Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-08 / 33. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUÁR S. Megállapították az új szerződéses vetőmagvak árait Mint az MTI jelentette, a Minisz­tertanács a szerződésesen termelt ve­tőmagvak beváltási árait megváltoz­tatta és figyelembevéve az eddigi be­gyűjtési kedvezményeket, valamint a korábban fennálló többtermelési pré_ miumrendszert az egyes vetőmagvak árait lényegesen felemelte. A Tolna megyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat által szerző­désesen termeltetett vetőmagvak árai közül az értékesebb növények a kö­vetkezők: Szöszösbükköny (300) 400, pannon, bükköny (280) 350, káposztarepce (270) 340, tavaszbükköny (180) 250, étkezést borsó (300) 330, tarlórépa (700) 1000, ricinus (250) 400, balta- cimmag (400) 700, somkóró (750) 1100, svédhere (1000) 1600, szarvaskerep (1200) 1800 édescirok (300) 400 édes szud. cirokfű (400) 550. Fűmagvak közül az angolperje (600) 1200, réti- csenkesz (700) 1300, vöröscsenkesz (900) 1600 rétikomócsin (700) 1800 magyarrozsnok (800) 1800 Ft, stb. má. zsánként. Ugyancsak felemelték a szójabab árát (300) 500 Ft-ra és a kendermag árát (60°) 850 Ft-ra. (A zárójeles szá­mok a régi árat jelentik.) Megállapítható, hogy az új árak minden esetben magasabbak, mint az elmúlt évi prémiumokkal együtt kifizetett átlagárak összege. A vállalat felvilágosítása szerint a minisztertanács rendelete értelmében a már megkötött szerződéseket érvé­nyesnek tekinti. Rendőrségi hírek MIÉRT DISSZIDÁLT LUBASTYIK JÖZSEF? Lubastyik József gerjeni lakos el­tűnt a lakásáról. Minden jel arra mu­tat, hogy disszidált. Ez még nem is volna túlságosan feltűnő, mert hiszen manapság sokan elhagyják (ha sike­rül) az országot. Nagyon érdekes azonban, hogy pont akkor tűnt el la­kásáról amikor 9280 forint’ miatt el­járást folytattak ellene. Lubastyik előzőleg sok helyen volt beosztásban, különböző vállalatoknál szerveknél, de mindenütt akadtak különféle szennyes dolgai, ami miatt vagy elbo­csátották vagy önként »el kellett” jönnie. Legutóbb a Gerjeni Állami Gazdaságban dolgozott. ADJ A TÓTNAK SZÁLLÁST... Mészáros Károly memyei lakos mint „átutazó” szállást kért Göndöcs József döbröközi lakostól. Göndöcs adott is szívesen szállást. A házigazda szívességét azonban azzal hálálta meg Mészáros hogy ellopott tőle 1000 forintot. A hálátlan „utast’’ elfogták és megindították ellene az eljárást. Indul a LOTTO! Kérjen tájékoatatót a LOTTO játékról a Totó-Lottó irodákban, az Országos Takarékpénztár fiókjainál, postahivatalokban, dohányárudákban, az újságárusoknál és a kijelölt áru­sítóhelyeken. Árusító: február 15-től. A Lottószelvény ára 3.30 Ft Értesítés! A 25. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti a t. utazóközönséget, hogy 1957. évi február hó 4-től a vállalat területén érvényes menetrendszerinti autóbuszjáratokat közlekedteti az alábbi járatok kivételével: 2905 vonalon 842b, 847b, 844b, 845b, járat Dunaföldvár—Paks viszonylat 2908 vonalon 68a, 61a, 78a, 71a, járat Tolna—Kultúrotthon viszonylat 2920 vonalon 662, 667, 664, 665, járat Paks—Kölesd—Alsótengelic viszonylat 2935 vonalon 767, 762, járat Gyönk—Varsád viszonylat 2965 vonalon 158, 140, járat Tamási—Iregszemcse viszonylat 2975 vonalon 570a, 579a, járat Iregszemcse - Magyarkeszi viszonylat 2990 vonalon 60, 67b, 66, 61, járat Szekszárd—Szálka viszonylat 2580 vonalon 359, 360, járat Törökkoppány—Bonyhád v. á. viszonylat Ezenkívül a 2905 sz. vonalon a 820 és 815 sz. járat Dunaföldvár—Paks 2935 sz. vonalon a 742, 747, 744, 745 járatok Szekszárd—Medina 2990 sz. vonalon a 62 és 67. sz. járatokat Szekszárd—Szálka közötti viszonylatokban naponként közlekedtetjük a megnövekedett utasforgalomra való tekintettel. 25. sz. Autóközlekedési Vállalat Szekszárd HIRDETÉSFELVÉTEL: Mártírok tere IS—17. sz. alatt. Apróhirdetés díja hétköznap szavanként 1'— Ft, vasárnap 2' - Ft. Legkisebb hirdetés »10 szó. Telefont 20-10, 20-11, 23-15 TSB megszűnése, illetve átszerve­zése után nagyon sok helyről hallot­tunk olyan véleménynyilvánítást, hogy végre, csakhogy megszűnt. Akik ezeket mondották, a legtöbb esetben szakszervezeti, vagy hivatali sport­körhöz tartoztak. Határozottan volt a TSB munkájában olyan, mely gátolta a sport fejlődését De, ha megnézzük azt, milyen mukát végzett a TSB-ap- parátus a sport elősegítése érdekében, úgy azt kell mondani, hogy a hibái ellenére is komoly segítséget adott sportéletünknek. Általánosságban így néz ki, de próbáljuk részletezni a kér­dést. Azoknál a sportköröknél — külö­nösen a szakszervezeti sportkö­röknél — amelyek nagy összeggel rendelkeztek, a TSB-t nem nézték jó szemmel, mert az időnként el­lenőrző vizsgálatokat tartott, és vaskézzel fogta a pénzgazdálko­dást. Ellenőrizték hűsítők, vacsorák és kü­lönböző címeken milyen összegek ke­rülnek elszámolásra. Tudunk olyan eseteket is, amikor a TSB kötelezte az egyesületi vezetőket jogtalan ki­fizetések megtérítésére. Magától ér_ tetődik, hogy ezeken a helyeken örül­nek a TSB megszűnésének. Azoknál a sportköröknél, ahol a pénzgazdál­kodás — és egyéb vonalon előírás szerint dolgoztak, a rendeleteket, uta • sításokat betartották, azok ma is úgy vélekednek, hogy a hibái ellenére is jó munkát végzett a TSB apparátus. A rádió, a sport és a többi fővárosi napilapok, hetilapok állandóan kö­zölnek riportokat, cikkeket a sport átszervezéséről. Már tudjuk azt, mi­lyen létszámú lesz az NB. I., hány csoportos az NB. II., hogy lesz NB. III. is, mindezekről tudunk, csak még azt nem tudjuk, hogy mi lesz a falu sportjával. Erről az égető kérdés­ről hallgat a rádió, és hallgatnak a napilapok. A falusi fiatalságot pedig érdekli, hogy mi lesz a sorsuk. Az elmúlt pár év alatt már meg­szokták, hogy a TSB-től állandóan kapnak útmutatást, tanácsot segítsé­get (még ha ez bürokráciával párosult is). A TSB-én keresztül biztosítva volt a falusi fiatalok sportolási lehe­tősége. Tavasszal elkezdődtek a falusi sportünnepélyek, melyeket követett a a megyei és a járási döntő. A labda­rúgó és röplabda csapatoknak a járási TSB-ék versenyeket biztosítottak. Hogy csak egyetlen példát említsünk, a bonyhádi járásban a mintegy 30 labdarúgó csapat mellett közel 20 röplabda csapat működött az elmúlt évben. Ezek a csapatok már évelején kézhezkapták a sorsolást és tudták azt, hogy melyik vasárnap ki ellen mérkőznek. Ma teljes a bizonytalan­ság. A legtöbb falusi sportvezető csak annyit tud, hogy a TSB megszűnt de nem tudja azt, hogy mi lesz a falusi sportolókkal, honnan kapnak segítsé­get a versenyek megszervezéséhez és irányításához. Mintegy 10 napja például azt hal­lottuk Tengelicen a sportvezetők­től, hogy még várnak egy darabig és amennyiben a szervezéshez ? nem kapnak segítséget, ők maguk szerveznek egy bajnokságot a környező községekkel és elkezdik a jó idővel a sportolást. Komoly eredményeket értünk el a falusi sportoltatásban az elmúlt évek­ben. Kár lenne eredményeinket meg­semmisíteni. amikor mindez csak szervezésen múlik. A különböző tár­sadalmi szövetségek, akik átvették a TSB munkáját, próbáljanak a falu szemszögéből is gondolkodni és nyilatkozzanak valamilyen formában, hogy mi­lyen terveik, elgondolásaik van­nak a falusi sport beindításával. Azzal tisztában van minden falusi sportoló és vezető, hogy az ország nem bírja el az elmúlt években már megszokottá vált állami támogatást. Sok községet tudnánk felsorolni ahol egyáltalán nincsenek elcsüggedve, mert az évi 3—4000 forintos állami támogatás elmarad. A fiatalok majd segítenek ma­gukon, rendeznek színelőadáso­kat, táncmulatságokat, megszer­vezik a baráti kört és ezekből a bevételekből fenntartják majd magukat. De ez még egymagában nem elég Kell egy szervnek lenni, amelytől időnként támogatást kapnak és vár­nak. Ezt a cikket vitaindító cikknek szánjuk és szeretnénk, ha a falusi sportvezetők hozzászólnának cik­künkhöz, közölnék észrevételeiket, ja­vaslataikat. Á MOÁTSZ Tolna megyei Asztalitenisz Álszövetség közleménye A Tolna megyei Népújsáq február 2-i számában Békefi György tollából cikk jelent meg „Sokat fejlődött me­gyénk asztalitenisz sportja az el­múlt évben” címen. A cikk írója ér­tékelte az egyes csapatok szereplé­sét, majd egyénenkint is rámuta­tott az egyes asztaliteníszezők eré­nyeire, hibáira. A megyei asztali­teniszszövetség nagy általánosság­ban egyetért a cikkel, örül annak, hogy hallatják hangúkat a sportág képviselői. Azonban a ranglista ösz- szeállltással a Tolna megyei asztali- tenisz alszővetség nem ért egyet. A Békefi György által összeállított erőlista rossz értékelés alapján ké­szült. Ezért a megyei asztalitenisz alszővetség közli az elmúlt évi férfi asztalitenisz erőlistát: 1.. Engel (Tolnai VL), 2. Luszka (Tolnai VL), 3. Koromvári (Tolnai VL|, 4. Török (Dombóvári Törekvés), 5. Lendvai (Bonyhádi Vasas), 6. Pálin­kás (Tolnai VL), 7. Bonyhádi (Bony­hádi Vasas), 8. Bogár (Dombóvári Törekvés), 9. Sáth (Tolnai VL), 10. Csurgai (Dombóvári Törekvés). Megjegyzés: Szerkesztőségünk egyik tagja kér­te fel Békefi Györgyöt arra, hogy adjon tájékoztató jellegű cikket megyénk asztalitenisz sportjáról. O ennek eleget tett, és biztosak va­gyunk abban, hogy Békefi Györgyöt a legnagyobb tárgyilagosság és pár­tatlanság vezérelte az erőlista ösz- szeállításánál. Hogy a Tolna megyet Asztalitenisz Alszővetség az erőltstát máskép állította össze, minden bi­zonnyal az az oka, hogy rendelke­zésére állanak a lejátszott mér­kőzések jegyzőkönyvei, stb. Min­den esetre örömmel vennénk, ha pél­dául Luszka, Lendvai, vagy Bony­hádi hozzászólna a két cikkhez és állástt foglalna, illetve egyéni véle­ményét közölné ebben az ügyben. Új fejlemény a hőgyészi sporttelep építésében Lapunk hasábjain először Danka Vil­mos levelét közöltük a hőgyészi sport­telep építésével kapcsolatban, majd pe­dig Rácz Lajos, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője vála­szolt a levélre. A. tegnapi nap folyamán a megyei tanács művelődésügyi osztálya képviseletében Lépő László és Berké- nyi Adám kiszálltak a helyszínre és ott közös nevezőre igyekeztek hozni a sportkör és a nevelőotthon álláspontját. A bizottság megállapította, hogy a sportkör az 1956. szeptember 21-én jegyzőkönyvben lefektetett megállapo­dás egyes pontjait nem tartotta be. Emiatt új megállapodás kötésére volt szükség. A tárgyalások során a nevelő- otthon igazgatója továbbra is kérte, hogy a sportkör a területét az intéz­mény felé eső részen kétméteres beton- kerítéssel lássa el. Ezzel szemben az eddig kitermelt tüzifamennyiségről az Intézet igazgatója lemond, az iparfának az intézményre eső részéről pedig az intézet igazgatója oly feltétellel mond le, hogy az intézmény köves út felé eső részének bekerítéséhez a sportkör 200 m hosszúságban beton- vagy faoszlopo­kat bocsát az intézmény rendelkezé­sére. A sportkör az Igazgató kérésének teljesítését jegyzőkönyvileg vállalta. A már említett jegyzőkönyvben em­lített kerítés megépítésének időrendi sorrendjét végül a bizottság olymódon változtatta meg, hogy a sportkör a sportpálya durva földmunkáját végzi el, majd ezután kerül sor a kerítés megépítésére. Ezzel ismét helyreállt a ■ sportbéke Högyészen. így elhárult az akadály a pálya építőse elől is, ugyanakkor az in­tézmény sem érzi magát megcsorbltva. Bízunk abban, hogy ez a béke nem tiszavirágéletű lesz, hiszen elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy a -hőgyészi sportélet és a hőgyészi nevelőotthon egymás mellett fejlődhessen. Az 1956. évi megyei labdarugóbajnokságról 3. Bonyhádi Vasas A csapat egyenetlen teljesítményt nyújtott az elmúlt esztendőben. Nem in­dult bajnokjelöltként, annak ellenére, hogy állandóan az élmezőnyben tartóz­kodott. Váratlan eredményt csak egy­szer produkált, amikor Dombóvárott le­győzte a tavaszi idényben a Törekvést. Simán elvérzett viszont Simontornyán, Nagymányokon és otthonában a Sz. Bástya ellenében is. Döntetlen ered­ményt ért el Máza. Dunaföldvár és Paks ellen, az utóbbi ellen saját pályáján; úgyhogy a tavaszi idény végén a ne­gyedik hellyel volt kénytelen beérni. ősszel a csapat értékes döntetlennel kezdte az idényt Dunaföldváron. győ­zött Simontornya, Máza, Bátaszék, a D. Honvéd ellen, majd az akkor rangadó­nak számító Sz. Bástya—Bonyhád mér­kőzés egyik pontját is sikerült haza­vinnie Szekszárdről. Ekkor az együttes már annyira felzárkózott, hogy a lista­vezető Bástyával azonos pontszámmal állt. Még a következő 20. fordulóban sem változott a helyzet, mert biztosan győztek az idegenben mindig, gyengén szereplő Dózsa ellen. Ezután azonban megingott a csapat és nem bírta tovább a szezonvégi hajrát. A paksi l:0-ás ve­reség még megbocsátható lett volna, de aztán sima 3:0-as vereség Nagymányok­tói, öcsényben ugyan győzelem, de az­tán ismét a hazai pályán sima vereség a D. Törekvéstől, szertefoszlatták a bajnoki reményeket. Az Építők ellen Szekszárdon is fölényes győzelem után a tavaszi idényben ragyogóan szere­pelt Tolna Bonyháditól Is hazavitte a bajnoki pontokat és Így végeredmény­ben csak a 3. helyen végzett. A Vasasnak volt a megyében az el­múlt esztendőben is a leglelkesebb kö­zönsége. A csapatot nagy odaadással tá­mogatta ez a közönség. A vidéki mér­kőzésekre is nagy számban kísérték el őket. A csapat azonban nem mindig há­lálta meg ezt a támogatást. Nem egy­szer előfordult, hogy nem a legsport- szerübb körülmények között készültek fel a mérkőzésekre, ami aztán váratlan eredményeket hozott. Végülis a szur­kolótábor elfordult az együttestől, s bár vissza-visszatért hozzá, magától ér­tetődően nem lehetett elégedett. Az elmúlt Idényben 21 játékos jutott szóhoz az együttesben. Oj szint, a vér­keringés felfrissítését jelentette a fiatal játékosok csatasorba állítása. A fiata­lok azonban a rutinhiány miatt néha visszaestek és az ő szereplésüktől ko­moly javulás majd csak jövőre várható. Sajnos, az együttes az október 23-i és az azt követő események miatt szer- tezilálödott, és kérdés, hogy 1957-re a sportkör vezetőségének milyen együt­test sikerül majd öszekovácsolnia. A tavaly szerepeltek közül legtöbb-' szőr Kovács, Pálos, Horváth, Tóth, End­réd!, Hóman, Losonczy, Szabó, Hóbor és Forró jutottak szóhoz. Steib csak a tavaszi idényben szerepelt, őszre vi­szont Égi állt újra csatasorba. Végered­ményben az együttes nagyobb sportsze­rűség szem előtt tartásával, egyenlete­sebb teljesítményt nyújtva, lényegesen jobban szerepelt volna és könnyen nagy meglepetést okozhatott volna az elmúlt évi megyei bajnokságban. Apróhirdetések SZEKSZÁRDI Építőipari Szövetkezet olcsó árak mellett vállal festő-mázolö, kovács, bognár, vízvezetékszerelő, üve­ges, villanyszerelő, ács, kőműves, bá­dogos munkákat. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next

/
Oldalképek
Tartalom