal vezetője és más, párt és állami vezetők. Ezek az események folytak le az ellenforradalom ideje alatt és nem rajtuk múlott, hogy a terrorisztikus tevékenységüket nem hajthatták végre. * Kajdacs község ellenforradalmi eseményeiből főként a résztvevők személye és módszereik világlanak ki élesen. ... 27-én, szombaton reggel még 8 óra előtt nagy tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtt. Ekkor jelent meg Lenkei Imre volt csendőr alezredes és szónoklatot tartott, majd előállt egy hét-nyolc pontból álló követeléssel. Ezt a követelést több példányban lesokszorosították és Lenkei egy motorossal széjjelküldte a környező községekbe (Nagydorog, Sárszentlő- rinc) azzal hogy ott is csatlakozzaRajz Tamási Áron Ábel Amerikában című regényéből nak a koveteieseknez. ; A nap további eseménye a nem-; zeti bizottság megválasztása volt, mely 40 főből állott. Elnöknek Kán- • tor József, volt Barankovics párti; képviselőt választották meg. A nem- i cetőrség összeállítását későbbre ha-1 Lasztották, de a parancsnokot, Len- < kei Imre volt csendőr alezredes sze_ 3 mélyében már ekkor megválasztod 1 ták. Külön feladatot is adtak szá-2 mára, s ez a bizottság és az elnök 3 tanáccsal való ellátása volt. 3 Október 31-én a járási nemzeti 3 aizottság Pakson ülést tartott. Kül. < lőttnek a kajdacsi nemzeti bízott-3 >ág Lenkei Imrét, Kajári Jánost, 3 Kántor Józsefet és Kasza Jánost 5 küldte el. 3 A kajdacsi küldöttek Pakson jár-3 ma felkeresték Polgár Ferenc volt < cajdacsi főjegyzőt és kérték, hogy 3 loglalja el régi helyét a kajdacsj fő_ 3 egyzői székben. 3 Vasárnap, azaz november 4-én 3 íagygyűlést akartak szervezni. Erre 3 íz alkalomra elkérték a község párt 3 tikárától a párttagok névsorát, —í logy mi volt a szándékuk ezzel, 3 íem nehéz kitalálni, mert a névso- 3 ■on jónéhányan ki voltak „pipálva”. 3 Erre is csak a szovjet csaoatok 3 negjelenése miatt nem kerülhetett 3 or. így a 4-ére tervezett nagygyűlés 3 ílmaradt, de elmaradt a karhatalom 3 elállítása is .amelyből nem hiá- 3 íyoztak a régi csendőrök és nem 3 liányoztak a kulákok fiai sem. 3 £Uik vannan Jtnejiouve, a uau icazru régig sötét színű kitinlapok. A kifejlett bogár nyár végén őszszel rakja le tojásait tízesével, húszasával a talajba 1—6 cm mélyen. \ lárvák körülbelül 14 nap múlva kelnek ki, amelyek azonnal táplálkoznak, elsősorban a kipergett magaól nőtt gabona növényeken. Ha nem talál táplálékot, vándorol. A csó- ;sárló nappal a növények mellett lévő függőleges aknában tartózkodik, éjjel jön fel kártevő munkája régzésére. Sokszor előfordul, hogy a gabona eveleit az akna szájához húzza be 1 csócsárló. A lárva az aknában te- ei át és hóolvadás után újra — de iprilis hóban pedig különösen sok cárt tesz bebázodódása előtt. Május lóban bábozódik be. A bábból a iiatal bogár júniusban jön elő, ami- cor a viaszérésben lévő szemeket ■ágja az éjjeli órákban. Nappal a •ögek alá húzódva rejtőzködik. A gabona futrinkának ellenségei a >ábrablók, egy fürkészlégy. A lármákat szívesen fogyasztja a vakond, íz őszi és tavaszi talajmunkák ide- én és után a varjú, a danksirály. Különösen ott szaporodik el nagyon, ahol egy-egy táblába gabona itán gabona kerül elvetésre. így ehát legjobb védekezés ellene a ■etésforgó betartása, a keresztek !yors betakarítása, az időben végett tarlóhántás. Az utóbbi években ezt nem tud- ák a termelők betartani így a vé- ekezést Agritox porozószerrel kell égezni. Nagyobb terület elvégzését , Növényvédő Állomás gépei ingye- iesen, míg kisebb területeken je- mtkezett kártevők leküzdésére a özségi tanácsoknál áll rendelke- ésre kisgép és ingyenesen Agritox orozószer. Minden termelő érdeke, hogy a abonavetéseit figyelje és a mutat- ozó kártétel ellen azonnal hajtsa égre a védekezést. Könyvismertetés
