Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-14 / 38. szám
1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUÁR 14. Á szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához A TASZSZ jelenti: D. T. Sepilav szovjet külügyminiszter február 11-én fogadta Charles Bohlent, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézett alábbi jegyzéket. A jegyzék bevezetőben rámutat arra, hogy a békeszerető népek erőfeszítéseinek eredményeképpen felszámolták az Egyiptom elleni agresz- szív cselekedeteket. Kedvező helyzet alakult ki és létrejöttek a reális lehetőségek a béke biztosítása valamint a kozel_ és középkeleti körzet nemzetközi kérdéseinek megoldására. A békeszerető népek joggal várták, hogy mostantól kezdve a közel- és középkeleti béke megőrizhető és meg_ szilárdítható lesz, végetvetnek az e körzet országai belügyeibe való külföldi beavatkozás politikájának. — Vártuk, hogy e körzet országainak, különösen Egyiptomnak az agresszió áldozatának, önzetlen gazdasági segélyt nyújtanak majd. Azonban az enyhülés a körzetben sajnálatosképpen nem bizonyult tartósnak és a népek reményei nem váltak be. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, hogy a közel, és középkeleti helyzet ismét komolyan kiéleződött. Ennek oka, hogy az ENSZ beleegyezése nélkül, az egyik nagyhatalom fegyveres erőit egyoldalúan szándékoznak felhasználni a Közel- és Középkeleten az e körzet belügyeibe való, e nagyhatalom belátása szerinti beavatkozás céljából. Ezenkívül úgynevezett gazdasági segélyt szándékoznak nyújtani a közel és középkeleti országoknak olyan feltételeknek ezen országokra való ráerőszakolásával, hogy ezek az országok az ENSZ meghatározott tagállamaival való mindennemű kapcso, latairól lemondanak. Azaz e „segélyt” olyan politikai feltételek mellett igye. kéznek elfogadtatni, amelyek összeegyeztethetetlenek ezen országok méltóságával és szuverenitásával, az ENSZ magasztos elveivel. Az ilyen politika megvalósítása fenyegetné az egyetemes békét. A fenti tervek nem jelentenek mást mint a NATO, a SEATO és a bagdadi paktum típusú zárt, agresszív katonai tömbök létrehozását célzó politika folytatását és az államok közti rendes kapcsolatokat akadályozó mes terséges gazdasági és politikai korlátok emelését A továbbiakban a jegyzék rámutat arra, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapja az államok békés egymás mellett élésének elve. Ismeretes, hogy a Szovjetunió midőn megteremtette baráti kapcsolatait az arab államokkal, nemcsak, hogy sohasem törekedett ezen országok más nagyhatalmakhoz fűződő kapcsolatainak megrontására, hanem éppen ellenkezőleg, a széleskörű nemzetközi együtt működés szükségessége mellett szállt síkra a tartós béke biztosításának és a bizalom légköre létrehozásának szükségessége mellett tört lándzsát a Közel, és Középkelet körzetében. A Szovjetuniónak nincsenek és nem is törekszik arra, hogy legyenek katonai támaszpontjai s bárminő koncessziói a közel, és középkeleti országokban önző célokból nem törekszik arra, hogy bármilyen előjogot kapjon e körzetben, mivel mindez összeegyez- tethetelen a szovjet külpolitika élveivel. A Szovjetunió létérdeke, hogy a közel- és középkeleti körzetben, amely határainak közvetlen közelségében fekszik, béke legyen. A Szovjetuniónak őszinte érdeke az e körzetbeli országok nemzeti függetlenségének megszilárdítása és gazdasági felvirágzása. A továbbiakban a jegyzék kifejti, hogy a nagyhatalmak — a Szovjet, unió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — a Biztonsági Tanács állandó tagjai együttes erőfeszítésével biztosíthatnák e körzet tartós és szilárd békéjét, ha a fentemlített valamennyi nagyhatalom a belügyeikbe való be nem avatkozás és nemzeti függetlenségük, valamint szuverenitásuk tiszteletben tartása politikájának közös elvein építené kapcsolatait a közel- és középkeleti országokkal. A fentiekből kiindulva, a szovjet kormány azzal a javaslattal fordul az Egyesült Államok, Anglia és Fran, ciaország kormányához hogy dolgozzák ki és mondják ki a közel- és középkeleti béke ég biztonság, valamint e térség országai belügyeibe való be nem avatkozás alapelveit. Ezek az elvek képezhetnék a közös nyilatkozatnak az alapját amelynek elfogadása kizárná egyik vagy másik nagyhatalom egyoldalú cselekményének lehetőségét a közel, és középkeleti országok viszonyában. A nyilatkozathoz csatlakozhatna bármely állam, amelynek érdeke a béke és a biztonság és amely az említett elvek alapján kívánja kiépíteni a közel, és középkeleti országokkal való viszonyát. A nyilatkozatot aláíró hatalmak kötelezettségeit az érdekelt térség or_ szágainak tudomására hoznák. A kül. ügyminisztérium, amikor elküldi a Szovjetunió kormánya által javasolt négyhatalmi — szovjet amerikai, angol és francia nyilatkozattervezetnek alapvető tételeit, hálás volna az Egyesült Államok nagykövetségének, ha közölné, az Egyesült Államok kormánya számára elfogadhatók-e e tér. vezetben kifejtett alapelvei. A szovjet kormánynak az ellen sem volna kifogása, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormánya külön azonos tartalmú nyilatkozatot tenne a Közel és Közép-Kelet országaihoz fűződő viszonyáról, amely a mellékelt tervezetben kifejtett elveken alapul. A szovjet jegyzék függelékéül átnyújtották a négyhatalmi nyilatkozat alapelveire vonatkozó tervezetet is, amely a következőképpen hangzik: Az Egyesült Nemzetek Szervezeté, nek a szervezet alapokmányában kifejezett fennkölt békeszerető céljaitól és elveitől vezettetve, kijelenti, egyetért azzal, hogy a közép- és középkeleti országokkal szemben folytatott politikájuk alapja a KözeL és Közép- Kelet, valamint az egész világ békéjének és biztonságának megteremtésére irányuló törekvés. Elismerj és tiszteletben tartja az államok közötti viszony fennkölt elveit, amelyeket az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén fogalmaztak meg. Igyekszik megteremteni a kedvező feltételeket a közel- és középkeleti országok nemzeti függetlenségének és állami szuverenitásának megszüárdí- tásához. Kifejezi azt az őszinte kívánságát, hogy közös erőfeszítésekkel önzetlenül elősegítse e térség országainak gazdasági felvirágzását abból kiindulva, hogy a gyengén fejlett országok természeti kincsei ezen országok népeinek elidegeníthetetlen nemzeti tulajdonában vannak és ezeknek a népeknek teljes joguk van önállóan rendelkezni e kincsekkel és felhasználni őket nemzetgazdaságuk fejlesztésére, haladásukra. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya elősegítem kívánja a közelés középkeleti országok minden országgal való gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak sokoldalú fejlesztését az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján. Úgy véli, hogy e térség országainak széleskörű gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai nemcsak ezen országok érdekeinek felelnek meg, hanem a világ más országai gazdasági jóléte érdekeinek is. Elismeri, hogy szükség van a Közel- és a Közép-Keletet érintő minden nemzetközi probléma és vitás kérdés tárgyalásokkal történő békés rendezésére. Ama felelősség jelentőségének tudatában, amely felelőséget a világbéke és biztonság fenntartásáért visel, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya kötelezi magát, hogy a Közelés Közép-Keletet illető politikájában az alább kifejtett elveket követi: 1. A Közel- és a Közép-Kelet békéjének fenntartása a vitás kérdések kizárólagos békés eszközökkel történő rendezésével, a tárgyalások módszere alapján. 2. A közel- és középkeleti országok belügyeibe való be nem avatkozás ezen országok szuverenitásának és függetlenségének tiszteletben tartása. 3. Lemondás minden kísérletről,( amely arra irányul, hogy ezeket az országokat bevonja olyan katonai tömbökbe, amelyben a nagyhatalmak részt vesznek. 4. A külföldi támaszpontok megsemmisítése és a külföldi csapatok kivonása a közel- és középkeleti országok területéről. 5. Kölcsönös lemondás a közel- középkeleti országoknak való fegy verszállításról. 6. A közel- és a középkeleti országok gazdasági fejlődésének elősegítése minden olyan politikai, katonai vagy más feltétel nélkül, amely összeegyeztethetetlen ezen országok méltóságával és szuverenitásával. Ugyanaznap hasonló jegyzéket nyújtottak át Franciaország moszkvai nagykövetének és Nagy-Britan- nia ideiglenes moszkvai ügyvivőjének. Á Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a kormány külpolitikáját Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa, miután meghallgatta és megvitatta D. T. Sepilov küldöttnek, a Szovjetunió külügyminiszterének a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról tartott beszámolóját, határozati úton jóváhagyta a szovjet kormány külpolitikáját. A magyar hazatelepítési bizottság tárgyalása Belgrádban Mint a Tanjug jelenti, a jugoszláv kormány képviselői kedden megbeszélést folytattak a Belgrádban levő magyar hazatelepítési bizottság tagjaival. A megbeszélésen jelen volt Pierre Bremon az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatalának képviselője is. Ez alkalommal jugoszláv—magyar ve- gyesbizottság alakult, amely február 14-én és 16-án Szabadka és Pélmo- nostor melletti határátjárónál repatriálja azokat a magyar menekülteket, akik vissza óhajtanak térni Magyarországra. Az említett vegyesbizottság munkájában résztvesz az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatalának képviselője is. kis hírek EISENSTEIN-FILMFESZTIVÄL BELGRÁDBAN Eisenstein-filmfesztivál kezdődött Belgrádban a jugoszláv filmtár rendezésében. Ennek keretében bemutatják a kiváló szovjet filmrendező minden jelentősebb művét, köztük a „Sztrájk,1* a „Potemkin-cirkáló“, az „Október*’, az „Éljen Mexico!“, az „Alekszandr Nyevszkij“ és a „Rettegett Iván“ című fűmet. ÜJ SZOVJET OPERÁK A Moszkvai Nagyszínház Hrenyi- nyikovnak — Gorkij regénye alapján készült — „Az Anya*’ című operáját készíti elő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulójára. Az utóbbi időben több új történelmi operát mutattak be a Szovjetunióban. Ilyen Bogatirjovnak az az 1812 évi honvédő háborúról szóló „Nagyezsda Durova“ című operája, továbbá Kasznajov gorkiji zeneszerző Jermak című operája. DOS PASSOS KAPTA MEG AZ AMERIKAI REGÉNYÍRÓK ARANYÉRMÉT Az AP jelenti: Az amerikai Országos Művészeti és Irodalmi Intézet az amerikai regényírók jutalmazására kitűzött aranyérmét John Dos Passosnak, a világhírű amerikai regényírónak ítélte NAGYVILÁGBÓL oda. Ezt a kitüntetést ötévenként osztják ki, és ünnepélyes átadása május 22-én lesz. Dos Passos, mint az amerikai élet ábrázolója ismeretes. Előtte a többi közt Thornton Wilder, Booth Tar- kington és Edith Warton ismert ame rikai regényírók kapták meg ugyanezt a kitüntetést. Újfajta sebtapasz A GYÓGYÁSZATBAN A nyugatnémet vegyipar újfajta sebtapaszt hoz forgalomba, amely sok sebmeggyógyításánál pótolja a sebészeti tűt. Ezt az újfajta sebészeti segédeszközt eddig ezer betegen próbálták ki nagy sikerrel. Az új sebtapaszt, amely a sebnyílást elzárja és kisebb forradásnyomot hagy maga után, orvosi körökben is örömmel fogadták. A sebtapasz alsó oldalát — amelyet a bőrre helyeznek — vékony ragadó anyag borítja. Ennek megvan a szükséges tartó szilárdsága, amely összefogja a seb széleit. A ragasztó- anyag a gyógyítás meggyorsítása érdekében bizonyos preparátumot is tartalmaz. A ragasztószalag perforálva van, hogy így semmi sem akadályozza a seb szekrécióját és biztosítva legyen a seb levegő ellátása. A seb begyógyulása után a sebtapasz magától fellazul, majd könnyen és fájdalommentesen eltávolítható a bőrfelületről. E. Hemingway: kimúlás közben még kiharapott a halból. lenyelte amit Az öreg halász és a tenger 35. A szél ereje nem lankadt. Még job_ ban délnyugatra fordult az iránya, ami azt jelentette, hogy nem fog el_ áűni. Az öreg halász nézte a tengert, de se egy vitorlát nem látott semerre, se egy hajó testét vagy akár a füstjét. Csak a repülőhalak ugráltak fel a csónak orra előtt — kitértek jobbra balra — meg a Golf-moszatok nagy foltjai sárgállottak a vízen. Még egy madár sem látszott semerre. Két óra hosszat vitorláztak így csöndesen, ha. zafelé, hátradőlve a tatnak, olykorolykor elrágott néhány falatot a mar lin húsából, igyekezett kipihenni magát és erőt gyűjteni — két óra hosz- szat vitorlázott már így, amikor meg_ pillantotta az elsőt a két új cápa közül. — Ay — mondta hangosan. Spanyolul mondta ezt az „ay”-t, de nem ehet lefordítani semilyen nyelvre. Talán csak egy akkora sóhajtás az egész, amilyen akaratlanul is kisza- 'ad az ember száján, ha éppen azt érzi hogy & -szögek átfúródnak a két enyerén és belemennek a fába. — Galanos — mondta fennhangon. Az első cápa mögött észrevette közben a másodiknak az uszonyát is és felismerte őket a farkuk söprögető mozgásáról meg a barna, háromszögletű uszonyukról. Lapátorrú cápák voltak, szimatot kaptak, izgatottan úsztak a vérszagra, s a rettenetes, bamba éhségükben el-elvesztették a nyomot, aztán izgatottan újra megta_ lálták. De azért állandóan közeledtek. Az öreg halász megrögzítette a kor. mányrudat és a kampóhoz kötötte a vitorlája kötelét. Aztán felemelte az evezőt a rákötött késsel. Olyan óvatosan fogta meg, amilyen óvatosan csak tudta, mert a két keze élesen belesajdult az érintésre. Kinyitotta két markát, aztán óvatosan megint rácsukta az evező nyelére, hogy lazítson egy kicsit a fogásán. Végül erélyesen megszorította, hogy a két keze szokjon hozzá a fájdalomhoz és ne tétovázzanak majd, aztán a közeledő cápákat figyelte megint. Most már tisztán látta a széles, lapos, lapátfor- máiú fejüket, meg a fehérvégű, nagy mellső uszonyaikat. Ezek undorító cápák voltak, büdösek, nemcsak ragadozók, hanem dögevők is, s ha ki voltak éhezve, még az evezőkbe is beleharaptak, még a csónak kormányába is. Ezek a cápák szokták leharapni a víz felszínén alvó teknősbékák lábát és uszonyát, és ezek még az embert is megtámadják, ha éhesek, még akkor is, ha az emberen nem érződik a hal vére vagy a hal nyálkája. — Ay — mondta az öreg halász. — Galanos. Gyertek. Galanos. Jöttek. De ezek nem úgy jöttek, ahogy a makocápa. Az egyikük fordult egyet és eltűnt a csónak alatt, s az öreg halász érezte a csónak rázkódását, ahogy a cápa tépni, marcangolni kezdte a halat odalent. A másik egy ideig figyelte a halászt sárga mandulavágású szemével, aztán sebesen odaúszott ég kitátotta félkör alakú száját hogy beleharapjon a halba azon a helyen, ahol már csonka volt. A barna fejebúbján és a hátán jól látszott a gerincagyat és az agyvelőt összekötő vonal, s az öreg halász belevágta az evezőre kötött kést ebbe a vonalba, kihúzta és újra lecsapott vele bele a cápa sárga, macskaszerű szemébe. A cápa elengedte a halat, lecsúszott róla, merülni kezdett, de A csónak még egyre remegett, ahogy a másik cápa marcangolta alatta a halat, az öreg halász kioldotta hát a vitorlakötelet, hogy keresztbe fordítsa a csónakot és kihozza alóla a cápát. Amikor megpillantotta a cápát, kihajolt a csónakból és lecsapott rá. De csak a testét találta el valahol, s a bőre olyan kemény volt, hogy alig ment bele a kés. — A mozdulattól most nemcsak a két keze fájdult meg, hanem a válla is. De a cápa gyorsan jött felfelé a vízből, magasra tartva a fejét, s amikor kibukkant az orra és nekiesett a halnak, Santiago belevágta a kést, keresztbe, a lapos homloka kellős közepébe. Aztán kirántotta a kést és még egyszer lecsapott rá pontosan ugyanoda. De a cápa nem eresztette el a halat csukott szájjal fogta, úgyhogy az öreg halász beledöfött a bal szemébe. A cápa még mindig nem mozdult. — Nem? — mondta az öreg és beleszúrta a kést az agyveleje és a hátgerince közé. Könnyen ment, s érezte, hogy a porcok szétválnak. Az öreg halász most fordított egyet az evezőn és bedugta a lapátját a cápa szájába, hogy kinyissa vele. Megcsavarta a lapátot s amikor a cápa levált a halról, így szólt: — Mehetsz, galanos. Sűlyedj le a tenger fenekére. Eredj, keresd meg a barátodat. Vagy lehet, hogy az anyád volt (Folytatjuk.)
