Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-01 / 1. szám
GOQGOOOGOOGOOGGGGOGGOGGOOOOGGGGGOOGQOOGOOOGGGOOOOOOOGOO© ß U É K "3ÖOGQGGGGGGGGGGGGGGGGG0GGGGGGGGXDGXIXZX3GGGGGGGGGGGGGGGGGGOG A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Felrobbanhat-e a Nap? SPORT Tolna megyét érintő sportügyeket tárgyaltak Budapesten A tíz nappal ezelőttre megtervezett országos labdarúgó értekezlet, melyet Budapesten akartak megrendezni, elmaradt. A Délnyugati Labdarúgó Alszövetségtől a labdarúgószövetség ideiglenes intéző bizottságának tagjai azonban tárgyalásokat folytattak az MLSZ ideiglenes intéző bizottságával és annak elnökével, Nagy Marcellal. Ezekről a megbeszélésekről készült az alábbi írás: Az elmúlt évek és évtizedek folyamán gyakran hangoztatták egyes nyu gáti csillagászok, hogy a Nap egyszer felrobbanhat és minden emberi képzeletet felülmúló kozmikus lángorkánnal elhamvaszthatja a hozzá közelebb eső bolygókat, tehát a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet, sőt, még a vörösfényű Marsot is. Tekintettej arra, hogy napjainkban is szóba kerül ez a kérdés, nem árt, ha egy kicsit jobban szemügyre vesszük. Tagadhatatlan, hogy a csillagok között olyanok is akadnak, amelyek időnként erősen kifényesednek^ „fel- púffadnak’’ és valósággal ledobják magukról külső gázburkukat. Mindez igen hevesen zajlik le: a gáztömegek nagy sebességgel törnek ki a csillagközi térségbe. Elképzelhetjük tehát, hogy mi’yen óriási energiák szabadulnak fel egy ilyen fellángolás alkaL mával. Ha figyelembe vesszük az említett óriási sebességet, nem csodálkozhatunk azon hogy a gáztömegek legyőzik a csillag vonzását és végkép elszakadnak tőle. Egy ilyen kitörés alkalmával a csillag megválik anyagának egy részétől. Átlagos anyagvesztesége körül belül a Nap tömege 1/1000-ed— 1/10.000-ed részével egyenlő. Ne gon. dőljük, hogy ez a veszteség kicsi. — Tudnunk kell ugyanis, hogy a Nap tömege 333.000-szeresen múlja felül Földünk tömegét. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen kitörés során a Föld tömegének átlagosan mintegy százszorosát veszíti el a csillag. A múltban, amikor még nem álltak megfelelő műszerek a kutatók rendelkezésére, csak azokat a csillagokat láthatták, amelyek meglehetősen fényesek voltak. Mielőtt tehát egy nagy távolságban levő, igen gyenge fényű csillag nem lángolt fel, nem volt látható bolygónk égboltján. Amikor azután ez a csillag fellángolt és a fényessége esetleg több százezerszeresére növekedett, a Földről láthatóvá vált. Ezek az „új” novának nevezett csillagok azonban nem sokáig ragyogtak. Aránylag rövid idő múlva elhalványultak és végül is teljesen el. tűntek az emberek szeme elől. Az új csillagot tehát nem újak hiszen már kitörésük előtt is a „helyükön” voltak. Ezért, ha napjainkban egy ilyen csillag fellángol, az a csillagászok első teendője hogy előkeresik az égbolt megfelelő részéről készített felvételeket, és megpróbálják megállapítani, hogy melyik csillag robbant fel. Ma már rendszerint azo. nosítani tudják a fényesebb novákat egy-egy halványfényű csillaggal. Az eddig mondottak alapján annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy a novák rendkívül érdekes csillagok. — Hirtelen és magyarányú fényességváltozásuk arról tanúskodik, hogy ilyenkor rendkívüli események zajlanak le életükben. Érthető tehát, hogy a csillagászok valósággal „vadásznak” az ilyen égitestekre. Sajnos, a nova-kitörések megfigyelése meglehetősen nehéz, hiszen minden esetben váratlanul következnek be. A közelmúltban azonban sikerült egy kitörést éppen a kezdet kezdetén megörökíteni. Ez az első eset, hogy egy ilyen fellángolást sikerült az első pil. lanattól kezdve megfigyelni és fényképezni. Ne gondoljuk azonban, hogy mindez a véletlen műve volt. Bármilyen rendkívüli esemény is a novakitörés, időnként még komolyabb katasztrófák is bekövetkezhetnek egyes csillagok életében. A szupernóva-kitörésekre gondolunk. Szupernóva-kitörések alkalmával a csillag fényessége még nagyobb mértékben növekszik. Ilyenkor a fellángoló csillag fényessége olyan rendkívül nagy, hogy egymagában is vetekszik annak a sok-sok milliárd csillagból álló csillagrendszernek a fényességével, amelynek maga is tagja. — Egy átlagos szupernovacsillag egyetlen nap alatt annyi energiát veszít, amennyit a mai Napunk 250.000 év alatt. A szupernóva-kitörés alkalmával a csillag tömegének a felét is elveszítheti. Nem is vitás tehát, hogy a szupernóva-kitörés a legnagyobb katasztrófa, amely egyáltalán előfordulhat egy csillag életében. A kitörés alkalmával a világűrbe távozó gáztömegek nem egy esetben elérik a másodpercenkénti 6000 km-es sebességet is. Miután nagy vonalaiban megismer, kedtünk a nova. és a szupernóva- kitörésekkel, arról kell szólnunk, hogy mi lenne a következménye annak, ha a Nap valóban kitörne nova- csillagként. Ahhoz nem fér kétség, hogy ebben az esetben a Naphoz legközelebb levő, úgynevezett belső bolygók a kitörés áldozatául esnének. Ha a Napot a magas hőmérsékletű gáztömegek, mondjuk 2000 km-es másodpercenkénti sebességgel hagynák el, akkor 8 óra múlva a Merkúrt, 15 óra múlva a Vénuszt, 21 óra múlva a Földet, két és fél napon belül pedig már a Marsot perzselnék fel a Nap izzó gázai. Nem történhet meg vajon az, hogy a Nap nyugtalansága fokozódni fog míg végül maga is kitör? Amint említettük js már, erre a kérdésre több nyugati csillagász igennel felelt az elmúlt években. Természetesen igyekeztek ezt az állításukat iga. zolni is. Lássuk csak, hogy mire hivatkoztak. Általában két számadatból szoktak kiindulni. Az egyik az, hogy a geológusok megállapítása szerint a földkéreg kétmilliárd éves, a másik pedig az, hogy csillagrendszerünkben, a Galakszisban — évenként mintegy 100 nova-fellángolás zajlik le. A két szám egybevetése alapján megállapíthatjuk, hogy ezek szerint a földkéreg kialakulása óta 200 millárd csillagnak kellett már fellángolnia — De hiszen nincs is annyi csillag az egész Tejút-rendszerben! A csillagászok szerint ugyanis mintegy 150 milliárd csillagból áll csillagrendszerünk. — Mindebből szerintünk arra lehet következtetni, hogy előbb-utóbb minden csillagra ez a sors vár. Mivel pedig a földkéreg kialakulása óta a Nap még nem lángolt fel, a mi Napunkra még a jövőben vár ez a sors. Ha ez valóban így volna, meglehetősen vigasztalan lenne a Föld és az emberiség további sorsa, hiszen nem tudhatnánk, hogy melyik pillanatban „szánja” rá magát a Nap erre a kitörésre! Ezzel szemben a való helyzet egészen másképp fest. Parenago és Kukarin szovjet csillagászok még a 30-as évek derekán rámutattak néhány körülményre, amelyek igen va_ lószínűvé teszik azt, hogy a novakitörés ismétlődő folyamat, ami csupán a csillagok egyes speciális csoportjával történhet meg és hogy csillagrendszerünkben legfeljebb egymillió olyan csillag lehet, amely esetleg fellángolhat. A nova-kitörés tehát nem a csillagok „gyermekbetegsége”, amelyen minden csillagnak keresztül kell mennie. Sokkal valószínűbb az, hogy a nova-kitörés a csillagok egy bizonyos fajtájának „krónikus betegsége”. Tehát nem felel meg a valóságnak az, hogy minden csillagra előbb-utóbb ez a sors vár. Sőt, mivel a fentiek szerint csak a csillagok mintegy egyezred százaléka ilyenfajta, nyilván kicsi a valószínűsége annak, hogy a Nap éppen ebbe az egyezred százalékba sorolható be. De nemcsak valószínű, hanem bizonyos az, hogy a Nap nem tartozik a novák csoportjába. Kétségtelenül megállapították ugyanis, hogy a nova kitörésre csak bizonyos fizikai tulajdonságokkal rendelkező csillagok „hajlamosak”. Ezeket a csillagokat a kitörésen kívül is aránylag magas hőmérséklet és nagy sűrűség jellemzi. Ezzel szemben a Nap kisebb sűrűségű, alacsonyabb hőmérsékletű csillag (úgynevezett sárga, törpe), teljesen stabilis csillag, amely semmi „hajlandóságot” sem mutat ilyen ki- törésre ZERINVÁRY SZILARD Szerte az országban a labdarúgó szurkolók körében a legtöbb szó arról esik, milyen lesz 1957-ben a labdarúgóbajnokság, hány csapat vesz részt az NB I-ben, hogyan rendezik meg az NB Il-őt és mi lesz az NB III-al. Áz MLSZ tervei Nagy Marcell, az MLSZ ideiglenes bizottságának elnöke elmondotta, hogy két tervezetet dolgoztak ki a jövő évi bajnoki rendszerre vonatkozóan. Az egyik szerint egy 16 csapatból álló NB I., három 18 csapatos NB II. és kilenc 16 csapatos NB III. bajnokság megszervezését javasolják, a másik tervezet szerint az NB I-et 14-es létszámmal állítanák fel, a kétcsoportos NB II-ben 16— 16 csapat lenne, míg a nyolc csoportos NB Ill-ban ugyancsak 16 lenne a létszám. Az MLSZ vezetői ez utóbbi tervezetet tartják a jobbnak. Éspedig miért? Azért, mert a 14-nél magasabb létszámú NB I. nem tenné lehetővé az ez évi külföldi válogatott mérkőzések zavartalan lejátszását. Ezeket a mérkőzéseket már lekötötték és azokon változtatni nem lehet. 1957-ben nyolc válogatott mérkőzés kerül lejátszásra, ebből négy világbajnoki selejtező. De a búsvéti torna és a Népköztársasági Kupa-mérkőzések megrendezésére is időt kell biztosítani. Július elején nyolchetes szabadidőt kívánnak adni az NB T-es csapatok részére, hogy a nemzetközi kapcsolataikat is fenn tudják tartani. Miért nem helyeslik az MLSZ vezetői a kisebb létszámú NB Il-őt és NB IIT-at? Egyszerűen azért, mert nem akarják több, nagyobb létszámú bajnoksággal felhígítani a magyar labdarúgást. Az OTSB labdarúgó osztálya is kidolgozott egy javaslatot. Ebben szerepel az NB I/B. felállítása is. Az MLSZ ezt elvetette. Áz a I szövetségek felállítása Az NB III. bajnokság mellett a jelenlegi megyei bajnokságok helyett úgynevezett alosztály-bajnokságokat szerXXIII. Megérkezésem után az első utam a Műegyetemre vezetett. A siker, a lelkes fogadtatás bizakodóvá tett s azt reméltem, hogy a sportolást olyan kevésre értékelő dékánom ezúttal enge, dékenyebb lesz és nem lesz hátrányom, sőt előnyöm is származhat olimpiai bajnokságomból. Vágó József építőművész, a genfi népszövetségi palota tervezője, egykori műegyetemi tanulótársam, évtizedek múlva egy francia építészeti folyóirat hasábjain igy emlékezett vissza megérkezésemre. „Csodálatos ifjúkori emlék. König Gyula professzor a differenciál és integrál egyenletek legérdekesebb ese teit magyarázta, de senki sem figyelt az előadásra. Mialatt a legszebb DX-eket rajzolta a táblára, mi türelmesen és izgatottan számoltuk: Mikor lesz „ö” itt. 1 óra 38 perc. — A diáktársak, akik kimentek fogadni a pályaudvarra, már boldogan üdvözöl, ték s bizonyára vállukra is emelték, azután keresztültörtek a lelkes kiáltozó tömegen. Kétségtelenül sokan verődtek össze a pályaudvaron. A beszállás a kocsikba, az út a Műegyetemig legalább 20 percet vesz igénybe, de mégis már itt lehetnének. És valóban néhány perccel később nyílik az ajtó és a terembe vonul a veznek az egyes alszövetségeken belül. Ezzel át kívánják vágni a megyei határokat, illetőleg módot adni arra, hogy a közlekedési, gazdasági és sportszempontok a legmegfelelőbbek legyenek az alacsonyabb osztályú bajnokságoknál, így a délnyugati alszövetségnél pécsi, szekszárdi, bajai, illetőleg kaposvári alosztály felállítását tervezik. Az MLSZ vezetői hangoztatták, hogy elképzelésük és céljuk az, hogy teljesen független al- szövetségeket hozzanak létre vidéken, melyek mind gazdasági, mind szervezési téren teljesen önállók, de nemzetközi mérkőzések rendezése szempontjából is függetlenek lesznek az alszövet- ségek. Meg akarjuk szüntetni a Budapest és vidék között fennálló különbséget. A bajnoki tervezettel kapcsolatban felvetődött annak kérdése is, hogy mi legyen az alapja az 1957 őszén induló bajnokságnak. Többen azt javasolták, hogy ne az idei bajnokságot vegyék figyelembe, hanem az 1957 tavaszára tervezett serlegmérkőzések helyett egy kisebb csoportokra osztott bajnokságsorozat döntené el az 1957—58. évi bajnokságra szóló jogot. Volt olyan javaslat is, hogy az NB II. bajnokságot ne folytassák, mert különösen a nyugatdunántúli csapatok az ismeretes események miatt játékos állományuk jelentős részét elvesztették, s így a csapatok játékereje lényegesen csökkent. A jelenlegi kétcsoportos NB II. csapatait osz- szák négy részre és négy nyolcas létszámú csoport játsszon egymás ellen, pont- és gólarányra menő kétfordulós tavaszi bajnokságot és ez legyen a jogalap az NB I-be való jutásra. Ezt igen sokan ellenezték. Nem is lenne helyes, mert így egyes csapatok egész évi munkája veszne kárba. Lesz-e az NB Ill-ban prémium és kalóriapénz? Ezzel kapcsolatban az MLSZ vezetőinek az a véleménye, hogy semminemű prémium, sem kalóriapénz folyósítását nem engedélyezik az NB Ill- ban. A bajnokságok komolyságára és zavartalan lebonyolítására is nagy súlyt kívánnak helyezni. Az MLSZ célul tűzte ki, hogy a sorsolás szerinti mérkőzésekis társaság. Az egész előadóterem — közel 300-an lehettünk mi, építészek és mérnökök — kiáltva fogadja: Hurrá! Éljen! A professzor zavartan körülnéz, de utána gyorsan megérti a helyztet és csatlakozik az örvendező hallgatókhoz: Hurrá! Éljen! Hajós Alfréd kétszeres olimpiai úszóbajnok megérkezett! Hajós nem engedi magát elcsábít- tatni a dicsőségtől, az újságok cikkeitől, a szinte mindenütt megjelent fényképektől, interjúktól, ünneplésektől. Másnap már ott dolgozott komplikált rajzain^ ugyanolyan szorgalommal, mintha sohasem hagyta volna el rajzasztalát, vagy az előadóteremben az első sorokban levő ülőhelyét. Megmaradt jó tanulónak ...” — emlékezik az egykori tanulótárs. Diáktársaim ünneplése mélyen meghatott s még aznap dobogó szívvei kopogtattam Ilosvay professzor szobája ajtaján. Most is el volt merülve irataiban, fel sem tekintett s úgy hallgatta egy ideig olimpiai szereplésem történetét. Egyszerre csak éles hangon közbevágott: „Nem érdekelnek a legendái — nem vagyok kíváncsi gjcra, hogy mennyit ugrott (!) a versenyen! De biztosíthatom, hogy annál kíváncsibb leszek arra, hogy vizsgáin mennyire felel meg a követelményeknek.” ket megalkuvás nélkül bonyolítják le. A cél a magyar labdarúgás teljesen új alapokoa történő újjászervezése. Mi lesz az átigazolásokkal Szóba került az átigazolások kérdése is. Ezzel kapcsolatban az MLSZ álláspontja az, hogy a közeljövőben átigazolást nem engedélyez. Minden csapatnak a jelenlegi játékosállományával kell tovább játszania. A diákok és a leszerelt katonák átigazolásával kapcsolatban azonban minden valószínűség szerint rendelkezés történik. Több újonnan alakult klub, így a Debreceni Bocskai, kérte az NB I-be való beosztását. De ugyanilyen kéréssel fordult a Budapesti MATÉOSZ és a Szentlőrinci AC is. Nem beszélve a többi kisebb sportkörről, melyek hasonló kéréssel jöttek. Az MLSZ véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy ezek a sportkörök megalakulhatnak, de saját maguk vívják ki a jogot a magasabb osztályokban való szereplésre. Ebben mindenki megegyezett. No, meg abban is egységes volt a vélemény, hogy a jövőben se ajándékozzanak egyes szerveknek, városoknak NB I-es és NB Il-es beosztást. Terv, elgondolás tehát van bőven. Hogy mi a helyesebb és legcélszerűbb, azt majd az országos labdarúgó-értekezlet hivatott eldönteni. Reméljük, az illetékesek olyan határozatokat hoznak a magyar labdarúeósnort érdekében, mely annak továbbfejlődését biztosítja. SPORTHÍREK Mint az MTSB közölte, január közepén Szekszárdon megkezdődik az 1957. évi terem-kézilabda bajnokság. ♦ A bonyhádi labdarúgó játékvezetők az utánpótlás biztosítása érdekében hét sportkedvelőt képeztek ki játékvezetőnek. A Játékvezetők Tanácsa még január hónapban levizsgáztatja a hét játékvezetőt. • Mégsem marad gondnok nélkül a szekszárdi sportpálya. Bár egyelőre még egyik szekszárdi egyesület sem vette át a pályát, a városi tanács ideiglenesen meghosszabbította a pályagondnok szerződését addig, míg a pálya valamelyik egyesület bérletébe megy át. Azt sem tudtam, hogy kerültem ki a szobájából. Két hónapig feléje se néztem se uszodáknak, se sportpályának. Korra reggeltől estig csak tanultam, s főképpen a kémiával foglalkoztam, s magoltam, magoltam a vegyi képletek hosszú sorát. De mire elérkezett a vizsga napja, elkeseredetten állapítottam meg, hogy a vizsgaanyag nagy részét nem tudtam megtanulni. Elernyedés vett erőt rajtam s ebben a hangulatban különös izgalom nélkül léptem Ilosvay prof esz - szór elé, amikor szólított. Diáktársaim zsúfolásig megtöltötték a termet és halálos csendben megkezdődött a vizsga. Elkészültem a legrosszabbra. A professzor közönyösen tálalta elém a kérdéseket s én egyikre a másik után feleltem. Mondhatnám játszi könnyedséggel vizsgáztam le. Amikor az utolsó kérdésre is megfeleltem, a professzor bejegyzett valamit a könyvébe^ majd felállt, felém tartott és két kézzel megrázta kezemet így szólt: „Most pedig én is gratulálok olimpiai győzelméhez! , Szívből kívánóin hogy hivatása terén [ is olyan sikereket könyveljen el, mint amilyenek az athéni győzelmei voltak!” Elérzékenyülten hallgattam a nagyszerű pedagógus, a kellemetlen, sőt, kíméletlen természetűnek híresztelt professzor megnyilatkozását, amely számomra utat mutatott. Ennek az útmutatásnak a megszívlelése hozta meg_ majdnem három évtizeddel később, a párizsi szellemi olimpián elért sikeremet és félszázados építészi tevékenységem gyönyörű jutalmát, az arany-diplomát. Véget Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok Újra itthon...
