Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-04 / 283. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 4. Hogyan történnek a kilépések a tssz-ekből ? nácsnak megőrzésre és hasznosításra. Az átadott épületeket és gépeket ter­helő beruházási hitelek viszafizetése alól a termelőszövetkezeteket, illetve a kilépő tagokat az állam mentesíti. A feloszlott ; termelőszövetkezet egyéb állami kötelezettségeiért a tagok egyetemlegesen felelősek. A kötelezettségeket (üzemviteli, kö­zéplejáratú, állatvásárlási, munkaegy­séghitelek, rövidlejáratú hitelek, adók, gépi munkadíj, stb.) a feloszlott ter­melőszövetkezet a rendelkezésre álló vagyonból köteles rendezni. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló va­gyon erre nem elegendő, a még fenn­maradó tartozásokkal a tagokat egyé­nileg meg kell terhelni, amelynek mód­járól és kifizetési idejéről a kormány külön intézkedik. A közgyűlés elhatározhatja, hogy a tagok által bevitt állatokat és felsze­reléseket kiadja. A bevitt állatok es jószágok ellenértékeként a termelőszö­vetkezet által már megtérített össze­geket az egyes tagok tartoznak a ter­melőszövetkezetnek visszafizetni. A kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztásának módjáról — ha a termelőszövet­kezet feloszlik — a közgyűlés dönt. Grösz József rádióbeszéde Grősz József kalocsai érsek a rádión keresztül felhívást intézett a magyar katolikusokhoz. — Az elmúlt hetek eseményeiről megrendült lélekkel szólok hozzátok, katolikus testvéreim — mondja a fel­hívás. — A véres események össze­kovácsolták a nemzetet. Őrizzük meg ezt az egységet, szeressük egymást és hozzunk meg minden áldozatot a szen­vedők kínjainak enyhítéséért, a sebek begyógy fiúsáért, Budapestért, amely a véres eseményektől legtöbbet szen­vedett. És dolgozzunk és imádkoz­zunk. Mi tudjuk, hogy a népek sorsa az Isten kezében van, kérjük hát fo­kozott buzgósággal, hogy tekintsen ir­galmas szemmel sokat szenvedett né­pünkre és kérjük Nagyasszonyunkat is, nagy patrónánkat immár kilenc év­század óta, hogy ne feledkezzen el ró­lunk, szegény magyarokról. Kérjük őt, hogy terjessze Jki anyái oltalmának palástját most is öröksége felé úgy, ahogyan az elmúlt évszázadokban őr­ködött felettünk. És kérjük nemzeti szentjeinket is, Szent Istvánt, Szent Imre herceget, Szent Lászlót, Szent Erzsébetet, Szent Margitot és a többie­ket, hogy nagyon, nagyon könyörög­jenek érettünk Urunknál, Istenünknél és eszközöljék ki számunkra a békés, boldogabb jövendőt. SPORT Ilyen még nem volt... Papp László harmadszor is megnyerte az olimpiai bajnokságot Az MTK' angliai szerepléséről A földművelésügyi minisztier 65/ 1956. számú utasításában intézkedik a termelőszövetkezetekből való ki­lépésnél és a termelőszövetkezetek fel­oszlásánál követendő eljárásról. Az utasítás javasolja a termelő­szövetkezeteknek, hogy az elmúlt gaz­dasági évről a zárszámadást szabály­szerűen készítsék el. A zárszámadást a tagok közgyűlésen tárgyalják meg, majd a vezetőség ismertesse, hogy a kormány a jövőben milyen támogatást ad a szövetkezeti gazdálkodáshoz és a termelőszövetkezet tagsága ennek alap­ján döntsön a termelőszövetkezet to­vábbi sorsáról. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság, vagy annak egy része továbbra is szövetkezeti alapon kíván gazdálkodni, gondoskodjanak a szö­vetkezeti gazdálkodás jövő évi feltéte­leiről, biztosítsák a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot, a közös állat- állomány takarmányát és a szövetkezeti gazdálkodás folytatásához szükséges egyéb alapokat. Amennyiben a termelőszövetkezet egyes tagjai a kilépés mellett dön­tenek, az elszámolás módjáról a velük történő megegyezés alapján a közgyűlés dönt. Ezen a közgyűlésen azok a tagok ve­hetnek részt, illetve azoknak a tagok­nak van szavazati joguk, akik továbbra is a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett állanak. A kilépő tagoknak a földet, jószágot és felszerelést kizáró­lag a belépéskor bevitt mértékig lehet kiadni. Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés el­határozhatja, hogy helyette azonos mértékben más jószágokat és felszerelést ad ki, vagy pedig az ellenértéket kész­pénzben megtéríti. Ha a kilépő tag a bevitt állatokért és felszerelésért az ellenértéket már korábban megkapta, ennek összegét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni. A kilépő tag részére a be­lépéskor bevitt földdel azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetke­zet tagosítatlan területéből, h° ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell ki­mérni. A termelőszövetkezet összefüggő tábláit megbontani nem szabad. Feloszlottnak csak az a szövetkezet tekinthető, ahol a tagság egésze a fel­oszlás mellett dönt. Ha valamelyik ter­melőszövetkezet feloszlik, a közös nagyüzemi épületeket és a nagy gé­peket (darálók, traktorok, vontatók, teherautók, szeszfőzdék, stb.) lebonta­ni és széthurcolni nem lehet. Ezeket a nagy gépeket, berendezéseket és épületeket át kell adni a községi ta­Rendőrségi hírek Az elmúlt napokban ismeretlen tet­tesek betörtek Mezőfi István szed- resi lakos lakására és onnan 7000 fo­rint értékű ruhaneműt elloptak. Ezenkívül összecsomagoltak még másik 5000 forint értékű ruhát, de annak ellopására már nem volt ide­jük. A tettesek kézrekeritésére meg­indult a nyomozás. * Illés Lajos nagykónyi vadász a kocsolai államilag védett erdőben engedély nélkül lelőtt egy szarvas­bikát. Vadászfegyverét bevonták és eljárást indítottak ellene. A feloszlott termelőszövetkezet keze­lésében volt földből a tagoknak annyi, illetve olyan értékű földet kell kiadni, amennyit az egyes tagok a belépéskor bevittek. A tagok földjének kiadása­kor megmaradó földterületet elsősor­ban a közös épületek körül kell meg­hagyni, amelyet állami tartalékterület­ként kell kezelni, s annak hasznosítá­sáról később intézkednek. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasítást adott ki a pénzügyi kérdések rende­zéséről is. Az utasítás többek között kimondja, hogy a zárszámadás el­készülte után össze kell állítani a fel­oszló termelőszövetkezet zárszámadá­si „Tiszta vagyon kimutatás’’-át. Amennyiben a tiszta vagyon kimutatás vagyontöbbletet vagy vagyonhiányt mutat, a többlet, illetve a hiány a tagok között történő felosztásának módjáról és mértékéről a tagok ösz- szessége dönt. A felszámolást elhatározó termelő- szövetkezetek közgyűlésének felszámo­lási bizottságot kell a volt vezetőség tagjaiból, valamint a tagság meg- bizottaiból kijelölni. A felszámoló bi­zottság öt-hét tagból álljon. A bizott­ság feladata a leltárak elkészítése, a zárszámadás összeállítása, a felszámo­lás lebonyolítása a tagság közreműkö­désével, stb. Apróhirdetések 125 köbcentis lemezvillás Csepel eladó! Érdeklődni lehet: Szekszárd, Wosinszki Mór u. 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda. Gazdakört minden falunak! Talán egyetlen olyan falu sem volt az országban 1945 előtt, ahol ne lett volna olvasókör, gazdakör, vagy ha­sonló, ahol a falu gazdái szórakoz­tak, elbeszélgettek mindennapi éle­tük apró eseményeiről. Falvaink többségében a gazdakör szórakozási lehetőséget nyújtott szinte kivétel nélkül minden parasztembernek. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája sajnálatos módon egy kalap alá vette a falu egyszerű embereinek otthont adó olvasóköröket, a vidéki úri ka­szinókkal és ezekkel együtt reakciós­nak, elavultnak minősítve, kímélet­lenül felszámolta a gazdaköröket is. Az 1953-as kormányprogram hatá­sára újra éledni kezdtek a gazdakö­rök, de a Rákosi—Gerő klikk nem nézte jó szemmel működésüket, s ahol csak lehetett, gátolta létrejöt­tüket, további fejlődésüket. Sok községben az ifjúság kapta meg a gazdáktól elvett olvasókörö­ket, de számos helyen előfordult, hogy ezek a helyiségek csak pár em­ber tulajdonába kerültek. Most már kimondhatjuk, hisz min­denki tudja, hogy a gazdakörök nem voltak elavult, reakciós intézmé­nyek, csupán a Rákosi-uralom túl­buzgó hivatalnokai láttak bennük olyan csoportosulást, amely szerintük „ártalmas a szövetkezeti mozgalomra nézve/' Jogos kérése és követelése a ma­gyar parasztságnak, hogy ezeket a gazdaköröket állítsák vissza, szerel­jék fel hasznos könyvekkel és társas­játékokkal, s beszéljék meg ott a fa­lusi emberek munkás hétköznapjaik ügyes-bajos dolgait. Váljanak a gaz­dakörök a falu életének központjává. flz első könyvűidonságok — Október 23 óta — Az utóbbi hetek eseményei miatt a nyomdák munkája is szünetelt és így csak most hozhatják forgalomba a már régebben esedékes könyvújdon­ságokat. A legközelebbi napokban már valamennyi könyvesboltban és árusítóhelyeken megvásárolhatják Kosztolányi Dezső válogatott versei­nek új kiadását, Racine Phedra drá­máját és a Szerelem című antológiát. Megjelent Katkó István Opálka és a forgószél című szatirikus regénye is. Megjelenik Bartók Béla élete képek­ben és a Fejezetek a zene történeté­ből című munka is. Számos ifjúsági könyv is forgalomba kerül. Az Olcsó Könyvtár újdonsága Pratolini hama­rosan filmen is bemutatásra kerülő Szegény szerelmesek krónikája című nagysikerű regénye és Mikszáth Kál­mán Különös házassága. Mindkettő két kötetben. Mint ez már köztudomású, Papp László, aki 1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben olimpiai arany­érmet szerzett, szombaton délután Melbourneben kiérdemelte az egész világ sport közvéleményének elisme­rését: harmadszor is megszerezte az olimpiai bajnokságot. A hatalmas sportcsarnok zsúfolásig megtelt, de sokan kint rekedtek, mi­vel már elővételben napokkal előbb minden jegy elkelt. Papp László és az amerikai Torres hetedik párként lé­Mint az már ismeretes, november 26-án, hétfőn este negyvenezer néző előtt esti mérkőzést játszott az MTK csapata a Sunderland együttese ellen. A mérkőzés első félidejében a Sunderland csapata már 2:0-ra veze­tett, amikor Hidegkúti és Molnár gól­jával egyenlített az MTK csapata. Szerdán, 28-án, Portsmouthban, a Portsmouth csapata ellen játszott szin­tén esti mérkőzést 35 000 néző előtt. 2:1 (2:1) arányú vereséget szenvedett ezen a mérkőzésen az MTK. Hajós Alfréd a legelső a magyar olimpiai bajnokok hosszú sorában. Hatvan évvel ezelőtt, 1896. április 11-én az első újkori, az athéni olim­pián, a 100 méteres és az 1200 méte­res úszásban szerzett győzelmével ő aratta a magyar sport első jelentős nemzetközi sikerét. De Hajós Alfréd nemcsak az úszó­sport terén ért el kiemelkedő ered­ményeket. Ott találjuk a magyar at­létika úttörői között is. Tagja volt Magyarország legelső labdarúgó-csa­patának, a Budapesti Torna Club­nak, sőt két ízben a magyar váloga­tott csapatban is játszott. Ezenkívül ő az egyedüli a világon az olimpiai bajnokok sorában, aki nemcsak sportversenyben, hanem a szellemi olimpián is díjat nyert. 1924-ben a párizsi olimpián ezüstéremmel tün­tették ki stadion tervét. Hajós Alfréd fiatalon, 1904-ben, visszavonult az aktív sportolástól. Ettől kezdve mint sportvezető sportújságíró és tervezőmérnök foly­tatott — szélmalom harcot — a magyar sport fejlesztéséért. (Jj, kor­szerű sportpályákról, uszodákról áb­rándozott a rajzasztal melle+t. Már 1913-ban elkészítette első stadion-ter­vét, a régi Lóverseny térre, oda, ahol ma a Népstadion áll A párizsi olimpián ezüstéremmel díjazott sta­dion-terve is évtizedeken keresztül az íróasztalfiókban porosodott. A felszabadulás után magas kora ellenére is, fiatalos lelkesedéssel vett részt Hajós Alfréd a főváros újjá­építési munkájában. Romos lakóhá­Á mai (december 4-i) olimpiai versenyműsor: Torna; férfi (8.00, 14.00 és 19.00). Lövészet: (8.00), önműködő sport­pisztoly (9.00). Vívás: kardcsapat középdöntő (8.30, 14.00 és 19.00,. Birkózás: .kötöttfogású (10.00 és 19.00). Úszás: 100 m hát, női 100 m váltó, női 100 m hát középdöntő, 400 m gyors, döntő, hői 100 m pillangó, kö­zépdöntő. Vízilabda: 14.00, 19.30 pett a szorítóba. Az első menetben a fiatal amerikai ökölvívó csak véde­kezett, szemmel láthatóan félt Papp- tól. A második menet végén egy rit­kán látható jobbhorgot vitt be Papp. Torres megingott, de talpon maradt. Az utolsó percekben a közön ség tombolva ünnepelte a nagy' fö­lényben lévő Pappot és átvette a kis magyar tábortól a magyar buzdítást a „huj-huj hajrát“. Hatalmas ün­neplés közepette vette át Papp a III. olimpiai bajnokságért járó érmet. A további műsor: december 3-án Tottenham Hotspur első liga első he­lyén álló', csapata ellen játszott az együttes. Csütörtökön a kupagyőztes Manchester City, december 11-én a Wolverhampton Wanderers csapata lesz az ellenfél. Az MTK csapata rend­szeresen tart edzéseket, hogy méltóan képviselje a világhírű együttes színéit. A tovább® tervek szerint Dublinban és Edinbourghben szerepel a csapat. zak és középületek — nunc a margit­szigeti sportuszoda, a volt Tőzsde épület és a Mezőgazdasági Múzeum — újjáépítési munkáit irányította. Mint a Mezőgazdasági Tervező Iroda mérnöke mezőgazdasági létesítmé­nyeket, tanműhelyeket, munkásfür­dőket, kultúrházakat és egyéb szo­ciális létesítményeket tervezett. És 1943-ban végre megvalósult Hajós Alfréd régi álma. Megkezdő­dött a Népstadion építése, amelynek irányításában Hajós Alfréd unt ta­nácsadó és szakértő kezdettől fogva részt vett. Hetvenötödik születésnapját szere­tettel ünnepelte az egész magyar sporttársadalom. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Sportér­demérem arany fokozatával tüntette ki, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig díszoklevéllel jutalmazta Ki- /aló mérnöki munkájával sztahano­vista oklevelet és jelvényt szerzett. Mérnöki működése ötvenéves jubi­leumán aranydiplomával tüntették ki. Tevékenysége a sport területén sem lankadt. Mint a Testnevelési Tu­dományos Tanács tagja a sportmú­zeum megvalósításán tevékenyke­dett. Mint az Olimpiai Bizottság tag­ja, sportolóink sikeres olimpiai sze­replését igyekezett elősegíteni. Cikkeket írt, előadásokat tartott, visszaemlékezésein dolgozott. A ma­gyar sport hőskorának, az első új­kori olimpiai emlékeinek felelevení­tésével akarta megünnepelni olim­piai győzelmeinek hatvanadik évfor­dulóját. Ezt az évfordulót azonban Hajós Alfréd már nem érhette meg . 1955 novemberében meghalt, néhány nap­pal azután, hogy befejezte s közlésre átadta visszaemlékezéseit. Kegyeletes kötelességünknek tekint­jük, hogy ezeket a visszaemlékezéseket — az első magyar olimpiai bajnok­ság történetét és a magyar labda­rúgó-sport megindulásának króniká­ját — mint a magyar sporttörténet- írás érdekes dokumentumait — az athéni olimpiai játékok, az első magyar olimpiai siker hatvanadik évfordulóján közreadjuk. (Folytatjuk.) A Magyar Közlöny 1956. november 12-i, 93. száma a következő kormányrendeleteket és kor­mányhatározatokat tartalmazza: 1596. évi 21. számú tvr: A mező- gazdasági termények és termékek kötelező beadásának megszüntetésé­ről. 1956. évi 22. számú tvr: Egyes bűn- cselekmények tekintetében a büntető eljárás egyszerűsítéséről. 1956. évi 26. számú N. E. T. hatá­rozat: A Magyar Népköztársaság Al­kotmánya egyes rendelkezéseinek megváltoztatására vonatkozó előter­jesztéséről. 1/1956. (XI. 12.) Korm. rend: A központi és helyi szervek munkájá­nak megindításáról. 1/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: Az ál­lamigazgatás egyes ágazatainak veze­téséről. 2/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: Helyre állítási Kormánybizottság kinevezé­séről. 3/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: Köz­ellátási Kormánybizottság létesítésé­ről. 4/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: Köz­lekedés- és postaügyi kormánybiztos kinevezéséről. 5/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: Kor­mányösszekötő kinevezéséről a me­gyei (megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai mellé. 6/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: A for­radalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű újonnan létesült társadal­mi szervek működéséről. 7/1956. (XI. 12.) Korm. hat.: Az ok­tatás megindításáról a közép- és ál­talános iskolákban. Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok Az első újkori olimpián, 1896. áp- olimpiai bajnok" című könyvben, rilis 11-én a 100 méteres és az 1200 mely nemrégen jelent meg. méteres úszásban olimpiai bajnoksá- Sportrovatunkban kivonatosan kö- got szerzett Hajós Alfréd olimpiai zöljük a könyv fejezeteiből a legér- élményeit 'írja ímeg f.Igy lettent dekesebb részleteket. * Bevezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom