Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-04 / 3. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA TOLNA MEGYEI ÁRA: 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. PÉNTEK, 1957 JANUÁR 4. r ^ A MAI SZÁMBAN: Kik a felelősek ? (3. o.) Á megyei labdarúqóérfekezlef elé (4- o.) V ___________________J A Z ÚJ ÉV ELSŐ MUNKANAPJAIN Ismét megindult a munka« Fagysziineti szabadság az Építőipari Vállalatnál A tüzelőhiány miatt a munkahelyeket nem tudják fűteni. Ezért a vállalat munkástanácsának javaslatára elhatározták, hogy a dolgozók többségének fagyszüneti szabadságot adnak. Jelenleg a vállalat munkásgárdájának 90 százaléka fagyszüneti szabadságon van. Termelő munkát végeztek a szekszárdi 20 tantermes iskolánál, ahol betonozási műveleteket hajtottak végre olyan helyeken, ahol a fagy a beton kötésére nincs kihatással. A dolgozók többi része előkészítő munkát végzett. Készülnek a tavaszi szezonra. A szállító részleg dolgozói is termelő munkát végeztek. Újév első napján és a következő napokban is az építőanyagok kiszállítását végzik egyes építkezésekre. A gépjavító csoport valamennyi tagja az építőipari gépek kijavításán fáradozik, hogy a tavasz beálltával teljes kapacitással tudják a termelő munkát megkezdeni. 13 ezer darab égetett tégla Csatáron A Csatári Téglagyárban az első munkanapon minden dolgozó termelő munkát végzett. Jelenleg a termelést semmi nem akadályozza, az égetéshez szükséges szénmennyiséggel rendelkeznek. Ha azonban a mostani kapacitással dolgoznak, akkor két hét múlva befejezik a nyerstégla égetését. Január másodikén az égetők mintegy 13 ezer darab téglát hordtak ki a kemencéből, a behordok pedig 8400 darab nyerstéglát raktak a kemencébe égetésre. A behordó és kihordó dolgozók mellett a téglagyár dolgozóinak többsége előkészítő munkálatokat végez a tavaszi nyersgyártáshoz. Jelenleg az égetett téglát közvetlen a Tüzép Vállalatnak és a Tatorozó Vállalatnak adják el. Az első munkanapon hiányzó nem volt. Több mint három vagon liszt a Bonyhádi Malomban Csakúgy, mint a többi munkanapokon újév első napján a malom teljes kapacitással dolgozott. Két műszakban végeztek termelő munkát s a napi termelés több mint három vagon liszt volt. A kereskedelmi őrlés mellett vám- őriést, illetve a termelőkkel cserét hajtottak végre. Ugyanis az utóbbi napokban szinte megrohanták a termelők a malmot cserelisztért. A sor- banállást és az igények egyenletes kielégítését úgy oldották meg, hogy beütemezték, naponta hány termelőt elégítenek ki. Mintegy 80 mázsa lisztet tudnak biztosítani cserére. A malom gépkocsija pedig a cseretelepek liszttel való ellátását végzi. Az új év első napjaiban zavartalan Bonyhád és környékének lisztellátása. Három műszakban termeltek a zománcmiíveknél A Bonyhádi Zománcművekben az új év első napjában három műszakban végeztek termelő munkát. Bár nagy nehézségeket kell leküzdeni, de a vállalat vezetője és munkástanácsa helyes megoldást találtak arra. hogy a termelést zavartalanná tudják tenni. Megfelelő mennyiségű zománcozó anyaggal és lemezzel rendelkeznek. Csupán a szén-ellátással van baj. Ugyanis naponta a szükséges meny- nyiséget gépkocsival a pécsi bányáktól hozzák. A dolgozók valamennyien termelő munkát végeztek. Az új év második munkanapján is hasonló volt a helyzet. Éjjel dolgoztak a Tolnai Seiyemfonóban