Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-31 / 26. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. JANUÁR 31. A szerkesztőség üzeni: Mit lehet és kell a dolgozók munkakönyvébe beírni A munkáltatók kötelesek dolgozóik munkakönyvébe feltüntetni a munka- viszony megszűnésének módját, a munkakörét és bérkategóriáját. Az ,,áthelyezve" megjelölést csak akkor kell a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót az alkalmazó vállalat másik vállalathoz helyezi át. A ,,felmondás“’ bejegyzést a vállalatnak csak akkor kell alkalmazni, ha a munkaviszonyt felmondással szünteti meg. A .szerződése lejárt“ bejegyzést a dolgozó munkakönyvébe akkor kell bevezetni, ha meghatározott munkára (időre) van munkaviszonya megállapítva és az lejárt. Az „önkényesen kilépett“ bejegyzést akkor kell bevezetni, ha a dolgozó a vállalat hivatal vezetőjének (megbízottjának) hozzájárulása nélkül szünteti meg munkaviszonyát. A „hozzájárulást“’ akkor kell alkalmazni, ha a dolgozó felmond és a vállalat a kilépéshez hozzájárul. Az „azonnali hatállyal elbocsátva“ bejegyzést csalt abban az esetben szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót fegyelmi úton, azonnali hatállyal elbocsátották, vagy ha a dolgozót a bíróság a közügyektől jogerősen eltiltotta és ez a rendelet értei, mében a munkaviszony megszüntetésével jár. Ha a dolgozó munkaviszonyát a munkáltató vállalat, hivatal stb. szün teti meg felmondással, valamint akkor, ha a dolgozó mondta fel munka- viszonyát — de a munkáltató a felmondási idő alatt a munka teljesítése alól felmentette — a munkaviszony megszűnésének napjaként a felmondási idő utolsó napját kell a munkakönyvbe bejegyezni és a munkakönyvét a felmondással egyidejűleg a dolgozónak ki kell adni. Ezt a rendelkezést altkor is alkalmazni kell, ha a dolgozó a felmondási idő alatt máshol vállal munkát és ennek folytán a felmondási idő, valamint az új munka- viszony kezdete azonos időközökre esik. Tehát, ha például a dolgozónak augusztus elsejével felmondanának augusztus 15-re a munkakönybe a munkaviszony megszűnésének napjaként augusztus 15-ét kell bejegyezni, de a munkakönyvét augusztus elsején kell kiadni. Ha ez a dolgozó augusztus 2-án egy másik vállalatnál munkába lép, az a vállalat a mun- kábalépés napjaként augusztus 2-át vezeti be a munkakönyvbe tekintet nélkül arra, hogy az előző munkaviszonya augusztus 15-ig fennáll. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a 3/1956. XI. 16-án hozott rendelete hatályon kívül helyezte a 33/1955. M. T. számú rendeletet és az 55/1955. MTH. számú utasítást. Ezzel megszüntette az „önkényes kilépők“ és a „fegyelmivel elbocsátott“’ dolgozók közvetítését, valamint a vele járó következményeket. Cukorrépa termelők ! A cukorrépa árát a munkás-paraszt kormány rendezte. Az új cukorrépa-ár a szerződéses cukorrépatermelők által átadott minden mázsa cukorrépáért a következő : a) métermázsánként az eddigi 9 Ft helyett 10*— Ft készpénz. b) 2 kg kristálycukor helyett 3 kg kristálycukor. A termelő kívánságára kristálycukor helyett 10'60 Ft/kg térítés1 árat kell a termelő részére kifizetni. Ingyen, térítés nélkül, változatlan mennyiségben megilleti a cukorrépatermelőket az eddig biztosított melléktermékjárandóság, így 65 kg nyers répaszelet, vagy 3 kg szárított répaszelet és 0*50 kg melasz. A korábban érvényben volt többtermelési prémium megszűnik. A megállapított új ár egyqránt érvényes úgy a termelőszövetkezetekre, mint az egyéni termelőkre. Esek a feltételek biztosítják a eukorrépatermelés nagy jövedelmezőségét. A cukorgyárak a fenti új árakon ismét megkezdték a cukorrépatermeltetési szerződések megkötését. Kérjük cukorrépatermelőinket, hogy az új és nagy jövedelmet biztosísó cukorrépa-ár alapján mielőbb egészítsék ki eddig megkötött szerződéseiket, illetve akik még nem szerződtek, kössék meg 1957. évre szóló cukorrépatermelési szerződésüket a községi megbízottnál. Cukorgyár Előrelátó gazda állandó biztos jövedelme A SZERZŐDÉSES bika- és iis&őhí%lalás Előleget és magas átvételi árat fizet az ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT. '0 Szerződés állandóan köthető hízott bikára (tinórc) és üszőhízlalásra a körzeti felvásárlóknál I A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének titkársága most foglalkozott a magyar testnevelési és sportmozgalom demokratizálásának, átszervezésének és egyszerűsítésének kérdéseivel. Ennek alapján a Szaktanács testnevelési és sportosztálya több fontos problémát megvitatott, s ezekkel kapcsolatosan állást foglalt. A testnevelési és sportosztály elítélendőnek tart minden erőszakos tömegsport-szervezést. Ezért azt látja helyesnek, ha az egyes szakszervezetek üzemi tömegsportot csak olyan sportágakban szerveznek, amelyek a szakmában hagyományokkal rendelkeznek. Ebben az évben a tömegsport-versenyek helyi jellegűek lesznek, s a versenyek szervezéséhez a szakszervezeteknek minden segítséget meg kell adniok. Uj színt ad, hogy a tavaszi versenyek jelentős része a hajdani „cégligához““ hasonló küzdelmekből áll majd. Ezek a bajnokságok főleg azok körében lesznek népszerűek. akik nem szerepelnek majd a sportklubok labdarúgó csapataiban. A szakszervezeti sportmozgalom ebben az esztendőben — a múlt évihez viszonyítva — csak mintegy húsz százalékos anyagi támogatást kap. Ez nagy gondok elé állítja majd a szakszervezeti sportszervezeteket. A sportosztály véleménye szerint fontos, hogy a kiváló magyar sportolók színvonalát továbbra is megtartsuk. Ezt segíti elő az a határozat, amely szerint országos viszonylatban központi támogatásban csak mindössze 40—50 olyan szakszervezeti sportklub részesül, amely megfelelő tudású versenyző gárdával rendelkezik. A központi támogatásban nem részesülő más szakszervezeti sportkluboknak saját bevételeikből, a helyi üzemi és szakszervezeti támogatásból kell megalapozniok sportéletüket. Az üzemeknél egyébként a kulturális és sportalap megszűnik, s így a vállalat munkástanácsától, a helyi üzemi bizottságtól stb. várhatnak a tömegsportban megfelelő anyagi támogatást. Tisztázásra szorul a most megalakuló szakszervezeti, üzemi sportklubok társadalmi kialakítása is. Az a vélemény, hogy e sportkluboknak önállóaknak kell lenniök, s az egész üzem vagy város társadalmára épüljenek. Elítélendő minden olyan törekvés, amely az önálló sportklubok szakmai vezetésében bármelyik szerv részéről közvetlen beavatkozást jelentene. Meg kelj szüntetni tehát a „gyámkodást” és a túlzottan központi vezetést. Az állami, illetve szakszervezeti szerveknek csak ellenőrzési joguk legyen. A sportklubok kisszámú függetlenített apparátussal dolgoznak s ennek létszámát a taggyűlés állapítsa meg. Fő cél, hogy a társadalmi alapra épített sportklubok vezetésébe az üzem illetve a város minden hozzáértő, lelkes szakemberét bevonják. Egy-egy kisebb városban vagy nagyközségben ne forgácsolják szét az erőket, hanem a város ipari jellegétől és nagyságától függően egy, legfeljebb két sportklub működjék. Nézzünk szembe bátran a tényekkel! (Az 1956. évi legjobb atlétikai eredmények ismertetése) X. közlemény. A 10.000 méteres síkfutásban két bátaszéki versenyző ért el eredményt: Szabados és Bognár. Minthogy azonban a szövetség a 10.000 méteres 110 m: 1952: Varga Szekszárd 1953: Varga, Szekszárd 1954: Somogyi, Bonyhád 1955: Kovács, Szekszárd 1956: Illés, Bonyhád * 1. Illés Lázár, Bonyhád 18.9 2. Csordás István, Bonyhád 19.1 3. Kovács Ferenc, Pusztahencse 19.2 200 m: 1952: Varga, Szekszárd 1953: Varga, Szekszárd 1954: Garamvölgyi, Bátaszék 1955: Németh, Szekszárd 1956: Garamvölgyi, Bátaszék 1. Garamvölgyi László, Bátaszék 28.2 i 2. Németh Antal, Sz. Dózsa 28.4 I 3. Seres Mihály, Sz. Dózsa 29.4 ■ 4. Pech József, Sz. Dózsa 30.3 5. Kovács Ferenc, Pusztahencse 31.0 400 m: 1952: Varga, Szekszárd 1953: Varga, Szekszárd 1954: Czibók, Dombóvár 1955: Németh, Sz. Dózsa 1956: Németh, Sz. Dózsa 1. Németh Antal, Sz. Dózsa 61.3 2. Garamvölgyi, Bátaszék 61.5 3. Haider István, Sz. Dózsa 67 8 4. Seres Mihály, Sz. Dózsa 67.9 5. Szabados György, Sz. Dózsa 70 3 6. Éhl Henrik, Gyönk 74.4 A gátfutás kétségkívül az egyik legnehezebb ága az atlétikának minden vonatkozásban. Azért is, mert a gátfutás üzéséhez olyan berendezésre van szükség, amely igen költséges és alig áll rendelkezésre a megyében. | De azért is, mert a gátfutás egyszerre í kíván még futókészséget és emellett a helyes gátvétel elsajátítása nélkül nem érhető el eredmény. Az elmúlt évek folyamán ennek a versenyágnak is alig akadt 1—2 kimagasló képviselője. Szüle Ágnesről már a női eredmények ismertetése kapcsán megemlékeztünk. Férfi vonalon elsősorban Varga, a jelenkoriak közül pedig a sokoldalú Garamvölgyi és a szekszárdi Németh nevét kell meg- j említenünk. Sajnos olyan versenyzőről nem beszéltünk mint pl. Tóth, aki a harmincas évek végének volt Szekszárd kimagasló képességű diák gátfutója. Akkor sem voltak jobbak a körülmények, sőt a sport olyan támogatást korántsem kapott, mint a felszabadulás után, Tóth mégis annak idején a középiskolás bajnokságokon igaz ugyan, hogy alacsony gáton, de 16 mp-en belüli eredményt ért el. — jTóth példája megmutatja, hogy a eredményeket a hivatalos eredmény- listában nem közölte, ma) cikkünkben áttérünk a gátfutások eredményeinek az ismertetésére. Hármas Ötös Tizes 18.0 19.00 19.60 — 17.4 19.70 — — 18.4 19.50 20.2 — 19.3 20.33 20.8 — 18.9 19.06 19.96 — 4. Deák Antal, Bátaszék 5. Cih János, Bátaszék 27.6 28.6 27.6 29.7 30.7 — 29.1 29.9 31.1 — 30.0 — — — 28.2 28.66 29.56 30.58 6. Breutigan Konrád, Sz. Dózsa 31.3 7. Szűcs András, Sz. Dózsa 31.4 8. Deák Antal, Bátaszék 31.7 9. Szentesi Alajos Paks 32.0 10. Szabados György, Sz. Dózsa 32.1 62.0 62.5 — — 59.9 — — — 66.2 68.1 69.3 72.3 60.5 65.7 — — 61.3 63.5 65.8 — mostoha körülmények ellenére most is lényegesen jobb eredményeket is elérhetnének versenyzőink. A 110 méteres gátfutásbari még 1953-ban értük el a legjobb eredményt, amikor Varga belül került a 18 mp-en. De mi ez is ahhoz képest, hogy most már 14 mp-en belüli ered_ mény számít élvonalnak. Az elmúlt évben is a krónikás mindössze 5 ver_ senyzőnek az eredményét jegyezhette fel. A két bonyhádi és a pusztahen. csei Kovács eredményén kívül azonban az utóbbi kettő jelentéktelen. — 200 méteren az elmúlt esztendőben igen sokan indultak. Ennek volt köszönhető, hogy idén először alkalmunk volt a 10-es átlagot is kiszámítani. Sajnos, a mennyiségi fejlődés egyelőre minőségileg nem mutatkozott meg. Az elmúlt évben is mindössze két további fejlődésre termett 200-as gátasa volt a megyének Garamvölgyi és Németh személyében. 400 méteren szomorú jelenség hogy Németh még az előző teljesítményét sem érte el, mégis megmaradt a lista élén. Az is igaz, hogy az érettségire való felkészülés nem volt kis feladat, bár nem hallgathatjuk el azt sem, hogy szorgalmának visszaesése is közrejátszott a gyengébb eredmény elérésében. Rajta kívül csak Garamvölgyi tudott vele lépést tartani. A többiek csak igen-igen kezdő vagy beugró 400 gátasok voltak. Huszonöt tagú intézőbizottság vezeti a magyar labdarúgás ügyeit Az MLSZ új intéző bizottsága január 29-i ülésén hozott határozat alap ján a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke Barcs Sándor, ügyvezető elnöke: Nagy Marcel, főtitkára Hanti György. A vezetőség figyelembe véve a január 26-i országos értekezleten elhangzott egyöntetű kívánságot, a vidék képviseletében tagjai sorába behívta Kertes Mihályt, dr. Pazar I Ferencet és Garadnaí Sándort. Az így l 25 főre kiegészült vezetőség a köz- * gyűlés megtartásáig, mint a Magyar Labdarúgó Szövetség intéző bizottsága vezeti a magyar labdarúgás ügyeit. Az intéző bizottság kijelölte az egyes bizottságok tagjait és vezetőit, majd február 2-án, szombaton délután egy órára kitűzte kö vetít ezó ülésének időpontját. Ezen az ülésen az MLSZ intéző bizottsága dönt a. NB. I., NB. II. és NB. III. beosztásáról és létszámáról, valamint az alszövetségi és alosztályt beosztásról. Magyar edzők Lengyelországban A PAP lengyel hírszolgálati iroda ! varsói, jelentése szerint két I. osztályú lengyel labdarúgó egyesület: magyar eazőt szerződtetett. A lodz edzéseinek irányítását Mándi Gyula volt ál_ lamj edző veszi át, amíg a Zabrze edzője Opata Zoltán lesz, aki az elmúlt időkben Romániában működött nagy sikerrel. A fenti két csapaton kívül a Warta is tárgyalásokat folytat, magyar edzők szerződtetése ügyében. Jugoszláviai portyára megy a győri ETO A győri ETO labdarúgó csapatát rijekai labdarúgó együttes három mérkőzésből álló túrára hívta meg. A tervek szerint a győriek február 8-án indulnak Jugoszláviába. Két mérkőzést Rijekában az ottani máBodik ligás csapata ellen, egy mérkőzést pedig Pólában játszanának. Apróhirdetések ELFEKVŐ szénport átvesz a Tolnai Selyemf onógyár, Tolna, Bezerédi Pál tér 1. Telefon: 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21
