Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-08 / 6. szám

ARA: 50 FILLÉR

II. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. KEDD, 1957. JANUAR 8.

TOLNA MEGYEI

9

n ai i'J

Egyetemi KÖnyvté?

PÉCS:

9 § 9

MdCt#

IVÄ.ZTL'Vr JL -TJL.M.% KJ>,

_________________.... . .. *MT ÉS A TANÁCSOK LAPJA

r-----------------------^

D

ögéi Imre

földművelésügyi miniszter mondott beszédet Dombévárott

(4. o.)

L_____________J

Á forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról

November 4-én döntő fordulat következett be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét súlyos körülmények között kezdte meg.

A Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegette, a fejetlenség és zűrzavar állapotába taszította az országot; megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Nép- köztársaság államát; a nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúrikapitalista államot akartak teremteni és az imperialista erőkre támaszkodva, háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét.

Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kormány legfőbb feladata a Magyar Népköztársaság állami rendjének, szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai támadásait és provokációit, helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit.

A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellen- forradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány kérésére a szerződéses kötelezettségek és a proletárnemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt ebben a szovjet hadsereg, majd pedig az új magyar honvéd és rendőr karhatalmi erők forradalmi fellépése, s a magyar dolgozók támogatása.

A gazdasági élet, a termelőmunka helyreállítására irányuló kormány- intézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mértékben támogatták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és 'paraszttömegek, valamint az értelmiségiek legön- tudatosabb rétege mely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is hű maradt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek.

A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépését és tevékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellenforradalom és gazdája, a nemzetközi imperializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, — a dollárimperialisták, hanem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellen forradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget szenvedtek, álnok és csaló módon a -szabadságot”, és a „demokráciát” kezdték számonkérni és követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félre érthetetlenül beszéltünk, amikor kijelentettük: Magyarországon proletár- diktatúra van. Kormányunk és népünk az eddigi eredményeket is az ellenforradalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és következetes

harcban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiséget, minden törvénytisztelő magyar állam, polgárt. — Az ellenforradalmároknak, az imperialista ügynököknek a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nincs és nem is lehet része szabadságban még akkor sem, ha demokratikus jelszavakkal álcázzák is ellen- forradalmi törekvéseiket. Ezek osztályrésze mindenkor a törvény legszigorúbb büntetése lesz.

Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében elsősorban a munkás- osztályra, és általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkozatunk 15 pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg, hogy a közügyek vezetésébe visszatérjenek a Rákosi—Gerő klikk antileninista vezetési módszerei, a személyi kultusz, s a tömegek érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Kormányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítót, tűk ezt eddigi munkánkkal és harcunkkal is.

A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, az imperialisták hazánk belügyeibe való beavatkozási kísérleteinek visszaveré1. Az imperialisták és az ellenforradalmárok fegyveres felkeléssel, — majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkal folytatott politikai támadásokkal és provokációkkal minden erejüket arra összpontosították, hegy megsemmisítsék, vagy legalább is bomlasszák és gyengítsék a magyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit.

Ezzel egyidőben anarchikus, kispolgári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átalották magukat marxistáknak nevezni, valójában állami és társadalmi rendünk bomlasztását és felforgatását tűzték ki célul maguk elé „demokratizálás”, „sztálintalaní- tás” és más ehhez hasonló jelszavakkal.

Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt és lesz a jövőben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szocialista típusú, népi demokratikus munkás-paraszt államunk intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocializmus építését és végleges győzelmét.

Az ellenforradalmi, valamint a zavaros anarchista, kispolgári nézetekkel és törekvésekkel szemben most és a jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini else, a termelő munka, a közlekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővárosban és az ország egész területén. De az államvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazdasági kérdést. Ezekből az intézkedésekből már eddig is mindenki világosan láthatta: a forradalmi munkás-paraszt kormány el van szánva nemcsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakít minden olyan hibával, amely az elmúlt években a szocializmus építését kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl.: az ipari munkások, bányászok s más dolgozó rétegek bérének emelése, a munkaszüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szóló rendelet, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötelező biztosítás, a mezőgazdasági fejlesztési járulék, a kisiparosok és kiskereskedők alkalmazottai után fizetett külön jövedelemadó, a gyermektelen, ségi adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdijak rendezése stb.

Tudatában vagyunk annak, hogy sok súlyos, megoldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Mielőtt azonban továbbmennénk, híven ahhoz az elvünkhöz. — hogy a szocializmus építése népköz- társaságunkban a tömegek legsajá- tabb ügye, a forradalmi munkásparaszt kormány szükségesnek tartja, hogy a munka újabb szakaszának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai vannak a legfontosabb időszerű kérdések megoldására.

veit: a dolgozók túlnyomó többségét képviselő tömegek diktatúráját a meg döntött kizsákmányoló, népelr.yomó kisebbség, a volt gyárosak, bankárok, földbirtokosok és fasiszták felett. Érvényesíteni kell mindazokkal szemben, akik bármi módon, bármilyen eszközökkel a kapitalista-földesúri rendszer visszaállítására törekedve a munkás-paraszt államot támadják és gyengítik.

2. Fontos kötelességünknek tartjuk azt is, hogy a proletáriktatúra feladatait betöltő népi demokratikus államunk minden erejével, a dolgozó tömegek támogatásával, védjük a dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jogait, s a felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulajdonban levő üzemek, bányák, bankok, szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások védelmét és erősítését, a parasztság föld jének, a kisemberek munkával szerzett tulajdonának védelmét minden ellenforradalmi restaurációs kísérlettel szemben, éppen úgy, mint az anar chikus felforgatókkal és uszítókkal szemben.

3. Népi államunk demokratizmusának egyik legfontosabb biztosítékát abban látjuk, hogy a nép által választott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, városi, járási,

kerületi és falusi tanács rendszeresen ülésezzenek és döntsenek az alkotmány által reájuk ruházott jogkörben, az ország és a nép érdekében határozatokat hozzanak.

A kormány tevékenységének fő irányvonalát a megfelelő törvények, törvényerejű rendeletek és döntések útján az országgyűlés a helyi végrehajtó szervekét pedig a tanácsok határozzák meg.

4. A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kormányzati szerveink munkája demokratizmusának továbbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjobban megfeleljen a szocialista építés feladatainak, a mi viszonyaink között, lehetővé tegye a dolgozók tevékeny részvételét az állami ügyek intézésében, saját gazdasági, kulturális, szociális körülményeik alakításában. Ott, ahol eddig a közügyek intézését nagyszámú hivatalnokkal oldották meg, most ezt kevesebb fizetett alkalmazottal, a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a munka jobb megszervezésével valósítjuk meg.

Népi demokratikus államszervezetünk fejlesztésével nagy körültekintéssel, gondossággal, tudományos meg alapozottsággal kell foglalkoznunk. Szakítanunk kell az ötletszerű, meggondolatlan szemezgetésekkel, vagy a külföldi példák gépies másolásával. Az államszervezet továbbfejlesztésében is elsősorban a magyar sajátosságokból, jó és rossz tapasztalatainak helyes elemzéséből kell kiindulni,'fi- gyelembevéve a baráti országok gyakorlatban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit.

5. A kormány egyik legfontosabb feladata az államapparátus egyszerűsítése, az évek során felduzzadt bürokratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Államszervezetünk demokratikus, népi jellegének érvény re juttatása parancsolóan írja elő, hogy az eddigi túlméretezett, a munkásoknak nagy terhet jelentő államapparátust leépítsük. A kormány ennek érdekében több minisztérium és országos hivatal összevonását, illetve megszüntetését határozta el.

6. A központi szervek összevonásával szervezetük egyszerűsítésével pár huzamosan fokozatosan növekednie kell az államhatalom helyi szervei, a megyei, járási, városi és községi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatáskörének, gazdasági önállóságának. Éppen ezért szükséges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskörök leadása a decentralizálás ténylegesen

Az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másfél milliárd Ft értékű árukészlet. A magán és középületekben esett kár további több mint egymilliárd forint. — Még ennél is nagyob anyagi kárt okozott az ország népgazdaságának, maguknak a dolgozóknak az a hosszú heteken át tartó sztrájk amelyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesztő szociális és politikai demagógiával szított, — azután pedig fegyveres provokációkkal, a dolgozni akaró munkásokkal, bányászok megtörténjék. Ennek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a területükön működő helyi jellegű vállalatok, intézmények felett tényleges hatáskört gyakorolhassanak.

7. Az állami szervek munkájának gyökeres megjavítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeinek intézésével a népi demokratikus rendszerünkhöz hű, a szocializmus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kormány arra törekszik, hogy az államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerő- * sítse.

8. A kormány határozott szándéka az államvezetés demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi demokrácia állami fegyelmének egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek folyamán sem választható el egymástól. Szilárd állami fegyelem az apparátusban a kormány határozatainak maradéktalan megvalósítása minden területen, a dolgozók hatékony részvétele a gazdasági és kulturális élet irányításában biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben érvényre jusson.

9. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány fontos kötelességének tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. — A kormány biztosítja, hogy minden becsületes, a nép a haza érdekeit védelmező s a haza javára dolgozó magyar állampolgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen.

10. A kormány a törvényes rend, a békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és politikai feladataink megoldásában épp. úgy, mint a szocialista társadalom felépítése történelmi feladatának megvalósításában elsősorban a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű értelmiségre, a szakszervezetekre, a munkástanácsokra, az ifjúság demokratikus szervezeteire és mindazokra a becsületes hazafiakra támaszkodik, akik hajlandók a magyar nép boldogulásáért, a munkás, paraszt hatalom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyarország felépítéséért szívvel-lélekkel harcolni. Vezető erőnek a munkásosztály pártját: a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot tekinti.

kai és alkalmazottakkal szemben alkalmazott terrorral hosszabbított meg A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban bekövetkezett teméskiesés mintegy 9 milliárd forinttal csökkenti Magyarország 1956-os nemzeti jövedelmét.

De bármilyen hagyok is az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fogjuk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott ellenforradalmárok a fegy veres felkelés kudarca után a sztrájk(Folytatás a 2. oldalon.)

I. Az államhatalom erősítése és további demokratizálása

II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések