Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-19 / 16. szám

TOLNA MEGYF ARA: 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. SZOMBAT. 1957. JANUÁR 19. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA (-------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: Csou En-laj beszéde az MSZMP budapesti aktíváján ( 2o.) Van, de még sincs (4 o.) s* _________________________________________J T Jjabb termelőszövetkezetek alakultak Tolna megyében Érik a paradicsom az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üvegházi kertészetében Az elmúlt év telén is az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üvegházi kertészetéből szállították Budapestre a nagy meglepetést keltő újdonságokat, a frissen érett paradicsomot. Bár a múlt évi és a mostan érő paradicsom is csak kísérleti próbaültetés er< dménye és mennyiségben sem számottevői, mégis magának az intézetnek és a magyar kertészetnek is dicséretére válik a leg­nagyobb télben érő, de különben a leg­nagyobb nyári meleget igénylő piros­paradicsom. Az első 15 kiló „primőr-árut” már elszállították a fővárosba, pénte­ken újabb 10—15 kilónyi paradi­csomot szüreteltek az Intézet üveg­házi kertészetében. Ezt a mennyiséget hetenkint rendszere­sen elküldik most már Budapestre. A kísérleti próbaültetés végső eredményeként mintegy három mázsa paradicsom terem január­ban és februárban az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézet­ben. A paradicsom szüretelésével együtt megkezdték a zöldpaprika szedését és szállítását is. Eddig mintegy 6000 friss érésű zöldpaprikát küldtek ugyancsak a fővárosba IregszerrJcséről. Rövidesen, -— előreláthatólag — feb­ruár elején megkezdik a friss, „harmat- gyenge“ zöldsalátának, a kalarábénak és a karfiolnak, majd ezeket követően a reteknek a szüretelését és piaci értéke­sítését. Tolna megyében, a január 6-án közzé­tett kormánynyilatkozat után, egyre gyarapszik azoknak a volt termelőszö­vetkezeti tagoknak a száma, akik a fe­nyegetésekkel és megfélemlítésekkel szembenézve, újból a társas nagyüzemi gazdálkodás mellett döntenek és az elő­zőleg feloszlatott termelőszövetkezetek újraalakítását kérik. A kormánynyilatkozat óta eltelt tizen­két nap alatt összesen tizenkét, előzőleg feloszlatott termelőszövetkezet alakult újjá. Csütörtökön a bölcskei Felszaba­dulás Tsz, pénteken pedig a paksi Üj Elet Tsz újraalakulását jelen­tették be a megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságának. A paksi Űj Élet az ellenforradalmi ese­mények előtt 250 holdon gazdálkodott összesen, s mintegy háromszázas juh­állománya is volt. A juhállomány a fel­osztás után is egybemaradt, a száz fő­nyi szarvasmarhaállományt azonban szétosztották maguk között a tagok. Január 6-tól kezdve azonban egyre több szó esett a régi tagok között a szö­vetkezet újraalakításáról, s pénteken, 18-án, már jelentették is a tsz újra­alakulását. A régi tagok többsége, összesen tizenöt család huszonkét taggal, újból megkezdte a közös munkát. Előbb a múlt évben termett két ka­taszteri hold dohány simítását kezdték meg, újból rendbehozzák a juhállomány szállásának környékét, majd a trágya­kihordáshoz látnak. A szövetkezetbe visszatérő tagok a korábban szétosztott állatállomány visszaköitözletését is meg­kezdték már, sőt egyesek, akik a tsz fel­oszlatásakor nem köpjünk lovat, saját pénzükön vásároltak most, hogy az újra­alakult szövetkezetben főképp saját igás állataikkal végezhessék a munkát. Egyébként pénteken Aparhantról is olyan hír érkezett, hogy a köz­ségben a szövetkezet meüett álló becsületes parasztokat meg­félemlítő és fenyegető néhány el­vakult egyén akarata ellenére is szombaton megtartják a tsz újra- alakulő közgyűlését. Ezzel együtt Tolna megyében most mái negyvenre emelkedik azoknak a termelő­szövetkezeteknek a száma, amelyek az ellenforradalmi események hatására való feloszlatásuk után újraalakultak. Újbál kapnak természetbeai juttatást a selyemfonák A Tolnai Selyemfonógyár munkás­tanácsa és a szakszervezet méltányolva a munkások régi sérelmét, újból meg­kezdte a dolgozók természetbeni jutta­tását, amelyet 1950-ben megszüntettek. Minden dolgozó, aki a gyárban leg­alább egyéves munkaviszonnyal rendel­kezik, 250 forint lefizetése ellenében 1000 forint értékű ruhaneműt vásárolhat. A munkások körében nagy örömet váltott ki az intézkedés, amelynek eredményeként a férfi ingni k való pup- lin méterét 6.94 forintéit, a női és gyer­mek ruhának való cérnabarchet méterét 7.13 forintért, a lavable női fehérnemű- anyagot 5,31 forintért, a nylon méterét pedig 18—25 forintért kapják. A munkástanács és a szakszervezet a fontosabb élelmiszerek biztosításáról is gondoskodik. A dolgozók most már har­madik ízben a gyárban kapják meg a lisztet, rizst, cukrot, petróleumot, élesz­tőt, szappant, stb., s így nincsenek annak kitéve, hogy munkaidő után a községi üzletek előtt ácsorogjanak. Segítjük begyógyítani a sebeket Mí október 23-i események nehéz helyzetbe hozták az országot. A bajok, nehézségek csökkentésére a nőtanács a szociális munkát hozta előtérbe. Jelszó: „Segíteni a bajbajutottakon, segíteni a sebek begyógyílását ott, ahol arra a leg­nagyobb szükség van’’. Gazdasági nehézségeink közepette az állam nem tud annyi beruházást bizto­sítani a szociális otthonok, idénybölcső­dék, napköziotthonok fenntartására, mmt eddig. Éppen ezért a nőtanács abban látja feladatát, hogy segítséget nyújtson a szociális intézményeknek. Melegséget, gondoskodást, szeretetet kíván vinni, nemcsak az intézmények munkájába, hanem felkaroljál: az egyedülálló idő­sebb nőket is, hogy enyhítsék magukrrt- maradottságukat, elesettségüket. A Tolna megyei Nőtanács, a szek­szárdi és néhány községi nőtanács elnö­kei ezeket a feladatokat beszélték meg január 17-én. Néhány kérdésben nem­csak határozatot hoztak, hanem a vég­rehajtásukhoz már hozzá is fogtak. A közeli napokban négytagú nőküldöllség utazik Budapestre, ahol a budapesti nő­tanács javaslatára húsz bajbajutott csa­lád megsegítését beszélik meg. Hosszabb időre szoros baráti kapcso­latot kívánnak kialakítani a kijelölt 20 családdal. Jelenleg élelmiszereket kül­denek, a későbbiek során pedig a család­tagok és a gyermekek nyár altat ását. vendégül látását tervezik. Kelemen Já- nosné Szakáit/ községből például el­mondta, hogy eddig 30 mázsa burgo­nyát gyűjtöttek össze a falusiul: adako­zásából. Dr. Bryson Jánosáé az egy ma­rék toll gyűjtését javasolta, miután sok családnak, szociális intézménynek fan szüksége a tönkrement ágynemű pótlá­sára. A Szekszánli Városi Nőtanács a közeljövőben teadélutánt rendez, mely­nek jövedelmét már ilyen célok meg­valósítására fordítja. M nőküldöttség budapesti tartózkodása idején felkeresi a minisztertanács tájé­koztatási osztályát is, hogy a Nők [.ap­jának. újbóli kiadását kérje. A nőtanács­kozáson foglalkoztak az asszonyok egy megyei program kidolgozásának kérdé­seivel is, amelynek ismertetésére lapunk hasábjain még visszatérünk. Elfogták a mezökomáromi gyilkosokat A enyingi járási rendőrkapitányság országos körözést indított Szedeli Já­nos és Nagy Lajos tamási lakosok el­len, akik január 12-én éjjel Mező- komáromban meggyilkolták Pár Jó­zsef helybeli lakost. A gyilkosságot a legbestiálisabb módon követték el: elő­zőleg együtt volfak vele a kocsmában, majd pedig karóval ütötték és késsel össze-vissza szúrlcálták. A gyilkosoké1 elfogták és átadták az enyingi járási rendőrkapitányságnak. Legyen szít a munkádban! Levél a Szekszárdi Sajtérlelöből A Szekszárdi Sajtérlelő dolgozója vagyok. Naponta kérdezik tőlem az ismerősök: Nálatok mi újság az üzem ben? Most tudtára adom mindenki­nek, hogy nálunk 1956. október utolsó napjaiban és novemberben is zökkenő mentesen ment a munka. Még Buda­pest télé történő szállításaink is a be­tervezett napokon és időben történ­tek. Ugy-e. hihetetlen? Pedig ez így van! Hogyan lehetséges ez? — Nálunk a „legzűrösebb” napokban is mindenki pontosan megjelent a munkahelyen, csak nagyon indokolt késés volt két- ízben. Ekkor ugyanis a sárpilisi és a decsi dolgozónk gyalog jött be hoz­zánk dolgozni. Egyéb távolmaradás csak az üzemegységvezető tudtával és engedélyével történt. Talán is hihetetlen, hogy nálunk személyi változás sem volt. Megért­jük egymást és ragaszkodunk egy­máshoz. Még a régi dolgozóink is vissz,, akarnak jönni dolgozni hoz­zánk, mert tudtukra jutott hogy a rXXXXXXXX>COC>C30CXX)000C)OCOCO00C)000000000CXXXXXXXXXXX)0000000000QC30000000C000db00000C od &MJUHCA... Sokaknak eszé­be jut, amikor Szekszárdion a piacra menve, elhaladnak a jelentéktelen ajtó előtt... Vajon, miféle munka fo­lyik bent a pincében? Egyáltalán visznek-e oda bort? És egyáltalán, milyen bor kerül ki a fogyasztókhoz? „Itóka” vagy „koccintó”, már ahogyan a múlt években elnevezték a külön­féle, a borivó poharába kerülő ital­féléket ... Mindenki ismeri a »régi jó borfajtákat”, a „szérüskertek király­nőjét?’, a „sármellékit”, a „balaton- szalmádit”, a bort amelynek „semmi köze nem volt a tőkéhez”. Hosszú fejtegetések, elmefuttatások jelentek meg, miért nem lehetett a tőkéjén tér mett borhoz jutni a vendéglőben? Szóval és tettel, az itóka és a koc­cintó száműzve lett a söntésekbői és a büffékből, most már valódi bori árusítanak. És ha valaki kétségbe merné vonni... itt a tanulság, isten és ember előtt, hogy most valódi, iga­zi bor kerül az italt szerető emberek­hez, a vendéglátó vállalatokhoz. Ta­núm az ég és minden seregi... J WjÁhöto talán feltűnt egye­seknek az, hogy a Borforgalmi Vál­lalat pincéje előtt mindun alan tégla­rakásba botlottak. Ha tudták volna, hogy milyen munkálatok folynak bent, valószínű, nem emlegették vol­na azt ott dolgozók le- és felmenő ági rokonait... Borivóknak való . . • Mert minden a borivók érdekében történt... Csak be kell nézni most a pincébe ... mint eddig> most is vég­zik az ottlevők a szokásos munkákat. Az egyik méltatlankodik is, mert nem éppen tiszta lábbelivel megyek végig a tisztára mosott folyosón... otti ahol a pincerészt a fehér csempével kira­kott, belül üvegezett tartályok fog­lalják el. Ez most a Pittce büszkesége... a múlt évben épült, közel félmillió fo­rintos költséggel. Fehér csempével borított falak... Egy hétszáz hektóliteres és hat, egyen ként ötszáz hektóliteres tartály ... komoly befogadóképesség. — émieteli tevélienylieeUieU a hordók körül, szűrik ,,házasítják” a különféle borokat. Szükség van most erre. Gyenge termés miatt nem érvé­nyesülhet kellően a szekszárdi_ a me­gyei borféleségek jellege. Az Alföld­ről kellett bort hozni, hogy a fo­gyasztók igényeit kielégítsék. — Azt viszont ne gondolja a legpesszimis­tább borkedvelő sem, hogy holmi „itókával” vagy „koccintóval” háza­sítják össze a borokat... Ezek szám­űzve lettek mindörökre. Ebben a pin­cében most igazi, valódi, tokéntermett ellenére. A cement vagy üvegkádak­ban csak átmenetileg lehet tárolni... Tehát a pincében levő, fehércsempés kádak is csak átmeneti tárolásra valók. És a pincészet jövő tervei.., Az egyik pinceágban reprezentatív részt rendeznek be ez év folyamán. Fehér csempével, úgy, ahogyan a kádakat most... Ebben a részben csak a me­gye, a környék jellegének megfelelő bort tárolnak. Ha jönnek külföldi vendégek_ legyen mivel megkínálni őket ... Mindezektől függetlenül, a fogyasz­tók se mondjanak rossz véleményt a jövőben... A vendéglátó vállalatok hoz ezek után valóban igazi bor ke­rül, rajtuk keresztül á fogyasztók­hoz a szükséges mennyiségben. — Amint mondják a negyedévenként ki­utalt mennyiség elég a fogyasztók­nak. Csak egy esetben nem volt elég: Az árvíz idején, miután megszűnt a szesztilalom. A fogyasztás akkor túl­halad a a „keretet”. 'ßoA. OJityal i Vállalat szek­szárdi pincészete azóta a szükséletek nek megfelelően elégíti ki a fogyasz­tókat. Mégpedig nem is akármilyen borral — erről én is tanúskodom. A látottak és a kóstolás alapján merem állí a i, — ha a borral kapcsolatban minőségi kifogás merül fel, az a ven­déglátóipar bűne. normát eltörölte a munkástanács és fizetésünket a 6 havi átlagkeresethez fixálták. Ezt az összeget emelték ja­nuár 1-től 15 százalékkal és annyi prémiumot kapunk, amennyit csopor­tos normával üzemi szinten 100 szá­zalék felett tudunk teljesíteni. Na­pon^ kapunk egy liter tejet térítés nélkül és most folynak a tárgyalások, hogy a hetj 50 deka vajat is megkap­juk, szintén térítés nélkül, mert ez a tejipar hagyományos járandósága — csupán 1949-ben mondtunk le róla ál­lítólag „egyhangúan és önként”. Egyik régi dolgozónk megtekintette üzemünket és így szólt: — Szent isten, de megváltozott minden! — Igen meg változott! Nem kell már a kocsihú­zással bajmolódni, mert a lift le- és felszállítja az árut. Nem kell naponta csuromvizessé válni, mert a régi sajt­kezelési módnak se híre, se hamva. Sajtkéregviasz alatt érleljük a sajto­kat és szállítás előtt gép veszi le a bevonatot. Nemsokára a parafinozási eljárás is géppel fog történni és híre jár, hogy 3 és félmilliós beruházással egészen új érlelőhelyeket kapunk és a szociális helyiségek is újak lesznek. Lehet jól dolgozni nálunk, mert nincsenek „keretek”. Mindenki any- nyi tejet, vajat, sajtot és egyéb tej­terméket vásárolhat, amennyit akar. Jelszavunk: „Légy lelkiismeretes, egyen szív a munkádban!” P-né Rövidesen elkészül a Liszt-emléktábla Az elmúlt évben volt 70 éve liszt Ferenc halálának s ugyanakkor a szek­szárdiak meg akarták ünnepi Jni ltO-ik évfordulóját annak, hogy Liszt első hangversenyét adta Szekszárdon. Az ün­nepség keretében emléktáblát akartak leleplezni a régi vármegyeháza nagy­termében, ahol Liszt emlékezetes hang­versenye lezajlott. A közbejött esemé­nyek miatt azonban nem kerülhetett sor az emlékhangversenyre s nem készült el az emléktábla sím. A szekszárdi szim­fonikus zenekar azonban most úgy ha­tározott, hogy az elmaradt hangversenyt rövidesen megrendezik s elkészíttetik az emléktáblát is, amelyre Konrád Sándor zekszárdi szobrászművésznek adtak megbízást. A tervek szerint a szekszárdi Liszt- pmlékhangversenvre március eleién ke­rül sor s ugyanakkor avatják fel a vár- megyeháza nagytermében elhelyezésre -kerülő emléktáblát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom