Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-19 / 16. szám
TOLNA MEGYF ARA: 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. SZOMBAT. 1957. JANUÁR 19. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA (-------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: Csou En-laj beszéde az MSZMP budapesti aktíváján ( 2o.) Van, de még sincs (4 o.) s* _________________________________________J T Jjabb termelőszövetkezetek alakultak Tolna megyében Érik a paradicsom az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üvegházi kertészetében Az elmúlt év telén is az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üvegházi kertészetéből szállították Budapestre a nagy meglepetést keltő újdonságokat, a frissen érett paradicsomot. Bár a múlt évi és a mostan érő paradicsom is csak kísérleti próbaültetés er< dménye és mennyiségben sem számottevői, mégis magának az intézetnek és a magyar kertészetnek is dicséretére válik a legnagyobb télben érő, de különben a legnagyobb nyári meleget igénylő pirosparadicsom. Az első 15 kiló „primőr-árut” már elszállították a fővárosba, pénteken újabb 10—15 kilónyi paradicsomot szüreteltek az Intézet üvegházi kertészetében. Ezt a mennyiséget hetenkint rendszeresen elküldik most már Budapestre. A kísérleti próbaültetés végső eredményeként mintegy három mázsa paradicsom terem januárban és februárban az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. A paradicsom szüretelésével együtt megkezdték a zöldpaprika szedését és szállítását is. Eddig mintegy 6000 friss érésű zöldpaprikát küldtek ugyancsak a fővárosba IregszerrJcséről. Rövidesen, -— előreláthatólag — február elején megkezdik a friss, „harmat- gyenge“ zöldsalátának, a kalarábénak és a karfiolnak, majd ezeket követően a reteknek a szüretelését és piaci értékesítését. Tolna megyében, a január 6-án közzétett kormánynyilatkozat után, egyre gyarapszik azoknak a volt termelőszövetkezeti tagoknak a száma, akik a fenyegetésekkel és megfélemlítésekkel szembenézve, újból a társas nagyüzemi gazdálkodás mellett döntenek és az előzőleg feloszlatott termelőszövetkezetek újraalakítását kérik. A kormánynyilatkozat óta eltelt tizenkét nap alatt összesen tizenkét, előzőleg feloszlatott termelőszövetkezet alakult újjá. Csütörtökön a bölcskei Felszabadulás Tsz, pénteken pedig a paksi Üj Elet Tsz újraalakulását jelentették be a megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságának. A paksi Űj Élet az ellenforradalmi események előtt 250 holdon gazdálkodott összesen, s mintegy háromszázas juhállománya is volt. A juhállomány a felosztás után is egybemaradt, a száz főnyi szarvasmarhaállományt azonban szétosztották maguk között a tagok. Január 6-tól kezdve azonban egyre több szó esett a régi tagok között a szövetkezet újraalakításáról, s pénteken, 18-án, már jelentették is a tsz újraalakulását. A régi tagok többsége, összesen tizenöt család huszonkét taggal, újból megkezdte a közös munkát. Előbb a múlt évben termett két kataszteri hold dohány simítását kezdték meg, újból rendbehozzák a juhállomány szállásának környékét, majd a trágyakihordáshoz látnak. A szövetkezetbe visszatérő tagok a korábban szétosztott állatállomány visszaköitözletését is megkezdték már, sőt egyesek, akik a tsz feloszlatásakor nem köpjünk lovat, saját pénzükön vásároltak most, hogy az újraalakult szövetkezetben főképp saját igás állataikkal végezhessék a munkát. Egyébként pénteken Aparhantról is olyan hír érkezett, hogy a községben a szövetkezet meüett álló becsületes parasztokat megfélemlítő és fenyegető néhány elvakult egyén akarata ellenére is szombaton megtartják a tsz újra- alakulő közgyűlését. Ezzel együtt Tolna megyében most mái negyvenre emelkedik azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek az ellenforradalmi események hatására való feloszlatásuk után újraalakultak. Újbál kapnak természetbeai juttatást a selyemfonák A Tolnai Selyemfonógyár munkástanácsa és a szakszervezet méltányolva a munkások régi sérelmét, újból megkezdte a dolgozók természetbeni juttatását, amelyet 1950-ben megszüntettek. Minden dolgozó, aki a gyárban legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkezik, 250 forint lefizetése ellenében 1000 forint értékű ruhaneműt vásárolhat. A munkások körében nagy örömet váltott ki az intézkedés, amelynek eredményeként a férfi ingni k való pup- lin méterét 6.94 forintéit, a női és gyermek ruhának való cérnabarchet méterét 7.13 forintért, a lavable női fehérnemű- anyagot 5,31 forintért, a nylon méterét pedig 18—25 forintért kapják. A munkástanács és a szakszervezet a fontosabb élelmiszerek biztosításáról is gondoskodik. A dolgozók most már harmadik ízben a gyárban kapják meg a lisztet, rizst, cukrot, petróleumot, élesztőt, szappant, stb., s így nincsenek annak kitéve, hogy munkaidő után a községi üzletek előtt ácsorogjanak. Segítjük begyógyítani a sebeket Mí október 23-i események nehéz helyzetbe hozták az országot. A bajok, nehézségek csökkentésére a nőtanács a szociális munkát hozta előtérbe. Jelszó: „Segíteni a bajbajutottakon, segíteni a sebek begyógyílását ott, ahol arra a legnagyobb szükség van’’. Gazdasági nehézségeink közepette az állam nem tud annyi beruházást biztosítani a szociális otthonok, idénybölcsődék, napköziotthonok fenntartására, mmt eddig. Éppen ezért a nőtanács abban látja feladatát, hogy segítséget nyújtson a szociális intézményeknek. Melegséget, gondoskodást, szeretetet kíván vinni, nemcsak az intézmények munkájába, hanem felkaroljál: az egyedülálló idősebb nőket is, hogy enyhítsék magukrrt- maradottságukat, elesettségüket. A Tolna megyei Nőtanács, a szekszárdi és néhány községi nőtanács elnökei ezeket a feladatokat beszélték meg január 17-én. Néhány kérdésben nemcsak határozatot hoztak, hanem a végrehajtásukhoz már hozzá is fogtak. A közeli napokban négytagú nőküldöllség utazik Budapestre, ahol a budapesti nőtanács javaslatára húsz bajbajutott család megsegítését beszélik meg. Hosszabb időre szoros baráti kapcsolatot kívánnak kialakítani a kijelölt 20 családdal. Jelenleg élelmiszereket küldenek, a későbbiek során pedig a családtagok és a gyermekek nyár altat ását. vendégül látását tervezik. Kelemen Já- nosné Szakáit/ községből például elmondta, hogy eddig 30 mázsa burgonyát gyűjtöttek össze a falusiul: adakozásából. Dr. Bryson Jánosáé az egy marék toll gyűjtését javasolta, miután sok családnak, szociális intézménynek fan szüksége a tönkrement ágynemű pótlására. A Szekszánli Városi Nőtanács a közeljövőben teadélutánt rendez, melynek jövedelmét már ilyen célok megvalósítására fordítja. M nőküldöttség budapesti tartózkodása idején felkeresi a minisztertanács tájékoztatási osztályát is, hogy a Nők [.apjának. újbóli kiadását kérje. A nőtanácskozáson foglalkoztak az asszonyok egy megyei program kidolgozásának kérdéseivel is, amelynek ismertetésére lapunk hasábjain még visszatérünk. Elfogták a mezökomáromi gyilkosokat A enyingi járási rendőrkapitányság országos körözést indított Szedeli János és Nagy Lajos tamási lakosok ellen, akik január 12-én éjjel Mező- komáromban meggyilkolták Pár József helybeli lakost. A gyilkosságot a legbestiálisabb módon követték el: előzőleg együtt volfak vele a kocsmában, majd pedig karóval ütötték és késsel össze-vissza szúrlcálták. A gyilkosoké1 elfogták és átadták az enyingi járási rendőrkapitányságnak. Legyen szít a munkádban! Levél a Szekszárdi Sajtérlelöből A Szekszárdi Sajtérlelő dolgozója vagyok. Naponta kérdezik tőlem az ismerősök: Nálatok mi újság az üzem ben? Most tudtára adom mindenkinek, hogy nálunk 1956. október utolsó napjaiban és novemberben is zökkenő mentesen ment a munka. Még Budapest télé történő szállításaink is a betervezett napokon és időben történtek. Ugy-e. hihetetlen? Pedig ez így van! Hogyan lehetséges ez? — Nálunk a „legzűrösebb” napokban is mindenki pontosan megjelent a munkahelyen, csak nagyon indokolt késés volt két- ízben. Ekkor ugyanis a sárpilisi és a decsi dolgozónk gyalog jött be hozzánk dolgozni. Egyéb távolmaradás csak az üzemegységvezető tudtával és engedélyével történt. Talán is hihetetlen, hogy nálunk személyi változás sem volt. Megértjük egymást és ragaszkodunk egymáshoz. Még a régi dolgozóink is vissz,, akarnak jönni dolgozni hozzánk, mert tudtukra jutott hogy a rXXXXXXXX>COC>C30CXX)000C)OCOCO00C)000000000CXXXXXXXXXXX)0000000000QC30000000C000db00000C od &MJUHCA... Sokaknak eszébe jut, amikor Szekszárdion a piacra menve, elhaladnak a jelentéktelen ajtó előtt... Vajon, miféle munka folyik bent a pincében? Egyáltalán visznek-e oda bort? És egyáltalán, milyen bor kerül ki a fogyasztókhoz? „Itóka” vagy „koccintó”, már ahogyan a múlt években elnevezték a különféle, a borivó poharába kerülő italféléket ... Mindenki ismeri a »régi jó borfajtákat”, a „szérüskertek királynőjét?’, a „sármellékit”, a „balaton- szalmádit”, a bort amelynek „semmi köze nem volt a tőkéhez”. Hosszú fejtegetések, elmefuttatások jelentek meg, miért nem lehetett a tőkéjén tér mett borhoz jutni a vendéglőben? Szóval és tettel, az itóka és a koccintó száműzve lett a söntésekbői és a büffékből, most már valódi bori árusítanak. És ha valaki kétségbe merné vonni... itt a tanulság, isten és ember előtt, hogy most valódi, igazi bor kerül az italt szerető emberekhez, a vendéglátó vállalatokhoz. Tanúm az ég és minden seregi... J WjÁhöto talán feltűnt egyeseknek az, hogy a Borforgalmi Vállalat pincéje előtt mindun alan téglarakásba botlottak. Ha tudták volna, hogy milyen munkálatok folynak bent, valószínű, nem emlegették volna azt ott dolgozók le- és felmenő ági rokonait... Borivóknak való . . • Mert minden a borivók érdekében történt... Csak be kell nézni most a pincébe ... mint eddig> most is végzik az ottlevők a szokásos munkákat. Az egyik méltatlankodik is, mert nem éppen tiszta lábbelivel megyek végig a tisztára mosott folyosón... otti ahol a pincerészt a fehér csempével kirakott, belül üvegezett tartályok foglalják el. Ez most a Pittce büszkesége... a múlt évben épült, közel félmillió forintos költséggel. Fehér csempével borított falak... Egy hétszáz hektóliteres és hat, egyen ként ötszáz hektóliteres tartály ... komoly befogadóképesség. — émieteli tevélienylieeUieU a hordók körül, szűrik ,,házasítják” a különféle borokat. Szükség van most erre. Gyenge termés miatt nem érvényesülhet kellően a szekszárdi_ a megyei borféleségek jellege. Az Alföldről kellett bort hozni, hogy a fogyasztók igényeit kielégítsék. — Azt viszont ne gondolja a legpesszimistább borkedvelő sem, hogy holmi „itókával” vagy „koccintóval” házasítják össze a borokat... Ezek száműzve lettek mindörökre. Ebben a pincében most igazi, valódi, tokéntermett ellenére. A cement vagy üvegkádakban csak átmenetileg lehet tárolni... Tehát a pincében levő, fehércsempés kádak is csak átmeneti tárolásra valók. És a pincészet jövő tervei.., Az egyik pinceágban reprezentatív részt rendeznek be ez év folyamán. Fehér csempével, úgy, ahogyan a kádakat most... Ebben a részben csak a megye, a környék jellegének megfelelő bort tárolnak. Ha jönnek külföldi vendégek_ legyen mivel megkínálni őket ... Mindezektől függetlenül, a fogyasztók se mondjanak rossz véleményt a jövőben... A vendéglátó vállalatok hoz ezek után valóban igazi bor kerül, rajtuk keresztül á fogyasztókhoz a szükséges mennyiségben. — Amint mondják a negyedévenként kiutalt mennyiség elég a fogyasztóknak. Csak egy esetben nem volt elég: Az árvíz idején, miután megszűnt a szesztilalom. A fogyasztás akkor túlhalad a a „keretet”. 'ßoA. OJityal i Vállalat szekszárdi pincészete azóta a szükséletek nek megfelelően elégíti ki a fogyasztókat. Mégpedig nem is akármilyen borral — erről én is tanúskodom. A látottak és a kóstolás alapján merem állí a i, — ha a borral kapcsolatban minőségi kifogás merül fel, az a vendéglátóipar bűne. normát eltörölte a munkástanács és fizetésünket a 6 havi átlagkeresethez fixálták. Ezt az összeget emelték január 1-től 15 százalékkal és annyi prémiumot kapunk, amennyit csoportos normával üzemi szinten 100 százalék felett tudunk teljesíteni. Napon^ kapunk egy liter tejet térítés nélkül és most folynak a tárgyalások, hogy a hetj 50 deka vajat is megkapjuk, szintén térítés nélkül, mert ez a tejipar hagyományos járandósága — csupán 1949-ben mondtunk le róla állítólag „egyhangúan és önként”. Egyik régi dolgozónk megtekintette üzemünket és így szólt: — Szent isten, de megváltozott minden! — Igen meg változott! Nem kell már a kocsihúzással bajmolódni, mert a lift le- és felszállítja az árut. Nem kell naponta csuromvizessé válni, mert a régi sajtkezelési módnak se híre, se hamva. Sajtkéregviasz alatt érleljük a sajtokat és szállítás előtt gép veszi le a bevonatot. Nemsokára a parafinozási eljárás is géppel fog történni és híre jár, hogy 3 és félmilliós beruházással egészen új érlelőhelyeket kapunk és a szociális helyiségek is újak lesznek. Lehet jól dolgozni nálunk, mert nincsenek „keretek”. Mindenki any- nyi tejet, vajat, sajtot és egyéb tejterméket vásárolhat, amennyit akar. Jelszavunk: „Légy lelkiismeretes, egyen szív a munkádban!” P-né Rövidesen elkészül a Liszt-emléktábla Az elmúlt évben volt 70 éve liszt Ferenc halálának s ugyanakkor a szekszárdiak meg akarták ünnepi Jni ltO-ik évfordulóját annak, hogy Liszt első hangversenyét adta Szekszárdon. Az ünnepség keretében emléktáblát akartak leleplezni a régi vármegyeháza nagytermében, ahol Liszt emlékezetes hangversenye lezajlott. A közbejött események miatt azonban nem kerülhetett sor az emlékhangversenyre s nem készült el az emléktábla sím. A szekszárdi szimfonikus zenekar azonban most úgy határozott, hogy az elmaradt hangversenyt rövidesen megrendezik s elkészíttetik az emléktáblát is, amelyre Konrád Sándor zekszárdi szobrászművésznek adtak megbízást. A tervek szerint a szekszárdi Liszt- pmlékhangversenvre március eleién kerül sor s ugyanakkor avatják fel a vár- megyeháza nagytermében elhelyezésre -kerülő emléktáblát is.
