Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-09 / 7. szám

A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG SPORT 1957. JANUÁR i Sümegi Dénesné, Báta, Fő-út 304. szám alatti lakos szerkesztőségünk­höz írott levelében arról érdeklődik joga van-e öt családnak tsz-alakí- tás címén a korábban betagosított területen gazdálkodni. A szerkesztőség válasza: „A 65/1956. (XI. 27.) FM uiasítás 5. pontja szerint feloszlottnak az a termelőszövetkezet tekinthető, ahol a tagság egésze a feloszlás mellett dönt.” A rendelkezés tehát világosan és félreérthetetlenül kimondja, hogy az 5 családnak joga van a tsz további működtetéséhez. A további kérdésekre választ a forradalmi munkás-paraszt kor­mány nyilatkozata ad, amelyet a Népszabadság január 6-i, majd pe­dig a Népújság nyolcadik száma közöl. A kormánynyilatkozat 4. fe­jezetének második pontja kimondja: ,<A kormány a szociális a társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazda­ság szocialista átalakítását. Minden tá.mogatást megad a dolgozó parasz­toknak ahhoz, hogy saját elhatáro­zásuk a teljes önkéntesség alapján jól gazdálkodó virágzó szövetkeze­teket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezet, önállóságát és megaka­dályozza a szövetkezetek ügyeiben történő erőszakos külső beavatko­zást.” „Önkényeskedni nem akarunk, de bízunk a kormányban, mely orvo­solja a múltban elkövetett hibákat” — írja a továbbiakban Sümegi Dé­nesné. Csak helyeselni tudjuk a levélíró_ nak a kormányba való bizalmát, mert a kormány teljesen megérti az erő­szakos tagosítások során elszenve­ded paraszti sérelmeket és az az ál. láspontja_ hogy amit lehet — főkép. pen a kirívó sérelmeket — orvosolni kell. Viszont a kormány felelősségé­nek tudatában azt a dolgozó pa. rasztok elé tárja, hogy az adott kö­rülmények között nem lehet min­den sérelmet jóvátenni. Különösen nem. lehet azt a több helyen tapasz­talható kívánságot teljesíteni _ hogy mindenki kapja vissza a földreform utáni 1945-ös állapotnak megfelelő földjét. * Hogy Sümegi Dénesné által felve­tett panasz jogos, avagy jogtalan-e, azt csak helyileg lehet megállapí­tani. A földpanaszok orvoslásával kapcsolatos teendőkre nem lehet re­ceptet adni. A földügyek, a földdel kapcsolatos panaszok elintézésében — teljesen helyesen — nagy felelős­ség hárul most a helyi szervekre. A földügyekben meg kell hallgatni a dolgozó parasztság véleményét és kívánságának megfelelően nagy kö. rültekintéssel kell eljárni. SZÖVETKEZET címen részleteket közlünk azokból a felszólalásokból, amelyek a szek­szárdi járás termelőszövetkezeti és ta­nácselnökeinek értekezletén hangzot­tak el. Ezek a felszólalók a mezőgaz­daság mai prqblémáira keresik a fe­leletet. * Lázár István, Alsónyék. Tisztelt ér­tekezlet! Hozzászólásomban a szövet­kezeti mozgalom előtt álló feladatok­ról kívánok szólani... Addig, amíg a tsz-eknek saját munka és erőgé­peik nem lesznek, nem lehet virágzó gazdaságról beszélni; A termelőszö­vetkezeteket nagy kiadások terhel­ték: a gépállomási munkadíj, a be­adás, az adó, az állami biztosítási díj, különböző beruházások és kamatok. Kérjük a kormányt, támogassa a tsz- eket úgy, hogy az ott dolgozónak emberhez méltó élete legyen. Az élet­képes szövetkezeteknek a szükséges támogatást meg kell adni, de nem kell túlpátyolgatni őket. középlejá­ratú hiteleket csak elemi kár esetén, vagy takarmányvásárlásra adjanak. A termelőszövetkezeteknek saját gé­piekkel kell rendelkezniük, hogy ma­guk határozhassák meg, mikor vé­gezzék a munkát, továbbá ők hatá­rozhassák meg azt is, hogy kivel kí­vánnak együtt dolgozni. Azokat a sze­mélyeket, akik csak hátráltatják a munkát, a tagság maga távolíthassa el soraiból. Meg kell határozni, hogy kinek mennyi lesz a tőke alapja csa­ládonként, illetve tagonként. A tőke, szövetkezeti vagyon, a tag eltávozása után ki kell adni. elhalálozása ese­tén pedig a családtagok örökölhetik. Az egész ország területén a termelő- szövetkezeteknek önállóságot kell biztosítani ahhoz, hogy maguk vá­laszthassák meg vezetőiket: mind a járási, mind a megyei irányító szer­vek vezetőit egyaránt. Ezek a megvá­lasztott vezetők a szocialista törvé­nyességnek megfelelően végezzék munkájukat. Javasolom még azt, hogy ezeket a szerveket ipari és ke­reskedelmi szakemberekkel bővítsék ki. Málinger elvtárs, Sióagára A ter­melőszövetkezet tagsága jelentősen csökkent, mindössze 18-an vagyunk. Sok vita volt a jövőévi termelési munkákkal kapcsolatban. A közös gazdálkodás során munkaegységgel mérjük az elvégzett munkát A ter­vezés a tagság döntése alapján törté­nik. A háztáji területet is fenntart­juk, csak igazságos alapon fogjuk a családoknak, illetve a tagoknak ki­adni. A legfelsőbb határ nálunk a 2000 négyszögöl terület. A 16 éven fe- lü’ieket ismerjük el tagnak. Elhatá­roztuk, hogy az egészséges embernek 200 munkaegységet kell elérnie. A ki­lépésekkel kapcsolatban azt határoz­tuk, hogy a kilépni szándékozó csak a gazdasági év végén hagyhatja el a szövetkezetét. Kiss Antal Szekszárd. Egyetértek azzal, hogy a termelőszövetkezetek még meglévő adósságait felül kel! vizsgálni. Az agrenómusok felett nem lehet általánosan ítélkezni, mert igen sok jó és képzett agronómusunk van. Nálunk például az agronómus lesz a brigádvezető és szakmai tudásával közvetlenül irányítja a termelést. Az a véleményem, hogy az elkövetke­zendő időben a szövetkezeti mozga­lom helyes irányban fog kialakulni. Minden területen a helyi sajátossá­goknak megfelelően kell határozatot hozni. Mi például az alapszabályza­tot az adottságainknak megfelelően dolgozzuk át. A háztáji földterületet meghagyjuk, illetve ha a családfő is belép, akkor egy és fél holdra növel­jük, Megkérdezünk minden tagot, hogy hány napot kíván dolgozni: ta­vasszal, nyáron, ősszel, télen és akkor a munkákat megfelelően tudjuk be­osztani. Báli elvtárs, Bátaszék. Egyes helye­ken a jövőben igen komoly létszám- csökkenés várható. Helyes lesz, ha a jó munkaerőket, a jó könyvelőket, a szövetkezetek felveszik. A szövetke­zeten belül a jó könyvelő sokat tud megtakarítani. Javasolom, hogy a kér déssel foglalkozzon a járási tanács és az arra rászoruló szövetkezeteknek e téren is nyújtson segítséget. HÍREK — A BONYHÁDI Zománcgyárból egy teherautó zománcáru érkezett a Szekszárdi Földművesszövetkezet áru házába. Az edény árusítását a napok­ban kezdik meg. — KEDDEN délelőtt a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságán ér_ tekezletet tartottak valamennyi járás vezető mezőgazdasági szakemberei számára. — AZ ALSÖNYÉKI ,Nyéki-puszta’ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjai között november elsejétől a következő minden hónapra előlegként 20 forintot osztanak munkaegységen­ként. A SZEKSZÁRDI Garay Filmszín­ház mától tűzi műsorára „AZ EMBE­REK A HAVASON c. régi magyar filmet. HIBAIGAZÍTÁS 1956 december 19-i számunk vezér­cikkében elírás folytán téves név szerepel. Harc községben nem Dosz- pod János, hanem Doszp>od Márton nagygazda hurcolta el és adta el a tsz-nek betagosított erdő fáját. Öröm, melybe üröm is vegyült Minden labdarúgó csapat vágya, hogy bajnokságot nyerjen és j el­sőbb osztályba jusson. Ezekről a dolgokról beszélgettünk az elmúlt na­pokban Faddon a csapat edzőjével, Kapéter Ferenccel és Mosonyi Mi­hály vezetőségi taggal. — Nehéz küzdelmek után sike­rült a bajnokságot megnyerni — kezdte a beszélgetést Kapéter Fe­renc. — A csapat nem nyújtott egész éven át egyenletes teljesít­ményt. A védelem remekelt tavasz- szal, de a csatársor még gyengén játszott, ősszel azonban már jól „összerázódott“ a csapat és a csatár­sor is már jól működött. Jellemző erre, hogy három őszi mérkőzésen a csatárok annyi gólt rúgtak, mint az egész tavaszi idényben. Különösen a belső hármas: Pasinszki, Fehér és Schiffler játéka efnelhető ki, de a csatársorból még Kovalcsik is jó tel­jesítményt nyújtott. A védelem osz­lopa Joó és Puskás. A kapuvédő Molnár tavasszal bizony elég gyen­gén védett, de az ősszel már meg­emberelte magát és csapatunk egyik legmegbízhatóbb tagja lett. — Anyagi vonatkozásban érdeke­sen alakult az elmúlt év. Minden vidéki mérkőzést le tudtunk játszani — a magas utazási költségek elle­nére. — Ebben nagy része van az áldozatkész faddi szurkolóknak, akik minden vidéki mérkőzésre elkísérték a csapatot és hozzájárulásukkal ko­moly összeget térítettek meg az uta­zási költségekből. A községi tanács 7000 forint értékű, a helybeli föld­művesszövetkezet mintegy 5000 fo­rint értékű felszerelést adott az egyesületnek. A sportpályán is ko­moly munkákat végeztünk, melynél az MTSB 3000, a községi tanács 5000 forinttal járult hozzá. Ez a támoga­tás és a sportolók társadalmi mun­kája révén a régi, dűledező szertár helyett modern szertár és öltöző áll a sportolók rendelkezésére. A pályái mintegy 75 méter hosszú új padsor szegélyezi és az öltöző mellett a kút megjavítására is sor kerül, ahonnan ez évben talán már sikerül a vizet bevezetni az öltöző fürdőjébe. — Mint edzőnek, milyen reménye van az ez évi megyebajnokságban való szereplésre? — Sajnos, a csapat csatársorára ráférne még erősítés. Bár kapunk két játékost Keserű és Rábóczki szemé­lyében (mindkettő most szerelt le), de ők is inkább védőjátékosok. Ter­mészetesen csak hazai játékosokkal kívánunk szerepelni és nem lehet szó játékos-importról. Bízom a csa­patban. Anyagi vonatkozásban tu­dom, nehéz lesz, de ismerem a fad­di sportkedvelőket és remélem, ez­úttal is támogatnak bennünket. A következőkben Mosonyi Mihály mondja el véleményét úgy, ahogy ö látja: — Mindnyájan örülünk, hogy csa­patunk bejutott a magasabb osztály­ba, de ugyanakkor felvetődik a sú­lyos kérdés: honnan veszünk ehhez pénzt? Rögtön ceruzát és papírt vesz elő és így bizonyítja be féléknél, mely tényleg nem alaptalan. A kö­vetkező percekben már előttünk fek­szik a számítása. Tizenhárom vidéki mérkőzést véve alapul, ha egy-egy mérkőzésre csak 1500 forintot is szá­molunk, közel 20000 forint. A ha­zai bevételre nem lehet számítani, mert azt (mérkőzésekint maximum 400 forint), elviszik a játékvezetők, a pálya karbantartása és a szertáras fizetése. Uj felszerelés vételére, lm nem is számítunk külön, így is mint­egy 20 000 forint kellene a csapat utaztatására. De honnan? Mosonyi Mihály aggodalmával egyetértünk, mert tényleg komaly probléma egy falusi sportkör fenn­tartása, amikor csak a labdarúgó csa­pat utaztatására 20 000 forint kell. Az őcsényi labdarúgók az elmúlt év­ben az állami támogatás mellett szí­nielőadásokat, bálokat rendeztek és ezek tiszta bevételéből nagy nehéz­ségek árán tudták csak utaztatni csa­patukat. Minden bizonnyal valami­lyen formában az állami támogatás továbbra is meglesz és a hiányzó összeget a faddi szurkolók és a veze­tők előteremtik, hogy csapatuk min­den vidéki mérkőzésen ott lehessen. Nézzünk bátran szembe a tényekkel (19S6 legjobb atlétikai eredményeinek ismertetése) II. közlemény Az eredménytelenség okait vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy a Tolna me­gyei atlétika nem nyugszik széles ala­pokon. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy a 35 versenyszám közül 19 ver­senyszám listavezetője Szekszárdon van, kilencé Bátaszéken. A megye többi ré­sze csak mindössze 7 versenyszámon osztozik. Ha a versenyszámok első 10 helye­zettjét tekintjük, szinte majdnem ugyan­ez a helyzet. A szereplő versnvzők 60 százaléka Szekszárdon és Bátaszéken ke­resendő. Ezen a két helyen kívül Paks, Bonyhád, Dombóvár és Dunnföldvár azok a helyek, ahol némi nyomokról be­szélhetünk. Rendszeres felkészülésben azonban csak Szekszárd és Bátaszék ver­senyzői vettek részt. A többi versenyzők legnagyobb része csak alkalomszerűen készült fel, mellőzve minden rendszeres­séget, alaposságot és megalapozottságot. Érdekes az is, hogy tavalyhoz viszo­nyítva milyen eltolódások mutatkoznak az egyes községek között. Mind a lista­vezetőket, mind a versenyzők számát tekintve, Bátaszék, Paks, Gyönk, Bony­hád, Dombóvár erősen visszaesett. Szek­szárd és Dunaföldvár pedig előretört. Sajnos, emögött a megállapítás mögött az is meghúzódik, hogy a rendszeresen felkészülő szekszárdi versenyzőknek nem voltak kellő erősségű ellenfelei és így a szekszárdi versenyzők nagyobb mérték­ben foglalhatták el a vezető helyeket, mint eddig, anélkül, hogy a szekszárdi atlétika is különösképpen fejlődött vol­na. Érdekességként állapíthatjuk meg azt is, hogy a bátaszéki férfi atlétika visszaesése mellett örvendetesen fejlő­dött a női atlétika. Addig, amíg az el­múlt évben csak három versenyző sze­repelt a legjobb tíz eredmény között, idén 23 bátaszéki versenyzőt találunk a leg­jobb női versenyzők között. A megyében az atlétikai életet szinte minden évben elölről kell kezdeni. A ver­senyzők egy része egyetemi tanulmá­nyok miatt távozik el, mint pl. Szűcs, Wágner, Földi, Zag, Hermann, Szigeti, mások egyéb okok miatt hagyják abba a versenyzést, mint pl. Téka, a forradal­mi események miatt is többen eltávoz­tak a megyéből, mint pl. Sárer, Görbéi, Galambosi. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt a nevelőknek tulajdonképpen nincs is alkalmuk munkájuknak a gyümölcsét learatni. De más' akadályozó körülményekről is beszámolhatunk. így pl. az elmúlt év­ben is súlyos és kevésbhé súlyos sérülé­sek gátoltak egyeseket igazi képességeik kifejtésében. így pl. több-kevesebb időt kénytelen volt sérülés miatt kihagyni Pech, Lázár, Garamvölgyi, Szűcs, Ka­tus, Németh, Vajtav, stb. Mások kato­nai szolgálatuk miatt nem állhatták sportkörük rendelkezésére olyan mérték­ben, ahogyan szerették volna (Czih, Za- lavári, Lengyel, Szőke). Ez a körülmény leginkább a bátaszékieket sújtotta. Is­mét mások éjszakai műszak miatt nem érhettek el olyan eredményeket, ame­lyekre pedig különben képesek lettek volna (Pech, Kun, Lőrincz), egyesek pe­dig azért nem szerepeltek képességük­höz mérten, mert hiányzott belőlük az a bajvívó szellem, amely elengedhetetlen előfeltétele az igazi atlétának (Nagy, Tö­rök, stb.). A felsoroltak azonban csak felszíne* mozgó megállapítások, de ennek a cikk­sorozatnak a keretében nem is célunk a mélyebb gyökerek vizsgálata. Annyi azonban bizonyos ,hogy a Tolna megyei atlétika további fejlődéséhez az szüksé­ges, hogy már az általános iskolai test­nevelés keretében neveljünk ki olya* versenyzőalanyokat, akiknek képességeit a középiskolába vagy ipari pályára lépés esetén MTH-iskolába kerülve, tovább le­hessen fejleszteni. Szükséges továbbá az is, hogy olyan szellemű versenyzők je­gyezzék el magukat az atlétikával, akik vállalják a legszigorúbb önmegtartózta­tást és azt a szorgalmat, amely nélkül ma már lehetetlen figyelemreméltó ered­mények elérése. De szükséges az is, hogy legalább a ^ járási székhelyeken és a megye nagyobb községeiben olyan versenyző csoportok alakuljanak ki, amelyek egyenlő esé­lyekkel vehetik majd fel a küzdelmet a szekszárdi versenyzőkkel szemben. Bá­taszék ebben a kérdésben eléggé vilá­gos példát szolgáltatott Dombóvárnak, Bonyhádnak, Tamásinak, Paksnak és Gyönknek. Ezeket a gondolatokat bo­csátottuk előre, amikor megkezdjük kö­vetkező számunkban az 1956. évi leg­jobb atlétikai eredményeknek az ismer­tetését. Ezúton is kérjük a megye atlé­tikai szakvezetőit, hogy már most fogja­nak munkához, hogy az 1957-es ered­ményekről beszámolva, valóban fejlő­dést állapíthassunk meg a megye atléti­kai életében. (Folytatjuk) Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete A kötelező tűz- és jégbiztosítás megszüntetéséről és az önkéntes biztosítás megszervezéséről Az elemi csapások okozta károk enyhítésére a lakosságnak szüksége van biztosítási védelemre, de az ön­kéntesség elvét a biztosítás területén is messzemenően érvényesíteni kell. A népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetővé kívánja tenni, hogy a pa­rasztság, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek, valamint a lakóépüle­tek tulajdonosai biztosítási védel­mükről önkéntes formában saját ma. guk gondoskodjanak, ezért a kötelező tűz. és jégbiztosítás 1957. március 31-ével megszűnik. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy a kötelező biztosítás megszüntetésével és a kötelező bizto. sítás hatálya alá tartozó egyes va­gyontárgyakra vonatkozó önkéntes biztosítás megszervezésével kapcsola­tos intézkedéseket megtegye. A törvényerejű rendelet kihirdeté­se napján lép hatályba. A kötelező biztosítás megszűnésé­vel a parasztság évek óta hangozta­tott kívánsága teljesült. Nem a bizto. sítás ellen volt kifogás, — hiszen azt azelőtt is sokan vették igénybe, — hanem annak kötelező volta miatt. — Jogos a követelés, hogy mindenki sa­ját maga határozhassa el, kívánja-e és milyen módon tulajdonát biz­tosítani. Az elmúlt évben sok tízezer dol­gozó paraszt, szövetkezet és lakóépü­lettulajdonos részesült több_ mint 400 millió forint tűz- és jégkártérítésben. A.z Állami Biztosító most a legnehe­zebb napokban is helytállt és fizette a biztosítási károkat. Mindez növelte a bizalmat a biztosítás iránt. — Nem kétséges, hogy a kifejlődő belterjes Apróhirdetések ÁLLAMI GAZDASAGOK, közületek, magánosok! Figyelem! A Szekszárdi víz­műépítő és Kútkarbantartó Vállalat el­vállal mindennemű kútjavítást. kútfúrást, kútásást, kútkompresszorozást és új szi­vattyúk beszerelését. Megrendeléseket Szekszárd, Béla tér 7. számra kérjük. Megbeszélésre helyszínre megyünk. Tele­fon: 22-89. GYEREK mellett állást vállalna idő­sebb asszony, bentlakással. Válasz: „Fi­zetés nélkül“ jeligére. CSALÁDI HÁZ eladó. Szekszárd. Le­hel-utca 6. Érdeklődni: Népbolt-központ, Grün. gazdálkodás^ a nagyobb anyagi érde­keltség is arra fogja ösztönözni a ter­melők legtöbbjét, hogy most már nem hatósági kényszer, hanem saját belátásuk alapján önkéntesen bizto­sítsák házukat felszerelésüket, ter­mésüket, s ezzel megszerezzék gazdái kodásuk nyugalmát, biztonságát. A kötelező biztosítás megszűnésére és az önkéntes biztosításra vonatkozó tudnivalókról az Állami Biztosító a lakosságot tájékoztatni fogja. A szakma minden ágában jártas FÉNYKÉPÉSZT keresünk állandó be­lépésre. Biztos megélhetés. Szekszárdi Fodrász Kisipari Szövetkezet, Mártírok tere 14. Telefon: 46-09. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 23-15, 23-16 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom