Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-01 / 27. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUAR 1. MEGYEI LEXIKON Bezerédj István (1796-1856) S záz éve halt meg Bezerédj István, a feudalizmus megdöntésére és a polgári Magyarország megteremtésére irányuló reformmozgalom' kiemelkedő alakja. Harcai, alkotásai megtisztelő helyet vívtak ki népünk emlékezetében, noha pályája nem mentes az ingadozásoktól és a törésektől. Ha végigtekintünk Bezerédj pályáján, szinte az egész reformmozgalom útját mérjük fel. Ottvan a mozgalom bölcsőjénél a legjobbak- kal, Wesselényivel, Széchenyivel, Kölcseyvel, majd a reformországgyűléseken Deák, Beöthy, Klauzál, Eötvös oldalán oroszlánrészt vállal az átalakulás elméleti és gyakorlati kérdéseinek kidolgozásából; harcol írásban, szóval és tettekkel, hogy végül sikereken, félsikereken és kudarcokon át eljusson társaival együtt a reformmozgalom 1848-as zsákutcájáig. E mozgalmat ugyan kiragadja a kátyúból és forradalmi átalakulássá fejleszti 1848 tavaszán az európai és a hazai népmozgalmak lendülete, de Bezerédj sok más hozzá hasonló birtokossal együtt csak reformer, nem forradalmár. Otja a forradalom és a szabadságharc nagy próbatétele során a kompromisszumot keresőkhöz, a békepártiakhoz vezet. Pályája értékelésekor azonban olyan súllyal esnek latba korábbi kezdeményezései és alkotásai, hogy bátran azok közé sorolhatjuk, akik jól, eredményesen szolgálták a haladás ügyót, népünk felemelkedését. Bezerédj családjának Sopron megyében voltak a birtokai, ő maga azonban Tolna megyébe származott el a család nőágon szerzett birtokaira. Anyai nagybátyja Felsőbüld Nagy Pál, a jobbágysors könnyítésének első országgyűlési harcosa. Tolnai szomszédja és sógora, Csapó Dániel, Tolna híres haladószellemű alispánja, az országosan ismert mezőgazda. Bezerédj élete megosztva zajlik a pohtikai küzdelmek két fontos színtere, a megyei ülésterem és a pozsonyi országgyűlés között. Megyei tevékenységét a pohtikai harcokon kívül a közérdekű emberbaráti és művelődési kezdeményezések egész sora jellemzi. A szabadságharc ügyét végig törvényesnek, igazságosnak vallja és ki is tart mellette, számos részletkérdésben azonban sokszor nem tud lépést tartani a forradalmi helyzet támasztotta követelményekkel. Ennek a következménye, hogy 1849 tavaszától az országgyűlés békepárti szárnyához tartozik, s ha nem is vesz részt a békepárt vezetőinek Kossuth megbuktatására irányuló intrikáiban, mégis a kompromisszumos megoldásban látja a kivezető utat a cári intervenció által előidézett helyzetből. Világos után az Üjépületbe kerül, a császári vérbíróság halálra ítéli, de sokakkal együtt ő is kegyelmet kap. Hátralevő éveit csendes visszavonultságban éli le tolnai birtokán. Horváth Mihály szerint „abban kereste s találta búsult lelkének vigasztalását, hogy a hajótörésben, amely nemzeti függetlenséget, szabadságot, alkotmányt s minien ősi institutiót elnyelt valaha, legalább egy mentetett meg: a jobbágyosztálynak biztosított örökbirtok, polgári jog és szabadság.“ 1856. március 6-án halt meg. A szegény nép, az elnyomottak és jogfosztottak ez igaz barátja, a jobbágyfelszabadítás egyik előharcosa távozott el az élők sorából. Honnan származik Szekszárd mai neve Szekszárd mai neve I. Béla király uralkodása idején már megvolt, s az apátság alapítása körüli időben találkozunk vele először. Hogy honnan eredt és hogyan keletkezett a „Szekszárd“ név, azt pontosan meghatározni nem lehet. Az errevonatkozo mondák, valamint szájhagyományok a legkülönbözőbb módon magyaráz- rázzák ennek a névnek az eredetét. Egyesek szerint a helység I. Béla király külseje után kapta volna a nevét Ugyanis Béla király barna és kopasz volt, s a régi nyelvemlékek szerint ennek a két szónak a „szög“ és „szár“ felelt meg, így lett belőle Szökszárd. Mások szerint őseink barna falaiért nevezték szögzárd, vagy zárdának, amiből a Szögzárd, vagy a Szekszárd név alakult. I. Bélát Szár Bélaként is említik, mint Szár László fiát, kolostort, apátságot a saját birtokon szoktak alakítani: ha tehát Szár Béla Szekszárdon alapított, akkor ez Szár birtok volt Valószínű, hogy ez a Szór név rejtőzik a Szek-szár-d névben. Lányoknak —asszonyoknak A gőzgép szerelmese Családlátogatás Dunaföldváron A megyei Vöröskereszt helyiségében jöttek össze a városi Vöröskereszt vezetőségi tagjai, Sipos Ilona városi titkár, dr. Oszetczky Tiborné, Názer Julia, Albert Nándorné vezetőségi tagok, arról tárgyaltak, mire fordítsák kevés pénzüket ami a ren. dezvények bevételéből gyűlt össze. Hamarosan megtudtuk a választ. Dunaföldvári károsultakat fognak segíteni belőle. Az októberi események következtében ugyanis több csa Iád kisebb nagyobb károsodást szenvedett. Ezek közül már előzőleg Doór Gyula négy gyermekes és Tollas György kétgyermekes családot része, sítettek segélyben. Elhatározták, hogy dr. Oszetczky Tiborné vezetőségi tagot környezettanulmányozás céljából elküldik Du- naföldvárra. Látogatása szomorú képet mutatott. Wallend Sándor, Kossuth Lajos- utca 4. szám alatti lakosnak három gyermeke van, az apa két hónapja kereset nélkül van, az anya szintén nem dolgozik. A forradalom alatt a ruhanemű, ágynemű s a bútorok teljesen tönkrementek. A városi Vöröskereszt vezetőségének terve az, hogy elsősorban ezt a családot fogják ideiglenesen segélyben részesíteni. De ezzel munkájuk nem zárul be, hiszen a Vöröskereszt egyik fő feladata az, hogy az összegyűlt kevés pénzükből segítségére legyenek a rászoruló embertársaiknak. Sok nehéz feladatuk van az aktívák, nak, de mégis áldozatkészen társadalmi munkában végzik a rájuk bízott feladataikat. A megye területén levő valamennyi Vöröskeresztes aktívának és vezetőnek mondunk meleg köszönetét áldozatkész munkájukért és kérjük, hogy továbbra is olyan lelkesen segítsenek bajbajutott embertársaikon, mint eddig VÖRÖSKERESZT MEGYEI VEZETŐSÉGE főzés zavartalanságát biztosítják. A legszükségesebb konyhaedényeken kívül lássuk el háztartásunkat olyan konyhai segédeszközökkel is, amelyek munkánkat megkönnyítik, gyorsítják és a főzést is gazdaságosabbá teszik. Fordítsunk gondot konyhaedényeink megóvására. Tea, tej, kávé főzésére tartsunk külön edényeket. Mosogatás előtt az ételmaradékokat kevés vízzel öblítsük ki az edényekből, vagy kenyérhéjjal töröljük ki (ez mehet a moslékba) és utána mossuk el bő meleg vízzel. Az edényeket meleg vízzel öblítsük, mert így hamarabb szárad. Az éléskamra is a konyha tartozéka, azért azt is társuk rendben. Mindennap seperjük fel. Szükség szerint mossuk fel, hetenként a polcokat és befőttes üvegeket is törölgessük le. Szellőztessük rendszeresen a kamrát és védjük a felmelegedéstől. Meleg ételeket csak kihűlés után raktározzunk az éléskamrában. Legyen mindig otthon a legszükségesebb tárolható élelmiszerekből, fűszerekből és főzelékfélékből. Vizsgáljuk felül mindig, hogy mi szorul utánpótlásra és akkor nem kell sok időt vesztegetni az örökös bevásárlásra. A gazdaasszony munkájába a családtagokat is vonja be. Már a 8—10 éves gyermek is segítségére lehet. Ha serdülő lány van a háznál, őt is rá kell nevelni a háztartási munkákra, mert ennek később igen