Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-07 / 32. szám
i TOLNA MEGYEI A Tolna megyei képviselők ülése: FEBRUÁR 7. II. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1957. 1 kisiparosokról és az adéffzetésril tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottságai^ Február 6-án, szerdán délelőtt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. Az ülésen többejs között, tárgyaltak az iparengedélyek kiadásáról és a tamási járás adóügyi helyzetéről: A megye kisipari ellátottságáról folytatott megbeszélés során újra hangoztatták a végrehajtóbizottság álláspontját, amely szerint iparengedélyeket elsősorban azoknak kell adni, akiket az átszervezések során elbocsátottak, valamint azoknak a szakmunkásoknak, akik az üzemi munkából már kiöregedtek. Az engedélyek kiadását jelenleg még gátolja az, hogy egy-két szakmánál, mint például kőműves, ács. stb. a minisztériumok megtartották az engedélyek kiadásának jogát. A vb. intézkedik, hogy ez a jogkör is a megyei tanács hatáskörébe menjen át. A tamási járás adóügyi helyzetének ismertetése után megállapították, hogy a lemaradás oka az appa. rátus hanyag munkája és egy-két helyen az adminisztrációs módszerek előtérbe jutása. A határozat szerint a tamási járás ezeket megszünteti és javaslatot nyújt be a munka megjavítására. A végrehajtóbizottság minden kérdésben hosszas és alapos vita után döntött. Több fontos javaslat a földművelésügyi minisztériumhoz Sikkasztóka t lepleztek le a pincehelyi gépállomáson A Tolna megyei képviselőcsoport szerdán délelőtt ülést tartott. Mónus István megnyitója után Hosnyánszky János, a csoport elnöke ismertette az ülés előtt álló feladatokat s hangsúlyozta, hogy elsősorban a földkérdéssel kapcsolatos problémákról, a tejszövetkezetek kérdéséről, a bukovinai telepesek panaszaival kapcsolatban felmerült kérdésekről kell az ülésnek döntenie. Markovics János mezőgazdasági igazgató ismertette az Elnöki Tanács rendeletét a földkérdéssel kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy az .,ősi“ föld erőszakolt visszajuttatása sok esetben sértheti a szocialista építés ügyét, ezért a földvisszajuttatásokat elsősorban úgy kell megoldani, hogy ezzel ne sértsék a nagyüzemi gazdaságok területét. Az 1956. őszéig történt tagosítások törvényesek voltak s természetesen a jövőben is lesz tagosítás. Ezt azonban mindig megegyezés alapján kell intézni s kerülni kell minden önkényességet. Sebestyén István képviselő javasolta, hogy a földek visszaadásánál ne az aranykorona értéket, hanem a tényleges értéket vegyék figyelembe, mert ez is sok panaszra adott okot. Mónus István képviselő arról beszélt, hogy Öcsényben a községi tartalék- területekből elégítik ki a gazdákat, azonban minden esetben részletes megbeszélést folytatnak a tulajdonos, sál és a jelenlegi bérlővel is. Bogos Domokos képviselő, a bukovinaiak gazdasági és szociális kérdéséről beszélt, hangoztatva, hogy sok esetben hátrányban vannak a Felvidékről idekerült cseretelepesekkel szemben. A felmerült kérdésekre Markovics János mezőgazdasági igazgató válaszolt, majd a csoport elhatározta, hogy javaslatot tesz a földművelésügyi miniszternek: küldjön ki egy szakértőkből álló bizottságot, amejy megvizsgálja a bukovinai telepesek helyzetét. Egy másik, ugyancsak a földművelés- ügyi miniszterhez küldött felterjesztés azt javasolja, hogy rendezzék a tejszövetkezetek kérdését s a minisztérium hozzon olyan intézkedést, amelynek alapján a bevitt tej után megfelelő mennyiségű soványtejet kapnak vissza a gazdák. A csoport ülésén felszólalt Vass Istvánné képviselő is. Beszélt a képviselők megnövekedett felelősségéről s hangsúlyozta, hogy képviselőcsoport ülésén. Elsősorban a képviselők falusi munkájával kapcsolatban beszélt s hangsúlyozta, hogy az igazsághoz akkor is ragaszkodnak kell képviselőinknek, ha népszerűtlen feladatokról van szó. Az iskolai hitoktatás kérdéséről szólva rámutatott arra. hogy a teljes vallásszabadság alapján állunk, azonban éppen ez nem jelentheti, hogy engedjük azokat a különböző megfélemlítési módszereket, amelyekkel nem egy iskolában találkozhatunk. A Tolna megyei képviselőcsoport végezetül elhatározta hogy olyan irányban fejt ki tevékenységet a földkérdéssel kapcsolatban, hogy mindeA Magyar Távirati Iroda munka, társa felkereste Pál Józsefet, a zsám. béki termelőszövetkezeti elnökképző iskola üzemgazdasági tanszékének vezetőjét — aki részt vesz a termelőszövetkezeti törvény előkészítésében és több kérdést tett fel a készülő szö_ vetkezeti törvénnyel kapcsolatban. Mi tette szükségessé az új szövetkezeti törvény készítését ? — Az elmúlt évek szövetkezeti moz galma nem fejlődött arányosan. Számos nagy hagyománnyal rendelkező falusj szövetkezeti forma, így többek között a tejszövetkezetek az egyes vidékek különleges termékeivel foglalkozó hagyma, paprika, aprómag, zöldség, gyümölcstermelő szövetkeze, tek beszerző, értékesítő, hitelszövetkezetek elsorvadtak, megszűntek. Az új szövetkezeti törvény módot nyújt arra, hogy a dolgozó parasztság az új szövetkezeti forma alakítása révén is kihasználhassa a nagyüzemi beszerzés, értékesítés, közös géphasználat stb. előnyeit. — A hazánkban eléggé kiterjedt földművesszövetkezeti mozgalom is számos vonatkozásban igényli a szövetkezeti törvény rendelkezését. Az a véleményünk hogy a szövetkezetek gazdálkodása mind több lehetőséget ad a szövetkezetek tagjainak arra, hogy ezeket a termelésre, értékesítésre, beszerzésre stb. alakított társulásokat magukénak érezzék. — Ugyanaz mondható a termelőszönütt a helyi adottságoknak megfelelően. a nagyüzemi gazdaságok területének érintetlenül hagyásával rendezzék a földkérdéssel kapcsolatos panaszokat. Egy másik határozat arról szól, hogy a megye képviselői most már rendszeresen találkoznak választóikkal, elsősorban családlátogatások, kisgyűlések formájában. Ebbe a munkába bevonják a községi és járási tanácstagokat is. A képviselők végül foglalkoztak a feloszlott tsz-ek kérdésével. Elhatározták hogy a múltban jól működő termelőszövetkezeteknek, amelyeket az ellenforradalom vert szét. minden segítséget megadnak, hogy ismét jól és eredményesen gazdálkodhassanak. vetkezetekre is, a túlságosan merev mintaalapszabályok és egyes megkötöttségek alóli feloldás a tagok szabad kezdeményezését, a nagyüzemi előnyök kötöttség nélküli érvényesítését teszi lehetővé. Rendezetlen fal- vainkban a ma már nagyon kedvelt és nagy számban megalakult termelői társulások jogköre is. Ej; mind-mind rendezésre vár, nem beszélve arról, hogy számos szövetkezetekre vonatkozó jogszabály nem egyezett meg jogrendünkkel sem. Milyen fő elveket alkalmaz a bizottság a munkája során ? — A forradalmi munkás-paraszt kormány világos célkitűzéseket állított elénk a szövetkezeti elveket ille. tőén. Fő feladatunknak tartjuk, hogy a törvény szabaddá tegye a szövetkezést minden indokolt gazdasági célra. Az állam helyesnek tart és támogat minden, a parasztság által létrehozott szövetkezeti formát, amely elősegíti a mezőgazdasági termelést, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését. Csak egy kizáró feltételt ismer: A szövetkezet se nyíltan, se burkoltan ne legyen kizsákmányoló rendszerű. — Biztosítani kívánja a törvény a szövetkezetek alakításának, más szövetkezeti forma szerinti alakításának, vagy megszűnésének szabadságát- Biztosítani kívánja, hogy azok a parasztok, akik a társasgazdálkodás útjára akarnak térni, maguk válaszszák meg a céljaiknak és adottságaikA pincehelyi gépállomáson nagyobb arányú sikkasztásra jöttek rá a kivizsgálás során az illetékes szervek. Munkatársunk azzal kereste fel Papp Lajos elvtársat, a gépállomások megyei igazgatóját, mondja el, a pincehelyi gépállomáson tapasztaltakat. — Legelőször akkor gyanítottunk szabálytalanságot, amikor arról hallottunk, hogy nagyon fogy az üzemanyag és nincs teljesítés mögötte. Érdeklődtünk, beszélgettünk az emberekkel, akik azt mondogatták: „Ja, kérem, sok a fekete fuvar.“ Ennek alapján megkezdtük a kivizsgálást a gépállomás körzetében lévő sütőipari üzemeknél és földmflvesszövetkeze- teknél. nak leginkább megfelelő formát, maguk határozzák meg szövetkezetük gazdálkodási módját és dolgoz- gozzák ki működési szabályzatukat. — Az új törvény' felszámol minden külső beavatkozást a szövetkezetek belügyeibe ugyanakkor gondoskodik a szövetkezetek védelméről. Lehetőséget nyújt arra is, hogy a szövekezetek érdekképviseleti szerveket hozzanak létre. Mikor kerül nyilvánosságra az új szövetkezeti törvényjavaslat ? A szövetkezeti törvényelőkészítő bizottság úgy határozott, hogy március elején vitára alkalmas anyagot terjeszt elő. Azt szeretné. ha széles körben, minél többen megvitatnák a tervezetet. A bizottsághoz máris számos javaslat érkezett a szövetkezetektől, s a bizottság tagjai is gyakran felkeresnek szövetkezeteket, s helyben beszélik meg a tagokkal a munka során felmerülő problémákat. Az új törvényjavaslatot csak alapos és széleskörű vita után terjesztik a kormány elé. Addig is, amíg az új szövetkezeti törvény elkészül és hatályba lép, a parasztoknak teljes lehetőségük van arra, hogy a kormány programja alapján, saját elhatározásukból szövetkezeteket alakítsanak. A most alakuló új társulások, tejszövetkezetek, hitelszövetkezetek, az újonnan alakuló termelőszövetkezetek máris nagy segítséget és támogatást élveznek. — Mi a kivizsgálás eredménye? — Megtudtuk azt, hogy a gépállomás 11 dolgozója, legnagyobb részt vontatósok, fekete fuvart csináltak. A pincehelyi földművesszövetkezettől Keszler Vilmos 2100 forintot vett fel, de a gépállomásnak nem fizette be. Kónyi József gépkocsivezető 3700 forintot vett fel és tett zsebre az ozorai és pincehelyi földművesszövetkezeteknél végzett fuvarért. — Miért fizettek a földművesszövetkezetek készpénzzel? — A „fekete“ fuvarok a múlt év két utolsó hónapjában zajlottak le. A leleményes vontatósok kihasználták a pillanatnyi zavart és kijelentették, hogy csak készpénzért hajlandók szál lítani. Mivel a lakosság ellátását biztosítani kellett, így kénytelenek voltak ezt a feltételt teljesíteni. — Szerintem a legnagyobb felelősség az üzemgazdászt. Oroszlán Tamást illeti, aki tudott ezekről a sötét üzelmekről, engedte magát lekenye- rezni, sőt bélyegzővel ellátott hivatalos munkaelszámolási lapokat is adott. A gépállomás 11 dolgozója: Farkas László, Szabó János, Takács József, Horváth Mihály, Farkas Sándor, Kardos Mihály, Kupi István, Horgos János, Oroszlán Tamás, Keszler Vilmos és Kónyi József 18 0C0 forintot sikkasztottak fekete fuvar által. — A vizsgálat során azonban több gazságra is fény derült. Kupi István például 32 forintot kért óránként szállításért a gazdától, a gépállomás felé azonban 22 forinttal számolt el. így Kupi István óránként 10 forint jogtalan jövedelemhez jutott. Megtudtuk azt is, hogy 1956. októberében a gépállomás egyik vontatósa a simon- ternyai földművesszövetkezetnek szál lított. A nyolc óra után járó fuvardíjat felvette, de nem a saját, hanem Závodi József nevét írta alá, aki még márciusban meghalt. A fuvardíj persze eltűnt, a halotton nem lehet keresni, de biztos vs£yok abban, hogy meg lesz az élő tettes. — Mi lesz a sorsa a 11 embernek? — A munkástanács határozata az, hogy vissza kell fizetniük a 18 000 forintot, a vontatósokat körmöstraktorra helyezik át, több dolgozó ellen pedig fegyelmit indítanak s azonnal elbo- csájtják. — Az ügy természetesen még nem fejeződött be. A kivizsgálás tovább tart, most már az egyéni gazdáknál történt fuvarok felülvizsgálásával. B. R. Március elején vitára bocsátják a szövetkezeti törvényjavaslatot Másfél liter bor, egy fejszecsczpás — nyolc év a képviselők csak a teljes őszinteséggel szerezhetik meg választóik bizalmát. Rámutatott arra is, hogy az ellenség most elsősorban a falun és az ifjúság körében támad, éppen ezért a képviselőknek itt kell a legnagyobb felvilágosító munkát végezniük. Prantner József, az MSZMP megyei intézőbizottsága nevében szólalt fel a Ismét két tsz alakult újjá Többször adtunk már hírt arról, hogy az októberi események következtében törvénytelenül feloszlatott termelőszö- szövetkezetek közül több újjáalakult a paksi járásban. Most ismét beszámolhatunk arról, hogy az elmúlt napokban két termelőszövetkezet alakult újjá: a nagydorogi Petőfi és a gvörkönyi Béke. Az említett két termelőszövetkezetet azok alakították, akik korábban is tagjai voltak a közös gazdaságnak. Munkaegységenként 30 forint készpénz Köztudomású, hogy jól gazdálkodnak, szép eredményt érnek el a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai. Ezt bizonyítja az elmúlt év zárszámadása is. A tagság a teljesített munkaegységekre munkaegységenkint 30 forint készpénzt kapott. A termelőszövetkezet tagsága, látva az eredményeket, most is jó munkával törekszik a jövedelem fokozására. Mivel a tavaszi munkák még nem kezdődtek meg, trágyát hordanak. Naponta öt-hat fogat szállítja a trágyát a földre, amelyet szeretnének a jó idő beköszöntével azonnal alászántani. Bán Gyula, a Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet mezőgazdásza, még arról is ‘beszámolt, hogy kitisztították, vetésre előkészítettek öt mázsa zabot és kiválogattak mintegy Í0 mázsa vetőmag- kukoricát." Sziget Jenő kisveikei lakos ügyét is letárgyalta a bíróság. Amint már arról be is számoltunk launkban, -Sziget fejszével agyonütötte Póth Ferenc 57 éves helybeli lakost. Ügy kezdődött, hogy Sziget Jenő és Póth Ferenc fia, János, összeverekedtek. A verekedés után azonban egy lakodalomban Sziget kezdeményezésére kibékültek. Nem sokkal ezután a kocsmában találkozott a két le-' gény és idejött az öreg Póth is, akinek Sziget egy fél decit fizetett. Sziget is megivott legalább másfél liter bort. Egyszerre Póth minden ok nélkül megütötte Szigetet. Erre aztán ismét elkezdődött a verekedés. Beleavatkozott a vereke* désbe az öreg Póth is. A két duhaj legény bicskát rántott, de lefogták őket és így nem tultak senkit sem megszűrni, kivéve az öreg Pólhot, aki a szúrást akkor észre sem vette. Sziget ezután még elment a nagybátyjához, hogy jöjjön el és kérdezze meg Póthtól, hogy mit akar megint, miért kezdi a verekedést, mikor ő nem bántja. Ezidő alatt összeveszett a duhaj Póth János az édesapjával, akit belelökött az árokba és otthagyta. Sziget ezután hazament és nagy felindultságá- ban fejszét ragadott és elindult vele az utcán. Itt véletlenül összetalálkozott az öreg Póthtal, akit aztán egy ütéssel leterített. A bíróság a körülményeket mérlegelve, nyolcévi börtönbüntetésre ítélte Sziget Jenőt. Az ítélet azonban még nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a védelem és a terhelt pedig enyhítésért fellebbezett 525 000 'naposcsibét keltetnek a tolnai baromfikeltetőállomáson Lassan lavaszodik, s a háziasszonyok már ilyenkor gondoskodnak afelől, hogy legyen korai baromfi a ház táján. Ez sok helyen a háziasszonyoknak a korábbi években nagy gondot okozott. Ma már azonban ez sem okoz túlságosan nagy gondot. Tudott dolog ugyanis, hogy mesterséges úton keltetnek csibét, s ezeket eladják a háziasszonyoknak. A megye egyik legnagyobb baromfikeltető állomásán, Tolnán, ebben az évben a terv szerint 525 000 naposcsirkét keltetnek. De amint erről informálták szerkesztőségünket, ezt a számot túlteljesítik. A terv tavaly is ennyi volt, ezzel szemben 733 032 naposcsirkét keltettek a tolnai keltetőállomáson. Az első tojásokat előreláthatólag szombaton rakják be a gépbe, és március első napjaiban már adnak ki naposcsirkéket a tolnai baromfi- keltető állomáson. í
