Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 5. szám
«t TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957. JANUÁR 6. GYERMEKEKNEK Közöljük olvasóinkkal, hogy több gyermekes szülő kérésére, mától kezdve minden vasárnap mesét köztünk lapunkban az Ezeregyéjszaka legszebb meséi közül. A halász és a gonosz szellem Élt egyszer egy szegény halász, akinek az volt a szokása, hogy naponként csak négyszer merítette hálóját a vízbe. De ez éppen elég volt, hogy magának és három lányának a szükséges élelmet megszerezze. Történt egyszer, alkonyattájt, hogy egy döglött szamarat fogott ki a vízből. Igen elszomorodott ezen a szegény halász, mert nemcsak hogy csalódott reményében, hanem szétszakadt a hálója is. Nagynehezen megfoltozta a hálót, aztán ismét a vízbe eresztette. Nemsokára egy homokkal teli nagy fazekat fogott ki. Harmadszor sem járt jobban. Amikor meg negyedszer is kiemelte hálóját a vízből, egy nagy, ólommal lezárt rézpalackot talált benne, amelyre Salamon próféta pecsétje volt rányomva. Tüstént kinyitotta a palackot késével, a palack azonban üres volt. Ám egyszerre csak füst szállt ki belőle, s ez a füst szétterült a földön, aztán tovább terült, gomolygottt mígnem a tengert is beborította, majd fölszállt a felhők felé. Amikor a füst egészen kipárolgott a palackból, összesűrűsödött, s óriási szellemmé változott: Lába a földet érte, feje pedig a fellegeket verte. A szegény halász egész testében reszketett, mint a nyárfalevél. Megszólalt a szellem_ s mondotta, amint következik: — Ú, Salamon, Allah prófétája, többé sohasem leszek engedetlen hozzád, híven teljesítem minden parancsodat. Most már a halász is megszólalt: — Ó, szellem, a mi Salamonunk ennek előtte sok száz esztendővel halt meg, hogyan kerültél te ebbe a palackba? A szellem nem felelt erre a kérdésre, hanem azt mondta: — Tudd meg, hogy azonnal megöllek! — Miért aláírsz engem megölni? — kérdezte a halász. — Azért talán, mert a tenger fenekéről felhoztalak, s a fogságból kiszabadítottalak? — Márpedig meg kell halnod — mondta a szellem.. — De te határozhatod meg, hogy milyen halállal akarsz meghalni. Ha meghallod a történe'emet, belátod, hogy nem cselekedhetem másként. Hallgass hát ide! Én a pártütő szellemek közé tartozom, és nem engedelmeskedtem Salamonnak, Allah prófétájának. A próféta azzal büntetett, hogy bezáratott ebbe a rézpalackba, Oly távol* messze vsm hazám Sok olvasónk kívánságára megszereztük és az alábbiakban közzé tesszük az „Oly távol, messze van hazám“ dal szövegét. Oly távol, messze van hazám. Csak még egyszer láthatnám, Az égbolt, felhő, a vén hold, szellő Mind róla mond mesét csupán. Holdfényes májusok, Muskátlis ablakok Hozzátok száll minden álmom. Ott. ahol élt anyám, Ott van az én hazám, Ott lennék boldog csupán. A sorsom jó, vagy rossz nekem, Itt minden — minden idegen. Más föld, más ég, más táj, más nép, Bár csak otthon lehetnék. Holdfényes májusok, Muskátlis ablakok Hozzátok száll minden álmom... Oly távol, messze van hazám, Csak még egyszer láthatnám, Az égbolt, felhő, a vén hold, szellő Mind róla mond mesét csupán. Holdfényes májusok, Muskátlis ablakok Hozzátok száll minden álmom, Ott, ahol élt anyám, Ott van az én hazám, Ott lennék boldog csupán. lezárt pecsétjével és megparancsolta egy másik szellemnek, hogy dobja a vízbe. — Már kétszáz esztendeje voltam a tenger fenekén — folytatta —, amikor elhatároztam, hogy gazdag emberré teszem azt, aki a következő kétszáz év folyamán kiszabadít. Ám eltelt kétszáz esztendő, aztán ismét kétszáz és senki sem szabadított ki. Akkor azt határoztam, hogy meg- szabadítómnak megnyitom a föld minden kincsét. De nem szabadított meg senki se. A következő kétszáz esztendőben megszabadítómat szultánná akartam tenni és naponként három kívánságát teljesíteni, de ez sem segített. Ekkor aztán rettentő haragomban elhatároztam, hogy azt, aki kifog a vízből és kinyitja a palackot, megölöm. Ez után szabadítottál meg te engem. Beláthatod hát, hogy meg kell tartanom szavamat. Könyörgött a szegény halász, hogy ne ölje meg de hasztalan. Ekkor aztán így töprengett magában: „Én ember vagyok, ő meg szellem, engem Allah nagyobb ésszel áldott meg. mint őt, tehát túl fogok járni az eszén.” Kevés gondolkozás után ezt mondta a szellemnek: — Allahra mondd, akinek neue? rajta áll Salamon pecsétjén, az iga- v zat válaszolod-e nekem, ha valamit \ kérdek tőled? \ A szellem, amint Allah nevét h hallotta, reszketni kezdett és ígyf szó It: — Kérdezz, de csak röviden. — Azt kérdem tőled Allah névé-1 re, be voltál-e zárva ebbe a pa- í lackba? q — Be — felelte a szellem. JÓZSEF ATTILA: Majd Eitegt>Fegy§zeI Majd megöregszel és bánni fogod, hogy bántasz — azt, amire büszke vagy ma. A lelkiismeret majd bekopog s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna. Lesz vén ebed s az melléd települ. Nappal pihensz majd, széken szunyókálva mert éjjel félni fogsz majd egyedül. Árnyak ütnek a rezgő anyókára. Az öreg kutya néha majd nyafog, de a szobában csend lesz, csupa rend hanem valaki hiányozni fog a múltból ahhoz a magányos csendhez. lesz; Majd tipegsz s ha eleget totyogott rossz lábad, leülsz. Fönn aranykeretben áll ifjú képed, hozzá motyogod: „Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem.“ „Mit is tehettem volna?1' — kérdezed, de fogatlan szád már nem válaszolhat s ki a nap előtt lehunyod szemed, alig várod, hogy feljöjjön, a holdat. Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy, mint a csikó, hogy a hámot levesse. S a félelem tűnődik, nem a vágy. a bensődben: szeress-e ne szeress-e? Magadban döntőd el! Én fájlalom, hogy nem felelhetek, ha kérded: cl-c? Mert elfáradt bennem a fájdalom, elalszik, mint a gyermek s én is véle. — Hazudsz — mondta a halász,« — hiszen a kezed sem fér el ebben a palackban; hogy férhetett el az egész tested? Erre a szellem lassan-lassan ismét füstté változott, a füst felszállt a levegőbe, szétterült a tengeren és a szárazföld felett, végűi összehúzódott és eltűnt a palackban. Akkor kikiáltott a palackból: — No, ugy-e, látod, hogy a palack ban vagyok'! Hiszel hát nekem? A halász azonban az ólommal nagy hirtelen elzárta a palackot, rányomta a pecsétet és mondotta: — Visszadoblak a tengerbe és figyelmeztetek minden halászt, hogy ki ne húzzanak, mert megölöd a megszabadítódat. Amikor a szellem látta, hogy a halász túljárt az eszén, könyörögve könyörgött, és minden jót ígért, ha szabadon ereszti. — Hazudsz, nem hiszek neked — mondta a halász. — Mi ketten a görög királyhoz és Bubán orvoshoz vagyunk hasonlók. — Miért? — kérdezte a szellem. 6:2 a férfiak favára Bocsánat ezért az enyhe kis túlzásért, mert a szóbanforgó férfiak éppen cíak párnaposak. A szekszárdi kórházban, a szülészeten ugyanis az év első három napján hat fiú és két lány született. (Ezt legközelebbi mesénkben olvashatjátok.) A műtőben már kevéssé derűs hangulatú volt az évkezdés, a Szilveszter 3 nehéz műtéttel köszöntött az orvosokra. Érdekes viszont az, hegy volt egyesztendős műtét is. 1956-ban kezdték el és az új évben fejezték be. A szülészet is hozzájárult a maga módján a város jövőjének egyengeté- séhez, mert ha lehet alapozni a hiedelmekre, akkor Szekszárd szerencséje biztosított, ugyanis az 6 év utolsó és az új év első újszülöttje fiú. Rövid érdekességek A Városi Kultúrházban csütörtökön megkezdődtek a nyelvtanfolyamok. A francia, angol, német nyelv- tanfolyamra jelentkezettekkel szaktanárok foglalkoznak. A tanfolyamra még korlátozott számmal lehet jelentkezni. * A múlt év végén rendezték meg Zürichben Dómján József Kossuth- díjas fametszd művész gyűjteményes kiállítását. Dómján művei iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Különösen a svájci szakmai körökben. A kiállított képek közül többet megvásároltak. Tárgyalnak arról, hogy a kiállítást más országokban is megrendezik. * Minden szombaton és vasárnap nyújt szórakozási lehetőséget a télikert. Amíg a kijárási tilalom tart, délután 5-től este kilencig tart nyitva, később pedig majd a kívánalmaknak megfelelően. 1 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A korszerű rakéta Mik is ezek a rakéták? Mi a működési elvük? Tömör meghatározás szerint: a rakéta olyan eszköz, amelyet a belsejében elhelyezett üzemanyag (hajtóanyag) elégése során keletkező, hátul nagy sebességgel távozó gáz-alakú égéstermékek reaktív hatása hoz mozgásba. E reaktív hatás fizikai megfogalmazása Newtontól származik. 1687-ben felállított harmadik- törvénye, az úgynevezett akció-reakció elve így hangzik: „Minden hatással együtt egyenlő nagyságú és ellenkező irányú ellenhatás is fellép. Más szóval: két test-kölcsönös egymásra gyakorolt hatása egyenlő egymással, és ellenkező irányú“. Ilyen alapon működnek a rakéták is, a gellérthegyi tűzijáték rakétái éppúgy, mint a legkorszerűbb rakétafegyverek. De meg kell jegyezni, hogy ezekben a hajtást nem sűrített gáztöltés végzi, hanem az üzemanyagnak fokozatosan fejlődő, gázalakú égéstermékei. A rakéta-elv harci alkalmazása nem új dolog. A rakéta csupán oly értelemben újdonság, hogy a legutóbbi két- három évtizedben egy ismert, de jó ideig nem alkalmazott elv alapján a korszerű tudomány és technika színvonalán nagyhatású harceszközöket fejlesztettek ki. A rakétafegyver története több mint hét évszázadra, a XII. század első harmadára vezethető vissza. De minden bizonnyal még régebbi eredetű. Ősi formájában a kínaiak alkalmazták először, majd arab közvetítéssel Olaszországba került. A rakétafegyverek technikája a XVIII. század derekén, Indiában indult újabb, nagyarányú fejlődésnek. 1782-ben az akkori viszonyokhoz képest nagy létszámúnak mondható, 5000 rakétalövész alakulat állott itt fenn. A napóleoni háborúk idején a rakétákat már nagyobb hadműveletekben — így Koppenhága ostrománál, a lipcsei és a Waterlooi csatákban — sikerrel alkalmazták. E rakéták különböző méretekben készültek: a nagyobbak mintegy tíz likogrammos robbanótöltetet szállítottak, és hatótávolságuk megközelítette a három kilométert. A rakétatechnika a két világháború között indult új virágzásnak. A kutatók ugyanis az űrhajózási probléma megoldását megfelelő rakéták kialakításában látták. Ciolkovszkij nevéhez fűződik az első folyékony üzemanyagú rakéta kidolgozása. A németeknél Oberth, az amerikaiaknál Goddard szerzett a rakétaelmélet és technika terén világhírnevet. Vannak szilárd és folyékony üzemanyagú rakéták. Az ilyenfajta rakétákban a fúvócső felőli végén meggyújtott hajtóanyag cigarettához hasonlóan ég végig; az égési folyamat 5—40 másodperc alatt játszódik le. A nem korlátozott égésű rakéta esetében az égés a hajtótöltet külső és belső felületén néhány századmásodperctől 5 másodpercig terjedő idő alatt megy végbe. A rakéták sebessége növelhető a kiáramló gázok tömegének és sebességének fokozásával. A kiáramló gázok sebessége az éléstár és a környezet nyomáskülönbségén kívül jelentős mértékben függ a kiáramlási-nyílás alakjától. A korszerű rakétákban a nyílás egy elméletileg pontosan meghatározott fúvócső alakját követi. Egyes harcászati célokra a rakéták az indítás egyszerűségén kívül más okból is előnyösebbek a klasszikus fegyvereknél. így a nagy sebesség a jelenlegi klasszikus mintájú lövegekkel elérhetetlen tüzelési távolságot biztosít; az indításkor nincs „visszarúgás“, ezért a rakétákat repülőgépekről, harckocsikról vagy akár gépkocsikról is könnyen ki lehet lőni. Egyszerű módon oldható meg, hogy egyetlen szerkezetből több vezető sín vagy cső egyidejűleg több rakétalövedéket vezetett össztűzként vagy sortűzként lőjön ki. Végül a rakétának megvan az az előnye is, hogy indítás után a kivezető szerkezet gyorsan kihűl. Egyidejűleg több rakétát kilövő szerkezet volt a második világháborúban a gépkocsira szerelt szovjet úgynevezett gárda-aknavető. Ez az új fegyver egyszerű szerkezetével, mozgékonyságával és nagy tűzerejével tűnt ki. A sorozatvetőkön kívül a második világháborúban a földi harcokban kézi rakétafegyverek is megjelentek: páncélelhárításra szolgáló, viszonylag kis súlyú és méretű harceszközök. A háborúban valamennyi hadviselő fél alkalmazott páncéltörő rakétákat, ezek különböző néven váltak ismertté (így a németeknél „páncélököl“, az amerikaiaknál „bazooka“ néven, stb. A folyékony üzemanyagú rakétalövedékekre — amelyek első ízben a második világháborúban jelentek meg — jellemző példa a német „V. 2.“ lövedék. Hossza 14 méter, legnagyobb átmérője 1,8 méter, súlya pedig közel 13 tonna. A súlyból tekintélyes rész — mintegy 9 tonna — esik a hajtóanyagra és egy tonna a robbanótöltetre. A lövedék öt részre osztható. Az első részben, a robbanófejben van a gyújtó, az elsütő szerkezet és a robbanólöltet. Ezután következnek a távvezérléshez szükséges berendezések, majd a hajtóanyag (alkohol), továbbá a folyékony oxigén tartálya. E tartályokat csővezeték köti össze a lövedék hátsó részén elhelyezett hajtóművel. A hajtómű gőzfejlesztőből, turbószivattyú berendezésből és égési térből áll. A gőzfejlesztőben káliumhipermangán és hidrogénszuper- oxid reakciójából nagynyomású vízgőz keletkezik: ez forgatja a turbószivattyút, amely viszont a hajtóanyagot és az oxigént az égési térbe szállítja. A hajtóanyag gázalakú égéstermékei a fúvócsőből kilépve, elérik másodper- cenkint a 2000 méteres sebességet Ekkora sebességnél mintegy 25 tonnás reakció-erő lép fel s ez hozza mozgásba a lövedéket. A „V. 2.“ függőleges helyzetből indul, és pályája a függőleges irányt egy megadott repülési sebesség eléréséig megtartja. Ekkor a lövedék a kívánt irányba fordul, egyidejűleg pedig önműködően megszűnik a hajtó- és az oxigénanyag további táplálása. A lövedék ezután tehetetlenségénél fogva repül tovább. Az átkormányzás vezérlése a régebbi „V. 2.“ példányoknál távvezérléssel a földről történt. Az újabb típusnál ezt a feladatot a rakétába épített különleges gyorsulásmérő berendezés végzi. A vezérlő műszereket indítás előtt a kívánt repülési távolságnak megfelelően beállítják. A ■ „V. 2.“ rakéták röppályájának magassága eléri a 100 kilométert, a sebessége pedig meghaladja a másodpercenkénti másfél kilométert. E rakéták ható- távolsága mintegy 300 kilométer, vagyis két és félszerese a klasszikus lö- veggel (ágyúval) eddig elért legnagyobb lőtávolságnak. A háború befejezése óta eltelt évtizedben a sajtó számos újabb rakéta- lövedék kialakításáról adott hírt. Ezek a rakéták elvileg az előzőekben leírt típusoktól nem különböznek. A korszerű elektronika, elsősorban a radartechnika hatalmas fejlődése tökéletesítette a célbairányítást nagy távolság esetén is. Ugyancsak új vívmány a sebesség, illetőleg a hatótávolság növelésére áz úgynevezett kétlépcsős rakéták megépítése. Ezek esetében tulajdonképpen két rakétát építenek egybe. Az indításkor csak az első (hátsó) rakéta működik, s ez kiégés után leválik a felső (elülső) rakétáról. Ezután lép a felső rakéta működésbe, és sebessége így hozzáadódik az indító rakéta sebességéhez. Az ismertetett elvek szerint kialakított rakétatípusok napjainkban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a tudományos kutatásban is. Ma már sikerült rakéták segítségével 400 km feletti magasságot elérni és ily módon a rakétában elhelyezett műszerekkel meteorológiai, kozmikus sugárzási és egyéb magaslégköri vizsgálatokat elvégezni. Ismert az is, hogy a többlépcsős rakéták megszerkesztésével és megépítésével jut az ember ahhoz az eszközhöz, amellyel elhagyhatja a Földet. Nagy István György hadmérnök
