Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-10 / 35. szám

TOLNA MEGYEI # II. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM. ARA: 50 FILLER VASÁRNAP, 1957. FEBRUÁR 10. 99l .Bízunk abban, hogy a szocializmus építésében nem tévesztik szem elül a legfontosabbat, az érző és gondolkodó embereket, akikért építjük a szocializmust Ülést tartott a Tolna megyei földművessxövetkesetek válasxtmánya Az ország egyik legjelentősebb földművesszövetkezeti hálózata van Tolna megyének: a több mint öt­venezer tagot számláló szövetkeze­tek az elmúlt évben is jóval több, mint egy milliárd forint pénzforgal­mat bonyolítottak le a megyében s a földművesszövetkezet tagjai az el­múlt években általában húsz—hu- 6zonkétmillió forint nyereségen osz­toztak az évvégi mérleg elkészítése után. Több szomszédos és nyugati állammal is közvetlen kereskedelmi kapcsolatban vannak a Tolna me­gyei szövetkezetek, s az ország élel­miszer kereskedelmében is igen je­lentős szerepet töltenek be. A többi között erről tárgyalt csü­törtökön a földművesszövetkezetek megyei választmányának ülése is. Az elnöki beszámoló igen részletesen foglalkozott az október 23-i és az azt követő ellenforradalmi esemé­nyekkel, majd a feladatokról szólva többi között a következőket mon­dotta : — Vissza kell állítani a megye minden földművesszövetkezeti szervénél a törvényes rendet. Meg kell semmisíteni az ellen- forradalomnak mindazokat a maradványait, amelyek célja a zavartkeltés, a földművesszö­vetkezeti mozgalom egyenes irá­nyú fejlődésének megtörése, szétzúzása. — Erélyes intézkedésekkel meg kell akadályozni a szövetkezeti za­gyon széthurcolását, kemény kézzel kell lecsapni minden olyan ellenfor­radalmi megmozdulásra, amely arra irányul, hogy a földművesszövetke­zeteket letérítse arról az líról, amelyen a párt vezetésével a szocia­lista célok megvalósítása felé halód­nak. Czeber Árpádnak, a megyei vá­lasztmány elnökének beszámolóját követő vitában többen is felszólal­tak. Felszólalt a többi között Papp Károly az MSZMP Tolna megyei intézőbizottságának tagja, aki a földművesszövetkezetek által kezdeményezett egyszerűbb tár­sulások létrehozásában és segí­tésében a párt messzemenő tá­mogatásáról biztosította a föld­művesszövetkezetek vezetőit. Felhívta a választmány figyelmét a földművesszövetkezetek jó kereske­delmi tevékenységének fontosságara nemcsak a megye, hanem az ország élelmiszer ellátásával kapcsolatban is. Baka Ferencné Bátaszék, arról szólt, hogy a gabona állami felvásár­lását és egyéb állami felvásárlást is a földművesszövetkezetekre kell bízni, de természetesen nem a jelen­legi felduzzasztott állami kereske­delmi, illetve felvásárlási hálózat gyámkodása mellett. Kádár István, a SZÖVOSZ igazga­tóságának tagja többi között a SZÖVOSZ-ban lezajlott ellenforra­dalmi szervezkedésekről szólt. — Mindaz, — ami a múltban történt — mondotta — antidemokra tikos­nak nyilvánította a SZÖVOSZ-ban — Háromezer gazda mintegy 900 holdnyi területen termel dohányt eb­ben az évben a Nagydorogi Dohány­beváltó körzetében. 1954-ben csak 520 hold dohányterület volt ugyanebben a körzetben. fellépő ellenforradalmi csoport, bár ennek megfogalmazására szerintünk egyedül a földművesszövetkezeti pa­rasztok lettek volna illetékesek. Most az ellenforradalmároktól megtisztított SZÖVOSZ-nak es neke.m is az a véleményem, hogy a földművesszövetkezete­ket maguk a dolgozó parasztok irányítsák, mivel ők tudják a legjobban, hogy mi az ő saját érdekük. Szólt még a tej szövetkezetek ügyé­nek kedvező kilátásairól, a szövetke­zeti mozgalomban meglévő hibákról és a szövetkezeti ügyvitel egyszerűsí­tésének fontosságáról: Bakonyi IstvánSzakály.TÜZÉP-telep létesítését kérte a megyei igazgató­ságtól és az áruelosztásban még min­dig meglévő hibákra hívta fel a vá­lasztmány figyelmét. Ezután került sor a megye föld­művesszövetkezeteinek múlt év ne­gyedik negyedévi pénzgazdálkodásá­nak és az idei első negyedévi költség- vetésnek ismertetésére. A MÉSZÖV főkönyvelőjének beszámolója alapján múlt év októberében különféle előre meg nem tervezett költségekre mint a prémium és a kétszeres illetmény stb. több mint százezer forintot fizet­tek ki a szövetkezetek. Ennek az év­nek az első heteiben azonban a föld­művesszövetkezeteket irányító sze­mélyzet számát hetvenhárommal csők kentették, némileg máris egyszerűsí­tették az ügymenetet, főleg a szövet­kezeteknek biztosított nagyobb önál­lóság révén, de emellett jelentős munkabér-megtakarítást is értek el. Csupán a munkabéralapnál több mint 200 000 forint megtakarítást érnek el az első negyedben s már ez fedezni fogja a múlt év utolsó hónapjaiban meg nem tervezett, de kifizetett költségeket. A pénzgazdálkodásról és a költség- vetésről szóló jelentést is elfogadta a megyei választmány azzal a kikötés­sel, hogy egy öttagú bizottságot kül­dött ki azok részletesebb ellenőrzé­sére. A választmányi ülés határozatot is fogadott el. amelyben kifejezésre jut­tatta bizalmát a forradalmi munka s- paraszt kormány iránt. — Bízunk abban — mondja a ha­tározat —, hogy a szocializmus építésében nem tévesztik szem elől a legfontosabbat az érző és gondolkodó embereket, akikért építjük szocialista hazánkat és mindinkább szebb, nyugodtabb életet biztosítunk részükre. A választmány bátran kijelenti, hogy a Tolna megyei földművesszövetke­zeti mozgalom eredményeivel, a szo­cialista rendszert kívánja erősíteni és támogatja a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányt minden munkájá­ban; Nagy Ferenc Szovjet gyártmányú gumikkal minden gépkocsi üzemképes is. Igaz, ezek csak kisebb tételekben adnak munkát, de ez meg arra jó, hogy hétvégén a javításból kikerülő kocsikkal bejáratásképpen elszállít­ják az árukat. Javult a személyszállítás is. Min­den autóbusz közlekedik a szokásos útvonalon és számos járatot sűrítet­tek, illetve módosították úg$, hogy az utazók igényeit mégjobban ki tudják elégíteni A 25-ös AKÖV dolgozói azt mond. ják, ilyen jól még nem voltak ellátva autóköpennyel, mint most örülnek is a szovjet küldeménynek és a jövőben ezzel a segítséggel még jobban ki tudják elégíteni a fuvaroztatók utasok igényeit. Talán a gépkocsiállományt érte a legnagyobb kár az októberi esemé­nyek alatt. Rengeteg kocsi eltűnt, a több hónapos rendszertelen pótalkat­részellátás hiányában számos kocsit a forgalomból ki kellett vonni. így volt ez a Szekszárdi 25. AKÖV-nél is. Novemberben és decemberben a vál­lalat udvarában a parkírozó helyeken sok gépkocsit kellett papucsra tenni. Nem volt gumijuk, pedig nagyon kel_ lett volna a szállítóeszköz. Abban az időben különösen nagy munkát vé­geztek a gépkocsivezetők. Sokszor szinte hősiességet hajtottak végre de működtetni tudták a legfontosabb élelmiszerszállító járatokat, a sze­mélyszállító autóbuszokat. Az utóbbi hetekben már kezdett j katasztrofálissá válni az AKÖV hely. £ zete, mind több kicsit kellett leállít tani: nem volt gumi. És amikor már£ a további helyzet kilátástalan volt,£ akkor kaptak segítséget. A központid anyagelosztótól először 80 darab ► autóköpeny, majd később újból ka^í^ boltjába A bejárati ajt- dr6tból tak egy szállítmányt. A teljesen uj ► készült redőnyét felfeszítették, méghozzá gumik a szovjet ipar termékei. Segít-►Dem is akármivel, hanem ellopták egy Ságképpen kapták a Szovjetunióból. £ szivattyúskút „karját“ és ez volt a Amikor az első szállítmány megérke- > „segédeszköz“. Utána befeszítették az zett, szerelők és gépkocsivezetők, min ► ajtót. A kár majdnem 100 000 forint, denki a kocsik felszerelésével fog-1 Elsősorban textilanyagot és cipőfélesége­lalkozott. És másnap már több teher Eket vittek magukkal a betörők' , . , , , “►nyomat nem maradt, nyomot nem hagy­kocsi hagyta el a garázst, több fuva-^ maguk után a íicl5rc-;kj mert hideg, roztató igényét tudták, kielégíteni. £ fagyos éjszakán történt a betörés. De- Most már minden üzemképes gép- ► cember 11-re virradó éjszaka történt az kocsi — amelyek gumihiány miatt áll ► eset és ezt azonnal jelentették a rendőr- tak — járják az utakat szállítják a ►ségnek. ' 25-ös AKÖV sofőrjei az árut. Gyor-t Ezekben a decemberi napokban mind- san, mert mint mondják, rengeteg £ össze ennyit tudott meg az újságíró de , . , ►a rendőrök sem igen tudtak többet. Ki­munkájuk van. Szeptemberben t rabolták a boltot - a tettesek ismeret­volt ennyi fuvaroznivaló, mint most.f ienek, még csak alapos gyanúsított sincs És nőtt a magánfuvaroztatók száma ez pedig nem sok egy nyomozáshoz. Háromszor szétverte az ellenforradalom, negyedszer is újra megalakult a kölesdi Züld mezé Tsz A múlt év őszén még hatvan taggal és mintegy 600 hold földön gazdál­kodó kölesdi Kossuth Termelőszövet­kezet is feloszlott az ellenforradalom hatására. A Kossuth Tsz azonban, alig pár nappal későb, december kö­zepén huszonnégy taggal bejelentette újraalakulását. A kulákok azonban nem nézhették jó szemmel a termelő­szövetkezetet a már előzőleg kilé­pett ingadozó termelőszövetkezeti tagokat bíztatták fel a tsz újbóli feloszlatására. A januárban kiabálások, erőszakoskodások és verekedések között feloszlatott ter­melőszövetkezet azonban ugyancsak Kossuth néven másodszor is újra­alakult. A termelőszövetkezetben azonban alighogy megkezdődött az élet, jófor­mán még a tavaszi munkák tervét sem készítették el, amikor a községi kulákok által hangoztatott „vissza az ősi földet” jelszóval mégegyszer fel­oszlatták a termelőszövetkezetet, szét zavarták a nagyüzemi gazdálkodás mellett szinte páratlan bátorsággal ki álló becsületes parasztokat. Az apósával együttélő hétholdas Kovács János, az ötholdas Biró Jó­zsef, a tizenegyholdas Brenner György, és még tíz gazda azonban új­ból megszervezte a termelőszövetke­zetet. A tizenhárom családdal most már negyedszer újraalakult termelő­szövetkezet a Zöldmező nevet vette föl, s elhatározták, hogy a még meg­lévő ellenforradalmi erők minden acsarkodása ellenére is, folytatják a szövetkezeti gazdálkodást. Csütörtö. kön újabb három család lépett be a Zöldmező Termelőszövetkezetbe. Néhány nap alatt 25 gazda jelentette be földigényét Tamásiban Alig néhány napja, hogy megje­lent a minisztertanács 10-es számú rendeleté, mely a földrendezések so­rán elkövetett hibákat van hivatva rendezni. A parasztság körében már hónapokkal ezelőtt nagy volt az ér­deklődés, és most, miután a rendelet napvilágot látott, a tamási községi tanácshoz például eddig 21 gazda je­lentette be igényét 99 katasztrális hold földre. A községnek 666 katasztrális hold tartalékterülete van. Mégis nehezíti a tanács munkáját az a tény, hogy a földeket szerződésileg hasznosították. A szerződés felbontására viszont — ahogy ezt a rendelet is kimondja — csak abban az esetben kerülhet sor, ha a fél nem tesz eleget a szerződés­ben vállalt kötelezettségének. Ennek ellenére a sérelmek orvos­lását nagy körültekintéssel végzi a tamási községi tanács. Éppen ezért a lejárt szerződések ügyében úgy intézkedik, hogy elsősorban* a sérel­mes eseteket orvosolja, másrészt a szociális helyzetet veszi figyelembe. Új mezőgazdasági kisgépeket egytengelyes traktort tervez a mezőgépipar A mezőgépipar lényegesen több kis­gépet akar juttatni a vásárlóknak, új gépeket is tervez, többek között egy újfajta szecskavágót, amely könnyebb lesz, mint a régi, nagyobb teljesítő- képességű, s ami ugyancsak nagyon fontos szempont, olcsóbb is. Igen nagy érdeklődésre tarthat majd számot az egytengelyes traktor és a hozzávaló -Ifi munkagép, köztük eke, vetőgép, kultivátor pótkocsi, műtrágyaszóró, permetező, fűkaszáló, A gép gyártá­sa előreláthatóan az év végén indul meg. Ugyancsak nagy érdeklődés vár­ható a magán járó alváz iránt. Az az elgondolás, hogy a motor jó kihaszná, lása érdekében olyan alvázat kon­struálnak, amelyre minden különle­gesebb szakképzettség nélkül külön­féle munkagépeket lehet felszerelni. Tolnai Pamutszövő Vállalat: Több bér — jobb minőség A gyakorlat az volt éveken keresztül a textiliparban: erőltették a felső mű­szaki vezetők, hogy a szövők minél több gépet kezeljenek. így volt ez a Tolnai Pamutszövő Vállalatnál is. Fejlesztették a gyárat, újrendszerü gépeket állítottak a termelésbe, mégsem javult a minőség. A gépek­ről lekerülő vászon minősége alig érte el a 70 százalékot. Igaz, volt egy-két kiemelkedő teljesít­mény, volt olyan dolgozó, aki 90 szá­zalékban gyártott elsőosztályú árut. A dolgozók keresete sem emelkedett, a tel­jesítmény után srófolták a normákat. | Es ami a leglényegesebb volt, a bérezés- az S sei nem tették érdekeltté őket, hogy job­bat is termeljenek a mennyiség mellett. Ezeken az áldatlan állapotokon segí­tett a gyár vezetősége: olyan darabbére­zési rendszert dolgozott ki, amely meg­felel a dolgozóknak is. A többgépes rend szert csökkentették, úgy oldották meg, hogy inkább emelkedjen a minőség, többet ér el ezzel az eljárással a gyár is és a dolgozó is. Emelkedett a szövők átlagkeresete mintegy száz forinttal. Az átlagkereset mellett nőtt a termelés is. Ezer vetésben és méterben is már csaknem elérték a szeptemberi ter­melést. A minőség pedig a szep­temberi 76 százalékos üzemátlagról januárban már '90 százalék fölé emel ke dett. Elégedettek a gyár dolgozói és vezetői is. Az elégedettség pedig mind több és jobb minőségű textilben fejeződik ki. A „Kerüldkerüld úton került a — dutyiba Bravúros nyomozás a zömben betörés ügyében Betörtek a zombai földművesszövet­A nyomozás azonban ez esetben is meg­indult elsősorban annak az elvnek alap­ján, hogy a nyomozók ennél már keve­sebb adat birtokában is eredményesen fejezték be a munkát. Az üzlettől körülbelül 60—70 méterre a mozi mögött, üres cipődobozokat ta­láltak, ezenkívül egy ballábas női cipőt. De ezekre a holmikra sem volt „ráírva“ a tettesek neve, vagyis ezekből sem le­hetett kellő adatot kiolvasni. Ezután át­kutatták a környéket. A bolttól körül­belül másfél kilométerre egy kukorica­kupacban már annál értékesebb „lelet­re“ bukkantak. Az otthagyott nyomok­ból kiderítették, hogy a betörők ott „osztályozták“, rendezték el a zsák­mányt. A 21 vállfát, mivel arra valószí­nűleg nem nagy szükségük volt, ott­hagyták. Ezenkívül ottmaradt több ér­téktelen holmi is, és egy használt fekete kabát. Ez a rossz fekete kabát termé­szetesen értékesebb volt a nyomozók­nak, mint a 21 ruhafogas, mert ebből már egy keveset tudtak „olvasni“. A feltevés szerint ez volt az egyik betörő kabátja, de itt lecserélte. Ennek a zse­bében találtak egy fanyelű zsebkést. A kabát volt a támpont a további nyo­mozáshoz: meg kellett keresni a tolvajt és a zsebkés tulajdonosát. A kabátról ítélve, valami cigányféle lehetett a betörő, a „kabáttulajdonost“ tehát elsősorban a cigányok között kell keresni. Átkutatták a környező cigány­telepeket: nyom nincs sehol. A „kabát­tulajdonost“ ott kell keresni — ahol van. De hol van? A feltevés szerint vagy Tolna megyében, vagy valamelyik (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom