Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-23 / 302. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG

1958. DECEMBER 23.

Döntsön a közgyűlés . . .

Az Építők Sportkörének nyilatkozata

A Tolna megyei Népújság december 20-i számában megjelent cikkel kapcsolatosan a Szekszárdi Építők Sportköre részéről az alábbi nyilatkozatot adták:

Az Építők Sportkörének vezetősége mindent elkövetett az egyesülés érdekében azonban a Szekszárdi Petőfi vezetősége nem komoly szándékkal vetette fel az egyesülés gondolatát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Petőfi képviselőjének egészen más volt az álláspontja, mint a többi vezetőségi tagnak. Úgy néz ki, hogy nincs egységes álláspont a Petőfi vezetősége közt, majd ha ez meglesz, akkor lehet igazán az egyesülésről tárgyalni.

Az egységes sportkört létrehozó 7 főből álló bizottság abban állapodott meg, hogy megbízta a szakszervezetek képviselőjét annak megállapítására, hogy a vállalatok jóléti kereteiből milyen összeget lehet biztosítani az egységes sportkörnek. Ez a munka folyik. Éppen ezért helytelenítjük a december 20-án megjelent cikket, mert ez gátolja a bizottság munkáját és a sportkörök között ellentétet szít.

Tájékoztatásul közöjlük hogy a Szekszárdi Petőfi vezetősége kétféle megoldásról nyilatkozik. 1. Egy közös csapat létrehozása a három labda rúgó szakosztályból. 2. A három sportkör egyesülése egy új nevet viselő SE-ben.

Az utóbbival teljesen egyetértünk, mert ez azt eredményezné, hogy az Építők birkózói, tornászai, teniszezői, a Dózsa ökölvívói, atlétái, valamint a Meteor úszói és kosárlabdázói az új SE-hez tartoznának. Tehát egy olyan egyesülést helyeslünk,

Hajós Alfréd:

amely az összes élő sportág további fejlődését biztosítani tudja.

Nem helyeseljük és nem is csatlakozunk egy olyan gondolathoz, amely csak egy labdarúgó csapat létrehozását eredményezné, mert ez gyakorlatilag annyit jelentene, hogy a sportegyesületek anyagi erejének elvonása után a meglévő és jól működő szakosztályokat fel kellene oszlatni.

A három sportkör ezévben körülbelül 200 000 forintos költségvetéssel dolgozott és a labdarúgás mellett 3—4 szakosztályt eredményesen működtetett. 1956. évben a labdarúgás a három sportkörben körülbelül 100 00* forintba került és 100 000 forint a többi sportágra ment, az 1957-es évben csak az NB II-ben való szereplés közel 400 000 forintba került.

Felmérve a szekszárdi viszonyokat az összes vállalatokat figyelembevéve körülbelül 350 000 forintot lehet biztosítani. Tehát az összes anyagi forrás csupán a labdarúgó szakosztály működésére sem elegendő.

Az Építők SK. vezetőségének az volt a javaslata, hogy a szekszárdi sportkörökből hozzanak létre egy olyan SE-t, amely a szakszervezethez tartozna és az biztosítaná a helyi anyagi források összefogását, valamint körülbelül 200 000 forint állami támogatás biztosítását.

Visszatérve a cikkre megkívánjuk jegyezni, hogy az Építőkkel és a Dózsával foglalkozó része nem felel meg a valóságnak.

*

Eleget téve az Építők SK. vezetősége kérésének a fenti cikk leközlé- sére helyt adtunk, mivel a cikk több pontjával nem értünk egyet, lapunk holnapi számában a fenti cikkre még visszatérünk.

IgY lettem olimpiai bajnok

Elkezdődnek az újkori olimpiai küzdelmek

Nincsen olyan nap, hogy a megye különböző községeiből ne keresné fel egy küldöttség a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságát, hogy választ kapjanak vitás kérdéseikre.

Az elmúlt napok egyikén egy öttagú küldöttség kereste fel Markovits Jánost, a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóját, hogy választ kapjanak a kölesdi Kossuth Tsz problémáira.

— A mi termelőszövetkezetünk — kezdte a beszélgetést Törjék József a küldöttség egyik tagja — elhatározta, hogy a feloszlás mellett dönt Akkor 2 héttel ezelőtt így nyilatkoztunk valamennyien. Később, és én ezt egyáltalán nem tartom helyesnek, egyesek zaklatták az embereket, agitáltak amellett, hogy maradjanak a csoportban. Mi nem mondjuk azt, hogy ne maradjanak, de becsületesen számoljanak el velünk. De minél előbb, mert nem nézhetjük azt, ami ctt megy.

— Az nyugtalanít bennünket — vette át a szót egy másik gazda — hogy velünk, kilépőkkel mi lesz? Nyugtalanít az is bennünket, hogy a tsz-ben maradók állapítják-e meg, hogy nekünk mi jár, mit kaphatunk.

— Kormányunk támogatja a terTóth András bácsi Szakadáton lakik, de a dombóvári vasút raktárában teljesít szolgálatot. A minap hivatalos ügyben Budapestre utazott. Miután ügyét elvégezte, szétnézett a fővárosban azzal, hogy a gyerekeknek játékot vásároljon. A játéküzletek előtt hosszú, végeláthatatlan sorokban álltak, így le kellett tenni arról a szándékáról, hogy a gyermekeknek örömet okozzon a budapesti ajándékkal.

Örömet okozni jó, örömet okozni szép — gondolta magában az öreg, s miután a gyermekeknek nem sikerült játékot vásárolni, a sarki Újságárusnál 20 darab Népszabadság című lapot vásárolt azzal az elgondolással, hogy nem megy haza üres kézzel.

A paksi rendőrkapitányságon beszélgettünk arról, hogy vannak olyan esetek, amikor a rendezetlen belső, családi állapotok fejlesztik, érlelik egyes fiatalokban a bűnözés hajlamát. A kapitányság egyik nyomozó hadnagya mondotta el a következő esetet.

— Lopás bűntette miatt tartóztattuk le nem olyan régen Koringer György 23 éves Paks-szigetpusztai lakost, aki a Kanacsi Állami Gazdaság, ban egyik dolgozó társától kerékpárt lopott. A kerékpárt azután másik megyében akarta értékesíteni, de mivel nem tudta igazolni, hogy a kerékpár valóban az övé, az ottani rendőrség letartóztatta és átadta a paksi kapitányságnak.

— Érdemes megjegyezni azt is, hogy Koringer György kisebb lopámelőszövetkezeti tagságot — válaszolta Markovits János —, de a kilépni szándékozó tagságot is, természetesen olyan formában, ami jogos és törvényes. Nyugodjanak meg, hogy valamennyi kilépővel szemben Kölesden is igazságosan fognak eljárni.

— Az a helyzet — folytatta tovább Törjék József —, hogy a tsz- ben maradók egymás között már megbeszélték, hogy mi jár a kilépőknek. Nem tudtunk megegyezni például a vetés területén sem. 250 hold őszi vetés van. Ez nem jár mind a bentmaradóknak, arról pedig hallani sem akarnak, hogy a vetésből nekünk is jusson.

— Nincs igaza annak, aki azt mondja, hogy a kilépő tagoknak nem jár vetésterület — válaszolt Markovits János. — Igenis jár, de arról a közgyűlés dönt, hogy milyen formában, hogyan adja ki azt.

— Mert úgy van ám az — folytatta Törjék József, hogyha egyszer kormányunk megengedte, hogy én is dolgozhatok újra a magaméban a 16 holdon, akkor élek is az engedéllyel. Mert most nyíltan megmondhatom azt is, hogy engem annak idején

— Községünkbe nem jut el a sajtó, rádiót pedig nem hallgathatnak a falusiak az áramhiány miatt. Bizonyosan megörülnek, ha újságot olvashatnak. Otthon az öreg unokája, a négyéves Béla vállalkozott a lapárus szerepére és hogy milyen eredményes volt lapterjesztési munkája, mutatja, hogy oly nagy volt az érdeklődés, hogy valamennyi szám tíz perc alatt elfogyott, s azóta is kézről-kézre jár a 20 darab Népszabadság.

Ez a kis példa azt mutatja, hogy a falusiak tájékozódni szeretnének és kíváncsiak a kül- és belpolitikai ese. menyekre, s egyre gyakrabban lehet hallani nemcsak Szakadáton, hanem a gyönki járás más községeiben is: „Valamit kellene tenni, hogy a mi községünkbe is kijusson az újság”.

sok miatt már került a rendőrségre. De mindig szabadon engedték. A lopást súlyosbítja az a körülmény, hogy éjszaka hajtotta végre és feltörte az a helyiséget, ahol a kerékpárt tudta. Hogy Koringer idáig jutott, abban közrejátszott az a tény is, hegy rendezetlenek voltak a családi körülményei, részeges volt az apja, mostohaanyja pedig nem sokat törődött vele. Fiatalabbkorú testvére is nevelőintézetben van.

— Kihallgatásakor azt mondotta, hogy rossz viszonyban volt szüleivel, mert nem szívelték. Nem volt állandó munkahelye sem, azokat 2—3 naponként váltogatta. Ennek lett a következménye, hogy lelkiismeretfurda. lás nélkül hajtotta végre a lopást. — Ügye még nem került az ügyészség elé.

úgy kényszerítettek be a te rmelőszövetkezetbe. Bejöttem, de most szeretnék kimenni és ezzel nem azt mondom, hogy rossz a szövetkezés, nem, ezt nem mondom, mert akkor hazudnék, csak hát én nem így, nem ilyen formák között gondolnám ezt, mint- ahogy Kölesden a Kossuth Tsz-ben volt.

— Mi nem mondjuk, hogy nem akarunk szövetkezni — vette át a szót Horváth János, de nem úgy, ahogyan eddig itt gazdálkodtak, mert az nem mondható életképesnek. 89 tagból csak 40 tag járt dolgozni, a többi meg lógott, kerülte a munkát. Ha mi még egyszer szövetkezünk, olyan embereket válogatunk, akikkel mi akarunk dolgozni.

A beszélgetés során még több kérdés és felelet hangzott el, amelyből kitűnt az egyéni gazdák jogos panasza és vonzalma egy jobb és nem erőszakolt tsz iránt. A kölesdi küldöttség megnyugodva térhetett haza, jogos sérelmük mielőbb elintézést nyer, mert a törvény egyaránt biztosítja a tsz-ben maradók és a kilépni szándékozók kérését.

—y —a.

RÁDIÓ MŰSOR

VASÁRNAP

4.30: Hírek. 4.35—8.00-ig: Reggeli zenés műsor. Közben: 6.00: Falurádió. 6.30: Egészségügyi tanácsadó. 7.00: Hírek. Színházak és mozik műsora. Időjárásjelentés. 7.45: Naptár, 8.00: Műsorismertetés. 8.08: Magyar népi muzsika. 8.45: Orgonaművek. 9.00: Emil és a detektívek. Erich Kästner regényét rádióra alkalmazta Endrényi Magda. A Gyermekrádió műsora. 9.40: Népszerű operarészletek. 10.00: Hírek. Lapszemle. Időjárásjelentés. 10.20: Könnyű melódiák. 11.00: Csillagnak születtél!... Petőfi és Szend- réy Julia szerelme. 11.40: Fúvószene. 12.00: Déli harangszó. Utána hírek. Időjárásjelentés. 12.20: Lakatos Sándor és zenekara játszik. Vörös Sári és Szálai László énekel. 13.00: Falurádió. 13.10: Művészlemezek. 14.00: Időjárásjelentés. Közlemények. Műsorismertetés. 14.15: Dióbél királyfi. Mesejáték Móra Ferenc könyvéből. Irta: Móra Panka. A Gyermekrádió műsora. 15.00: Hírek. Közlemények. Időjárásjelentés. 15.15: Olasz könnyű zene. 16.00: Asszonyok. Kaffka Margit elbeszélése. 16.34: Kamarazene.

16.57: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.10: Sporthíradó. 17.25: Népszerű hangverseny. 18.00: Riportműsor. 18.10: Híres prímások lemezeiből. 19.00: Hét nap a külpolitikában. 19.15: Gyermekkórusok műsorából. A Gyermekrádió műsora. 19.24: Jóéjszakát, gyerekek! 19.30: Napról napra... Riportok, tudósítások, jegyzetek. 20.00: Hírek. Időjárásjelentés. 20.10: Teli Vilmos,

Friedrich Schiller drámája, Vass István fordításában. Rádóira alkalmaz: ta: Szűcs László. Rendezte: Török

Tamás. 21.36: Tánc éjfélig. Közben: 22.00: Hírek. Sport. A holnapi nap műsorából. Idő járásjelentés. 22.20: A tánczene folytatása. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Himnusz.

Utána: műsorzárás.

A Petőfi-rádió műsora azonos a Kossuth-rádióéval.

Apróhirdetések

JELENTKEZNI lehet traktoros-gépész tanulónak 15—17 éves korig, az iskola január 2-án Székesfehérváron kezdődik. Bővebb felvilágosítást a járá'si tanácsok munkaerő csoportja ad.

ELADÖ 2 hengeres stabil benzinmotor, vízhűtéses, amerikai gyártmány, 4 lóerős. Fiola István, Nagydorog.

A SIÖAGÄRDI Legeltetési Bizottság apaállatgondozót keres azonnali felvételre.

GARAY FILMSZÍNHÁZ

karácsonyi műsora, régi magyar film;

Hyppolfit

a lakáj

XVIII.

A versenyzők is szorgalmasan készültek. A magyar Kellner Gyula április 3-án futotta meg először a marathoni távot, kereken három óra alatt. Futását Iszer, Manno, Wein Dezső és az Akropolis című lap egyik munkatársa kerékpáron kísérte és ellenőrizte. Általános vélemény szerint Kellnert komoly esélyesnek tartották. A versenyen tizenegy indulóra számítottak.

Nemsokára újabb szenzáció vonta magára a marathoni futás iránt érdeklődők figyelmét. A Zacharios- kioszk vendégei bámulva látták a csinos, erőteljes Melpomene kisasz- szonyt számos kerékpáros kíséretében a kioszk előtt elrohanni: csak

később derült ki hogy a vállalkozó szellemű hajadon a marathoni távot futotta be. Március 14-én, miután három hétig titokban folytatott edzést, beadta nevezését a marathoni futásra de a bizottság visszautasított azt. Erre felkérte néhány kerékpáros ismerősét, hogy kísérjék őt a marathoni úton. Reggel nyolc órakor indultak el Barathonból — az időt Marathon polgármestere ellenőrizte — és délben 12 óra 30 perckor érkeztek a stadion kapujához. Az Akropolis című lap a történtekhez a következő megjegyzést fűzte: „Az olimpiai játékok bizottsága megrovást érdemel, mert lovagiatlanság volt a hölgy nevezését visszautasítani. Biztosíthatjuk az illetékeseket, hogy egyetlen résztvevőnek sem lett volna kifogása a nevezés ellen.’’

Ilyen előzmények után érthető volt, hogy a marathoni futás iránt óriási volt az érdeklődés, amely a verseny napján érte el tetőpontját. A stadion, ban elhelyezkedett 60.000 emberen kívül, mintegy 40.000, összesen tehát 100.000 ember nézte a versenyt és várta izgatottan a marathoni győztes beérkeztét. A stadionban folyó versenyeket alig méltatták figyelemre s mindenki türelmetlenül nézte óráját, majd az utat, hogy nem hoz-e valaki hírt a verseny lefolyásáról. A hatos kilométerkőnél ágyú állt, hogy az első négy versenyző beérkezését lövéssel jelezze. Végre felhangzott az ágyúlövés. A türelmetlenség és az izgalom hihetetlen magas fokra hágott. A tömeg tapsolt, zúgott, nyugtalankodott, nem győzte kivárni a tíz percet, amíg a futók a stadionba érkeznek. Legalább látni lehetne őket. Vajon görög vezet-e, vagy talán a félelmetes

ausztráliai? Hirtelen csend lesz, mindenki visszafojtott lélegzettel néz a marathoni útra. Aztán nagy zaj, boldog újongás hallatszik. Végre itt az első! Luis görög versenyző fut rá a salakpályára mögötte is görög futók következnek. A második Basilakos, a harmadik Pelokas, a negyedik Kellner Gyula.

Pelokas harmadik helyét megóvták társai, mert az út egy részét kocsin tette meg, s csak a cél előtt hat kilométerrel állt újra versenybe. Az óvásnak a versenybíróság helyt adott és így a magyar Kellner Gyula került a harmadik helyre. A győztes ideje 2 óra 55 perc, a másodiké 2 óra 58 perc, Kellneré pedig 3 óra 2 perc volt.

A negyedik, ötödik és hatodik helyre is görög versenyző érkezett be, a hetedik pádig francia futó volt. Kellner helyezése annál értékesebb volt, mert a külföldi versenyzők közül egyedül ő került be a terepet alaposan ismerő görög futók közé.

Leírhatatlan volt az a hatás, amelyet a görög atléta győzelme a nézőtéren keltett. Az emberek újjongva ugráltak fel helyeikről, kalapok, kendők, kis görög zászlócskák repültek a magasba, a szomszédját ölelte és csókolta minden görög ember, még ha az más nemzetiségű volt is. Örömujjongás vihara reszkettette meg a levegőt s a nézőtéri színjáték akkor érte el tetőpontját, amikor sok ezernyi galamb hagyta el kis ketrecét, hogy a magasba szálljon, eltakarva a napot, amelynek sugarai izzóan hőséget árasztottak a stadion hófehér márványlépcsőire. Lent a pályán hosz szú időre megszakadt a verseny,, atléták, rendezők megilletődve álltak egy helybe, s amikor felzendült a görög himnusz, áhitatos csend váltotta fel az indulatok felviharzását. Ismét felharsant a ,,Zito I Hellas!” kiáltás s belevegyült az amerikaiak indián, üvöltése, amely ez egyszer nem amerikai győzelemnek, hanem görög ver. senyzőnek szólt, az újkori olimpia legklasszikusabb versenye, a marathoni futás győztesének, Spiridon Luisnak.

(Folytatás.)

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda

András bácsi ajándéka

Figyelem! Figyelem! Figyelem!

Magánosok, kisiparosok, üzemek, vállalatok, gépállomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsok — FIGYELEM!

Hirdessen a Tolna megyei Népújságban.

Bármilyen jellegű hirdetést: házeladást-vételt,földeladást-vételt, kész áruk, ingó és ingatlan vagyontárgyak, halálozás, temetés, köszönetnyilvánítás, gépjavítás vállalása, stb., felvesz a Népújság Kiadóhivatala (Mártírok tere 15-17, földszint jobbra.) Telefon: 23—15, 23—16.

Á hirdetés olcsó, biztos, megéri \

Az apróhirdetés hétköznap szavanként 1, vasár- és ünnepnap 2 Ft.

A keretes hirdetés milliméterenként hétköznap 2'50, vasár- és ünnepnap 3 forint.

Karácsonyi üdvösleteket felvessünk.

Ami a bűnözést elősegíti