Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-13 / 11. szám
I»5T. JANUÁR 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 SPORT Kikből állana ma a magyar válogatott labdarugócsapat ? Jogos volt-e a többletbér S| Ni lesz a malommal Megépül-e az áj szárító | Létezik-e a munkástanács ■ : Sok szó esik arról: kikből úi'or; most egy válogatott csapat, sportemberek találkozása az MLSZ-ben nem !s képzelhető el e kérdés nélkül. Felvetődik a válogatás gondolata, s a szakemberek már sorolják a neveket, természetesen csak az ország területén belül tartózkodó játékosokat válogatják. Ilyenkor kiderül, hogy nen; Is olyan kétségbeejtő a helyzet. Kapusnak Ilku 1-nek, Komáromit és Dankát mondják, mindhárman’ elég tapasztalatot szereztek rnég a nagy válogatotttan. És a hátvédek? Azok is edzett legények? Buzánszky, rKárpáti, Dalnoki. Börzsei, Hegyi, Mátrai, mint akik már voltak válogatottak, s a jövő nagy hátvéd-ígéret: Rajna, és a salgótarjáni Sándor. Fedezetek köApróhirdeté§ek Állami gazdasagok, közüietek, magánosok! Figyelem! A Szekszárdi vízmű ^pítő és Kútkarbantartó Vállalat elvállal mindennemű kútjavítást, kútfúrást, kútásást, kútkompresszorozást és új szivattyúk beszerelését. Megrendeléseket Szekszárd, Béla tér 7. számra kérjük. Megbeszélésre helyszínre megyünk. Telefon: 22-89. A szakma minden ágában jártas FÉNYKÉPÉSZT keresünk állandó belépésre. Biztos megélhetés. Szekszárdi Fodrász Kisipari Szövetkezet, Mártírok tere 14. Telefon: 46-09. zött is szép a választék: Bundzsák, Bc- rendi. Szojka, Szabó, Dékány, Kleibán. nem is olyan könnyű jelölni közöttük. Csatár is akad szépszámmal, aki volt már válogatott, vagy éppen döngette a válogatottság kapuját. így Kertész, Tóth, Raduly, Hidegkúti, Orosz, Csordás, Tichy, Machos, Vilezsál, Palotás, Molnár. Fenyvesi, Lelenka és Szimcsák. Ha vasárnap válogatott mérkőzés lenne, a szakemberek többsége ezt a csapatot alakítaná ki: Ilku I. — Kárpáti, Börzsei, Dalnoki — Bundzsák, Berendl — Kertész, Hidegkúti, Tichy, Machos, Fenyvesi. Amint látjuk, a válogatott csapat összeállítása nem is olyan rossz, nagyon tött. Ebbe nincsenek beleszámítva azok a költségek, amelyek az országos jellegű versenyek alkalmával adódtak és amelyet az Országos Traktor Központ fedezett. (Ezek szerint tehát a sportkör elnökének sokszor volt jókedve.) Ügy látszik, hogy Tolnai Tibor rosszindulatú támadása egyrészt a Traktor Sport Egyesület ellen, másrészt Székely Tivadar sportköri elnök ellen irányult, aki köztudomású, nemhogy a megye, hanem az ország egyik legjobb sportköri vezetője. A sportkör álláspontja a patronálással kapcsolatosan, hogy fellendítse a tamási sportéletet. Ha az iskolai sportköri tagok ennek ellenére úgy látják, hogy a patronálással nincsenek megelégedve, azt felmondhatják. Végezetül még annyit, hogy a szó- banforgó Tolnai Tibor a tamási sportélet területén eddig Ismeretlen személy volt. Ügy látszik, ezzel a nyilatkozatával akart „feltörni”. I.‘ 0. szerint nem mindegyik egyesület fizette azt ki. Jelenleg is nagy összeggel tartoznak a városi tanácsnak, S most következnek a furcsa dolgok: A városi tanács utasította a pályagondnokot, hogy további intézkedésig, (előreláthatólag míg valamelyik egyesület nem bérli ki a sporttelepet) a játékosok az öltözőt és vele párhuzamosan a víz- és áramszolgáltatást nem vehetik igénybe. Tehát ha labdarúgómérkőzést akarnak majd rendezni, akkor a játékosok vagy felöltözve jönnek el hazulról, vagy a pálya szélén öltöznek. A magunk részéről indokoltnak tartjuk a városi tanács álláspontját, de ugyanakkor érthető a sportkörök álláspontja is, amikor pénz és anyagi biztosíték hiányában nem köt szerződést a sporttelep bérletére. Bízunk abban, hogy a magyar sport átszervezése rövidesen befejeződik és ezzel együtt megoldódik az egyesületek anyagi problémája is. zet szerint csak kizárólag a megyebajnokság II. osztályában első helyen végzett csapatok kerülhetnek a megyebajnokságnak megfelelő alosztálybajnokságba. Ezek szerint tehát még a második helyezett Tamási vagy Kö. lesd se jön számításba. Előreláthatólag az alosztálybajnokság II-ben három csoportos bajnokság lesz és amennyiben sikerül ott Hőgyésznek bajnokságot nyerni, semmi akadálya annak, hogy újból az alosztály bajnokságban szerepeljenek. Villanymotor 2 HP szivattyúval alig használt, 55x8 m automata öntöző készülék és 125 köbcentis Csepel eladó. — Steiner Károly Mözs, Sztálin u. 85. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 23-15, 23-16 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21 Viták és ezerszer is viták színhelye ma minden üzem, gyár és vállalat. A mélyben most van az erjedés, hogy kövesse a tisztulás, s e tisztulás végkövetkezménye: kivetni magából a salakot és a szennyet, s megtisztultan áll az emberek előtt az új, amely már kézzel kitapintható és megfogható. Munkásgondok merülnek fel a mélyből, tervek születnek és viták, szenvedélyes viták formálják az új életet. A bogyiszlói paprikamalomban jártam a napokban, s a mintegy 80—90 embert foglalkoztató üzem gondjaival, bajaival találtam magam szemben.. E gondok és bajok foglalkoztatják a munkásokat, tépelődnek és feleletet várnak a kérdéseikre. Az első ilyen probléma: jogosan, avagy jogtalanul kapták-e a többletbért. A munkások egyöntetű véleménye: a kifizetett töb'oletbér jogos mert így határozott a munkástanács, a Ka- lccsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat igazgatója szerint viszont jogtalan volt és a kifizetett többletbért vissza kell szolgáltatni. LÁSSUK, MI A VALÓSÁG. Az október 23-át követő események idején az említett vállalatnál megalakult a munkástanács és megállapította a munkások és a hivatali dolgozók fizetésének minimumát és maximumát. Hangsúlyozom, ez akkoriban csupán az ideiglenes munkástanács határozata volt, egy olyan intézke- ; dés, amely már október elsejéig visszamenőleg rendezte a fizetéseket, így tehát mindenki eszerint kapta az esedékes havi járandóságát. Előrebocsátom, hogy a munkástanácsnak joga van a fizetésrendezéshez, de a jelen esetben, bármennyire is fájó legyen az, jogtalanul járt el a A magam gondolatát szeretném közöl ni és hozzászólni a vitához, ami nagyon időszerű és helyes. Szerintem Bognár István megállapításai nem mindenütt az adott irányban mutatnak. Jelenleg nem az olyan területen kell alkalmazni a mezőgazdasági szak embereket, ahol nincs semmi ténylegesen kimutatható munka, hanem csak az állami gazdaságokban. Én, mint régi bátai termelő, akinek déd- szülei is a mezőgazdálkodással foglalkoztak, inkább Pusztahegyi S. nézetét osztom, amely ellenzi, hogy a községi tanácsoknál legyenek mezőgazdászok. Ha jól megnézzük a múlt rendszer mezőgazdaságát, sajnos, azt kell megállapítani, hogy sokkal nagyobb volt a termelés intenzitása, az akkori gépesítési fokhoz mérten s ez bizonyítéka a kisexisztenciának, amelyek jelenleg is jobb eredményeket érnek el, mint a nagybirtok jelenlegi képviselői, a termelőszövetkezetek. Itt Bátán is, nem az elmúlt 12 év alatt kezdődött a földművelés, azt hiszem, máshol sem, mégis voltak olyan termelési eredményeink, amelyekkel méltán dicsekedhettünk. Pedig nem voltak a községházán akkor mezőgazdasági szakemberek, akik irányították volna a termelést. Szerintem rendes községi választáson kellene döntenie a dolgozó parasztoknak, akarják-e vagy nem a községi agronómust, mert végeredményben mi tartjuk el az összes nem dolgozókat. Ami a cikk szerinti előadásokat illeti, nem nagyon fogja hiányolni egy gazda sem, mert jómagam is ezüstkalászos gazda vagyok, és Bátán még vannak sokan, akik elvégezték a különféle gazdasági iskolákat. Olyan élet volt azelőtt Bátán, hogy nem ment ritkaságszámba a 4000 literes tejtermelés, a kiállításra menő állatok sokasága. Hiszem én is, hogy ha valaki jobb technikával magasabb termést ér el. más is megy utána, mert senki sem ellensége a saját zsebének, de ez olyan kis mértékben érinti a falu jövő életét, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. munkástanács és nem lett volna szabad kifizetni a többletbért. Miért? A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi 25. számú törvényerejű rendeleté csak november 24-én jelent meg, s e rendelet szabályozza a munkástanácsok jogkörét. E törvényerejű rendelet 8. paragrafusának 7. és 8. pontja kimondja: a törvényes rendelkezések keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak minimális és maximális bérét, jóváhagyja a dolgozók (a munkások és alkalmazottak) besorolását és meghatározza az üzemen belüli bérezési formákat. azok alkalmazási területeit; Az elért nyereségből — a jogszabályok által később megállapítandó hányad szerint az államnak befizetendő részen felül — a vállalatnál maradó nyereség felhasználásáról dönt. Ennek megfelelően meghatározza a vállalati nyereségnek termelési, szociális és kulturális beruházásra és felújításra, valamint az üzem dolgozói részére nyereségvisszatérítés címén és egyéb célokra fordítandó összegek arányát és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalékot képez. Eszerint a rendelkezés szerint — legalábbis szerintem — csak 1956. december elsejétől szabályozhatja a munkások és alkalmazottak fizetését a munkástanács. A Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat ott követte el a baklövést, hogy e rendelkezés megjelenése előtt önhatalmúlag intézkedett és október—november hónapra kifizette a jogtalan többletbért. E probléma csak úgy oldható meg. hogy egyrészt vagy visszafizetik a munkások április 30-ig bezárólag, vagy pedig két hónapig nem kapják a jelenlegi munkástanács által Van e£$r sajátossága a magyar parasztnak éspedig az, hogy nem szereti, ha dirigálnak neki, még ha jót akarnak is vele. Én a lényeget a következőkben látom. 1. Szűnjék meg minden bérlet, hogy a paraszt visz- szakérhesse (bérelje) előzőleg leadott földjét (községi tartalékföldek). 2. A termelők részvényeiből induló földművesszövetkezetek rendezkedjenek be a tagok számára gépkölcsönzésre, a gépeket a gépállomásoktól béreljék ki. 3. A kormány éppúgy támogassa az egyéni gazdákat, mint a termelő- szövetkezeteket, mert ezzel elkerülhetjük a falun az ellentétet az emberek között. Sümegi János Báta megállapított havi keresetet, csak azt az összeget, amit egyébként is fizettek az új bérezés kidolgozása előtt. A másik probléma: győzi-e a munkát Antus Gyula. Szép és jó dolog a takarékosság szempontjából a létszámcsökkentés, de a jelen esetben nincs reális alapja. Ugyanis a fűszerpaprikaipari vállalat bogyiszlói telepén Antus Gyula kénytelen egyedül végezni az adminisztratív munkát. Emellett még két-három másirányú elfoglaltság is a nyakába szakadt. A bosszantó csak. mint mondják, hogy a többi telepen nem hajtottak végre racionalizálást. Ilyen adminisztráció esetén két személy feltétlenül szükséges, ezt be kell látnia a vállalatnak is. Sokat foglalkoztatja manapság Bogyiszlón a munkásokat, hogy mi lesz a malommal. A 12 kőpárt már régebben elvitték és azóta csak félkészterméket készítenek. A fejlődésük, mint mondják, olyan irányban tendál, hegy fokozatosan el akarják sorvasztani az üzemüket. A vállalat nem törődik velük, mivel a Dunán innen vannak: csak amolyan mostohagyereknek számítanak. A mi megyénk megint csak nem törődik velük; mivel nem a megyei tanács fennhatósága alá tartoznak. E kérdést, a munkások szerint jó lenne már egyszer tisztázni, hogy voltaképpen mi is a szándéka velük a vállalatnak. Ellenkező esetben vegye fennhatósága alá a megyei tanács, amennyiben ez lehetséges. Vajon lesz-e? Nem lesz-e? Mármint új szárító és munkásszálló. Ma még totóznak az emberek, de holnap már talán már ezt is megúnják, mert az ígéret régen elhangzott és belőle nem valósult meg semmi. Az új szárítóra azért lenne szükség, mert újabb 70 embert tudnának munkába állítani. Különösen fontos lenne ez most, amikor sok ember munka- nélkülivé válik. A munkásszálló megépítését pedig az tenné szükségessé, hogy a szezonmunka idején a vidéki oolgozókat elhelyezhetnék valahol. A hallgatás vetekszik a sír némaságával. Létezik-e munkástanács? Annyit tudnak Bogyiszlón, hogy megválasztották a központi munkástanácsot és az ő telepükről is jelöltek három embert a végleges munkástanácsba, de hogy az mit csinál, mivel foglalkozik, nem tudják, mert Molnár Mihályt, akit megbíztak Bogyiszlón a munkástanács vezetésével, még egyet len egyszer sem hívták meg az ülésükre. Márpedig a rendelet értelmében minden hónapban meg kell tár-* gyalniok a problémákat és az ülésen a munkástanács tagjának a részvétele kötelező. íme néhány probléma, ami foglalkoztatja a munkásokat. Válaszolni kell ezekre a kérdésekre, mert napi gondjaink és bajaink megoldását ezek rendezésében látják. Kovács József in LEVÁGNI I FIGYELEM! 1. A pontos adótokkal és jól olvasható írással kiállított megrendelőlapot bérmentesítés nélkül lehet postára adni. 2. A megrendelőlap alapján az előfizetési dijat a megjelölt lakáscímen a pos- takézbesltő szedi be. 3. A dijak előzetes megfizetése nélkül a posta az előfizetést nem indítja meg. január 31-ig történó díjfizetés esetén a kézbesítés február hó 1-vel kezdődik. 4. A megiendelőlapot a helyi postahivatalnak kell eljuttatni. Bérmentesítés nélkül postára adható. 180 056/1967. Postavezérigazgatóság Hírlapmegiendelés POSTAHIVATAL Hírlapfelelős sok ország elfogadná. Egy felelőtlen nyilatkozót margójára Az október 231 eseményeket követei napokban Tolnai Tibor gimnáziumi tanuló a tamási községi hangosbeszélőn az alábbi nyilatkozatot olvastatta be: „A tamási általános gimnáziumban a sportéletet önállóan kell megszervezői. A helybeli Traktor Sportkör patronálá- sával a gimnázium nincs kisegítve, meri az elnök csak akkor ad pénzt, ha jókedve vari.” Ügy látszik, Tolnai Tibor, bár a tamási gimnázium tanulója, mégsem tudja azt, hogy az iskolájukban önálló iskolai sportkör működött az elmúlt évben, tehát az önállóság már megvolt, kAmikor ezzel az alapvető ténnyel sincs tisztában, ugyanakkor a tamási diákok nevében ad nyilatkozatot, holott csupán az ö véleménye mögött esetleg egy két hozzá hasonló szélsőséges diák áll. Engedje meg Tolnai Tibor, hogy kö zöljük; az 1955—56-os évben a Tamási 'fraktor Sportkör a tamási gimnázium patronálására közel 40 000 forintot kölÉrdekességek a szekszárdi sporttelepről Érdekes hírek láttak napvilágot a napokban a szekszárdi sporttelepről. A hírek szerint a városi tanács meghosszabbította a pályagondnok szerző l dósét — bizonytalan ideig — míg valamely egyesület a pályát bérbeveszi. A szekszárdi egyesületek azonban hallani sem akarnak a pálya bérletéről, mivel anyagilag mindegyik egyesület a csőd szélén áll. Költségvetés ezévre még nincs, és nem tudják az egyesületi vezetők, hogy vajon mennyi pénzük lesz. Ezek alapján tehát érthető, hogy húzódoznak a pályabérlettől. A városi tanács álláspontját is teljes mértékig meg lehet érteni. Függetlenül attól, hogy a város tulajdonában nem lehet a pálya, ez évben már a városi tanács nem foglalkozik a pályaüggyel, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy egyesület bérelje. Eddig az egyesületek anyagi erejükhöz mér ten fizették a pályabért, illetve kellett volna fizetni, de értesülésünk Csak a bajnokság nyerése után.. Herr Ádám a Hőgyészi Traktor Sportkör egyik vezetője levelet írt szerkesztőségünknek, melyben lapunk egyik decemberi számában megjelent cikket sérelmesnek talál. Mint írja, a cikk foglalkozik a megyei I. osztályban szereplő csapatok tervezetével és ugyanakkor a cikk nem szól a hőgyészi csapatról. Megértjük Herr Ádám panaszát, azonban ismételten leszögezzük, hogy azok csak elgondolások voltak, amit bizonyít az is. hogy a legújabb terveH ozzászólás „Mi legyen a mezőgazdasági szakemberekkel66 e. cikkhez
