Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-19 / 42. szám
TOLNA MEGYEI II. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR TANÁ CSOK LA .’JA KEDD, 1957. FEBRUAR 19. II kisipari engedélyek kiadásáról Az utóbbi időben egyre többen fordulnak iparengedély iránti kérelemmel a járási tanácsokhoz, illetve a megyei tanácshoz. Mi a helyzet az iparengedélyek kiadása terén, milyen elvek alapjáén adják ki az engedélye, két — eziránt érdeklődtünk Bagyal István elvtársnál, a megye; tanács ipari osztályának vezetőjénél. — Az iparengedélyek kiadásánál elsősorban azt tartjuk szemelőtt, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítő, sét hol és milyen szakma területén kell javítani — mondta Bagyal elv- társ. — Kik kaphatnak iparengedélyt? — Itt különbséget kell tenni a képesítéshez kötött a képesítéshez nem kötött, úgynevezett „szabad’’ iparágak közt. Ez utóbbinál nem kell szakképzettséget igazolni azonban a képesítéshez kötött iparágaknál az iparengedély kiadásának feltétele az, hogy a kérelmező segédlevéllel és leg. alább három év; szakmai gyakorlattal rendelkezzék. Előfordulhat olyan eset, hogy valaki nem eredet; szakmájába kér iparengedélyt. Ez esetben más szakmára nem szükséges, hogy segédlevéllel rendelkezzék, elég az is. ha igazolni tudja, hogy legalább nyolc évig dolgozott abban a szakmában, amelyre iparengedélyt kér. A háromezer lakosúnál kisebb községekbe úgynevezett vegyes javítóipari működés; engedélyek is kiadhatók, egy személynek több szakmára. Ilyen működési engedélyhez minden szakmában legalább kétéves szakmai gyakorlatot kell igazolni. Itt az a meg. kötöttség, hogy az ilyen működési engedéllyel rendelkező kisiparos csak javítási, szolgáltatási munkát végezhet, új terméket nem állíthat elő. Az iparengedély iránti kérelmek elbírálásánál bizonyos sorrendet tartunk be a kérelmezők közt. így elsősorban azok kaphatnak iparengedélyt akiket valamilyen üzemtől, vállalattól, hivataltól racionalizáltak, a második szempont az életkor, elsősorban az idősebbek kaphatnak iparengedélyt harmadsorban a kérelmezők szociális helyzetét vesszük figyelembe. — Kiknek a részére nem adható ki iparengedély? — A kiskorúak és azok, akik bírói ítélettel el vannak tiltva a foglalkozástól, vagy népköztársaságunk elleni és a népgazdaság elleni nyereségvágy, ból elkövetett bűntett miatt jogerő, sen elítélve voltak, nem kaphatnak iparengedélyt. — Hogyan lehet kérn; iparengedélyt? — A legtöbb iparágban a járási ta. nácsok adják ki az engedélyt. Ezek a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának hatáskörébe tartozó iparágak. Az élelmiszeriparban, valamint a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó iparágakban — mint például a sütőipar, daráló, szikvíz stb. — a megyei tanácshoz kell fordulni iparengedélyért. Az építőiparban az Építésügyi minisztérium adja ki az iparengedélyeket. Az iparengedély iránti kérelemhez csatolni kell a községi tanács javas, latát, amelynek tartalmazn;a kell azt is, — ha a kérelmező már volt kisiparos, — van-e adótartozása, a KIOSZ javaslatát, a segédlevelet, munkakönyvét, valamint a születési anyakönyvi kivonatot. A kérelmeket első fokon a járási tanácsok bírálják el, de elutasítás esetén fellebbezni lehet a megyei tanácshoz — fejezi be nyilatkozatát Bagyal elvtárs. Hat helyi földmű vessző vetkezet kéri önállósítását Megyénkben jelenleg még több körzeti földművesszövetkezet működik, de ezeknek a helyi szervezetei egyre inkább önállósodnak. Az elmúlt évben 15 helyi szervezet alakult át önálló földművesszövetkezetté, s valamennyi jobban dolgozik, mint azelőtt, 1956. végére nyereséggel zártak. Németkér Pakshoz tartozott, s a különválás után egyedül nagyobb nyereséggel zárt, mint azelőtt az egész paksi körzet. Ugyanez volt a helyzet Györköny esetében, amely Nagydoroghoz tartozott. A mözsi földművesszövetkezet például az önállósítás után nem egészen egy év alatt 281000 Ft nyereséget mutatott fel. Ezek az önállósodási törekvések, amelyek a múlt évben kezdődtek el, az idén folytatódnak. Sárpilis, Ma- docsa. Koppányszántó és még három más község helyi szervezetei kérték a MESZÖV-öt, hogy ismerje el őket, mint önálló földművesszövetkezeteket. Hírüket külföldön is megismerik A Paksi Halászati Szövetkezet budapesti halászcsárdája, jó konyhája, pompás halételei igen vonzzák a budapesti hal- |íy kedvelőket. A halászati szövetkezet hírneve azonban már lassan túlnő az ország határain is. Az ősszel megtartott frankfurti nemzetközi szakácsversenyen — mint erről annak idején a központi lapok hírt adtak — a magyar szakácsok is résztvettek. A magyar szakácsok ezúttal is kitettek magukért, s különösen nagy sikert arattak a kecsegéből készített halételekkel, amelyekhez a szükséges 10 kilogramm élő kecsegét a Paksi Halászati Szövetkézét szállította. Az októberi események miatt kissé késve az alábbi levelet kapta a halászati szövetkezet vezetősége. „Bizonyára a szövetkezet tagsága is értesült arról, hogy a frankfurti nemzetközi szakácsversenyen a magyar szakácsok milyen nagy sikert arattak. Éppen ezért köszönetünket nyilvánítjuk a,szövetktezet tagságának azért a készséges fáradozásáért, amellyel a szakácsversenyre igényelt kecsegét biztosították. A magyar szakácsok nemzetközi eredményes szereplését a Paksi Halászati Szövetkezet tagjai is elősegítették, munkájukért ezúton is köszönetét mondunk. Halértékesítő Vállalat, Budapest. A szövetkezet tagjai már rég elfelejtették az izgalmas kecsege halászat fáradalmait, de miután az elismerés késve is jól jön, együtt örül a nagy család. Új, nagyszabású lehetőségek a szekszárdi termelők A mezőgazdasági dolgozók bérének rendezéséről legutóbb e hónap 14-én tárgyalt a MEDOSZ megyei bizottsá. ga, s azóta már biztató hírekről lehet beszámolni, viszont igaz hogy éppen elérkezett az ideje ennék. Arról van szó röviden hogy február 23-ig valószínűleg megoldódik a végleges bérrendezés, mivel á minisztertanács többszázmillió forintot engedélyezett a mezőgazdasági dolgozók bérének javítására. Az új bérrendezés lényegesen megkönnyíti majd az állami gazdaságokban a tavasz; munkák beindulását, reszere A szekszárdi hegyvidék szőlőtermelésének fellendítése érdekébén folytatott tanácskozásoknak egy újabb érdekes és értékes lehetőséggel is számolni kell. Mint ismeretes, a szekszárdi piacnak egyik döm- ping áruja szeptember és október hónapokban az őszibarack. Ebből a tényből nagy lehetőségek nyílnak. Ugyanis a Kertészted Kutató Intézet balatonmenti őszibarack kísérleti gazdaságának kutatói az elmúlt ősszel tanulmányi utat tettek a szekszárdi hegyekben. Itt megvizsgálták a talajlehetősége- ket és a talált bar acf a jókat A kutatók elgondolása szerint a szekszárdi lősztgrület szőlőtermelése kitűnő adottság a barac- termelésre is. 400 katteszteri hold, vagy ennek megfelelő köztesként elhelyezett barackfa mennyiség exportra alkalmas termésének elhelyezése biztosítva van. A Kutató Intézet telepén Európa összes barackfajtái vannak összegyűjtve és ezekből könnyen kiválogatható lesz a szekszárdi hegyeken elhelyezhető faj. A telep fajtái között szerepelnek az ismert fajok, de igen sok ismeretlen új is. A szekszárdi hegyeken talált fajokból oltóágakat a kutatók magukkal vitték és azok kitenyésztéséhez fogtak. A helyszíni szemlét többször megismétlik és újabb adatokat is felhasználnak. A szekszárdi hegyeket jólismerő szakemberek máris lelkesen dolgoznak a kutatók segítségével, hogy mielőbb új szekszárdi nemesített barackfajok álljanak rendelkezésre. SZAKSZERVEZETI ELET Rövidesen megjelenik a mezőgazdasági dolgozók bérezéséről szóló , kormányrendelet illetve annak feltételét, a munkaerő szerződtetését. Az új bérezést megjelenésekor ismertet; a MEDOSZ a szakszervezeti üb. elnökökkel, mun. kástanács-elnökökkel. Az új bérezés az eddigiekhez viszo. nyitva, sokkal egyszerűbb lesz, érthe_ több, elsősorban maguk a munkások részére, azonkívül lényegesen kevesebb adminisztrációt igényel, nem ad annyi lehetőséget hibára a bérszámfejtésnél, mint az eddig; bérrendszer. Az új bérezés remélhetőleg megoldást ad az állami gazdasági dolgozók hó. napok óta húzódó problémáira. Felülvizsgálják az állami gazdaságokban a racionalizálási rendelet végrehajtását A most végrehajtott racionalizálások során nem egy esetben érte igazságtalanság a dolgozókat, az elbocsátáskor nem vették figyelembe milyen körülmények között él az illető dolgozó. Éppen ezért a MEDOSZ és az állami gazdaságok megyei igazgatósága együttesen vizsgálja felül valamennyi állami gazdaságban a racionalizálási rendelet végrehajtását, hogy valóban a miniszteri utasításoknak megfelelően készítették-e el a végleges munkaerőmegállapítást. Felülvizsgálják milyen létszámot állapítottak meg ad_ minisztratív, műszaki, állattenyésztési és egyéb munkakörökben, tekintettel arra hogy az állam; gazdaságokban 18—20 százalékkal kell csökkenteni az éves állandó alkalmazott létszámot. A felülvizsgálat kiterjed arra is, hogy a gazdaságok hogyan vették figyelembe az elbocsátások során a dolgozók szakmai képzettségét, szociális anyagi és családi helyzetét, azonkívül azt is, hogy lehetőleg az eddigi állan. dó dolgozók munkaviszonyát ne szüntessék meg, hanem más munkakörbe osszák be őket. Ezzel azt akar. jak elérni, hogy az időszaki munka, erőszükségletet állandó munkaerővel egyenlíthessék ki. A racionalizálási rendelet végrehajtásának ellenőrzését az tette szükségessé, hogy több helyről kapott értesítést a MEDOSZ megyei bizottsága, miszerint több esetben a Munka Törvénykönyv rendelkezéseinek betartása nélkül bocsájtottak el dolgozókat. Világhódító úton a paksi meggykor Évekkel ezelőtt nem sokat hallottunk arról, hogy meggybor - is van a világon. A magyar ember na. gyobb szeretettel po- harazgatta tőkén termett szőlőbort, mint a gyümölcsbort. Sajnos. a kényszerű körülmények már mindinkább megszerettetik a magyar bor kedvelőkkel is a gyümölcsborokat* A gyümölcsbor készítés egyik fellegvárában, Pakson, már hosszú évek óta foglalkoznak meggybor ké. szítésével. Nagy gyakorlata van a konzervgyár borszakértőinek. Olyan meggybort készítenek, hogy ízben és zamatban vetekszik a legjobb szőlő, borokkal. Szokatlan időben van a szüret is, nem ősszel, hanem egy-egy gyűKlubhelyiséget létesítenek A bátaszéki Búzakalász Termelő, szövetkezet januári közgyűlésén a tagok javaslatára határozatot hoztak arra, hogy a tsz székházában klubhelyiséget létesítenek, ahova baráti beszélgetésekre meghívják a község egyénileg dolgozó parasztjait is. A tsz vezetősége már hozzá is fogott a határozat megvalósításához. Az egyik szép világos szobát, 4 személyes asztalokkal, székekkel, fogasokkal szerelik fel. — örülnek a tagok a klubhelyiségeknek — mondja Báli Zoltán, a fSz elnöke. Együtt dolgozunk, együtt szórakozunk így köny- nyebb lesz szót érteni a vitás kérdésekben. A tsz tagjai úgy tervezik, hogy az újonnan létesített klubban még a far. sangban családi összejövetelt tartanak. mölcs érésének idején. Amikor például a meggy érik, vagonszám érkezik az ország minden részéből, a cigány és hólyagmeggy. A konzervgyárba érkező meggyet a nagytelje, sítményű darálógépeken engedik ke- resztül, majd a kádakban erjesztik, és mire eljön az ősz, a téli hónapok, akkor a sok kezelés már „aratni” engedi a meggyborok készítőit. A konzervgyárnak Pakson kilenc pincéje tele van jóminőségű gyümölcsborokkal. A pincék gazdája, a gyár vincellérje Luszt Vilmos bácsi, nagy szakértője a gyümölcsborok készítésének. Sokat panaszkodnak a meggyborok fogyasztói, hogy az italboltok ban forgalomba hozott gyümölcsborok minősége nem jó. Pedig amint a konzervgyárban mondják. 14.1 malligandfokos állapotban adják el belföldi fogyasztásra. A külföldi megrendelők igényeit is ki tudják elégíteni. Nem egy esetben kértek Ausztriából almabort és meggybort és ezek mind hasonlók, mint amit a hazai fogyasztásra adnak, azzal a különbséggel, hogy 17 malligand_ fokon felüli szesztartalommal szállítják. A külföldi megrendelők elégedettek a gyár gyümölcsborával és mind több megrendelést küldenek. Elindult a paksi meggybor világhódító útjára és biztos. hogy a külföldi fogyasztók elégedettek lesznek a Paksi Konzervgyár szállítmányai- val. Február 22-én lesz ítélet a pálfai fegyveres merénylő ügyében A „Vadnyugatra“ azért lehet gondolni, mert itt is akadt olyan ember, akinek az embertársa élete csak holmi játékszert jelentett, amelynek nincs különösebb értéke és amelyet gyerekszokás szerint meg lehet semmisíteni. „Igazi Vadnyugat“’ nem képzelhető1 el fegyver nélkül — itt is volt fegyver s lőszer hozzá és hol egyik, hol a másik ablak alatt dördült el, majd pedig csörömpölve hűl lottak a villanylámpa darabjai. Igazi texasi jelenetek... De talán mégsem... Itt volt olyan is, ami hiányzik a „Vadnyugaton“. Ott ugyanis elsősorban a hirtelenjött vérbosszú s a „ki a legény a csárdában“ hangulat közben dördülnek el a fegyverek és olyan megszokott dolog, hogy a legkisebb vitát is fegv verrel intézik el, mint mondjuk nálunk a húsvéti pirostojás. Pálfán azonban nem a kocsmai duhajkodás, dáridózás a lövöldözés okozója, mert ezt előre kigondolták, célja volt, mégpedig az, hogy megdöntsék a jelent, visszaállítsák a régit és erre az októberi események okozta zűrzavart igyekeztek felhasználni. A fegyvertulajdonos Hatala Károly, aki most itt áll a bíróság előtt. Géppisztolyt szerzett erre az alkalomra... Hogy honnan, azt nem mondja meg, tagadja és azt mondja, hogy egy teljesen ismeretlen emberrel találkozott a falu szélén és attól kapta. (Mellékesen: minden fegyverrejtegető hasonlót állít a fegyver eredetéről). Azt is tagadja, hogy valami különösebb szándéka volt a fegyverrel és hogy értett hozzá. A tények azonban mást mondanak. Október 27-én a géppisztollyal felkereste az akkori tanácselnök lakását, mert hát elsősorban azzal volt „leszámolnivalója." Még két évvel ezelőtt ugyanis volt egy kis „nézet- eltérése“ a tanácselnökkel valami lakásügyből kifolyólag, amit a tanácselnök a törvények értelmében intézett el és ugye most meg kell torolni. Elkezdett az ablakokon belövöldözni. A harmadik sorozattal sikerült lelőni a villanybúrát. Átlőtte annak az ágynak a dunnáját, amelyikben a tanácselnök aludni szokott. Ezenkívül több találat volt az ágy közvetlen közelében. A lövöldözés során többek között átlőtték a tanácselnök kalapját is. A tárgyalást vezető elnök felmutatja, mint tanújelet az átlőtt kalapot és a találatokról készült fényképfelvételeket. A tanácselnök ezidő alatt ott hallgatta a rádiót az egyik sarok(Folytatás a 2. oldalon.)