Az áramkorlátozás miatt éjjeles műszakot tartottak este 21 órától másnap 14 óráig. A vállalat igazgatója Budapesten járt, ahol azt az ígéretet kapta, hogy nappalra is tudnak a gyár részére energiát biztosítani. Helyileg ezt azonban nem lehet még megoldani. Pedig az áramfelhasználási engedély szerint éjjel 35, nappal pedig 30 kilowatt áramot használhatnak fel. A fonoda teljes létszámmal dolgozott. Bíznak abban, hogy megoldódik rövidesen a zavartalan áramellátás, ugyanis a gyár gőzgépének javítása már a befejezéshez közeledik és azután — mintegy öt heti széntartalékkal rendelkeznek — a helyi generátor üzemeltetésével a gyár energia szükségletét biztosítani tudják. A gyár munkástanácsa az új év első napjaiban a dolgozók természetbeni juttatásainak szétosztását végezte. exportra dolgoznak a Becsi Háziipari Szövetkezetben A Decsi Háziipari Szövetkezet, amely évek óta a Sárköz régi háziipari szőtteseit és hímzéseit állítja elő, október végén, anyaghiány miatt kénytelen volt beszüntetni a munkát. A több mint száz asszony, akii: a szövetkezet keretében dolgoztak, tétlenül várta a munka megindulását. Rövidesen azonban megérkezett a régen várt anyag, sőt olyan megrendelések is érkeztek a szövetkezethez, hogy újabb munkaerőre volt szükség. A legutóbbi decsi készítmények Burmába, Angliába és más nyugati országokba vitték el a régi sárközi kultúrát, most ugyancsak nyugati megrendelésre közel 100 000 forint értékű árut kell készíteniük. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy újabb 20 asszony kapcsolódott be a szövetkezet munkájába, s jelenleg százötvenen készítik a régi szőtteseket és hímzéseket. A decsi szövetkezet elkészítette az első negyedéves tervét is. Ennek keretében félmillió forint értékű árut készítenek, amelynek jelentős része sárközi terítő és függöny. Január közepén indul útnak az első szállítmány Decs- ről: 30 000 forint értékben 300 térítőt adnak át a kereskedelemnek. Decsen az elmúlt évben készítettek első ízben szőttes női ruhaanyagot. A tavaly készült 8000 méter azonban kevésnek bizonyult, ezért az idén csak az év első negyedében 10 000 méter készül a rendkívül kelendő és divatos női ruhaanyagból. Új elszámolási rendszer Az István-majori Mező és Tógazdasági Szövetkezet Bonyhádon új elszámolási rendszert vezetett be a munkaegységek helyett. A számtalan különféle munkaegység értéket megszüntették, meghatározzák a mezőgazdasági munkák főbb kategóriáit és órabéres alapon ezek szerint kapnak fizetést a gazdaság dolgozói. Évközben 500 forint előleget fizetnek havonta annak, aki a megszabott munkaidőt ledolgozta. Ezt az összeget tavasszal és nyáron emelni fogják. Év végén kategóriánként megállapítják egy-egy munkaóra értékét és a ledolgozott óraszám arányában pénzben fizetik ki a tagokat. A terményeket és különböző fogyasztási cikkeket minden dolgozó önköltségi áron veheti meg a gazdaságban. Ez az elszámolási rendszer még nem végleges., Négy vagon só érhesik A Közellátási Kormánybiztosság arról értesítette a megyei tanács illetékes osztályát, hogy újabb négy vagonos sószállítmány érkezik a megyébe. A szállítmányból egy vagon só Szekszárdon és környékén, a további három vagon pedig a megye többi községeiben kerül kiosztásra. Só eddig is volt, a hiányt elsősorban a szállítás nehézsége okozza. Másodsorban különösen a vágási időszakban a' szokottnál nagyobb volt a felvásárlás és nem ritka ma az olyan háztartás, ahol jelenleg is 30—40 kiló só van raktáron. Cukorellátásban sem lesz kiesés, miután a megyének szállító ercsi és kaposvári cukorgyárakban megkezdték a beszállított cukorrépa feldolgozását. Fűszerpaprikából, borsból, teából van megfelelő készlet, sőt a hírek szerint egyéb gyarmatárut is kap a megye. Tizenkét MSZMP-szervezet alakult eddig Szekszárdau A megszűnt MDP-szervezetek helyett decemberben kezdték meg| Szekszárdon az MSZMP-szervezetek megalakítását. Az új városi pártveze. tőség a régi négy párthelyiség közül kettőt átadott lakás céljaira, s az egy épületbe vont városi és megyei pártbizottsági épületen kívül csak a belvárosi párthelyiséget tartotta fenn A régi MDP tagok belépése az ú; pártba erőteljesen megindult. Egymás után kérték felvételüket a rég: munkásmozgalmi dolgozók és a fiatalok, fizikai munkások és értelmiségiek. Az év végéig több mint 400-ar kérték és kapták meg felvételüket a: MSZMP-be s Szekszárdon 12 párt- szervezetet alakítottak. Március 15-én rendezik mec a Tolna megyei festőművészek tárlatát Szekszárdon minden év novemberében szokták megrendezni a Tolna megyei festőművészek évi kollektív kiállítását. Az elmúlt évben azonbar a kiállítás elmaradt s a megyében lakó művészek nem tudták bemutatni egy éves munkájuk eredményét. Most úgy határoztak, hogy az elmaradt kiállítást március 15-én nyitják meg a szekszárdi múzeumban melyen előreláthatólag húsz művész, több mint száz képpel szerepel. A kiállítás egyik nevezetessége lesz a Tolna megyei festők nesztorának Czencz Jánosnak új, nagyméretű munkája, mely a honfoglalást ábrázolja, s amit magánmegrendelésre készített. Meggondolatlanság, gyerehség Egy titokzatos szervezet tagjai — kihallgatáson lOOQOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXiOOOOOOOOOOOOCOOnOOOOOOOOOOty ccaocca ,XXXKXXXOXOOOOOOOOOOOOOOOCOOOCOOÜOOCHX^XXXOCCOOOOOOOOüOOOCOQOOOOCiOOOOC^OüOOOOOOOOOrKXwu...:^jOC. — A plakátok szerint Nagy Imrét, de szerintem jobb, hogy Kádár János a kormányfő. — Fuksz Tibor, mondja magának a keresete volt a kevés, vagy valami más panasza volt a rendszerrel? — Ezt. nem mondhatnám. — Miért csinálták akkor mindezt? — Később hogy elgondolkoztam, az volt a véleményem, hogy nem helyes, amit csináltunk. — Maguk az követelték, hogy a szovjet csapatok menjenek haza. — Nekünk is az a véleményünk, hogy a rend helyreállta után tárgyalni kell a kivonásukról. Miért kellett ezért illegális szervezetei létesíteni? — Hát... Mink sem úgy gondoltuk, hogy azonnal menjenek haza. Majd csak akkor, ha rend lesz. A tagok saját maguk is elítélték, amit tettek. De, hogy ezek a válaszok őszinték voltak, vagy nem, nehéz lenne megmondani. Az is igaz, hogy mindezért bíróság elé lehetne állítani valamennyiőjüket, de vajon megoldód lenne-e ez? Nem. A humanizmusból kell kiindulni. Fiatalemberekről van szó, akik lényegében még el sem induljak az »élet’’ útján és lehetőséget kell nekik adni a tisztességes életre. Nem lehet célunk hogy megtöltsük a börtönöket olyanokkal, akik nem mindenben értettek egyet a kormánnyal és meg gondolatlanságuk miatt megtévesztették őket. Ez a négy ifjú megbánta, amit tett, megígérte, hogy előveszi józanabbik eszét és az ügyészség bízik szavukban. — Ezért szabadlábra helyezte őket. A vezető, Angyal János, azonban továbbra is előzetes letartóztatásba marad. Már közöltük, hogy Szekszárdon alakult egy úgynevezett Petőfi Ifjúsági Szervezet — illegálisan. így nyilvánvalóan a szándéka is ,,illegális” volt. Plakátokat, röplapokat terjesztettek különféle pontokba szedett követelésekkel. Ezekre már válaszoltunk, amennyiben módunkban állt. De ez a „tudósítás” nagyon egyoldalú volt, mivel lényegében nem is ismertük ezt a szervezetet. Most azonban „legálissá’’ vált ez a szervezet. Nem azért, mert megkapta a működési engedélyt, — amit kértek, erről szó sincs, hanem azért, mert a rendőrség elfogta tagjait. így aztán az „interjúra” az ügyészségen került sor és itt tudtuk meg a leghitelesebb forrásból, hogy mit akart ez a szervezet, kik voltak a tagjai stb. A két vezető: Angyal János tanácsi dolgozó és Szabó József a Vörös Kereszt dolgozója. A négy tag pedig: Szarka György kisbödőhegyi lakos, most szerelt le a katonaságtól, Kiss György, a szekszárdi gimnázium tanulója, az idén érettségizik, apja hivatalsegéd, Kungli István 20 éves, a KIK-nél dolgozik, mint tetőfedő, a Bethlen-u. 22. szám alatt lakik, Fuksz Tibor 20 éves autószerelő, havi keresete 1365 forint, a Bocskay utca 22. szám alatt lakik. Ez a szervezet termész’esen Szekszárd város ifjúsága nevében beszélt. Központi „székházuk” a Szurdikban volt. Most pedig nézzük az ügyész kér. déseít és a válaszokat. — Szarka György mondja el, hogy került ebbe a szervezetbe? — Magam sem tudom, hogy keveredtem a szervezetbe. — Nem volt meg otthon a megélhetés? — De igen, megvolt. Mi volt tulajdonképpen a céljuk? — Ezt nem tudom megmondani. Később már én is hülyeségnek láttam gz egészet. Ezért nem vettem részt a plakátragasztáson sem. Azt írtuk hogy ellenezzük a fegyveres beavatkozást, közben pedig olyan ellenforradalmi színezete volt az egésznek. — Az édesapja tudott-e minderről? — Nem. — Azt írták, hogy le a rendőr- terroral és a 700 rendőrrel. Látott maga már itt rendőrterrort és 7 00 rendőrt? — Nem. — Kungli István mondja megt hogy maga hogy került ebbe a szervezetbe? — Csábított az Ángyai és a Szabó. — Haragszik valakire, hogy ebbe a szervezetbe lépett? — Nem. — Követelték két rendőrtiszt eltávolítását. (Az ügyész megmondja a neveket is.) Ismeri maga azt a két rendőrt? — Nem. Én csak a plakátragasz- táson voltam ott, ott olvastam el a szöveget is. — Mit ért maga demokrácia alatt? Maguk ugyanis állandóan „demokráciát” követeltek. — Hát... Hát... Azt nem tudnám megmondani, hogy mit értünk demokrácia alatt. — Kiss György maga most fog érettségizni. Mondja el, magának mi panasza volt a jelenlegi rendszerre? — Nincs semmi panaszom. — Talán hiányzott valami a tanuláshoz és ezt ebben a Petőfi Ifjúsági Szervezetben kapta meg? — Nem. Én itt nem kaptam semmit. — Mj volt a céljuk? — Az, hogy összefogjuk az ifjúságot és illegálisan működjünk, mert nem engedélyezték a nyilvános működést. — Kértek maguk működési engedélyt? — Nem. Én csak egy szürke tagja voltam ennek a szervezetnek, ügy hívtak be a szervezetbe. A pontokat én is másoltam. Nem értettem min. dennel egyet. Például annak a hét rendőrnek az eltávolításával sem. — Maga mit ért népi demokrácia alatt? Szégyen ide, szégyen oda, de ez a mos érettségiző fiatalember nem tudott válaszolni erre a kérdésre. — Beszéltek kormányváltozásról is. Kit akartak kormányfőnek?
