Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-30 / 25. szám

TOLNA W ><y <4 o era i i.q ' -j O' rnHuUddd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957. JANUAR 30. A szakszervezetek szolgálják a munkásosztály érdekeit Kádár János elvtárs felszólalása a Szaktanács X. teljes ülésén A Szaktanács X. teljes ülésén felszólalt Kádár Jáncs elvtárs a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Az alábbiakban részletesen ismer­tetjük Kádár János elvtárs felszólalását. Kedves Elvtársak! Amikor elkezdtük a harcot az el­lenforradalom fegyveres leveréséért, a fegyveres harc vége felé mind gyakrabban voltak összeütközéseink olyan szervezetekkel, csoportokkal, amelyek nevükben ugyan munkásin­tézmények voltak, törekvéseikben, céljaikban azonban kétségtelenül az ellenforradalmat szolgálták. Csak ilyennek tudom minősíteni az úgyne­vezett Budapesti Központi Munkásta­nácsot is. Nem állíthatom^ hogy en­nek a volt központi munkástanácsnak minden tagja a munkásosztály áru­lója lett volna. De, hogy az egész szervezet mozgatása, akciói az ellen­forradalom céljait szolgálták, azt önök is éppen olyan jól tudják, mint én. Ezekben az első napokban az ellen­forradalom követelése az volt, hogy az üzemekben ne legyen se párt- se szakszervezet. Az ellenforradalom csapást akart mérni a pártszervezetre és a szakszervezetre, nem beszélve ar­ról, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány megdöntését akarta. Az akkori vitákban megmondtam: amíg lesz munkásosztály, addig lesz pártja is, volt a Horthy- korszak alatt is, a felszabadulás után is, és a jövőben is lesz mind­addig, amíg a szocialista társada­lom teljesen meg nem valósul. Ugyanez a véleményem a szak- szervezetekről is. Sok vita volt a vasúttal kapcsolat­ban. Nézetem szerint azokat, akik azt a gondolatot felvetették, hogy a MÁV vezérigazgatóságában munkás- tanács létesüljön, katonai meggondo­lások és nem a munkások érdekeinek képviselete vezette. A MÁV vezér- igazgatóságában egy munkástanács katonai intézmény nem a forradal­mat, hanem az ellenforradalmat szol­gálja. Ezt mindenki tudja. A vasutas elvtársak tulajdonképpen egy jó szak szervezetet hiányoltak. Olyan szak- szervezeti intézményre gondoltak, mely ismeri a vasutasok életét nem hunyja be szemét a vasutasok sérel­mei előtt és képviselni tudja érde­keiket. A munkástanácsokat illetően nézet eltérésbe kerültünk a jugoszláv elv­társakkal. Kardelj elvtárs kijelen­tette, hogy az ő véleménye szerint a helyes eljárás részünkről az lett vol­na. ha átadjuk a hatalmat ezeknek a. központi munkástanácsoknak. Ami­kor Kardelj elvtárssal vitáztam, meg­mondtam, hogy Belgrádból nem isme­rik annyira ezeket a központi mun­kástanácsokat, mint mi itt, Budapes­ten. Bizonyos munkástanácsok nem a munkástanácsok érdekét képvisel­ték és szolgálták. Szovjet kerékpárok Szekszárdon A szakszervezet legyen a munkásosztály önálló szervezete Szeretnék pár szót szólni a párt és a szakszervezet viszonyáról is. Ez ösz- szefügg azzal a bizonyos ,,független szakszervezet1' jelszóval. Beszélgetés során volt alkalmam többször megmondani, hogy nekem személy szerint teljesen megfelel az a formula, amelyet a szakszervezet és a párt viszonyáról Lenin használt. Ha valaki ennél jobbat tud mondani, megvizsgáljuk. (Derültség.) A lenini álláspont szerint a füg­getlenség politikai fogalom, és ebben az értelemben a szakszer­vezetek nem lehetnek függetle­nek sem a munkásosztály forra­dalmi pártjától, sgm a munkás- osztály egyéb harci szerveitől. Van azonban egy másik nagyon fon­tos fogalom: az önállóság, és én a magam részéről csak ezt tudom aján­lani. Ez mindenki számára értelmes és világos: a szakszervezet legyen a munkás- osztály önálló szervezete. Munkanélküliek figyelem 1 Munkaalkalmak — munkalehetőségek Látogatás a szekszárdi munkaközvetítő irodánál Rózsa József ,a szekszárdi munka- közvetítő iroda vezetője arról tájé­koztatott bennünket, hogy ebben a hónapban 58 olyan személy jelent­kezett, aki kizárólag csak hivatal­ban helyezkedne el. Sajnos, azon­ban ilyen munkaalkalom kevés. Ki­tűnik ez abból, hogy ebben a hónap­ban mindössze 5 hivatali dolgozót közvetített ki a szekszárdi munka- közvetítő iroda. Ezek között van Papp István, aki korábban a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozott s most a Szekszárdi Vasipari Válla­lathoz közvetítették ki. Jelenleg a hivatalban elhelyezkedni akarók­nak a következő munkaalkalmakat tudjuk javasolni. A bonyhádi járási tanácshoz keresnek egy építész-, vagy kultúrmérnököt. Ezenkívül a bonyhádi járás területén betöltetlen nyolc adóbeszedői állás. S még a bonyhádi községi tanácsnál van egy megüresedett beruházási előadói állás. Fizikai munkás azonban kevés szeretne elhelyezkedni, viszont munkaalkalom van bőven. Január hónapban összesen kilencen keres­ték fel a szekszárdi munkaközve­títő irodát azzal a céllal, hogy fizikai munkában szeretnének elhe­lyezkedni. Ezúttal is közöljük, hogy munkásokat keresnek; Hidas-Bony- hádon. Itt elhelyezkedhet kovács, ács, tetőfedő korlátlan számban. A Szekszárdi ErdőigazgatÓ6ág is idény munkásokat keres, mintegy 300-at. Kurd-Csibrákon a MÁV építéshez 300 segédmunkást vesznek fel. — Ezenkívül Budapesten a 42. számú Építőipari Vállalat konlátlanul fel­vesz iparosokat és segédmunkáso­kat. Miért nem független például a mi viszonyaink között a párt és a szak- szervezet egymástól? Azért, mert az eszmei, elvi alap feltétlenül közös. Gáspár elvtárs referátumában kije­lentette, hogy a szakszervezetek a marxizmus—leninizmus alapján áll­nak. Azt hiszem, hogy a magyar szak- szervezetek vezető testületében nincs értelme ezt vitatni. • A szakszervezetek a szocializmus elvi alapján állnak, a munkás- hatalom mellett állnak. F.zek a közös eszmei vonások, célkitűzé­sek bizonyítják, hogy a párt és szakszervezet egymástól politi­kailag nem függetlenek. Az önállóságot illetően a párt és a szakszervezet viszonyában a múltban káros gyakorlat alakult ki. Káros volt ez a gyakorlat a párt szempont­jából, káros volt a szakszervezet szempontjából. következésképp az egész munkásosztály szempontjából A helyes gyakorlat, hogy a párt legyen a munkásosztály ideológiai, eszmei és politikai ve­zetője és ilyen értelemben has­son a szakszervezetekre is. De magától értetődő — éppen a kö­zös eszmei kiindulópont alapján —, hogy a szakszervezet élje a maga éle­tét önállóan. Ha ez nincs így. akkor (Folytatás a 2. oldalon.) Még folynak a tárgyalások Budapesten a magyar és a szovjet kormány megbízottai között a hosszúlejáratú áru- és devizahitelről, de már eddig is sok különböző áru szállításával járult hozzá a uáráti Szovjetunió az áruhiány enyhítéséhez. A szekszárdi Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalat január 1-e óta többszáz szovjet gyártmányú kerékpárt, 65 darab 125- ös „IZS" motorkerékpárt és 15 mosógépet kapott. Képünkön szovjet női kerékpárokat raknak le a vállalatnál. Tizenöt helyett tíz osztálya van a megyei tanácsnak Még mindig sok a tisztázatlan kérdés rtv iirrvin/űí'űe ill /id Mint ismeretes, központi és me­gyei közigazgatási valamint állam-',' hatalmj szervek közei egy hónapja dolgoznak az ügyintézés egyszerű­sítésén egyes munkakörök össze­vonásán. Amj azt illeti a megyei ta­nácsnál sok mindenben született végleges döntés a fentiekkel kapcso­latban, de sok még az olyan problé­ma melyben nem jött létre végle­ges megegyezés a megyei tanács és a központi szervek között. Az eddig végrehajtott egyszerűsítésből kifo­lyólag a megyei tanácsnál a követ­kező a helyzet: Míg az elmúlt év­ben összesen 15 osztálya volt a me­gyei tanácsnak, addig most az egy­szerűsítés következtében 10 osztály végzi ugyanazt a munkát. Ebből kö­vetkezik, hogy eddig mintegy 90 dől gozót racionalizáltak a megyei ta­nácsnál. Az említett két intézkedés folytán havonta mintegy 100.000 fo­rinttal kevesebbet használnak fel a (megyei tanácsnál, mint az elmúlt éjiben. Eszerint 1.200.000 forintot laü^rítanak így meg, melyből lehet építeni egy kisebb bérházat. Mint*, már említettük, az átszerve­zés a megyei tanácsnál még nem fejeződött^ be. A megyei tanács egyik illettíjfjes vezetője ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy a sport, a népművelés--és az élelmiszeripar megyei intézésit illetően a minisz­tériumokkal még nem jött létre megegyezés. Nii^cV tisztázva, hogy hány ember intézi \ sportot, a nép­művelést és hogy lesk-m önálló élel­miszeripari osztály (jelenleg nincs). Hogy hogyan oldják meg az emlí- tétt kérdéseket, arra még vissza­térünk. A szombat esti tragédia története Ahány ember beszél Kovács Sándor, a Gyógyszertár Vállalat gépkocsive­zetőjének tragédiájáról^ annyiféle­képpen állítják be azt. Éppen ezért felkerestük az erre legilletékesebb hatóságokat és onnan kértünk infor­mációt. A következő választ kaptuk: Kovács Sándor a kijárási tilalom idején ment hazafelé szombat este kissé ittas állapotban. A szekszárdi hármashidnál találkozott a járőrrel. Ezek figyelmeztették a kijárási tila­lomra és megkérdezték tőle, hogy mi­ért nem tartja azt be. A járőr igazol­tatásra szólította fel. Az igazolást megtagadta. Benyúlt a zsebébe, mint­ha igazolványt venne elő, de helyett^ vasboxert húzott a kezére és ezzel az egyik járőr felé ütött. Az elugrott az ütés elől. Ezután Kovács futni kez­dett a Rákóczi út felé. A járőr több­ször rákiáltott, hogy ,,állj“t de ő to­vább futott. Erre riasztólövést adott ■le. Erre sem állt meg. Utána gépkara­béllyal rövid sorozattal rálőtt Ko­vácsra. Kovács Sándor két lövést ka­pott. Amikor a mentők a helyszínre érkeztek, még élt, de mire beértek a kórházba, már meghalt. Vitézek, csendőrök tetemrehívása Mucsiban MUCSIBAN ,ebben az istenháta- mögötti kis faluban is felzakíatták a kedélyeket az októberi esemé­nyek. A fejekben még lassan tisz­tázódik a forradalom és ellenforra­dalom lényege. Kezdetben bátorta­lanul használták az ellenforradalom jelzőt, pedig egyesek magatartásuk, kai, cselekedeteikkel ugyancsak rá­szolgáltak arra, hogy a falu lakói nyíltan ellenforradalmároknak bé­lyegezzék őket. Rászolgált az ellenforradalmár jel zőre Kovács József volt csendőr­törzsőrmester ,aki csendben, meg­húzódva éldegélt éveken keresztül rezidenciáján, de most elérkezett­nek látta az időt arra, hogy nyíltan a cselekvés mezejére lépjen. Kovács még azzal sem strapálta magát különösképpen, hogy csak a jelszavakban is az igazi hazafi szí­nezetében tűnjön fel. Csupán arra törekedett, hogy megfelelő „forra­dalmi” hangulatot keltsen. — Erre aztán nem sajnálta az anyagi „áldo­zatot” sem. Literszámra vásárolta a pálinkát, amelyet Balogh Sándor, Komlósi Sándor és hasonszőrű bün­tetett előéletű egyénekkel fogyasz­tott el. De nem hiányzott a „bandá­ból” Tóth Barna, Varga Károly, Horváth József sem, akik szintén szívesen „forradalmárkodtak’’ és szívesen fogyasztották el a potya italt. \ A SZESZ NYOMÁSÁRA aztán növekedett a bátorság is, első útjuk természetesen a sportpálya melletti szovjet emlékműhöz vezetett. — Az emlékmű ledöntésével gyorsan vé­geztek, hisz a feszítővasak hatására engedett az erőszaknak. Az emlék­mű darabjai a közeli árokba kerül­tek. Ezután a községi tanácsházára vonultak fel, ahol összeszedték a vörös zászlókat és a fényképeket. Ezekből tüzet raktak a tanácsháza udvarán és mint a vademberek, harci táncot jártak a tűz köröl. Másnap folytatódott a „szabad­ságharc” a község „felszabadítá­sáért”. Az ellenforradalmárok a termelőszövetkezetet keresték fel, ahol szintén vörös zászlókat keres­tek. A megtalált zászlókat aztán gázolajba mártották és meggyujtot­ták. így égő fáklyákkal vonultak fel a falu utcáin. — így járnak a kommunisták is, valamennyien tűzrekerülnek, de az oroszokat sem kíméljük — kiabál­ták. — Ezt a harcot végigvisszük — egészen a dicsőséges győzelemig. A GYŐZELEM megvalósításához természetesen fegyverre volt szük­ségük, hát hozzá is fogtak a rend­őrség leszereléséhez és megalakí­tották a nemzetőrséget, melynek vezetőjévé Kovács Józsefet tették meg. összeállították a kivégzendők névsorát is, az volt a tervük, hogy elsőnek Velikán Károly MDP tit­kárt akasztják fel. Utána majd kö­vetkeznek Czapik Károly vb. elnök, Berta János és a többiek. Hogy az általuk hangoztatott „dicsőséges győzelem” után mit akartak, erre nézve nem jutottak közös nevezőre. Lovász Sándor az ellenforradalom egyik oszlopos tagja például királyságot akart. — Ennek az államformának megvaló­sításáért harcolt is teljes erővel, s a nagyobb tekintély kedvéért mel. lére tűzte hajdan szerzett vitézségi kitüntetéseit úgy járkált le, s fej a falu utcáin, mintegy vérbeli császár, és királyi generális. Kovács József csendőrtQrzsőrmes- ter ízlésének a Horthy-rendszer visszaállítása felelt volna meg. Ő is előkereste féltve őrzött csendőri kalpagját és csendőri szuronyát, hogy így teljes fegyverzetben te­temre hívhassa a bűnös falut és megtanítsa az engedetlenkedőket az engedelmességre. ILYEN ESEMÉNYEK történtek Mucsiban az ellenforradalom néhány napja alatt. E bátor „hazafiak’’ no­vember 4-e után azonban szana- széjjel szaladtak, mert nem érezték szilárdnak talpuk alatt a talajt. Napjainkban három hónap távla­tából emlékeznek vissza az esemé­nyekre Mucsi község lakói. Azóta már egyre világosabban látják, ha győz az ellenforradalom, a dolgozók kezéből teljesen kicsavarták volna a fegyvert, mert tervük az volt. hogy visszaállítják a kakastollas burzsoá-rendszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom