Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 11. szám

I»5T. JANUÁR 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 SPORT Kikből állana ma a magyar válogatott labdarugócsapat ? Jogos volt-e a többletbér S| Ni lesz a malommal Megépül-e az áj szárító | Létezik-e a munkástanács ■ : Sok szó esik arról: kikből úi'or; most egy válogatott csapat, sportemberek ta­lálkozása az MLSZ-ben nem !s képzel­hető el e kérdés nélkül. Felvetődik a válogatás gondolata, s a szakemberek már sorolják a neveket, természetesen csak az ország területén belül tartóz­kodó játékosokat válogatják. Ilyenkor kiderül, hogy nen; Is olyan kétségbe­ejtő a helyzet. Kapusnak Ilku 1-nek, Ko­máromit és Dankát mondják, mindhár­man’ elég tapasztalatot szereztek rnég a nagy válogatotttan. És a hátvédek? Azok is edzett legények? Buzánszky, rKárpáti, Dalnoki. Börzsei, Hegyi, Mát­rai, mint akik már voltak válogatottak, s a jövő nagy hátvéd-ígéret: Rajna, és a salgótarjáni Sándor. Fedezetek kö­Apróhirdeté§ek Állami gazdasagok, közüietek, magánosok! Figyelem! A Szekszárdi víz­mű ^pítő és Kútkarbantartó Vállalat el­vállal mindennemű kútjavítást, kútfúrást, kútásást, kútkompresszorozást és új szi­vattyúk beszerelését. Megrendeléseket Szekszárd, Béla tér 7. számra kérjük. Megbeszélésre helyszínre megyünk. Tele­fon: 22-89. A szakma minden ágában jártas FÉNYKÉPÉSZT keresünk állandó be­lépésre. Biztos megélhetés. Szekszárdi Fodrász Kisipari Szövetkezet, Mártírok tere 14. Telefon: 46-09. zött is szép a választék: Bundzsák, Bc- rendi. Szojka, Szabó, Dékány, Kleibán. nem is olyan könnyű jelölni közöttük. Csatár is akad szépszámmal, aki volt már válogatott, vagy éppen döngette a válogatottság kapuját. így Kertész, Tóth, Raduly, Hidegkúti, Orosz, Csordás, Tichy, Machos, Vilezsál, Palotás, Mol­nár. Fenyvesi, Lelenka és Szimcsák. Ha vasárnap válogatott mérkőzés lenne, a szakemberek többsége ezt a csapatot alakítaná ki: Ilku I. — Kárpáti, Börzsei, Dalnoki — Bundzsák, Berendl — Kertész, Hi­degkúti, Tichy, Machos, Fenyvesi. Amint látjuk, a válogatott csapat összeállítása nem is olyan rossz, nagyon tött. Ebbe nincsenek beleszámítva azok a költségek, amelyek az országos jel­legű versenyek alkalmával adódtak és amelyet az Országos Traktor Központ fedezett. (Ezek szerint tehát a sportkör elnökének sokszor volt jókedve.) Ügy látszik, hogy Tolnai Tibor rossz­indulatú támadása egyrészt a Traktor Sport Egyesület ellen, másrészt Székely Tivadar sportköri elnök ellen irányult, aki köztudomású, nemhogy a megye, hanem az ország egyik legjobb sport­köri vezetője. A sportkör álláspontja a patronálással kapcsolatosan, hogy fel­lendítse a tamási sportéletet. Ha az is­kolai sportköri tagok ennek ellenére úgy látják, hogy a patronálással nin­csenek megelégedve, azt felmondhat­ják. Végezetül még annyit, hogy a szó- banforgó Tolnai Tibor a tamási sport­élet területén eddig Ismeretlen személy volt. Ügy látszik, ezzel a nyilatkozatá­val akart „feltörni”. I.‘ 0. szerint nem mindegyik egyesület fi­zette azt ki. Jelenleg is nagy összeg­gel tartoznak a városi tanácsnak, S most következnek a furcsa dol­gok: A városi tanács utasította a pá­lyagondnokot, hogy további intézke­désig, (előreláthatólag míg valame­lyik egyesület nem bérli ki a sport­telepet) a játékosok az öltözőt és vele párhuzamosan a víz- és áram­szolgáltatást nem vehetik igénybe. Tehát ha labdarúgómérkőzést akar­nak majd rendezni, akkor a játéko­sok vagy felöltözve jönnek el hazul­ról, vagy a pálya szélén öltöznek. A magunk részéről indokoltnak tartjuk a városi tanács álláspontját, de ugyanakkor érthető a sportkörök álláspontja is, amikor pénz és anyagi biztosíték hiányában nem köt szerző­dést a sporttelep bérletére. Bízunk abban, hogy a magyar sport átszer­vezése rövidesen befejeződik és ezzel együtt megoldódik az egyesületek anyagi problémája is. zet szerint csak kizárólag a megye­bajnokság II. osztályában első helyen végzett csapatok kerülhetnek a me­gyebajnokságnak megfelelő alosztály­bajnokságba. Ezek szerint tehát még a második helyezett Tamási vagy Kö. lesd se jön számításba. Előrelátható­lag az alosztálybajnokság II-ben há­rom csoportos bajnokság lesz és amennyiben sikerül ott Hőgyésznek bajnokságot nyerni, semmi akadálya annak, hogy újból az alosztály baj­nokságban szerepeljenek. Villanymotor 2 HP szivattyúval alig használt, 55x8 m automata ön­töző készülék és 125 köbcentis Csepel eladó. — Steiner Károly Mözs, Sztá­lin u. 85. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 23-15, 23-16 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21 Viták és ezerszer is viták színhelye ma minden üzem, gyár és vállalat. A mélyben most van az erjedés, hogy kövesse a tisztulás, s e tisztulás vég­következménye: kivetni magából a salakot és a szennyet, s megtisztultan áll az emberek előtt az új, amely már kézzel kitapintható és megfogható. Munkásgondok merülnek fel a mély­ből, tervek születnek és viták, szen­vedélyes viták formálják az új életet. A bogyiszlói paprikamalomban jár­tam a napokban, s a mintegy 80—90 embert foglalkoztató üzem gondjai­val, bajaival találtam magam szem­ben.. E gondok és bajok foglalkoztat­ják a munkásokat, tépelődnek és fe­leletet várnak a kérdéseikre. Az első ilyen probléma: jogosan, avagy jog­talanul kapták-e a többletbért. A munkások egyöntetű véleménye: a kifizetett töb'oletbér jogos mert így határozott a munkástanács, a Ka- lccsavidéki Fűszerpaprikaipari Vál­lalat igazgatója szerint viszont jog­talan volt és a kifizetett többletbért vissza kell szolgáltatni. LÁSSUK, MI A VALÓSÁG. Az október 23-át követő események idején az említett vállalatnál megala­kult a munkástanács és megállapítot­ta a munkások és a hivatali dolgo­zók fizetésének minimumát és maxi­mumát. Hangsúlyozom, ez akkoriban csupán az ideiglenes munkástanács határozata volt, egy olyan intézke- ; dés, amely már október elsejéig visszamenőleg rendezte a fizetéseket, így tehát mindenki eszerint kapta az esedékes havi járandóságát. Előrebocsátom, hogy a munkásta­nácsnak joga van a fizetésrendezés­hez, de a jelen esetben, bármennyire is fájó legyen az, jogtalanul járt el a A magam gondolatát szeretném közöl ni és hozzászólni a vitához, ami na­gyon időszerű és helyes. Szerintem Bognár István megállapításai nem mindenütt az adott irányban mutat­nak. Jelenleg nem az olyan területen kell alkalmazni a mezőgazdasági szak embereket, ahol nincs semmi tényle­gesen kimutatható munka, hanem csak az állami gazdaságokban. Én, mint régi bátai termelő, akinek déd- szülei is a mezőgazdálkodással fog­lalkoztak, inkább Pusztahegyi S. né­zetét osztom, amely ellenzi, hogy a községi tanácsoknál legyenek mező­gazdászok. Ha jól megnézzük a múlt rendszer mezőgazdaságát, sajnos, azt kell megállapítani, hogy sokkal na­gyobb volt a termelés intenzitása, az akkori gépesítési fokhoz mérten s ez bizonyítéka a kisexisztenciának, amelyek jelenleg is jobb eredménye­ket érnek el, mint a nagybirtok je­lenlegi képviselői, a termelőszövetke­zetek. Itt Bátán is, nem az elmúlt 12 év alatt kezdődött a földművelés, azt hiszem, máshol sem, mégis voltak olyan termelési eredményeink, ame­lyekkel méltán dicsekedhettünk. Pe­dig nem voltak a községházán akkor mezőgazdasági szakemberek, akik irányították volna a termelést. Sze­rintem rendes községi választáson kellene döntenie a dolgozó parasztok­nak, akarják-e vagy nem a községi agronómust, mert végeredményben mi tartjuk el az összes nem dolgozó­kat. Ami a cikk szerinti előadásokat illeti, nem nagyon fogja hiányolni egy gazda sem, mert jómagam is ezüstkalászos gazda vagyok, és Bátán még vannak sokan, akik elvégezték a különféle gazdasági iskolákat. Olyan élet volt azelőtt Bátán, hogy nem ment ritkaságszámba a 4000 li­teres tejtermelés, a kiállításra menő állatok sokasága. Hiszem én is, hogy ha valaki jobb technikával magasabb termést ér el. más is megy utána, mert senki sem ellensége a saját zsebének, de ez olyan kis mértékben érinti a falu jövő életét, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. munkástanács és nem lett volna sza­bad kifizetni a többletbért. Miért? A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi 25. számú törvényerejű ren­deleté csak november 24-én jelent meg, s e rendelet szabályozza a mun­kástanácsok jogkörét. E törvényerejű rendelet 8. paragrafusának 7. és 8. pontja kimondja: a törvényes rendel­kezések keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak mini­mális és maximális bérét, jóvá­hagyja a dolgozók (a munkások és al­kalmazottak) besorolását és meghatá­rozza az üzemen belüli bérezési for­mákat. azok alkalmazási területeit; Az elért nyereségből — a jogsza­bályok által később megállapítandó hányad szerint az államnak befize­tendő részen felül — a vállalatnál maradó nyereség felhasználásáról dönt. Ennek megfelelően meghatá­rozza a vállalati nyereségnek terme­lési, szociális és kulturális beruházás­ra és felújításra, valamint az üzem dolgozói részére nyereségvisszatérí­tés címén és egyéb célokra fordítan­dó összegek arányát és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalé­kot képez. Eszerint a rendelkezés szerint — legalábbis szerintem — csak 1956. december elsejétől szabályozhatja a munkások és alkalmazottak fizetését a munkástanács. A Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat ott kö­vette el a baklövést, hogy e rendel­kezés megjelenése előtt önhatalmúlag intézkedett és október—november hónapra kifizette a jogtalan többlet­bért. E probléma csak úgy oldható meg. hogy egyrészt vagy visszafize­tik a munkások április 30-ig bezáró­lag, vagy pedig két hónapig nem kap­ják a jelenlegi munkástanács által Van e£$r sajátossága a magyar pa­rasztnak éspedig az, hogy nem sze­reti, ha dirigálnak neki, még ha jót akarnak is vele. Én a lényeget a kö­vetkezőkben látom. 1. Szűnjék meg minden bérlet, hogy a paraszt visz- szakérhesse (bérelje) előzőleg leadott földjét (községi tartalékföldek). 2. A termelők részvényeiből induló föld­művesszövetkezetek rendezkedjenek be a tagok számára gépkölcsönzésre, a gépeket a gépállomásoktól béreljék ki. 3. A kormány éppúgy támogassa az egyéni gazdákat, mint a termelő- szövetkezeteket, mert ezzel elkerül­hetjük a falun az ellentétet az embe­rek között. Sümegi János Báta megállapított havi keresetet, csak azt az összeget, amit egyébként is fizet­tek az új bérezés kidolgozása előtt. A másik probléma: győzi-e a mun­kát Antus Gyula. Szép és jó dolog a takarékosság szempontjából a lét­számcsökkentés, de a jelen esetben nincs reális alapja. Ugyanis a fűszer­paprikaipari vállalat bogyiszlói tele­pén Antus Gyula kénytelen egyedül végezni az adminisztratív munkát. Emellett még két-három másirányú elfoglaltság is a nyakába szakadt. A bosszantó csak. mint mondják, hogy a többi telepen nem hajtottak végre racionalizálást. Ilyen adminisztráció esetén két személy feltétlenül szüksé­ges, ezt be kell látnia a vállalatnak is. Sokat foglalkoztatja manapság Bogyiszlón a munkásokat, hogy mi lesz a malommal. A 12 kőpárt már régebben elvitték és azóta csak fél­készterméket készítenek. A fejlődé­sük, mint mondják, olyan irányban tendál, hegy fokozatosan el akarják sorvasztani az üzemüket. A vállalat nem törődik velük, mivel a Dunán innen vannak: csak amolyan mos­tohagyereknek számítanak. A mi me­gyénk megint csak nem törődik ve­lük; mivel nem a megyei tanács fennhatósága alá tartoznak. E kér­dést, a munkások szerint jó lenne már egyszer tisztázni, hogy voltakép­pen mi is a szándéka velük a vál­lalatnak. Ellenkező esetben vegye fennhatósága alá a megyei tanács, amennyiben ez lehetséges. Vajon lesz-e? Nem lesz-e? Már­mint új szárító és munkásszálló. Ma még totóznak az emberek, de hol­nap már talán már ezt is megúnják, mert az ígéret régen elhangzott és belőle nem valósult meg semmi. Az új szárítóra azért lenne szükség, mert újabb 70 embert tudnának mun­kába állítani. Különösen fontos lenne ez most, amikor sok ember munka- nélkülivé válik. A munkásszálló meg­építését pedig az tenné szükségessé, hogy a szezonmunka idején a vidéki oolgozókat elhelyezhetnék valahol. A hallgatás vetekszik a sír néma­ságával. Létezik-e munkástanács? Annyit tudnak Bogyiszlón, hogy megválasz­tották a központi munkástanácsot és az ő telepükről is jelöltek három em­bert a végleges munkástanácsba, de hogy az mit csinál, mivel foglalko­zik, nem tudják, mert Molnár Mi­hályt, akit megbíztak Bogyiszlón a munkástanács vezetésével, még egyet len egyszer sem hívták meg az ülé­sükre. Márpedig a rendelet értelmé­ben minden hónapban meg kell tár-* gyalniok a problémákat és az ülé­sen a munkástanács tagjának a rész­vétele kötelező. íme néhány probléma, ami fog­lalkoztatja a munkásokat. Válaszolni kell ezekre a kérdésekre, mert napi gondjaink és bajaink megoldását ezek rendezésében látják. Kovács József in LEVÁGNI I FIGYELEM! 1. A pontos adótokkal és jól olvasható írással kiállított megrendelőlapot bérmente­sítés nélkül lehet postára adni. 2. A megrendelőlap alap­ján az előfizetési dijat a megjelölt lakáscímen a pos- takézbesltő szedi be. 3. A dijak előzetes meg­fizetése nélkül a posta az előfizetést nem indítja meg. január 31-ig történó díjfize­tés esetén a kézbesítés feb­ruár hó 1-vel kezdődik. 4. A megiendelőlapot a helyi postahivatalnak kell eljuttatni. Bérmentesítés nélkül postára adható. 180 056/1967. Postavezérigazgatóság Hírlapmegiendelés POSTAHIVATAL Hírlapfelelős sok ország elfogadná. Egy felelőtlen nyilatkozót margójára Az október 231 eseményeket követei napokban Tolnai Tibor gimnáziumi ta­nuló a tamási községi hangosbeszélőn az alábbi nyilatkozatot olvastatta be: „A tamási általános gimnáziumban a sportéletet önállóan kell megszervezői. A helybeli Traktor Sportkör patronálá- sával a gimnázium nincs kisegítve, meri az elnök csak akkor ad pénzt, ha jó­kedve vari.” Ügy látszik, Tolnai Tibor, bár a ta­mási gimnázium tanulója, mégsem tud­ja azt, hogy az iskolájukban önálló is­kolai sportkör működött az elmúlt év­ben, tehát az önállóság már megvolt, kAmikor ezzel az alapvető ténnyel sincs tisztában, ugyanakkor a tamási diákok nevében ad nyilatkozatot, holott csupán az ö véleménye mögött esetleg egy két hozzá hasonló szélsőséges diák áll. Engedje meg Tolnai Tibor, hogy kö zöljük; az 1955—56-os évben a Tamási 'fraktor Sportkör a tamási gimnázium patronálására közel 40 000 forintot köl­Érdekességek a szekszárdi sporttelepről Érdekes hírek láttak napvilágot a napokban a szekszárdi sporttelepről. A hírek szerint a városi tanács meg­hosszabbította a pályagondnok szerző l dósét — bizonytalan ideig — míg valamely egyesület a pályát bérbe­veszi. A szekszárdi egyesületek azon­ban hallani sem akarnak a pálya bérletéről, mivel anyagilag mind­egyik egyesület a csőd szélén áll. Költségvetés ezévre még nincs, és nem tudják az egyesületi vezetők, hogy vajon mennyi pénzük lesz. Ezek alapján tehát érthető, hogy húzódoz­nak a pályabérlettől. A városi tanács álláspontját is tel­jes mértékig meg lehet érteni. Füg­getlenül attól, hogy a város tulajdo­nában nem lehet a pálya, ez évben már a városi tanács nem foglalkozik a pályaüggyel, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy egyesület bérelje. Eddig az egyesületek anyagi erejükhöz mér ten fizették a pályabért, illetve kel­lett volna fizetni, de értesülésünk Csak a bajnokság nyerése után.. Herr Ádám a Hőgyészi Traktor Sportkör egyik vezetője levelet írt szerkesztőségünknek, melyben la­punk egyik decemberi számában megjelent cikket sérelmesnek talál. Mint írja, a cikk foglalkozik a me­gyei I. osztályban szereplő csapatok tervezetével és ugyanakkor a cikk nem szól a hőgyészi csapatról. Megértjük Herr Ádám panaszát, azonban ismételten leszögezzük, hogy azok csak elgondolások voltak, amit bizonyít az is. hogy a legújabb terve­H ozzászólás „Mi legyen a mezőgazdasági szakemberekkel66 e. cikkhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom