Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-08 / 6. szám

ARA: 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. KEDD, 1957. JANUAR 8. TOLNA MEGYEI 9 n ai i'J Egyetemi KÖnyvté? PÉCS: 9 § 9 MdCt# IVÄ.ZTL'Vr JL -TJL.M.% KJ>, _________________.... . .. *MT ÉS A TANÁCSOK LAPJA r-----------------------^ D ögéi Imre földművelésügyi miniszter mondott beszédet Dombévárott (4. o.) L_____________J Á forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról November 4-én döntő fordulat kö­vetkezett be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradalmi munkás-paraszt kor­mány. A kormány tevékenységét sú­lyos körülmények között kezdte meg. A Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforrada­lom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a bé­kés állampolgárok élet- és vagyon­biztonságát fenyegette, a fejetlenség és zűrzavar állapotába taszította az országot; megbénította az életet ha­zánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Nép- köztársaság államát; a nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúri­kapitalista államot akartak teremteni és az imperialista erőkre támaszkod­va, háborús tűzfészekké akarták ten­ni hazánk területét. Ilyen körülmények között a forra­dalmi munkás-paraszt kormány leg­főbb feladata a Magyar Népköztársa­ság állami rendjének, szocialista for­radalmunk vívmányainak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellenforra­dalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai támadásait és provo­kációit, helyre kellett állítani a tör­vényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit. A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellen- forradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, marad­ványait pedig szétvertük. A kormány kérésére a szerződéses kötelezettsé­gek és a proletárnemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt eb­ben a szovjet hadsereg, majd pedig az új magyar honvéd és rendőr kar­hatalmi erők forradalmi fellépése, s a magyar dolgozók támogatása. A gazdasági élet, a termelőmunka helyreállítására irányuló kormány- intézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mértékben támogat­ták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és 'paraszttöme­gek, valamint az értelmiségiek legön- tudatosabb rétege mely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is hű ma­radt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ ha­ladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány fellépését és tevékenységét ter­mészetesen féktelen haraggal és gyű­lölettel fogadta a magyar ellenforra­dalom és gazdája, a nemzetközi impe­rializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormá­nyunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, — a dollárim­perialisták, hanem a szocialista forra­dalom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellen forradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget szenvedtek, álnok és csaló módon a -szabadságot”, és a „demokráciát” kezdték számonkérni és követelni kormányunktól. Mi eb­ben a kérdésben is világosan és félre érthetetlenül beszéltünk, amikor kije­lentettük: Magyarországon proletár- diktatúra van. Kormányunk és né­pünk az eddigi eredményeket is az ellenforradalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és következetes harcban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra munkás-paraszt ál­lamában demokrácia és szabadság il­leti meg a munkásokat, a dolgozó pa­rasztokat, a néphez hű értelmiséget, minden törvénytisztelő magyar állam, polgárt. — Az ellenforradalmárok­nak, az imperialista ügynököknek a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nincs és nem is lehet része szabad­ságban még akkor sem, ha demokra­tikus jelszavakkal álcázzák is ellen- forradalmi törekvéseiket. Ezek osz­tályrésze mindenkor a törvény legszi­gorúbb büntetése lesz. Mindebből következik, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány te­vékenységében elsősorban a munkás- osztályra, és általában a dolgozó tö­megekre támaszkodik. Hazánk alap­vető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkozatunk 15 pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kí­vánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg, hogy a közügyek veze­tésébe visszatérjenek a Rákosi—Gerő klikk antileninista vezetési módszerei, a személyi kultusz, s a tömegek érde­keinek figyelmen kívül hagyása. Kor­mányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítót, tűk ezt eddigi munkánkkal és har­cunkkal is. A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, az imperialisták hazánk belügyeibe való beavatkozási kísérleteinek visszaveré­1. Az imperialisták és az ellenfor­radalmárok fegyveres felkeléssel, — majd ennek meghiúsulása után dema­góg jelszavakkal folytatott politikai támadásokkal és provokációkkal min­den erejüket arra összpontosították, hegy megsemmisítsék, vagy legalább is bomlasszák és gyengítsék a ma­gyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit. Ezzel egyidőben anarchikus, kispol­gári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átalották magukat marxis­táknak nevezni, valójában állami és társadalmi rendünk bomlasztását és felforgatását tűzték ki célul maguk elé „demokratizálás”, „sztálintalaní- tás” és más ehhez hasonló jelszavak­kal. Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt és lesz a jövőben is, hogy minden erő­vel védelmezzük és erősítsük szocia­lista típusú, népi demokratikus mun­kás-paraszt államunk intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam teste­síti meg a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát, s biztosítja ha­zánkban a szocializmus építését és végleges győzelmét. Az ellenforradalmi, valamint a za­varos anarchista, kispolgári nézetek­kel és törekvésekkel szemben most és a jövőben következetesen érvényesíte­ni kell a proletárdiktatúra lenini el­se, a termelő munka, a közlekedés megindítása, s a törvényes rend hely­reállítása a fővárosban és az ország egész területén. De az államvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazdasági kér­dést. Ezekből az intézkedésekből már eddig is mindenki világosan láthatta: a forradalmi munkás-paraszt kor­mány el van szánva nemcsak arra, hogy minden erejével megvédi az el­múlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakít minden olyan hibával, amely az elmúlt évek­ben a szocializmus építését kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézke­dések voltak pl.: az ipari munkások, bányászok s más dolgozó rétegek bérének emelése, a munkaszüneti na­pok rendezése, az üzemi munkástaná­csokról szóló rendelet, a termelőszö­vetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötele­ző biztosítás, a mezőgazdasági fejlesz­tési járulék, a kisiparosok és kiske­reskedők alkalmazottai után fizetett külön jövedelemadó, a gyermektelen, ségi adó eltörlése, a korábban jogta­lanul megvont nyugdijak rendezése stb. Tudatában vagyunk annak, hogy sok súlyos, megoldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Mielőtt azonban továbbmen­nénk, híven ahhoz az elvünkhöz. — hogy a szocializmus építése népköz- társaságunkban a tömegek legsajá- tabb ügye, a forradalmi munkás­paraszt kormány szükségesnek tartja, hogy a munka újabb szakaszának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai vannak a legfontosabb időszerű kér­dések megoldására. veit: a dolgozók túlnyomó többségét képviselő tömegek diktatúráját a meg döntött kizsákmányoló, népelr.yomó kisebbség, a volt gyárosak, bankárok, földbirtokosok és fasiszták felett. Ér­vényesíteni kell mindazokkal szem­ben, akik bármi módon, bármilyen eszközökkel a kapitalista-földesúri rendszer visszaállítására törekedve a munkás-paraszt államot támadják és gyengítik. 2. Fontos kötelességünknek tartjuk azt is, hogy a proletáriktatúra felada­tait betöltő népi demokratikus álla­munk minden erejével, a dolgozó tö­megek támogatásával, védjük a dol­gozó népnek az alkotmányban bizto­sított jogait, s a felszabadulás óta el­ért szocialista vívmányait. Biztosít­suk az össznépi tulajdonban levő üze­mek, bányák, bankok, szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások vé­delmét és erősítését, a parasztság föld jének, a kisemberek munkával szer­zett tulajdonának védelmét minden ellenforradalmi restaurációs kísérlet­tel szemben, éppen úgy, mint az anar chikus felforgatókkal és uszítókkal szemben. 3. Népi államunk demokratizmusá­nak egyik legfontosabb biztosítékát abban látjuk, hogy a nép által vá­lasztott államhatalmi szervek: az or­szággyűlés, a megyei, városi, járási, kerületi és falusi tanács rendszeresen ülésezzenek és döntsenek az alkot­mány által reájuk ruházott jogkör­ben, az ország és a nép érdekében ha­tározatokat hozzanak. A kormány tevékenységének fő irányvonalát a megfelelő törvények, törvényerejű rendeletek és döntések útján az országgyűlés a helyi végre­hajtó szervekét pedig a tanácsok hatá­rozzák meg. 4. A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kormány­zati szerveink munkája demokratiz­musának továbbfejlesztését. Az álla­mi szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjobban megfeleljen a szocia­lista építés feladatainak, a mi viszo­nyaink között, lehetővé tegye a dol­gozók tevékeny részvételét az állami ügyek intézésében, saját gazdasági, kulturális, szociális körülményeik alakításában. Ott, ahol eddig a köz­ügyek intézését nagyszámú hivatal­nokkal oldották meg, most ezt keve­sebb fizetett alkalmazottal, a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a mun­ka jobb megszervezésével valósítjuk meg. Népi demokratikus államszerveze­tünk fejlesztésével nagy körültekin­téssel, gondossággal, tudományos meg alapozottsággal kell foglalkoznunk. Szakítanunk kell az ötletszerű, meg­gondolatlan szemezgetésekkel, vagy a külföldi példák gépies másolásával. Az államszervezet továbbfejlesztésé­ben is elsősorban a magyar sajátossá­gokból, jó és rossz tapasztalatainak helyes elemzéséből kell kiindulni,'fi- gyelembevéve a baráti országok gya­korlatban bevált tapasztalatait, veze­tési módszereit. 5. A kormány egyik legfontosabb feladata az államapparátus egysze­rűsítése, az évek során felduzzadt bü­rokratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Államszer­vezetünk demokratikus, népi jellegé­nek érvény re juttatása parancsolóan írja elő, hogy az eddigi túlmérete­zett, a munkásoknak nagy terhet je­lentő államapparátust leépítsük. A kormány ennek érdekében több mi­nisztérium és országos hivatal össze­vonását, illetve megszüntetését hatá­rozta el. 6. A központi szervek összevonásá­val szervezetük egyszerűsítésével pár huzamosan fokozatosan növekednie kell az államhatalom helyi szervei, a megyei, járási, városi és községi ta­nácsok — mint a lakosság legszéle­sebb képviseleti szervei — hatásköré­nek, gazdasági önállóságának. Éppen ezért szükséges, hogy az évek óta tar­tó halogatás után a hatáskörök le­adása a decentralizálás ténylegesen Az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másfél mil­liárd Ft értékű árukészlet. A magán és középületekben esett kár további több mint egymilliárd forint. — Még ennél is nagyob anyagi kárt okozott az ország nép­gazdaságának, maguknak a dolgozók­nak az a hosszú heteken át tartó sztrájk amelyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesztő szociális és politikai demagó­giával szított, — azután pe­dig fegyveres provokációkkal, a dol­gozni akaró munkásokkal, bányászok ­megtörténjék. Ennek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a te­rületükön működő helyi jellegű vál­lalatok, intézmények felett tényleges hatáskört gyakorolhassanak. 7. Az állami szervek munkájának gyökeres megjavítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeinek intézésével a népi demokra­tikus rendszerünkhöz hű, a szocializ­mus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kormány arra törekszik, hogy az ál­lamapparátust politikailag és szaksze­rűség tekintetében egyaránt megerő- * sítse. 8. A kormány határozott szándéka az államvezetés demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi de­mokrácia állami fegyelmének egy­idejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek fo­lyamán sem választható el egymás­tól. Szilárd állami fegyelem az appa­rátusban a kormány határozatainak maradéktalan megvalósítása minden területen, a dolgozók hatékony rész­vétele a gazdasági és kulturális élet irányításában biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma mi­nél teljesebben érvényre jusson. 9. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány fontos kötelességé­nek tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekei­nek védelmét. — A kormány biz­tosítja, hogy minden becsületes, a nép a haza érdekeit védelmező s a haza javára dolgozó magyar állampolgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen. 10. A kormány a törvényes rend, a békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és po­litikai feladataink megoldásában épp. úgy, mint a szocialista társadalom felépítése történelmi feladatának megvalósításában elsősorban a mun­kásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű értelmiségre, a szakszer­vezetekre, a munkástanácsokra, az ifjúság demokratikus szervezeteire és mindazokra a becsületes hazafiakra támaszkodik, akik hajlandók a ma­gyar nép boldogulásáért, a munkás, paraszt hatalom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyarország felépítéséért szívvel-lélekkel harcolni. Vezető erő­nek a munkásosztály pártját: a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály poli­tikai, forradalmi pártja által irányí­tott Hazafias Népfrontot tekinti. kai és alkalmazottakkal szemben al­kalmazott terrorral hosszabbított meg A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban bekövetkezett teméskiesés mintegy 9 milliárd forinttal csökkenti Magyarország 1956-os nemzeti jöve­delmét. De bármilyen hagyok is az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fogjuk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott ellenforradalmárok a fegy veres felkelés kudarca után a sztrájk­(Folytatás a 2. oldalon.) I. Az államhatalom erősítése és további demokratizálása II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések

Next

/
Oldalképek
Tartalom