Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-18 / 15. szám
195*. .JANUÁR 18. I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Értekezlet a mezőgazdasági felsőoktatásról (9»lgt*tás a 2. •Idalríl) MSZMP ideiglenes intézőbizottságé, nak tagjai, a külügyminisztérium ve. zető tisztviselői és sokan mások. Jelen volt a repülőtéren Hao De-cin a Kínai Népköztársaság magyarorszá. gi rendkívüli és meghatalmazott nagy követe. Ott voltak a kínai nagykövet, sóg tagjai, eljöttek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A kínai vendégek elléptek a tisztelgő díszőrség arcvonala előtt, majd a magyar és kínai himnusz elhangzása után búcsút vettek magyar barátaiktól. Ezt kövgtőleg Csou En-laj mondott beszédet: — Kedves Dobi Elvtárs— Kedves Kádár Elvtárs! — Kedves Elvtársak, Barátaim! ■— E rövid találkozásunk után most már elbúcsúzunk önöktől. Olyankor jöttünk Önökhöz, amikor nehéz harcokat vívnak. Az elmúlt 3 hónapban a kínai nép mindig nagy figyelemmel kísérte a magyar nép harcának fejlődését. Aggódtunk az Önök nehézséget miatt és örültünk győzelmeiknek. — Hiszen az Önök ügye a mai ügyünk, az Önök harcai a mi harcaink is. Most az egynapi rövid tartózkodásunk során személyesen láttuk, hogy a magyar munkásosztálynak és a ma. gyár népnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, a'szovjet hadsereg segítségével sike. rült visszaverni az imperialisták támadásait, eredményesen megvédelmezni Magyarország szocialista vívmányait,'harcaik hozzájárulást jelentenek az egész szocialista tábor és a világbéke ügye számára. A hős magyar nép tiszteletre és köszönetre méltó az egész világ népei előtt. A hatszázmilliós kínai népnek az Önök iránti együttérzését és támogatását hoztuk magunkkal. Mély benyomást keltett bennünk a magyar nép készsége a nemzeti függetlenség fenntartására és a szocializmus védel- mezésére. Amikor visszatérünk Kínába meg fogjuk mondani a kínai népnek, hogy a magyar nép közvetlen harcostársa és elvtársa a szocializmus építésében és a világbéke védelmezé- sében. Elvtársak! Barátaim! A történelem útja soha sem lehet egyenes és síma a szocializmus építése során. Nehéz teljesen elkerülni a hibákat, a balsikert. Mind a múltban, a jelenben, vagy jövőben minden, akik sokat szenvedtünk a kizsákmányolási rendszerben és most elszántan akarunk új életet alkotni magunknak, ez még inkább erősebbé tesz. Semmiképpen sem csüggedünk, nem keseredünk el. Az imperialisták — akárhogyan is fenyegetnek, és rágalmaznak bennünket — semmiképpen sem tudják meg. akadályozni haladásunkat. A mj közös ügyünk — a szocialista ügy — az emberiség reménységét képviseli. — Meg vagyunk győződve arról hogy a harcban kitartó magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével új, hatalmas sikereket fog aratni. Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen a kínai és a magyar nép örök, megbonthatatlan, testvéri barátsága! Éljen a szocialista országok egysége, amelynek élén a Szovjetunió áll! Éljen a szocializmus! Éljen a világbéke! Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszter- elnöke beszélt. — Kedves Csou En-laj Elvtárs! Kedves Kínai Elvtársak! — Nagy megtiszteltetés volt nekünk, s egész népünknek a Kínai Nép köztársaság kormányküldöttségének látogatása. Az önök látogatása még szilárdabbá és erősebbé teszi a szocialista országok szilárd és egységes táborát, s ezzel együtt erősíti a népek békéjének magasztos ügyét. Az elvtársak megismerkedhettek harcunk néhány kérdésével, célkitűzéseinkkel, s erőnkkel, amelyre harcunkban támaszkodunk a személyes tapasztalat alapján láthattak, hogy becsületes céljaink vannak, amelyekért igyekszünk becsülettel küzdeni. Megismerhették eltökéltségünket, — amellyel népünk ellenségeivel szemben akarunk harcolni. Tapasztalhatták, hogy jobb, szebb és boldogabb életet kívánó népünk érdekében nem lehetünk kíméletesek népünk életére törő ellenségeinkkel szemben, de ugyanakkor küzdenünk kell a múlt hibáival szemben, s munkánk jelenlegi gyengeségei ellen is. Biztosíthatjuk a kínai elvtársakat, hogy a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének baráti látogatása Magyarországon nagymértékben növelte a szocializmushoz hű erők lelkesedését, önbizalmát és a győzelembe vetett hitét. Megköszönöm Csou En-laj elvtársnak és a kínai kormányküldöttség többj tagjának számunkra megtisztelő és hasznos baráti látogatását szerencsés utat kívánok és sok sikert jövendő harcaikhoz, célkitűzéseik va- lóraváltásához. — Kérem az elvtársakat, továbbítsák forró testvéri üdvözletünket és mély tiszteletünket a nagy kínai népnek. A kínai kommunisták verhetetlen seregének és személyesen az általunk nagyon tisztelt és szeretett Mao Ce-Tung elnök elvtársnak. Kádár János beszéde végén éltette a magyar és kínai nép barátságát, a szocialista tábor széttörhetetlen egységét. A kínai küldöttség tagjai ezután be szálltak a TU—104-es típusú repülőgépbe, amely Moszkvába szállította őket. Francia katolikus folyóirat a magyar eseményekről A Bulletin című francia katolikus szocialista folyóirat feltűnő cikkben foglalkozik a magyar dráma francia részről történt politikai felhasználásával. Azzal, hogy egyesek visszautasítják az akcióegységet azokkal, akik „helyeselték a szovjet beavatkozást”, el akarják ítélni általában a kommunista párttal való együttműködést — írja a cikk. — Meg kell mondjuk előre, hogy elutasítunk minden módszeres kommunistaellenességet ma éppen úgy, mint azelőtt, mert szocializmust akarunk és ehhez meg kell ragadnunk minden eszközt. Egyetlen eszköz számunkra, hogy eredményesen folytathassuk munkánkat, az, hogy világosan felvetjük, még a CGT keretében is, az akcióegység kérdését. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról megerősítette a kommunistákat, tevékeny munkára serkentette őket. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt ez útmutatások szerint dolgoznak. Munkájuk a nyilatkozat megjelenése előtt is helyes irányban folyt. Ezt legjobban mutatja az a tény, hogy a közös vagyont megvédték s kilépő is aránylag kevés, 22 tag volt, akikből azóta 5 kérte visszavételét. Csak azután alakult meg a volt MDP tagokból az MSZMP-szervezet, amelyben a régi párttagok szinte kivétel nélkül részt- vesznek. Itt azelőtt sem volt kirívóbb példa arra, hogy a pártszervezet egyes vezetői, vagy tagjai önkényesen beleavatkoztak volna a tsz munkájába. De volt olyan eset, amikor a felső végzetes részéről a tsz-re erőszakolt nem éppen kifizetődő gazdálkodási ágakat is népszerűsíteni igyekeztek. Ilyen volt például a baromfitenyésztés, vagy a juhállomány kényszerű elfogadása, amelyekhez megfelelő felkészülésük, helyük stb. nem volt. Ebben az évben azonban már máskép néz majd ki a gazdálkodásuk. Elsősorban is a tagság és a vezetőség közös megegyezéssel határozták meg, mit, hogyan termeljenek. Éppúgy közösen határozták el a munkafegyelem megszilárdításának módozatait. Ehhez hozzájárul az is, hogy a vezetőség mindenekelőtt a bizalmat A Földművelésügyi Min. Szakoktatási Főigazgatósága mezőgazdasági gépészmérnöki értekezletre hívta össze az agrártudományi mezőgazdasági főiskola vezetőit, hogy megvitassák a mezőgazdasági felsőoktatás kérdéseit. Az értekezleten jz az egyhangú felfogás alakult ki. hogy a mezőgazda- sági főiskoláknak, de különösen az agrártudományi egyetemnek és a mezőgazdasági akadémiáknak a jövőben általános képzettségű szakembereket kell kibocsá- taniok. Ném vált be az a rendszer, hogy az agrártudományi egyetemen három karon külön növénytermesztési, állattenyésztési és agrárközgazdász szakembereket képeztek ki. Az értekezlet egyetértett azzal, hogy a jövőben a három kar összevonásával egyetlen mezőgazdasági kart alakítsanak ki, amely az eddiginél mélyebb, alaposabb általános képzést nyújtson, s ugyanakkor adja meg a hallgatóknak az alapot a szakirányú továbbképzéshez. Abban is megegyezigyekszik megteremteni amaga és a tag ság között. Eddig ugyanis nagyban hátráltatta az egység megerősítését a sokszor teljesítetlen Ígéretek sora. Arról is beszélgetnek a tagok, hogy a munka fogja megszabni a várható jövedelem nagyságát, nem az ígéretek. Ezért tehát legtöbb a tagságon múlik s a vezetésnek ezt kell minél eredményesebben segítenie, irányítania. Együtt kell tehát határozniok, dgj- gozniok, s a vezetőségnek ez is az álláspontja. Már eddig is látható eredményei vannak a megváltozott légkörben a más módszerekkel végzett munkának. Jó példa erre többek között az is, hogy a múlt hónapban általában a tagság mintegy 260 forintot kapott egyenként előleg címén. Ebben az általánosított értékelésben természetesen beleszámítottuk azokat a tagokat is, akik egy-két munkaegységet értek el, mivel a növénytermesztők munkája még nem igen kezdődött meg. Részletesen sorolva például ifj. Pécsi András 671, Szabó Ferenc 835 forintot kapott az elmúlt hónapban, de többek nevét és munkájának eredményét is lehetne sorolni még. Amint a gazdasági vezetés komoly fordulatot tett munkájában, ez a célja a megalakult MSZMPszervezet- nek is. Legfőbb tapasztalatukat éppen az elmúlt hetek eseményei kristályosították ki: akkor lesz jó pártszervezet ha valóban a tagsággal együtt dolgoznak. tek, hogy az eddiginél részletesebben kell oktatni a közgazdasági és kereskedelmi ismereteket. A szakirányú 1.épzés kérdésében nem alakult ki egyhangú vélemény, de a legtöbb felszólaló amellett volt, hogy az egyetemi tanulmányi idő ötödik évében részesüljenek a hallgatók speciális irányú képzésben, s ebben vehessenek részt a mezőgazdasági akadémiák végzett hallgatói is, esetleg a termelésben eltöltött több évi gyakorlat után is. A továbbképzés vitájában a többségi felfogás az volt, hogy a jövőben is fenn kell tartani a mezőgazdasági szakemberek intézményes továbbképzését, amelyet továbbra is az agrártudományi egyetem továbbképző intézete látna el, de lehetővé kell tenni főképp a tanszékek bevonásával a kötetlenebb formájú továbbképzést is. •Több más kérdés megtárgyalása után a vita eredményét Lőrincz József főigazgató foglalta össze. Eleinte — közvetlenül október 23-a után — itt is volt olyan hangulat, hogy minek a pártszervezet. A harc azonban, mely a termelőszövetkezetet ért külső támadás, a szétoszlatásuk- ra célzó törekvések ellen folyt mindnyájukban megérlelte: a kommunisták voltak az alakításnál is az elsők, tehát a megvédésnél is nekik kell előljárni, s ezt csak szervezetten képesek megoldani együtt dolgozva a pártonkívü- liekkel. Elenyésző kisebbség kivételével az összes volt MDP tagok csatlakoztak is az új pártszervezethez, s a többi tsz tagokkal együtt sikerült a tsz megvédése. Másik fontos feladatuknak tartják segíteni a gazdálkodás terveinek helyes meghatározását s megismertetve azok helyességét, példájukkal i3 harcolni azok megvalósításáért. A meggyőző, felvilágosító szó különösen az olyan tervek valóra váltásáért, amely az egész tagság véleményéből alakult ki, a személyes példával párosulva bizonyára többet fog érni, mint a régi módszer, amely sokszor az előkészítetlen beszámoltatásokban merült ki. Természetesen mindezek még csali a kezdet, a kezdeti próbálkozások, de már ez is mutatja, jó úton járnak az MSZMP tagok. Bizonyára a további áldozatos munka még több jó módszerrel gazdagítja tapasztalataikat s egyúttal hozzájárul, hogy a tsz tagjai valóban virágzó, jómódú életet tudjanak maguknak teremteni. Jó úton halad a bátaszéki Búzakalász Tsz MSZMP-szervezete Ahol a szénakazlak nagyságához mérték a funkciót JSagydorogon u, mint az ország jónéhány községében felvonulással, emlékmű döntögeléssel, a pártszervezet székháza elleni támadással kezdte meg munkáját az ellenforradalom. Az eseményeket megelőzően a népi demokrácia ellenséget „mozgósították” a falut. „Október 27-én este felvonulás lesz, s aki magyarnak vallja magát és harcol a szabadságért, az mellénk áll!” — hangoztaták. A józanul gondolkodók — s ezek képezték a lakosság nagyobb részét — nem ültek fel az álhazafiak által hangoztatott nacionalis a jelszavaknak. — Így a többezer lelkes községben körülbelül 200 személyt vonultattak fel, élen Kovács Pál (356-os házszámú), Peti Szabó József, Főfaji Mihály, Gyenis Pityu volt nyilas ve. zető és még jónéhány izgága alakkal, ak’k a községben nem nagy népsze. tűs égnek örvendenek. (A hitelesség kedvéért meg kell említeni azt is, hogy a „forradalmi” hangula hoz Borbély János 100 holdas nagygazda potya bora adta meg az alapot.) A% dso ütjük a pártszervezet székházához vezetett, ahol sárbataposták az MDP tábláját, majd a szovjet emlékmű meggyálá- zására került sor. Ekkor már előkerültek az ellenforradalmi jelszavak, s a hangzavarban mindenkit túlkiabált Reimann Mária nagygazda leánya, aki férfi' meghazudtoló sten. tori hangon kiabálta: „Le a kommunistákkal, ki kell irtani még az irmagjukat is, úgyhogy 100 évig ki se merjék mondani a kommunista nevet!” E nagy „hőstett” t. i. az emlékmű ledöntése után a tanácsháza elé vonultak, ahol szónoklatok hangzottak el. Ezt követően úgy lát. szott, hogy a ‘ömeg elszéled. — Ne menjünk még szét emberek — kiabált Térmeg Sándor ta. ni tó, aki jobboldali beállító tságáról ismeretes. Ha már együtt vagyunk, válasszunk új vezetőséget, mert a régi vezetőkre tovább már nem lesz szükség. A beszéd u án megkezdték a nemzeti bizottság tagjainak jelölését. — Tudomásul kell venni, hogy olyan nemze i bizottságot kell választavunk, am*. en egyesül a tekintély és az ész — mondották. A tekintély kedvéért elnöknek Gaál György köztiszteletben álló gazdát választották meg. A titkári teendőkkel Gondos Gyula igazgatóhelyet, test bízták meg. A karba alom veze. tőjévé dr. Téglásy Géza volt horthys ta őrnagyot, helyet esének pedig Halmi János volt csendőrt nevezték ki. összeállították a nemzetőrség tagjait is, melyben vezető szerepet vitt ifj. Csapó István egye emi hallgató. Ezek végezték el aztán a házkutatásokat a köz iszteletben álló lakos, ság körében, ÁVH-sokat és fegyvereket kerestek. A gyűlés méltó befejezését a begyűjtési papírok elégetése képezte. (Ez ugyan másutt is megtették.) Nagydorog ellenforradalrrárai azonban e tekin etben is „világraszólót" akartak produkálni. Borbély János ugyanis azt mondta a begyűjtés egyik alkalmazót jának: — Szerencséié, hogy 27-én este nem volt a tanácsházán, mert ha ott van az összehordott papírok tetejére magé ráültetjük és úgy gyújtjuk meg. A nemzeti b oHságban — amely állandóan ülésezett — szegény paraszt, munkás és iparos nem is kerülhetett, s az egyik nagygazda nem is átallotta kijelen eni: „A szegény parasztoknak nincs legelte ési jo. guk, s a. jövőben a jószágokat nem is hajthatják ki a mezőre.” E kijelentés híre hamar elterjedt a községben, s a „szegénység” körében másnap már arról beszéltek. „Úgy látszik, a mi falunkban a ■Ménakazlak nagyságához mérték a funkciót." Nagydorogo' is, mint egynéhány községet meglepték a budapes i — magukat felkelőknek nevező — ellen forradalmár ok. Gondos Gyula igazgatóhelyettes meghívta őket az iskolába, hogy bemutassa a „felsza. badítóka1” a tanulóknak. Az udvar- ra kivezényelt gyerekek előtt az egyik felkelő rövid beszéde mondó t, melynek keretében ismertette, hogyan kell benzines üveggel megsemmisíteni a szoviet tankot. Ezt követően Bornemissza Sámuel igazgató üdvözlő beszédet mondott. Tizenhét évfg nem mutat- ha'tűk meg magyarságunkat, nemzeti. érzésünké . A budapesti dicső hazafiak megmu'a+ták ez utat, amelyen nekünk haladnunk kell, hogy a magyar szentkorona újra, teljes fényében ragyoghasson hazánk felett.” — Kiál1 sunk elismerésünk jeléül háromszoros éljent a hősök tiszteletére — indítványozta. így mételyezték az ifjúságot ezek az álhazafiak, akikkel szerencsére a tantestület nagyrésze nem értett egye , s távol is tartotta magát az ehhez hasonló szereplésektől. A nagydorogi ellenforradalmárok- nak, Halmi Jánosnak, Gyenis Pityunak és a többieknek akiknek semmi közük nincs az igazi hazafiakhoz — bár nagy hangon annak vallották magukat — rövid életű volt r " i- kösdi királyságuk. Működésük alatt megmutat ák igazi arcukat, leleplezték magukat a falu elő t. Megmutatták, hogy megátalkodott ellen, ségei a szocializmus építésének és az első kínálkozó alkalmat felhasználják a munkás-paraszt hatalom megdön ésére. Hogy ez mégsem sikerülhetett, ez nemcsak rajtuk múlott.
