Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-20 / 17. szám
TOLNA A SI ARA: 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. VASÁRNAP 1957. JANUÁR 20. r~ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA A MAI SZÁMBAN: A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai 2. o. Támadás a kölesdi szegényparasztok ellen 3. o. Falus krónika 6. o. A Magyar Rádió műsora 7. o. V-J Mi a karhatalom, kik a tagjai, miben különbözik az AVH-tól ? Panyor Mihály főhadnagy, a szekszárdi karhatalom helyettes parancsnokának nyilatkozata — Milyen céllal alakult meg a karhatalom? — Röviden ennek az a célja, hogy biztosítsa a rendet, fegyelmet, nyugalmat — minden áron, mert országunkban létkérdés, hogy megszűnjenek a zavargások és a különféle rend ellenességek. Nyugodt, békés élet, termelőmunka nélkül nem tud előre jutni az ország és ezt biztosítanunk kell ha szükség van rá, fegyverrel is. Példákon keresztül még nem igen lehet bemutatni a hivatását, mert lényegében most szerveződik a karhatalom. így a fő eredmény a karhatalomnak a puszta léte, az hogy egyáltalában van, és aki valamilyen társadalomellenes bűncselekményt akar elkövetni, az előtte arra is gondol, hogy most már van egy szervezet, amely ha kell, fegyverrel is fellép ellene. A karhata’misták már rendszeres járőrszolgálatot teljesítenek és szükség esetén különféle akciókat is végrehajtanak. Jelenleg egy csoport a megye egyik nagyközségében tartózkodik és ott az elrejtett fegyvereket szedi össze — természetesen az előző bejelentések alapján. Karhatalmistá- ink fogták el azt az embert, aki a szovjet emlékműről leverte a csillagot. A csatári téglagyár környékén lövöldöző katonákat fogtunk el és átadtuk őket a katonai parancsnokságnak. Ez a lövöldözés, pincében, borozgatás közben történt, de nagy riadalomban tartotta a környékbelieket — így feltétlenül hasznos volt ez az akció is. Szálkán erdőben bujkáló fegyveresek után kutatott a karhatalom egy csoportja. Itt az eredmény az lett, hogy megállapították: nem is jártak arra abban az időben fegyveresek, csak valaki kitalálta. — Milyen a kapcsolata a karhatalomnak a dolgozókkal? Milyen a bizalom a karhatalom iránt? — Ez már most, a kezdet kezdetén is jó, mert hiszen erre építjük a munkánkat. A karhatalom tagjai 24 órai szolgálatot teljesítenek és utána 24 óráig otthon tartózkodnak falujukban. Ez is mutatja, hogy a karhatal- rnisták nincsenek elszigetelve a lakosságtól. Az irántunk való bizalomnak már számos jelét tapasztaltuk. A csatári téglagyár környéki lövöldözésre a lakosság hívta fel a figyelmünket. Amikor meghallották a lö-l völdözéseket, megijedtek és természetesen hozzánk fordultak segítségért. Szálkára is a dolgozók hívtak kid bennünket és nagyon megnyugtatta őket, amikor átkutattuk a környéket. ’ — Milyen egyenruhát viselnek? , — Először rendőrruhában voltunk. Most honvédegyenruhát viselünk J ideiglenesen. — Hogyan verbuválták a karhata-J lom tagjait és kikből tevődik össze? { . — Voltak az üzemekben a szervezők, ahol megkérdezték, hogy ki? akar belépni a karhatalomba. Többen így kerültek hozzánk. Mindenütt az önkéntességet, vették alapul és több helyen kikérték a dolgozók és aj különböző szervek véleményét isi arról a személyről, aki jelentkezett aí karhatalomba. Természetesen nemf lehetett mindenkiről előzetesen meg-? állapítani hogy tisztességes ember-e' és ott van-e a helye a karhatalom-' 6an. Majd időközben mindenkiről ki-? derül, hogy méltó-e a karhatalmid egyenruha viselésére és aki nem ide-J váló, azoktól megtisztítjuk a karha-i talmat. Már történt olyan eset is,f hogy elbocsájtcttunk embereket? azért mert kiderült róluk, hogy nem? tisztességes életűek. ? A karhatalom tagjai többségükben? parasztszármazásúak, de ezen kívül? vannak üzemi munkások is. Több volt katonaember: tiszt, tiszthelyettes és sorkatona is bekerült a karhatalomba. Néhány volt párt és állami funkcionárius is karhatalmista lett. Helyet kapott a volt Államvédelmi Hatóság több tagja is, de csak olyanok, akiknek az ügyét az igazolóbi- zottság kivizsgálta és megállapította róla, hogy nem követett el az elmúlt időkben törvénysértést. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden területről kerüljön be néhány ember a karhatalomba. — Kihez, vagy milyen tartozik a karhatalom? szervhez — A rendőrség, illetve a belügyminisztérium kötelékéhez tartozunk. Nekünk a közvetlen felettesünk a megyei rendőrkapitányság vezetője. — tVíibgn fog különbözni a karhatalom a volt Államvédelmi Hatóságtól, vagyis, ez mennyivel lesz különb, emberségesebb szervezet ? — A két szervezetet nem lehet összehasonlítani, mert akkora különbség lesz közte. Az Államvédelmi Hatóságnál különösen az 1950—51— 52-es években nagyon eluralkodott a törvénytelenség, a kilakoltatások tömege stb. Ezért váltak bizalmatlanná a tömegek az ÁVH-val szemben. Mi nem tűrünk törvénytelenséget, igyekszünk mindenkivel a legemberségesebb módon bánni és ha elő is állítunk valakit, mert rajtaérjük valamilyen bűncselekményen, azonnal átadjuk a rendőrségnek. Az ÁVH politikai ügyekkel, nyomozással foglalkozott. mindenkit igyekezett meggyanúsítani. Mi ezt nem tesszük, a mi hivatásunk az, hogy biztosítsuk a nyugodt életet és ha valahol ellenforradalmi megmozdulások történnek, azt megtoroljuk. — Milyen a fizetés a karhatalomnál? — Ezzel kapcsolatban különféle hírek terjengenek. Helyenkint azt beszélik, hogy mint az ávósok, mi is 10 000 forintokat vágunk havonta zsebre. Ebből persze egy szó sem igaz még az ÁVH-nál sem volt így, mert a vidéki kisebb beosztású emberek ott is ezeméhányszáz forintért dolgoztak. Egy karhatalmista alapfizetése 1300 forint, így tehát sem a fizetéssel kapcsolatos híresztelések nem igazak, sem pedig az nem igaz, hogy a karhatalom azonos a volt Államvédelmi Hatósággal. Karhatalom az még az olyan nyugati országokban is van, mint Svájc és nyilvánvalóan nálunk is biztosítani kell a rendet — még karhatalommal is. Mi a helyzet a kiskereskedői engedélyek kiadása^körül? Sokakat érdeklő és érintő kérdés ez napjainkban. Éppen ezért felkerestük Győri Istvánt, a megyei iá ács kereskedelmi osztályának a vezetőjét, aki elmondotta, hogy Szekszárdon eddig mindössze három kiskereskedő engedélyének a kiadásához járultak hozzá. Megyénkben kevés kiskereskedő kapott még engedélyt. A kívülállóknak talán úgy tűnik, hogy a kereskedelmi osztály nem szándékozik kiadni engedélyeket. Ezzel kapcsolatban megnyugtatásként közölte Győri íz ériekeitek döntsék el, kogy kova kell agronémus Hozzászólás as agronómus vitához Figyelve cikkeiket, melyekben a parasztok szólnak saját ügyeik- hez csak helyeselni tudom, mert így az ember helyesebb nézetet tud magában kialakítani. Nem beszélve arról, hogy több szem többet lát alapon még csiszolódik az ember felfogása több téren. Így mivel részben én is a földmíveléssel foglalkozom, csatlakozom azokhoz, akik elvetik a községi mezőgazdász hasznos és irányító voltát. Nem akarok személyes élményeimről írni, de nagyon sokszor megtörtént, hogy eljártam földügyben a tanácsnál lévő mezőgazdásznál, de nagyon hiányos és felületes ügyintézést kaptam. Itt nem térek ki arra a tényre, hogy egy mezőgazdász lehet jó szakember kint a területen, de egy községi tanácsnál nem látom eléggé indokoltnak beállítását tekintve, hogy effektive nem tud belefolyni sem a tsz-ek, sem az egyéni termelők munkájába. Az előbbinél van mezőgazdász, az utóbbiak pedig, szerintem is eléggé nagy gyakorlattal bírnak többé kevésbé nagyobb birtokaik megművelésére. Én úgy látom azoknak a termelőknek van helyes felfogásuk, akik úgy szeretnék, ha ezt a község termelői 'föntenék el, hogy hol kell és hol nem kell agronómus. Mert eddig is csak puszta adminisztrációs intézkedéseket foganatosított egy községi mezőgazdász, vagy esetleg segített a tagosítások körül. Úgy emlékszem rá, mintha a rádió említette volna, hogy a tsz-ek maguk döntenek arról, hogy kell e mezőgazdász-e, vagy sem azt, hiszem ez eléggé kedvező azirányban, hogy a község is maga dönthessen e téren. SZABÓ LÁSZLÓ, Bála 186. Bíróság elé kerül a pálfai merénylő A közeli napokban tárgyalja a bí róság Hatala Károly 1927-ben született pálfai asztalossegcd bűnügyéi aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Hatala Károly október 27-én az éjszakai órákban az engedély nélkiii nála lévő géppisztollyal belőtt Csikc József tanácselnök lakásába az ablakon keresztül. A sorozat Csike József ágyát és kalapját fúrta keresztül. A tanácselnöknek az volt a Szerencsé,}.% hogy felkelt rádiót hallgatni és ezekben a percekben pont az egyik sarokban, lövéstől védett fielyen tartózkodott, különben az ágyon fekve lövi őt is szitává a merénylő. Hatala Károlyt szándékos emberölés kísérlete vádjával állítják bíróság elé. István, hogy erről szó sincs. Csupán azért késett és késik még napjainkban is a kiskereskedői engedélyek kiadása, mert a Belkereskedelmi Minisztérium javaslatát csak most tárgyalja a minisztertanács. Valószínűleg hamarosan elfogadja a javaslatot és a részletes utasítás ezzel kapcsolatban rövidesen napvilágot lát Ezután a járási és a városi kereskedelmi osztályok nagyobb mértékben adnak ki kiskereskedői engedélyeket. Közölte még Győri István azt is, hogy a kereskedelem mintegy 30 ágában tudnak engedélyeket kiadni. Elsősorban azok kapják meg, akik olyan engedélyeket kérnek, amelyek kiadásával nagy mértékben hozzá lehet járulni a lakosság jobb ellátásához. Már most is tudnának kiadni engedélyeket zöldség és gyümölcs, lőtt vad, használt ruhák stb. árusítására, de megvárják a részletes utasítást. Az engedélyek kiadásánál, mint mondotta Győri István, figyelemmel kell lenni arra hogy a kiskereskedők árukészletét biztosítani tudják. Hiába adnának tehát ki olyan kereskedésre engedélyt, amelyből az árukészletet nem tudnák biztosítani — nem érnének el vele semmit. A kiskereskedői engedélyek kiadásához a legtöbb esetben üzlethelyiség is szükséges. Ezzel kapcsolatban a városi tanács kereskedelmi osztályának a vezetője. Hegedűs József közölte, a lehetőségekhez mérten igyekszenek üzlethelyiségeket is biztosítani. Szekszárdon felmérik majd rövidesen a szükségletet, hogy milyen üzletek nélkülözhetetlenek és ezek megnyitásához az engedélyeket e hónap végén, vagy a jövő hónap elején kiadják. Többen érdeklődtek afelől, hogyan kapott Latyák Károly kiskereskedői üzlethelyiséget és a másik két kiskereskedő miért nem kapott? Ezzel kapcsolatban közölték, csupán azért, mert ő mindjárt üzletnyitásra kért engedélyt és sikerült megegyeznie a földművesszövetkezettel. Ugyanis az említett helyiségre nem volt tovább szüksége a földművesszövetkezetnek, mivel megkapta a Magyar Távirati Iroda volt kétszobás helyiségét. Egy fiatal vállalat bedolgozó asszonyok mazsákot.” varrnak szalALACSONY, földszintes ház az Arany János utcában. Kocsma volt itt valamikor, erről árulkodik az egyik üvegajtóba maratott felirat: „Hitel nincs.”. Most — üzemhelyiség. Kívülről, az épületet és a szerény „Szekszárdi Kézműipari Vállalat” táblát nézve, senki sem gondolná, hogy itt működik a megye egyik jelentős, sőt, az egyik legeredményesebben gazdálkodó helyiipari vállalata. Délelőtt látogattunk el az üzembe, amikor legnagyobb a forgalom. Asszonyok nyitnak be, kis csomagot hoznak, majd újabb csomaggal távoznak. Bedolgozók. Otthon, a házi munka mellett varrják a ruhákat. Legtöbbjük a gyermekek miatt nem járhatnak üzembe, hivatalba dolgozni dé így az otthoni munkát is elvégzik és kereset is van. Bent éppen az egyik behozott ruhát vizsgálják. — „Bizony, ezt fel kell bontani. No, nem az egészet, csak az eleje* és újra megvarrni” — mondja Bozsányiné, minőségi ellenőr. Majd szakszerűen megmutatja, hol a hiba, hogyan kell kijavítani. Aki hozta, nem tiltakozik, a többi munkája jó volt, csak ez a kék, kockás nőiruha nem sikerült. Nem kell csodálkozni, most kezdték meg a vállalatnál ennek az új modellnek a „gyártását”. Bozsányi néni pedig — aki szintén beldogozóként kezdte —, mindig türelmesen megmagyarázza, mit, hogyan kell csinálni. — „Nálunk még az is tud dolgozni■, aki most ül le először a varrógéphez’’ —- mondja. „KÉT ÉVES a vállalatunk — válaszol Érdi Andor igazgató, amikor az üzem munkájáról érdeklő- . dünk. — Amikor megalakultunk, semmink se volt. Még azt az egy széket, amivel indultunk, úgy hozta hazulról a főkönyvelő. És mégis, az első naptól kezdve rentábilisan dolgozunk a múl évben a vállalat több, mint hárommillió forint termelési értékkel zár+a az évet. Nyereségünk meghaladta a százhúszezer forintot.” MI KÉSZÜL ITT? — „Minden, amit kér a kereskedelem tőlünk, — mondja Tischler János diszpécser. — Arra törekszünk, hogy a boltokban minél kevesebb árucikkre mondják rá, hogy „Nincs, kifogyott.” Minél kevesebb legyen a hiánycikk. Most különböző női és gyermekruhák, ágyneműk készülnek. Gyártunk férfi kötött mellényeket is. De csináltunk már — amikor kértek tőlünk, — gyermekeknek ugrókötelet, az állattfor- galminak kötőféket a magasépítőknek kötéllétrát. Anyag nálunk nem megy veszendőbe. A maradékokból kesztyűket, porrongyot készítünk. De talán az még érdekesebb, hogy miből. Igaz, kapunk végszámra is anyagot a textilipartól. Konfekciórészlegünk főkép ebből dolgozik. De feldolgozzuk mi a textilgyáraknak nemcsak kész érmékéit, hanem a hulladékanyagait is. Ezek itt — mutat a nagy ládákra — mind ilyen fonalhulladékkal vannak tele. — Szövőüzemünkben és kö’ődénkben dolgozzuk fel. Van cérnázó, kereszt- orsózó és -motrongológépünk is. Készítünk szövetanyagokat a konfekciórészleg részére, hulladékanyagok ból szalmazsál>szövetet, amiből a SZÉP TERVEIK is vannak a vállalat vezetőinek. Bővíteni akarják az üzemet, hogy minél jobban tudják enyhíteni az áruhiányt és ami még fontosabb, minél több munkanélkülinek tudjanak munkát biztosítani. Rövidesen megindítják a gyapjúkártolást, termelők részére. A kártolt gyapjú egy része — ■munkadíj fejében — a vállalaté marad abból gyapjú kötöttárut és gyapjúszövetet készítenek. Folyamatban van nyolc-tíz szövőgép beszerzése is. Egy ilyen szövőüzem textilgyári hulladékanyagokat dolgozna fel és egyben biztosítaná a textilanyagot a konfekciórészlegnek. Ké száz főre tudnák így emelni a bedolgozók létszámát. Az egyedüli akadály: Megfelelő helyiség hiánya. A helyiség a mostani létszámhoz sem megfelelő nagy a zsúfoltság. Tavaly kefekötö üzemet akartak lé-i tesí eni, már iöbbezer dornb kefe gyártásra volt megrendelésük, az ügy azon bukott el, hogy nem volt megfelelő helyiség. Most megint ez a probléma. Egy-kétszáz munkanélküli gondjain lehet könnyíteni, ha ezt az illetékesek megoldják. J. J.