nagy hasznát veszi. Sőt a férfiaknak is oszthatunk ki nekik való munkát, mint vfzhor- dós, fahcrdós, tűzrakás, beszerzés, itb. Ezt ma már legtöbb férfi szívesen meg is teszi, kivált ha felesége a házon kívüli, a termelőmunkában is résztvesz. A közösen végzett munka minden családtag számára sok örömet jelent. (A család jövedelmének beosztásáról olvashatnak jövő pénteki szamunkban.) Olcsó, jó ebéd vasárnapra HAMIS GULYÁSLEVES Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 3 dkg zsír, 15 dkg leveszöldség, egy hagyma, paprika, só. zöldpaprika. A hagymát apró kockákra, a zöldséget karikákra, a burgonyát kockákra vágjuk. A hagymát a zsírban megpirítjuk, rászórjuk a paprikát, hozzáadjuk a zöldséget, sót, amit fedő alatt félpuhára párolunk. Beletesszük a burgonyát, vízzel felengedjük és csendesen addig főzzük, amíg a burgonya megpuhul. Csipetkét is szoktak belefőzni. KOLOZSVÁRI RAKOTTKAPOSZTA Hozzávalók: háromnegyed kg savanyúkáposzta, 35 dkg sertéslapocka, 10 dkg rizs, 2 dl tejföl, 8 dkg zsír, 15 dgk kolbász. A savanyú káposztát 2 dkg zsíron puhára pároljuk. Ezzel egyidőben 35 dkg sertéslapockát megdarálunk, kevés hagymás zsírban megpároljuk és hozzákeverünk 10 dkg párolt rizst. A hús lehet maradéksült, vagy főtt hús is. Lábosba vagy tűzálló tálba a káhárom, négy sorban összerakjuk, köz ben 2 dl tejföllel locsoljuk. A rétegek közé rakhatunk 15 dkg karikára vágott, párolt kolbászt is, így az eredeti Tetejét káposztával fedjük be, kolbászkarikákat rakunk rá és a maradék tejfölt, kevés húslével hígítva, ráöntjük. 20 percig forró sütőben sütjük. PORHANYÓS KIFLI (Tojás nélkül.) Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg margarin, vagy 15 dkg zsír, 1 dl tejföl, 1 kanál cukor, só, 2 dkg élesztő, szükséges tej. Az élesztőt a szokott módon kevés tejben megáztatjuk, a lisztet a zsiradékkal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, sót, a megkelt élesztővel, tejjel, tejföllel összeállítjuk és deszkán egy órát pihentetjük. 3 mm vékonyra kinyújtjuk, hagy fánkszaggatóval karikákat vágunk, lekvárral, gesztenyével, vagy máktöltelékkel megkenjük, kifliket formálunk belőle, forró sütőben megsütjük és vaniliás cukorposztát rétegezve, a hústöltelékkel ban forrón megforgatjuk. Hasznos tanács SZAPPAN HELYETT Mostanában sok háziasszonynak okoz gondot a szappanbeszerzés. Az alábbiakban közlünk néhány kipróbált háziszert, amellyel a szappant és a mosóport pótolhatjuk. A legalkalmasabb szappantpótló a íahamuból készült lúg. A fahamura bő vizet öntünk, egy darabig főzzük, utána lehűtjük, majd ruhán átszűrjük. Tökéletes, zsíros, lúgos folyadékot kapunk így a mosáshoz. Tarka, vagy nem nagyon piszkos ruhát könnyen moshatunk burgonyahéjból készített főzetben. Ez úgy készül, hogy a tisztára mosott burgonya héját felfőzzük és a főzetet tiszta ruhán átszűrjük. Szövetholmi, tarka kötények stb. mosására igen alkalmas a babfőzet. Készítése; egy kg babot megfőzünk öt liter vízben. (Természetesen csak a levét használjuk a mosáshoz, a babból főzeléket készíthetünk.) Mindenki úgy ismerte Udvariban P. I. nevű régi adóügyest, mint ügyes, rendes embert. Nem is lett volna talán vele semmi baj, így nyíltan, ha nincs október 23-a. De volt és belőle is kitört, mint annyi sok más „rendes,, emberből az igazi én. — Most, vagy soha! — gondolta. — Most érkezett el az én időm. — És hozzákezdett az aktív tevékenységhez. Csak kevés időre volt szüksége s máris kifundálta, mit kellene tennie, hogy bebizonyítsa nagy-nagy „hazafiasságát“, természetesen az akkori ellenforradalmi helyzetnek megfelelően. Ettől a hazafiságtól aztán arról koldult volna a becsületes dolgozók tömege. Elzavarta például a tanácsházáról az elnököt. Az, mit volt mit Vonjuk le a tanulságot tenni, össze akarta szedni az újságjait, jegyzeteit, hogy hazaviszi. — Azt már nem! — fortyant fel bősz hazánkfia, és saját két hazafias kezével, maga kötözte össze egy csomagba. Félreértés ne essék, nem szívességből, előzékenységből, hanem inkább számításból. De még milyen számításból. Bűnjelként foglalta le, hogy majd annak idején felhasználja a tanácselnök ellen. Ilyen okból aztán hány százezer embert kellett volna hasonlóképpen vizsgáztatni? Méltó befejezésképpen aztán, bizonyára a szabadság, a demokrácia szent nevében, önhatalmúlag elfoglalta a tanácstitkári funkciót. No, de fordult a kerék s mostanában egyre inkább elítéli a falu az ilyen embereket. De képzeljék el kedves olvasóink megrökönyödésüket, mert, mintha misem történt volna, a járási tanács Pálfára helyezte adóügyi megbízottnak. Nem lehetett volna inkább azokból válogatni, akik a népi demokrácia iránti ragaszkodásukat igazán bebizonyították ezekben a napokban s a racionalizálás következtében állásukat elvesztették? — Ezt követelték a jóérzésű emberek. A fenti esetet a pártnapon hallottam. De mást is tapasztaltam s ebből tanulhat, ha nem is a módszer, de az elvi állásfoglalás szempontjából a járási tanács is. Az akkori időben a falu nemzeti bizottságában, meg a nemzetőrségben börtöntöltelékek kaparintották kezükbe a vezetést. Ezek aztán sok fiatalt fegyveresen is kényszerítettek arra, hogy velük menjenek, támogassák őket. Azóta ráébredtek a fiatalok, milyen veszélyben forogtak. S mivel bizonyára az egyik ilyen „jóhírű“ bizottsági tag azóta sem tesz lakatot a szájára, a fiatalok úgy elrakták, amiért kényszerítene őket akkor, hogy két napig fel sem tudott kelni az ágyból. i—• gaija a nauiimas ja izeid gepttt. azután kimegy a fűtőhöz azzal betzél. Valami utasításfélét mondhat, mert az sűrűn bólogat közben. Bejön a fűtőhelyiségből és újból felmegy a gőzgép tetejére. Az előbb valamit észrevehete t, mert a dugattyú tömí- tőjének csavarjait jobban ráerősíti. Megállító.ta a gőz szökését. Nagyon szeret szakmájáról beszélni. ügy tud mesélni erről a gőzgépről, mint anya gyermekéről. Ismeri a legapróbb porcikáját is és ezért tud vele könnyen és jól dolgozni. Elmeséli, hogy már két éve javították ezt a gépet, de azó a mindig van valami csinálnivaló rajta. És mindig ketten, gépésztársával javítgatták házilag, nem vettek igénybe központi segítséget. De mindig tudtak üzemelni. MÁSOKTÓL TUDOM meg azt is, hogy műszakkezdés előtt egy órával már bemegy a géphez. Azt pedig 6 mondja el, hogy nincs olyan ünnep, vagy vasárnap, amikor délelőttiét ne ott töltené. Könnyen teheti, bent lakik a gyárban. A gép szerető gondozása hálásan fizet. Állásidő még nem volt, ez pedig azt jelenti, hogy min. dig kapott prémiumot. Amikor elbúcsúztam tőle, megkért, hogy nézzem meg, mit csináltak ők. Megnéztem. A nagy Schlick gőzgép tápszivattyúja elromlott és egy kisebb, üzemen kívül állá Höckker-gép tápszivattyújával adagolják a vizet. Egy kis leleményesség ez is és még ezenkívül számos más apróság van, amely mindazt bizonyítja, hogy gondolkodik és úgy dolgozik Ambrus János. Szereti szakmáját. Már több, mint 30 éve hallgatja a gőzgépek jellegzetes hangját, szeretőn gondozza ezeket a nagy masinákat. Én csak azt kívánom, hogy legalább még 30 évig szorgoskodjon, munkálkodjon a sistergő gőz_ gépek között. — ÁCS — ng van manna egy gőzgép meuen. Vem is tud egyhelyben maradni 4mbrus János segédgépész. Sétálgatunk a gépek között, úgy beszélgetünk. Próbálom nyomon követni, de lem engedi. Azt mondja, maradjak lent, ne menjek utána a gépre, mert i duga tyúk fröcskölik az olajat és a jőzt. Kopogósán ballag fel a vaslépcsőn, ott fent a magasban kezével megérinti a csapágyakat, az olajozóberendezéseket feltölti. Sokat időzik i gépen, hallgatózik, figyel. Amikor lejött megkérdeztem, hogy mi az a furcsa sistergő hang. Magyarázni kezd, feltűri olajos zubbonya ujját: — Ez a dugattyú — mutatja a karját — másik kezem meg a tömítő, már két éve javítottuk ezt a gépet és egyes helyeken a dugattyúrúd megkopott s amikor ez a kopott rész ér a henger tömítéséhez, akkor szökik ki a gőz az ad olyan sivító hangot, — magyarázza, mutatja és közben utánozza a gép hangját. KEZÉBE VESZ egy kulcsot, odamegy a kapcsoló szekrényhez, ott csavargatja a kerekeket, majd a generátort ellenőrzi. Szeretettel simoNAGYOT DÖRRENVE csapódik le a kazán ajtaja. A feszmérő mutatója a 10-es szám körül ingadozik. A huzatos fűtőhelyiségen átsívító szél meg-meglengeti az üvegek helyett kenderkóccal kitömött ablakokat. A kormos fűtő készül, hogy újból rakjon a tűzre. Nincs egy percnyi megállása, kenderszemét el, pozdorjávál tüzel. Bemegyek a gépházba Ambrus Jánost keresem. A surrogó generátor mellett ül egy kerti széken. Szemüvegén tompán csillant az ablakon áttörő fény. Brna svájci sapkája alól egy ősz haj incs lóg ki. Javakorbeli ember. Beszélgetni kezdek Ambrus Jánossal. Azt hallottam a Furlcó- pusztai Kendergyár vezetőitől, meg a dolgozóktól is, hogy nagyon szereti szakmáját, a gőzgépeket. NEM LEHET azt mondani, hogy tisztaság van a gépházban, de nem is lehet tökéletes rendet tartani. Nem szénnel, hanem kender íör emlékkel pozdorjávál tüzelnek, ez nagyon por- zik. Amikor kint a fűtő a tűzre tesz, csak úgy csapja be a huzat az üveg- nélküli gépházablakon a port. MinTobb női olvasónk kérésére a jövőben minden pénteki lapszámunkban .Lányoknak — asszonyoknak1’ címmel külön rovatot indítunk. Lapunk e számában olvashatnak a legújabb divatról, házkörüli teendőkről, gyermeknevelésről. ételreceptekről és általában mindenről, ami az asszonyokat érdekli. A GAZDAASSZONY KONYHÁJA ÉS FELADATAI A konyha a gazdaasszony tükre, a család élelmezésének központi helye Ebből következik, hogy annak ragyo gó tisztának kell lennie. Életkörülményeink sok helyen úgy alakulnak, hogy a konyha nemcsak az ételek készítésére szolgál, hanem egyúttal étkező helyiség is, sőt nappali és gyermekszoba. Ez a lakókonyha. Ilyenkor a konyha egyik sarka a főző- helyiség, többi része a gyermekek játszó helye és egyúttal a gazdaasszony más irányú munkaterülete is. Előnye, hogy a gazdaasszony munka közben szemmel tarthatja gyermekeit, a terítéssel, felszolgálással járó fáradtságtól mentesítve van. Télen egy tűzhely melegénél melegedhetik az egész csa- Jlád. Akár lakókonyháról, vagy csak (egyszerűen konyháról beszélünk, an- jnak berendezése és tisztán tartása jnagy feladatot ró a gazdaasszonyra. A konyha bútorzatának elhelyezd - lsénél legyünk tekintettel a gazdaasz- jszony munkájára, hogy felesleges jár- jkáléssal ne pazarolja erejét. Ami a 1 főzéshez kell, az mind egy helyen lejgyen. Egy sarokbahelyezzük a tűzhely k közelébe a konyhaasztalt, mosogatót. Jó szolgálatot tesz égy kis faliszekrény, amelyben a leggyakrabban használt eszközök mindig kéznél vannak. Az asztal lapját eternit, viaszosvászon vagy bádoglap fedje, mely könnyen lemosható. Szerezzük be mindazokat a konyhaedényeket és eszközöket, amelyek a család létszámának megfelelően a
