Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-31 / 26. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUAR 1. MEGYEI LEXIKON Bezerédj István (1796-1856) S záz éve halt meg Bezerédj Ist­ván, a feudalizmus megdönté­sére és a polgári Magyarország meg­teremtésére irányuló reformmozgalom' kiemelkedő alakja. Harcai, alkotásai megtisztelő helyet vívtak ki népünk emlékezetében, noha pályája nem mentes az ingadozásoktól és a töré­sektől. Ha végigtekintünk Bezerédj pályáján, szinte az egész reformmoz­galom útját mérjük fel. Ottvan a mozgalom bölcsőjénél a legjobbak- kal, Wesselényivel, Széchenyivel, Kölcseyvel, majd a reformországgyű­léseken Deák, Beöthy, Klauzál, Eöt­vös oldalán oroszlánrészt vállal az átalakulás elméleti és gyakorlati kér­déseinek kidolgozásából; harcol írás­ban, szóval és tettekkel, hogy végül sikereken, félsikereken és kudarco­kon át eljusson társaival együtt a reformmozgalom 1848-as zsákutcájá­ig. E mozgalmat ugyan kiragadja a kátyúból és forradalmi átalakulássá fejleszti 1848 tavaszán az európai és a hazai népmozgalmak lendülete, de Bezerédj sok más hozzá hasonló bir­tokossal együtt csak reformer, nem forradalmár. Otja a forradalom és a szabadságharc nagy próbatétele so­rán a kompromisszumot keresőkhöz, a békepártiakhoz vezet. Pályája ér­tékelésekor azonban olyan súllyal es­nek latba korábbi kezdeményezései és alkotásai, hogy bátran azok közé sorolhatjuk, akik jól, eredményesen szolgálták a haladás ügyót, népünk felemelkedését. Bezerédj családjának Sopron me­gyében voltak a birtokai, ő maga azonban Tolna megyébe származott el a család nőágon szerzett birtokai­ra. Anyai nagybátyja Felsőbüld Nagy Pál, a jobbágysors könnyítésé­nek első országgyűlési harcosa. Tol­nai szomszédja és sógora, Csapó Dá­niel, Tolna híres haladószellemű al­ispánja, az országosan ismert mező­gazda. Bezerédj élete megosztva zaj­lik a pohtikai küzdelmek két fontos színtere, a megyei ülésterem és a po­zsonyi országgyűlés között. Megyei tevékenységét a pohtikai harcokon kívül a közérdekű emberbaráti és művelődési kezdeményezések egész sora jellemzi. A szabadságharc ügyét végig tör­vényesnek, igazságosnak vallja és ki is tart mellette, számos részletkérdés­ben azonban sokszor nem tud lépést tartani a forradalmi helyzet támasz­totta követelményekkel. Ennek a következménye, hogy 1849 tavaszá­tól az országgyűlés békepárti szár­nyához tartozik, s ha nem is vesz részt a békepárt vezetőinek Kossuth megbuktatására irányuló intrikái­ban, mégis a kompromisszumos meg­oldásban látja a kivezető utat a cári intervenció által előidézett helyzet­ből. Világos után az Üjépületbe ke­rül, a császári vérbíróság halálra ítéli, de sokakkal együtt ő is kegyel­met kap. Hátralevő éveit csendes visszavonultságban éli le tolnai bir­tokán. Horváth Mihály szerint „ab­ban kereste s találta búsult lelkének vigasztalását, hogy a hajótörésben, amely nemzeti függetlenséget, sza­badságot, alkotmányt s minien ősi institutiót elnyelt valaha, legalább egy mentetett meg: a jobbágyosz­tálynak biztosított örökbirtok, pol­gári jog és szabadság.“ 1856. már­cius 6-án halt meg. A szegény nép, az elnyomottak és jogfosztottak ez igaz barátja, a jobbágyfelszabadítás egyik előharcosa távozott el az élők sorából. Honnan származik Szekszárd mai neve Szekszárd mai neve I. Béla király uralkodása idején már megvolt, s az apátság alapítása körüli időben talál­kozunk vele először. Hogy honnan eredt és hogyan keletkezett a „Szek­szárd“ név, azt pontosan meghatá­rozni nem lehet. Az errevonatkozo mondák, valamint szájhagyományok a legkülönbözőbb módon magyaráz- rázzák ennek a névnek az eredetét. Egyesek szerint a helység I. Béla ki­rály külseje után kapta volna a ne­vét Ugyanis Béla király barna és kopasz volt, s a régi nyelvemlékek szerint ennek a két szónak a „szög“ és „szár“ felelt meg, így lett belőle Szökszárd. Mások szerint őseink barna falaiért nevezték szögzárd, vagy zárdának, amiből a Szögzárd, vagy a Szekszárd név alakult. I. Bé­lát Szár Bélaként is említik, mint Szár László fiát, kolostort, apátságot a saját birtokon szoktak alakítani: ha tehát Szár Béla Szekszárdon alapí­tott, akkor ez Szár birtok volt Való­színű, hogy ez a Szór név rejtőzik a Szek-szár-d névben. Lányoknak —asszonyoknak A gőzgép szerelmese NAGYOT DÖRRENVE csapódik le a kazán ajtaja. A feszmérő mutatója a 10-es szám körül ingadozik. A hu­zatos fűtőhelyiségen átsívító szél meg-meglengeti az üvegek helyett kenderkóccal kitömött ablakokat. A kormos fűtő készül, hogy újból rak­jon a tűzre. Nincs egy percnyi meg­állása, kenderszemét el, pozdorjával tüzel. Bemegyek a gépházba Ambrus Já­nost keresem. A surrogó generátor mellett ül egy kerti széken. Szem­üvegén tompán csillant az ablakon áttörő fény. Brna svájci sapkája alól egy ősz haj incs lóg ki. Javákorbeli ember. Beszélgetni kezdek Ambrus Jánossal. Azt hallottam a Furkó- pusztai Kendergyár vezetőitől, meg a dolgozóktól is, hogy nagyon szereti szakmáját, a gőzgépeket. NEM LEHET azt mondani, hogy tisztaság van a gépházban, de nem is lehet tökéletes rendet tartani. Nem szénnel, hanem kender tör emlékkel pozdorjával tüzelnek, ez nagyon por- zik. Amikor kint a fűtő a tűzre tesz, csak úgy csapja be a huzat az üveg­nélküli gépházablakon a port. Min­A megyei Vöröskereszt helyiségé­ben jöttek össze a városi Vöröske­reszt vezetőségi tagjai, Sipos Ilona városi titkár, dr. Oszetczky Tiborné, Názer Julia, Albert Nándorné veze­tőségi tagok, arról tárgyaltak, mire fordítsák kevés pénzüket ami a ren. dezvények bevételéből gyűlt össze. Hamarosan megtudtuk a választ. Dunaföldvári károsultakat fognak segíteni belőle. Az októberi esemé­nyek következtében ugyanis több csa Iád kisebb nagyobb károsodást szen­vedett. Ezek közül már előzőleg Doór Gyula négy gyermekes és Tollas György kétgyermekes családot része, sítettek segélyben. Elhatározták, hogy dr. Oszetczky Tiborné vezetőségi tagot környezet­tanulmányozás céljából elküldik Du- naföldvárra. Látogatása szomorú képet muta­tott. Wallend Sándor, Kossuth Lajos- utca 4. szám alatti lakosnak három gyermeke van, az apa két hónapja kereset nélkül van, az anya szintén nem dolgozik. A forradalom alatt a ruhanemű, ágynemű s a bútorok tel­jesen tönkrementek. A városi Vöröskereszt vezetőségé­nek terve az, hogy elsősorban ezt a családot fogják ideiglenesen segély­ben részesíteni. De ezzel munkájuk nem zárul be, hiszen a Vöröskereszt egyik fő feladata az, hogy az össze­gyűlt kevés pénzükből segítségére le­gyenek a rászoruló embertársaiknak. Sok nehéz feladatuk van az aktívák, nak, de mégis áldozatkészen társa­dalmi munkában végzik a rájuk bí­zott feladataikat. A megye területén levő valamennyi Vöröskeresztes aktívának és vezető­nek mondunk meleg köszönetét áldo­zatkész munkájukért és kérjük, hogy továbbra is olyan lelkesen segítsenek bajbajutott embertársaikon, mint eddig VÖRÖSKERESZT MEGYEI VEZETŐSÉGE főzés zavartalanságát biztosítják. A legszükségesebb konyhaedényeken kívül lássuk el háztartásunkat olyan konyhai segédeszközökkel is, amelyek munkánkat megkönnyítik, gyorsítják és a főzést is gazdaságosabbá teszik. Fordítsunk gondot konyhaedényeink megóvására. Tea, tej, kávé főzésére tartsunk külön edényeket. Mosogatás előtt az ételmaradékokat kevés víz­zel öblítsük ki az edényekből, vagy kenyérhéjjal töröljük ki (ez mehet a moslékba) és utána mossuk el bő meleg vízzel. Az edényeket meleg vízzel öblítsük, mert így hamarabb szárad. Az éléskamra is a konyha tartozé­ka, azért azt is társuk rendben. Min­dennap seperjük fel. Szükség szerint mossuk fel, hetenként a polcokat és befőttes üvegeket is törölgessük le. Szellőztessük rendszeresen a kamrát és védjük a felmelegedéstől. Meleg ételeket csak kihűlés után raktároz­zunk az éléskamrában. Legyen min­dig otthon a legszükségesebb tárol­ható élelmiszerekből, fűszerekből és főzelékfélékből. Vizsgáljuk felül min­dig, hogy mi szorul utánpótlásra és akkor nem kell sok időt vesztegetni az örökös bevásárlásra. A gazdaasszony munkájába a csa­ládtagokat is vonja be. Már a 8—10 éves gyermek is segítségére lehet. Ha serdülő lány van a háznál, őt is rá kell nevelni a háztartási munkákra, mert ennek később igen nagy hasznát veszi. Sőt a férfiaknak is oszthatunk ki nekik való munkát, mint vfzhor- dós, fahcrdós, tűzrakás, beszerzés, itb. Ezt ma már legtöbb férfi szíve­sen meg is teszi, kivált ha felesége a házon kívüli, a termelőmunkában is résztvesz. A közösen végzett munka minden családtag számára sok örö­met jelent. (A család jövedelmének beosztásá­ról olvashatnak jövő pénteki sza­munkban.) Olcsó, jó ebéd vasárnapra HAMIS GULYÁSLEVES Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 3 dkg zsír, 15 dkg leveszöldség, egy hagyma, paprika, só. zöldpaprika. A hagymát apró kockákra, a zöld­séget karikákra, a burgonyát kockák­ra vágjuk. A hagymát a zsírban meg­pirítjuk, rászórjuk a paprikát, hozzá­adjuk a zöldséget, sót, amit fedő alatt félpuhára párolunk. Beletesszük a burgonyát, vízzel felengedjük és csen­desen addig főzzük, amíg a burgonya megpuhul. Csipetkét is szoktak bele­főzni. KOLOZSVÁRI RAKOTTKAPOSZTA Hozzávalók: háromnegyed kg sa­vanyúkáposzta, 35 dkg sertéslapocka, 10 dkg rizs, 2 dl tejföl, 8 dkg zsír, 15 dgk kolbász. A savanyú káposztát 2 dkg zsíron puhára pároljuk. Ezzel egyidőben 35 dkg sertéslapockát megdarálunk, ke­vés hagymás zsírban megpároljuk és hozzákeverünk 10 dkg párolt rizst. A hús lehet maradéksült, vagy főtt hús is. Lábosba vagy tűzálló tálba a ká­három, négy sorban összerakjuk, köz ben 2 dl tejföllel locsoljuk. A rétegek közé rakhatunk 15 dkg karikára vá­gott, párolt kolbászt is, így az eredeti Tetejét káposztával fedjük be, kol­bászkarikákat rakunk rá és a mara­dék tejfölt, kevés húslével hígítva, ráöntjük. 20 percig forró sütőben süt­jük. PORHANYÓS KIFLI (Tojás nélkül.) Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg margarin, vagy 15 dkg zsír, 1 dl tej­föl, 1 kanál cukor, só, 2 dkg élesztő, szükséges tej. Az élesztőt a szokott módon kevés tejben megáztatjuk, a lisztet a zsira­dékkal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, sót, a megkelt élesztővel, tej­jel, tejföllel összeállítjuk és deszkán egy órát pihentetjük. 3 mm vékonyra kinyújtjuk, hagy fánkszaggatóval ka­rikákat vágunk, lekvárral, gesztenyé­vel, vagy máktöltelékkel megkenjük, kifliket formálunk belőle, forró sü­tőben megsütjük és vaniliás cukor­posztát rétegezve, a hústöltelékkel ban forrón megforgatjuk. Hasznos tanács SZAPPAN HELYETT Mostanában sok háziasszonynak okoz gondot a szappanbeszerzés. Az alábbiakban közlünk néhány ki­próbált háziszert, amellyel a szappant és a mosóport pótolhatjuk. A legalkalmasabb szappantpótló a íahamuból készült lúg. A fahamura bő vizet öntünk, egy darabig főzzük, utána lehűtjük, majd ruhán átszűr­jük. Tökéletes, zsíros, lúgos folyadé­kot kapunk így a mosáshoz. Tarka, vagy nem nagyon piszkos ruhát könnyen moshatunk burgonya­héjból készített főzetben. Ez úgy ké­szül, hogy a tisztára mosott burgonya héját felfőzzük és a főzetet tiszta ru­hán átszűrjük. Szövetholmi, tarka kötények stb. mosására igen alkalmas a babfőzet. Készítése; egy kg babot megfőzünk öt liter vízben. (Természetesen csak a levét használjuk a mosáshoz, a bab­ból főzeléket készíthetünk.) Mindenki úgy ismerte Udvariban P. I. nevű régi adóügyest, mint ügyes, rendes embert. Nem is lett volna talán vele semmi baj, így nyíltan, ha nincs október 23-a. De volt és belőle is kitört, mint annyi sok más „rendes,, emberből az igazi én. — Most, vagy soha! — gondolta. — Most érkezett el az én időm. — És hozzákezdett az aktív tevékeny­séghez. Csak kevés időre volt szük­sége s máris kifundálta, mit kellene tennie, hogy bebizonyítsa nagy-nagy „hazafiasságát“, természetesen az ak­kori ellenforradalmi helyzetnek meg­felelően. Ettől a hazafiságtól aztán arról koldult volna a becsületes dolgozók tömege. Elzavarta például a tanács­házáról az elnököt. Az, mit volt mit Vonjuk le a tanulságot tenni, össze akarta szedni az újság­jait, jegyzeteit, hogy hazaviszi. — Azt már nem! — fortyant fel bősz hazánkfia, és saját két hazafias kezével, maga kötözte össze egy cso­magba. Félreértés ne essék, nem szí­vességből, előzékenységből, hanem inkább számításból. De még milyen számításból. Bűn­jelként foglalta le, hogy majd annak idején felhasználja a tanácselnök el­len. Ilyen okból aztán hány százezer embert kellett volna hasonlóképpen vizsgáztatni? Méltó befejezésképpen aztán, bizo­nyára a szabadság, a demokrácia szent nevében, önhatalmúlag elfoglal­ta a tanácstitkári funkciót. No, de fordult a kerék s mostaná­ban egyre inkább elítéli a falu az ilyen embereket. De képzeljék el kedves olvasóink megrökönyödésü­ket, mert, mintha misem történt vol­na, a járási tanács Pálfára helyezte adóügyi megbízottnak. Nem lehetett volna inkább azok­ból válogatni, akik a népi demokrá­cia iránti ragaszkodásukat igazán be­bizonyították ezekben a napokban s a racionalizálás következtében állá­sukat elvesztették? — Ezt követelték a jóérzésű emberek. A fenti esetet a pártnapon hallot­tam. De mást is tapasztaltam s ebből tanulhat, ha nem is a módszer, de az elvi állásfoglalás szempontjából a járási tanács is. Az akkori időben a falu nemzeti bizottságában, meg a nemzetőrségben börtöntöltelékek kaparintották kezük­be a vezetést. Ezek aztán sok fiatalt fegyveresen is kényszerítettek arra, hogy velük menjenek, támogassák őket. Azóta ráébredtek a fiatalok, milyen veszélyben forogtak. S mivel bizonyára az egyik ilyen „jóhírű“ bizottsági tag azóta sem tesz lakatot a szájára, a fiatalok úgy elrakták, amiért kényszerítene őket akkor, hogy két napig fel sem tudott kelni az ágyból. i—• Családlátogatás Dunaföldváron Uriy i/u/t 11/i-rvii' ty y u­Nem is tud egyhelyben maradni Ambrus János segédgépész. Sétálga­tunk a gépek között, úgy beszélge­tünk. Próbálom nyomon követni, de nem engedi. Azt mondja, maradjak lent, ne menjek utána a gépre, mert a duga tyúk fröcskölik az olajat és a gőzt. Kopogósán ballag fel a vaslép­csőn, ott 1ent a magasban kezével megérinti a csapágyakat, az olajozó­berendezéseke; feltölti. Sokat időzik a gépen, hallgatózik, figyel. Amikor lejött megkérdeztem, hogy mi az a furcsa sistergő hang. Magyarázni kezd, feltűri olajos zubbonya ujját: — Ez a dugattyú — mutatja a kar­ját — másik kezem meg a tömítő, már két éve javítottuk ezt a gépet és egyes helyeken a dugattyúrúd meg­kopott s amikor ez a. kopott rész ér a henger tömítéséhez, akkor szökik ki a gőz az ad olyan sivító hangot, — magyarázza, mutatja és közben utá­nozza a gép hangját. KEZÉBE VESZ egy kulcsot, oda­megy a kapcsoló szekrényhez, ott csavargatja a kerekeket, majd a ge­nerátort ellenőrzi. Szeretettel simo­gatja a naiutmas jaizeie gepttt. a* után kimegy a fűtőhöz azzal beszél Valami utasításfélét mondhat, mer az sűrűn bólogat közben. Bejön < fűtőhelyiségből és újból felmegy t gőzgép tetejére. Az előbb valami észrevehete t, mert a dugattyú tömi tőjének csavarjait jobban ráerősíti Megállító.ta a gőz szökését. Nagyon szeret szakmájáról beszél ni. ügy tud mesélni erről a gőzgép ről,. mint anya gyermekéről. Ismeri c legapróbb porcikáját is és ezért tue vele könnyen és jól dolgozni. Elme séli, hogy már két éve javították ez a gépet, de azó a mindig van válam csinálnivaló rajta. És mindig ketten gépésztársával javítgatták házilag nem vettek igénybe központi segítsé. get. De mindig tudtak üzemelni. MÁSOKTÓL TUDOM meg azt is hogy műszakkezdés előtt egy órává már bemegy a géphez. Azt pedig t mondja el, hogy nincs olyan ünnep vagy vasárnap, amikor délelőttiét ru ott töltené. Könnyen teheti, bent la­kik a gyárban. A gép szerető gondo­zása hálásan fizet. Állásidő még nen volt, ez pedig azt jelentit hogy min. dig kapott prémiumot. Amikor elbúcsúztam tőle, meg- kért, hogy nézzem meg, mit csinál tak ők. Megnéztem. A nagy Schlicl gőzgép tápszivattyúja elromlott é: egy kisebb, üzemen kívül álU Höckker-gép tápszivattyújával oda golják a vizet. Egy kis leleményessél ez is és még ezenkívül számos má. apróság van, amely mindazt bizo­nyítja, hogy gondolkodik és úgy dol­gozik Ambrus János. Szereti szak máját. Már több, mint 30 éve hallgat ja a gőzgépek jellegzetes hangját szeretőn gondozza ezeket a nag\ masinákat. Én csak azt kívánom hogy legalább még 30 évig szorgos­kodjon, munkálkodjon a sistergő gőz gépek között. — ÁCS — Több női olvasónk kérésére a jövő­ben minden pénteki lapszámunkban .Lányoknak — asszonyoknak1’ cím­mel külön rovatot indítunk. Lapunk e számában olvashatnak a legújabb divatról, házkörüli teendőkről, gyer­meknevelésről. ételreceptekről és ál­talában mindenről, ami az asszonyo­kat érdekli. A GAZDAASSZONY KONYHÁJA ÉS FELADATAI A konyha a gazdaasszony tükre, a család élelmezésének központi helye Ebből következik, hogy annak ragyo gó tisztának kell lennie. Életkörülmé­nyeink sok helyen úgy alakulnak, hogy a konyha nemcsak az ételek ké­szítésére szolgál, hanem egyúttal ét­kező helyiség is, sőt nappali és gyer­mekszoba. Ez a lakókonyha. Ilyen­kor a konyha egyik sarka a főző- helyiség, többi része a gyermekek ját­szó helye és egyúttal a gazdaasszony más irányú munkaterülete is. Előnye, hogy a gazdaasszony munka közben szemmel tarthatja gyermekeit, a terí­téssel, felszolgálással járó fáradtság­tól mentesítve van. Télen egy tűzhely melegénél melegedhetik az egész csa- Jlád. Akár lakókonyháról, vagy csak (egyszerűen konyháról beszélünk, an- jnak berendezése és tisztán tartása jnagy feladatot ró a gazdaasszonyra. A konyha bútorzatának elhelyező - lsénél legyünk tekintettel a gazdaasz- jszony munkájára, hogy felesleges jár- jkálással ne pazarolja erejét. Ami a 1 főzéshez kell, az mind egy helyen le­jgyen. Egy sarokbahelyezzük a tűzhely k közelébe a konyhaasztalt, mosogatót. Jó szolgálatot tesz égy kis faliszek­rény, amelyben a leggyakrabban használt eszközök mindig kéznél van­nak. Az asztal lapját eternit, viaszos­vászon vagy bádoglap fedje, mely könnyen lemosható. Szerezzük be mindazokat a konyha­edényeket és eszközöket, amelyek a család létszámának megfelelően a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom