Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-20 / 299. szám (297. szám)

t 4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1956. DECEMBER 26. SPOfiT Megjegyzések a vasárnapi mérkőzésről és az utána történtéből HÍREK — A Tolna megyei tanács és a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a szakszervezettel karölt­ve közösen rendezik meg a szokásos karácsonyfa ünnepélyt. Szombaton, 22-én délután 3 órakor a megyei ta­nács klubhelyiségében, a nagyobb gyermekek csoportja karácsonyi mű­sort ad) majd ezt követően sor kerül 310 darab ajándékcsomag kiosztá­sára. — Az elmúlt vasárnap két termelő- szövetkezet alakult Diósberényben. A korábban feloszlott Vörös Lobogó tagjaiból 14 család 20 taggal újból a közös gazdálkodás útját választotta. Az újonnan alakult tsz a Vörös Ok­tóber nevet vette fel és megkezdték a közös állatállomány és az állatok részére a szükséges takarmány össze­hordását. A másik termelőszövetke­zet, az Uj Élet 24 családdal és 40 taggal működik. A tsz elnökének, Pintér Gyulát választották meg. — A bonyhádi kőművesek kihasz­nálják a fagymentes napokat és seré­nyen dolgoznak a szabadtéri színpad építésén. A munkák eddigi menete azt mutatja, hogy a hó végére elké­szül a szabadtéri színpad, mely mö­gött öltözőket és raktár helyiségeket is építenek. — A bonyhádi járási művelődési ház korábbi időpontra hirdetett fényképkiállítása közbejött akadályok miatt ebben az évben nem kerülhe­tett megrendezésre. A kiállítás ja­nuár hetében nyílik meg. Félig ünnep, félig nem ! ? Nemrég napvilágot látott egy kor­mányrendelkezés, amely március 15-e ünnep — nem ünnep voltáról rendelke­zik és kimondja, hogy ez a nap munka­szünet a diákok és hivatalnokok részé­re, de nem a munkásoknak. Ügy vél­jük, érdemes fontolóra venni ja kor­mány ezen döntését, s vele kap­csolatban felvetni a kérdést, hogy miért nem érdemlik meg a munkások is, hogy részükre is ünneppé nyilvánítsák nem­zeti ünnepünket, amikor ők éppen olyan mértékben, annyira magyarok, — vagy talán ha a nemzet szempontjából meg­nézzük munkájuk eredményességét — jobban, mint a diákok és hivatali dol­gozók. Ha az ifjúságnak és a hivatali dolgo­zóknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy munkaszünetté nyilvánítjuk már­cius 15-ét, s ezzel, hogy felvonulva em­lékezzenek meg szabadságtörekvésünk harcosairól, miért nem adhatjuk meg ezt a munkásoknak, akik éppoly tisz­telettel adóznak és akarnak hódolni negyvennyolc emlékének . . . Ha ünnep az egyik oldalon, akkor legyen ünnep a másik oldalon is, mert a jelenlegi in­tézkedéssel szerintünk ismét megsérte­nénk a munkásokat. B. G. Apróhirdetések A SIOAGÄRDI Legeltetési Bizottság apaállatgondozót keres azonnali felvé­telre. Jelentkezni lehet traktoros gépész tanulónak 15—17 éves korig, az is­kola január 2-án Székesfehérváron kezdődik. Bővebb felvilágosítást a járási tanácsok munkaerő csoportja ad. A közönség és egyes játékosok viselkedéséről Hosszú hetek után újból vidéki csa­pattal játszott a szekszárdi együttes, ez­úttal Dunaföldvárral. A szekszárdi kö­zönség mindig szerette a dunaföldvári csapat szekszárdi szereplését, mert az mindig jó játékot és színvonalas mérkő­zést hozott. Ezt várta vasárnap is a közönség és többé-kevésbé meg is kap­ta —- az első félidőben — amit várt. A hazai csapat, mely több tartalékkal állt ki, elfogadhatóan játszott, de a ven­dégcsapat, amelynek túlnyomó többsége ifjúsági játékosokból állt, az I. félidő- ben egészen jó játékot produkált. A kö­zönség az I. félidőben a várakozás állás­pontjára helyezkedett. De nem így a II. félidőben: a vita a 11-es megadásá­nál kezdődött és a közönség nem értett egyet a játékvezető ítéletével. Az első 11-est, amelyet Baka rúgott, Rapp bra­vúrosan védte, de a másodikat, amelyet Domonkos rúgott, Rapp már nem véd- hette. Ennél a 11-esnél különösen nagy volt a közönség hangja, teljesen elpár­tolt a hazai csapattól, újból lehetett hal­lani azokat a hangokat, amelyek a baj­nokság során valamennyi Bástya-mér­kőzésen röpködtek. Gúnyolódás volt bőven. Elkezdődik a női füleknek nem kívánatos párbeszéd A pálya széléről az egyik egyenruhás néző beszólt Domonkosnak: „Na, sike­rült berúgni?” Erre Domonkos olyas­félét mondott vissza, hogy „úgy látszik, az fáj nektek, hogy vége a terrortok­nak” .Ezt a pálya széléről újabb meg­jegyzés követte, de most már lényege­sen magasabb hangnemben. És itt még Domonkosnak valami nem tiszta ügyét emlegették. Domonkos igyekezett „tör­leszteni” és a szóbanforgó néző le- és felmenő rokonai lettek emlegetve. (Sze­rencsére nők nem voltak a közelben.) Az Építők- és a Dózsa-szurkolók termé- setesen újból kifejezésre juttatták, hogy nem valami jó a kapcsolatuk a Petőfi­vel. így ért véget a mérkőzés. Mérkőzés után a Petőfi-játékosok értékelik a történteket A Petőfi-klubban, mérkőzés után, természetesen a közönség viselkedéséről és az említett párbeszédről esett legtöbb szó. A játékosok túlnyomó többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs semmi értelme egyesülni a Petőfi­XV. Athénben 1896 tavaszán rendkívül é’énk volt az élet. A világ minden tájékáról ide sereglett versenyzők és érdeklődők beszélgetése valóságos bábeli zűrzavarra emlékeztetett. Jól megtermett amerikaiak, csillagos lo- bogós jelvényeikkel. komoly ábrá- zatú merev angolok, lármás olaszok, elegáns franciák, szőke németek, svédek dánok, ausztráliaiak, osztrá­kok és elég tekintélyes számban há­romszínű kokárdás magyarok — ke­mény szalmakalapjukon kék-fehér (görög nemzetiszínű) csíkos selyem- szalaggal — népesítették be az athéni utcákat. A görög napilapok, élükön az Akropolisszal, vezető helyen fog­lalkoztak az olimpiai játékokkal. — Több hasábot szenteltek a sportnak, mint minden egyébnek összesen. Gö­rögországban Magyarország komoly felkészülése rokonszenvet váltott ki. meglepetésszámba ment, hogy a ma­gyarok nyolc kiváló versenyzővel jöt_ tek az olimpiai játékokra akkor, ami­kor a franciák aránylag csekélyszámú résztvevőt jelentettek be. Előrelátható volt, hogy görög rész­ről lesz a legnagyobb részvétel, s tényleg akkora volt itt a lelkesedés, hogy félő volt, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Ennek meg­előzése érdekében a görög olimpiai bizottság elhatározta, hogy a már előző években is megtartott, úgyne­vezett pánhellén versenyeket az olimpiai játékokat megelőzőleg is megrendezik, hogy ezek győztesei kö_ züi Görögország legméltóbb képvise­nek a másik két csapattal, mert az egyetértés úgysem lenne meg. A játéko­sok mélyen elítélték a Dózsa vezetőit, akik vitába mertek szállni Domonkos­sal. (A hitelesség kedvéért meg kell je­gyezni, hogy a Petőfi vezetősége nem értett egyet azzal, hogy nincs szükség az egyesülésre, illetve egy közös csapat létrehozására.) Kik kapják a kalória-pénzt? A Petőfi-játékosok nem tartják igaz­ságosnak, hogy az egész évi nehéz harc után megszerzett bajnokság előnyéből most osztozzanak. A játékosok szerint egész éven át mind a két egyesület és a közönség nagy része arra törekedett, hogy a csapatot hogy tudja „égetni" és elütni a bajnokságtól. (Hogy őszinték legyünk, ebben a játékosoknak százszá­zalékig igazuk van.) Már hangzottak el javaslatok: az egyik játékos hat hóna­pot, a másik egy évet javasolt, hogy ez­alatt csak az a 18 játékos kapja a kaló­ria-pénzt — amely az NB II-ben jár —, akik résztvettek a bajnokság kiharcolá­sában. Mi lesz a Dózsával és az Építőkkel? A vasárnapi mérkőzés után, miután elhangzott a Petőfi-játékosok részéről az elutasítás a két sportkör felé, meg­indult a találgatás, mi legyen a két csa­pattal. Addig, míg a közönség találga­tott, a két egyesület vezetői már olyan formában nyilatkoztak, hogy nincs sem­mi baj, az Építők—Dózsa megállapodás már régebben elkészült, amelynek alap­ján a Jrét labdarugó csapat egyesül. Ezek szerint a csapat a Dózsa színeiben December I8-án 124 sportolóval és vezetővel befutott Budapestre a nyu­gati pályaudvarra olimpikonjainkkal a különvonat. Mint a hazaérkező sportolók és vezetők elmondották, 48 sportoló nem jött haza. De a haza­tértek egyöntetű véleménye, hogy na gyón sokan közülük rájönnek tévedé­sükre és olyan boldogan térnek majd haza, mint ők. lőit jelölhessék az olimpiai játé­kokra. A pánhellén versenyeket az újjá­épített stadionban bonyolították le. Az időjárás kevéssé kedvezett az ünnepélyes hangulatnak. Éles észak­keleti szél harcolt a kora tavaszi nap. fénnyel és sűrű felhőkben kergette a port „Amália királyné” korzóján végig. A borsfák világoszöld csúcsai vol­tak egyedüli jelei a tavasznak, de a sétány túlsó végén már teljes virág­pompában díszlett, a kiállítási épüle­tek előtt a gyönyörű kert. Ennek he­lyén még néhány évvel ezelőtt mű­veletlen vadon volt. Innen csak néhány lépés még s ott vagyunk az Illissus pataknál, ame­lyen áthaladva, elérkeztünk a hatal­mas stadionba: a világnak egyik leg­szebb, versenyre teremtett helyére. Pompás festői környezetben folynak a versenyek. Szemben az Akropolis s a meredek magaslatról letündöklik Nikének, a győzelem istennőjének, az ünnepi versenyek hajdani védnök­nőjének temploma. A messzi távol­ban méltóságteljesen sorakoznak Zeusz templomának korintusi osz­lopai. Emitt a királyi park zöld pá­zsitja, amott a modernebb épületek élénkebb foltjai. Balról a Museion- domb Philoppapos magános emlékei­vel, jobbra a kacskaringós Lykabbe- tos úton Hagios Georgios kápolnája s mindenütt a színek és formák tökéle­tes összhangja, amelyet áhítattal szemlél mindenki .akinek lelkét az indulna és amennyiben ez lehetséges, megkísérh, hogy közvetlenül bejussanak az NB III-ba. A két egyesület reméli, hogy a mérkőzés látogatottságának szempontjából elérik azt a számot az NB III-as csapattal, mint a Bástya az NB II-sel. Mégsem valósul meg a szekszárdi szurkolók álma? Pillanatnyilag úgy néz ki, bogy a hosszú évek óta áhított egységes szek­szárdi labdarugó csapat még sem lesz meg. Teljes mértékig igazságtalanok éi részrehajlók lennénk, ha ezért csak ki­zárólag a Petőfi-egyesületet hibáztat­nánk. Sajnos, a másik két egyesületnél is vannak olyan hangok — különöse* az Építőknél —, amely szerint nem kell az egyesülés. Nem törődnek a vá­ros labdarugó sportjának fejlődésével, nem törődnek azzal, hogy most a Pető­fit minden erővel támogatni kellene, saj­nos, csak a egyéni érdeküket nézik. Persze az éremnek két oldala van és ha meghallgatjuk a Dózsa és az Építők vezetőségét, különösen a vasárnap tör­téntek után, úgy nekik is igazuk van. Végül nem hibás egyik sem? Erre a kérdésre nem tudunk feleletet adni, annyi azonban bizonyos, hogy még nem késő, talán nincs veszve minden. Mind­egyik egyesületben kerekedjen felül a józan ész és tegyék félre az egyéni ér­deket, a klubsovinizmust. A Petőfi-játé­kosok ne alkudozzanak, hogy melyikük kapja a kalória-pénzt, az Építők—Dózsa viszont próbálja félretenni az eddigi el­lenszenvet és így talán marad egy hal­vány remény, hogy érdemes volt vi­tázni, tárgyalni. A nyugati pályaudvaron történt „családi fogadtatás” után a díszes váróteremben Marosán György ál­lamminiszter hivatalosan is üdvözölte olimpikonjainkat. Hangsúlyozta, hogy eredményeikkel az egész ország elégedett és büszke legjobb sportolói­ra. Óriási taps közepette bejelentette, hogy sportolóink a jövőben is számít­hatnak a nép és a kormány támoga­tására. ókori művészet örökszép alkotásai gyönyörűséggel töltik el. Az ókori márványstadion helyén épült új, patkóalakú stadion — ha pompában, ragyogásban el is maradt a régi mögött — méltóan illeszkedett a nagyszerű környezetbe. A nézőtér felső peremén a nemze­tek zászlóival díszített árbocok sora­koztak, mögöttük a zöldelő dombol­dallal, amely helyet biztosított mind­azoknak, akik a stadion márvány, padjairól kiszorultak. Már a pánhel­lén versenyek során nagyszerű be­nyomást keltett a stadionban ural­kodó rend. Pedig mintegy 24.000 néző' gyűlt össze, hogy tanúja legyen a gö­rög atléták küzdelmeinek. A versenyek fénypontját a gátver- seny és diszkoszvetés képezte. — A görög versenyzők meglepő könnyed­séggel repültek át a gátak felett, úgyhogy biztosra vettük, hogy az olmipiai játékokon is megállják majd helyüket. Remek látványt nyújtott néhány diszkoszvető. A testhezálló, kéksze­gélyű fehér mezben, a fehér selyem térdnadrágban jól érvényesült erős izomzatúk. Az egyik győztes klasszi­kus testalkatával göndör hajával és nemes profiljával meglepően szép lát­ványt nyújtott. Amint a jobb lábán megpihent és erős lendületet adott diszkoszának, azután felpattanva, nagy ívben elröpítette a pergő koron, got, Myron diszkoszvetőjének ősere­detijét láttam magam előtt. Miközben a görög atléták vetélke­dését figyeltük, vágyódva pislogtunk az olimpiai árboc felé és szorongva gondoltunk rá, vajon felkerül-e oda a következő izgalmas napokban a magyar» lobogó. (Folytatjuk.) Figyelem! Figyelem! Figyelem! Magánosok, kisiparosok, üzemek, vállalatok, gépállomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsok — FIGYELEM! Hirdessen a Tolna megyei Népújságban. Bármilyen jellegű hirdetést: házeladást-vételt,földeladást-vételt, kész áruk, ingó és ingatlan vagyontárgyak, halálozás, temetés, köszönetnyilvánítás, gépjavítás vállalása, stb., felvesz a Nép­újság Kiadóhivatala (Mártírok tere 15-17, földszint jobbra.) Telefon: 23—15, 23—16. A hirdetés olcsó, biztos, megéri 1 Az apróhirdetés hétköznap szavanként 1, vasár- és ünnepnap 2 Ft. A keretes hirdetés milliméterenként hétköznap 2‘50, vasár- és ünnep­nap 3 forint. Karácsonyi üdvösleteket felvessünk. RÁDIÓ MŰSOR Csütörtök 4.30: Hírek. 4.35—8.00-ig: Reggeli zenés műsor. Közben: 6.00: Falurá- cói. 6.30: Egészségügyi előadás. 7.00: Hírek. Színházak és mozik műsora. Időjárásjelentés. 7.45: Naptár. 8.00: Műsorismertetés. 8.08: Könnyű szim­fonikus zene. 9.00: Iskolások kis­lexikona. A Gyermekrádió műsora. 9.20: A kerek kő. Benedek Elek meséje. A Gyermekrádió műsora. 9.40: Gergely Ferenc orgonái. 10.00: Hírek. Lapszemle. Időjárásjelentés. 10.20: Fejezetek Pest—Buda zenetör­ténetéből. Zenés előadás. 11.00: Csata. Móricz Zsigmond elbeszélése. 11.40: Kórusok. 12.00: Déli harangszó. Utá­na: Hírek. Időjárásjelentés. 12.15: A Fővárosi Népi Zenekar műsorából. 13.00: Falurádió. 13.10: Pogány: Trombita-fantázia. 13.20: Eötvös Ló- ránd. Rádiójáték. Irta: Munkácsy Magdolna. A Gyermekrádió műsora. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős,kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda. 14.00: Idő járásjelentés. Közlemények. Műsorismertetés. 14.15: Verdi fiatal­kori operáiból. (Nabucco. Ernani, Lombardok, Attila, Louisa Miller.) 15.00: Hírek. Közlemények. Időjárás­jelentés. 15.15: Részletek Sullivan Házasságszédelgő c. operettjéből. 16.00: A téli Balaton. Előadás. 16.20: Horowitz zongorázik. 16.57: Műsor­ismertetés .17.00: Hírek. Időjárásje­lentés. 17.10: Sporthíradó. 17.25: Részletek Cornelius „Bagdadi bor­bély“ c. operájából. Közreműködik: Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Mátrai Ferenc, Kishegyi Árpád, Jámbor László, Székely Mihály és a Rádió ének. és zenekara. Vezényel: Várady László. 18.00: Lányok, asszo­nyok ... 18.15: Széki és tápéi nép­dalok. 18.30: Az ifjúság fóruma 18.45: Filmzene. 19.00: Mi újság a nagyvilágban? 19.15: Doris Day éne­kel. 19.24: Jóéjszakát gyerekek! 19.30: Napról-napra. Riportok, tudósítások, jegyzetek. 20.00: Hírek. Időjárásje­lentés. 20.10: Bernarda háza. Színmű három felvonásban. Irta Federico Garcia Lorca. Fordította András László. Rendezte: Márton Endre. Közben: 21.35: Hírek. Sport. A hol­napi nap műsorából. Időjárásjelen­tés. 21.55: A színházi közvetítés foly­tatása. 22.30: A Magyar Rádió szim­fonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Vaszy Viktor. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Himnusz. Utána műsorzárás. A Petőfi-rádió műsora azonos a Kossuth-rádióéval. Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok A győzelem útján Hazaérkeztek olimpikonjaink Melbourneből \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom