Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-15 / 293. szám

* TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 15. Mennyi fizetést kapunk decemberben? fiz önhibájukon kívül nem dolgozóknak 80 százalékos bér fizethető fikik december 11-én és 12-én nem dolgoztak, ezekre a napokra nem kapnak bért fi prémiumok elszámolása A forradalmi munkás-paraszt kor­mány a minap rendeletet hozott a bér fizetés rendjének helyreállításáról és 1956. decemberi bérek kifizetéséről, séről. Hogyan történik a decemberi kereset elszámolása? indításával kapcsolatos feladatok figyelembevételével a vállalat igazga­tója és a munkástanács dönt. Mikor fizetik a béreket ? A decemberi részfizetés alkalmával kifizethető a december —15 közötti munkanapokra a rende­let szerint számított hozzávetőleges kereset. A szokásos levonásokat a decemberi bérből legkésőbb a végel­számoláskor végre kell hajtani. A december végi bérfizetéseket az előírt bérfizetési napokon kell teljesí- 1 teni, az alábbi kivételekkel: A rendelet szerint a végzett mun­káért a törvényes rendelkezések sze­rinti bérek fizetendők. Ott ahol a decemberre előírt munka­idő rövidebb volt az 1956. október 23 előtti munkarend szerinti munkaidőnél, a különbözet után kifizethető november 1-től 20-ig terjedő időre alkalmazott átlagórabér 80 százaléka — feltéve, hogy a dol­gozó a decemberre előírt munkarend szerinti munkaidőt ledolgozta. Azoknál a dolgozóknál, akiknek tör vényes munkaideje meghaladja a havi 210 órát, a 80 százalékos bért a ledolgozott idő és a törvényes munka­idő különbözete után. kell folyósítani és az átlagbér kiszámításánál a túl­órapótlékot is figyelembe kell venni. A közlekedési akadályok miatt távol­levők részére a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján az akadályok fennállása idejére legfeljebb az előb­biek szerint számított átlagbér 80 szá­zaléka fizethető. Azoknak a dolgozóknak, akiknek havi keresete a fentiek következtében 800 forint alá csökkent: a 800 forintos keresetet biztosítani le­het. Kivételt képeznek azok, akiknek keresete a csökkentés nélkül sem ér­né el a 800 forintot. Ezeknek a dolgo­zóknak a rendes — tehát csökkentés nélküli — keresetet kell kifizetni. Azoknak, akik a fentiektől eltérő okokból nem dolgoztak, a munkában nem töltött időre bér nem fizethető. 1956. december 11. és 12-ére nem fizethető bér azoknak, akik ezeken a napokon bármilyen cí­men nem dolgoztak. A bányászatban — az előzőektől eltérően — csak a tényleges munkában eltöltött időre, illetve a végzett teljesítményért fizet­hető bér. A munkástanácsok tagjai a munkástanácsokról szóló törvény- erejű rendelet szerint nem függetle­nítettek. Amennyiben azonban a ter­melés beindítása, vagy egyéb, az üzem érdekében végzett feladataik miatt kivételesen nem munkakörükben vé­geznek munkát, részükre erre az idő­re legfeljebb a saját munkakörükben őket megillető munkabért kell folyó­sítani. Az alkalmazottak és egyéb dolgozók alapbér-fizetésére nézve ugyanazo­kat az elveket kell alkalmazni, mint a munkások keresetére. Mennyi prémiumot lehet kifizetni ? A rendszeresen prémiumban része­sülő dolgozók prémiumát az I—III. negyedévi átlagos prémium alapján kell kiszámítani, ez azonban nem haladhatja meg a 100 százalékos terv teljesítésért járó prémiumot. Az ilyen módon kiszámított prémiumot az alapbérek csökkentésének arányában csökkenteni kell. Ahol a negyedik negyedévre már történt prémiumkifizetés, ott az előbbiek szerint kifizethető negyed­évi összes prémiumba a korábban folyósított összegeket bele kell számí­tani. Azoknál a vállalatoknál, amelyek a jóváhagyott prémiumfeladatukat tel­jesítették, prémiumot az eddig szoká­sos módon kell számfejteni. fi bérkifizetést a munkástanács szabályozza A rendelet szerint azoknál a válla latoknál, amelyeknél az Elnöki Ta­nács rendelete szerint munkástanács működik, a bérkifizetést — a most kiadott rendelet irány­elvei szerint — a munkástanács szabályozza. A rendelet szerint kifizethető pré­miumok összege vállalati keretnek tekinthető felosztásáról a munka be­dec. 19-én fizetendő az egyébként „ 20-án ,* », *» „ 21-én „ ,, 28-án »» •• 29-én P ’» 99 A december 28-án és 29-én kifizet­hető bérekre december 22—23-án leg­feljebb az esedékes összeg fele előleg címén kifizethető. Ezt az összeget azonban a december 28—29-i kifize­téskor egy összegben le kell vonni. fi törvénytelenül kifizetett bérek elszámolása Több vállalatnál, intézménynél no­vember és decemberben a törvényes rendelkezéseket túllépve fizettek ki munkabért. A rendelet szerint a kormány által jóvá nem hagyott és kifizetett többletbéreket, illetve előle­geket a járandóságokból le kell von­ni. A levonás ütemét a dolgozók jö­vedelmének nagyságát figyelembe vé­ve úgy kell megállapítani, hogy a le­vonások általában legkésőbb 1957. áp­rilis 30-ig befejeződjenek. A rendelet betartását a vállalatok, intézmények felügyeleti szervei, vala­mint az illetékes bankfiókok ellen­őrizni kötelesek. A munkástanácsok elnökségének tagjai, a vállalatok igaz gatóit és főkönyvelőit, valamint az intézmények vezetőit a kormány sze­mélyükben anyagilag is felelőssé teszi a bérkifizetési rendeletek betar­tásáért. A rendelet hatálya nem terjed ki a kis- és nagykereskedelem, valamint a közétkeztetés dolgozóira. * Az elmúlt hetek eseményei óriási károkat okoztak népgazdaságunknak. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány e nagy károk ellenére azon van, hogy az emberek anyagilag a lehetőségekhez képest minél kevésbé érezzék, ha az elmúlt hetekben önhi­bájukon kívül nem dolgozhattak. Bár minden olyan bérfizetés, amely nem megfelelő munka ellenében történik- súlyos terhet jelent a népgazdaságra, a kormány mégis úgy döntött, hogy korábbi döntését december második felére is fenntartva engedélyezi, hogy mindazoknak, akik önhibájukon ki vül nem dolgoztak, vagy csak rövi. debb munkaidővel dolgozhattak, ki­fizessék a különben őket érő veszte­ség 80 százalékát. Sőt, azoknál, akik­nek egyébként 800 forintot megha­ladó fizetése így 800 forint alá csök­kenne, a csökkentés mértéke a 20 százalékot sem fogja elérni. Igazságos és méltányos intézkedés ez. Azt jelenti, hogy az államon ke­resztül a dolgozók nagy családja siet segítségére azoknak, akik nem saját hibájukból különben kereset nélkül maradnának, vagy csak igen keveset vinnének haza a borítékban. Ennél többet azonban nem vállalhat az ál­lam. nem vállalhatnak azok, akik dolgoznak. De nem is volna igazsá­gos, hogy akik dolgoztak- ugyanany­dec. 19. 20 és 21-én fizetendő bér 22. 23 és 24-én „ 25, 26 és 27-én >, 28. 29 és 30-án „ .. 31 és jan 1-én „ nyit vigyenek haza. mint azok, akik — még ha nem is rajtuk múlott — nem dolgozhattak. Ez joggal sértené mindenki igazságérzetét. Ugyanúgy az igazságérzetet sértené az is, és a felelőtlenül újabb és újabb sztráj­kokra uszítok kezére játszana, ha sztrájkok idejére bért fizetnének. Azok, akik nem hallgattak a sztrájk­ra uszítok szavára, joggal sérelmez­nék. ha a bérfizetésnél a sztráj kólók­nak is ugyanannyi jutna, mint nekik. Hasonlóképpen méltányosan szabá­lyozza a rendelet a prémiumban ré­szesülő dolgozók prémiumának felté­teleit. Ezek a dolgozók eddig épp­úgy számítottak a prémiumra, mint a munkások zöme arra. hogy nem az alapórabér szerint kapja a fizetését, hanem teljesítményének megfelelően. Éppen ezért, ahogyan a munkások — ha önhibájukon kívül nem dolgoz­tak — nem alapórabérük 80 százalé­kát. hanem a havi átlagos, tényleges órabér 80 százalékát kapják, a rend­szeresen prémiumban részesülő tisztviselők, műszakiak, stb is nem­csak alapfizetésüket — illetve, ha nem dolgoztak, ennek megfelelően csökkentett részét —. hanem az első háromnegyed évi átlagos prémiumot is megkapják. Természetesen, ameny- nyiben az alapbér csökken, a prémi­umkeret is ennek megfelelően ke­vesebb lesz. Karácsony előtt vagyunk. A pusz­títás az aggodalom, napjai után min­denki vágyik arra, hogy egy kis örö­met szerezhessen családjának. Köze­leg a tél, és melyik családban ne len­ne szükség sok minden téli holmira, vagy tüzelőre? A kormány rendelete bizonyára sok szülő homlokán simít­ja el, legalábbis a redők egy részét- eloszlatja a félelmet, hogy pénz nél­kül. megélhetés nélkül kell fogadni- ok a karácsonyt, a telet. Meg kell azonban mondani, hogy a népgazdaság a jövő hónapban már nem tud ilyen terhet vállalni, hacsak nem akarnék rászabadítani az or­szágra az infláció pusztításait. Min­denki, aki csak egy kicsit is konyít a közgazdaság kérdéseihez, belátja, hogy nem folytatható tovább az. hogy hetenként több száz millió forintot kifizessenek, ami mögött nincs terme­lés. Az ilyen bérpolitika lehet, hogy megment egyeseket a nélkülözéstől, de csak annak árán. hogy egész né­pünket teszi szegényebbé. Nem foly­tathatnak ilyen politikát a munkás- tanácsok sem, hiszen ha csökken a vállalat termelése, csökkenniük kell a béreknek is. különben a vállalat nemhogy jövedelmet nem hoz, hanem ráfizetéssel fog dolgozni. Csak a normális termelés menthet meg az inflációtól, a munkanélküli­ségtől és a velejáró szenvedésektől. HÍREK a világ minden tájáról Varsó. — Szczecin város lakossága több tömeggyűlésen elítélte a garázda elemek által december 10-én előidézett -incidenst és elhatározta, hogy a pol­gári milícia kiegészítő szerveként munkás- és diákmiliciát alakít. (PAP) Párizs. — Nyilvánosságra hozták a november 18-án a magyar nép meg­segítésére rendezett gyűjtés végered­ményét. összesen 25 170 695 frank gyűlt össze. (MTI) Augusta. — Eisenhower elnök szer­dán felhatalmazta Nixon elnököt: utazzék Becsbe, hogy a helyszínen ta­nulmányozza a magyarországi mene­kültek segélyezését. (DPA) New York. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 12-i ülésén egyhangúan úgy határozott, hogy Japánt az ENSZ tag­jainak sorába ajánlja. (TASZSZ) Bécs. — Az Osztrák Demokratikus Nőszövetség pénz-, ruha- és élelmi­szergyűjtést rendezett a budapesti gyermekotthonok ínséget szenvedő la­kóinak megsegítésére. (MTI) Varsó. — December 11-én tárgya­lások folytak a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának küldöttségei között. A tárgyaláson a két pártot érdeklő kérdésekről volt sző. A megbeszélések őszinte baráti légkörben folytak, s megmutatták, hogy az összes tárgyalt kérdésekben elvi egység van. (TASZSZ) SPORT Vasárnap iabdarugómérkőzés Szekszardon Mint a Szekszárdi Petőfi Sportkör vezetősége közölte, vasárnap délután negyed 3 I órakor barátságos jlabda- rugómérkőzést játszik Dunaföldvár csapatával. A labdarugómérkőzésnek minden bizonnyal sok szekszárdi sportkedvelő örül és biztosak vagyunk benne, hogy a mérkőzést nagy számmal tekintik majd meg. Dunaföldvárról jelentik: Megalakult a Dunaföldvári Sportegyesület Az elmúlt napokban Dunaföldváron egy szervezőbizottaság látott munká­hoz, melynek nyomán megalakult a Dunaföldvári Sport Egyesület szervező bizottsága. A bizottság felhívást tett közzé, amely többek között a követ­kezőket tartalmazza: „Köztudomású, hogy a közelmúlt­ban a sport szervezete nem volt min­denképpen megfelelő. Nem volt eiéggé társadalmi jellegű, túlnyomó volt ben­ne az állam szerepe. Sportéletünk gyö­keres változását szólamokkal meg­oldani nem lehet. Ehhez komoly, alap­vető változás és munka szükséges. Ezeknek a változásoknak a megvaló­sítása nem szabad, hogy piactéri vi­tákba csapjanak át, mert ezzel már eleve kizárjuk az egészséges sport­köri élet megteremtését. Minél több hozzászólás, minél több javaslat, bírá­lat — annál jobb, de ezek lehetőleg a sportkörön belül történjenek. Súlyos hiba volt a múltban, hogy a nyilvánosságot teljesen kikapcsoltuk és keveset törődtünk a közvélemény­nyel. Kerüljön most felszínre, nyilvá­nosságra minden vélemény és mutat­kozzék meg, hogy a sportnak milyen sok rajongója, jóbarátja van, akik 'gondolataikkal, javaslataikkal segíteni akarnak. Köztudomású, hogy az utób­bi években Dunaföldváron két sport­kör működött, őszintén meg kell mon­dani azt, hogy ezek a sportkörök bár­mennyire is figyelemre méltó ered­ményt értek el. mégsem váltak a köz­ség érdekeit szolgáló sportkörökké. Erről éppen a labdarugók tudnának a legtöbbet beszélni, akik az utóbbi években tapasztalhatták, hogy a kö­zönség csupán csak a labdarugó játék iránti szeretetből látogatta a mérkőzé­seket, de a csapatot csak nagyon rit­kán buzdította jobb játékra. A közön­ségnek ezt a passzivitását nem lehet elítélni, mivel érthető, hogy ezeket a sportköröket nem érezhette és vall­hatta magáénak. Ezeket a hibákat akarjuk megszüntetni azzal, hogy Dunaföldváron ismét életre hívjuk és megalakítjuk a régi, kipróbált, önzet­len társadalmi munkásokkal vezetve beindítsuk a Dunaföldvári Sport Egye­sületet (DSE). Azt a DSE-t kíVánjuk feltámasz­tani, amely a felszabadulás évelt kö­vetően annyi sok örömet és szórako­zást nyújtott szurkolóinak mind a sport, mind a kulturális élet vonalán. Ez a munkánk nem lesz hiábavaló akkor, ha sportegyesületünk érdeké­ben félreteszünk minden személyi vi­tát, ellenségeskedést és csak egyet tartunk szem előtt: Dunaföldvár sport- jánuk újjáélesztését és magasabb színvonalra emelését. Tudatában va­gyunk annak, hogy labdarugócsapa­tunk sikeres szereplése érdekében könnyen mozgósítani lehet az erőket, de súlyosan vétkeznénk, ha a többi sportágat háttérbe szorítanánk. Mint szervezőbizottság javasoljuk, hogy a kizárólag társadalmi alapokra fektetett DSE két nélkülözhetetlen szakosztályt, a labdarúgást és az atlé­tikát indítsa be elsőnek. Természete­sen a fejlődés és a további lehetősé­gek nem zárják ki azt, hogy a ké­sőbbiek folyamán újabb szakosztályok létesüljenek. Községünk sportjának továbbfejlesz­tése érdekében a közeljövőben nagy feladatokat kell megvalósítani. 1. A DSE megalakítása és vezető­ségének megválasztása. 2. A DSE baráti kör megalakítása. 3. A kulturális élet beindítása. 4. Sportszékház létesítése. 5. Községünk és a vállalatok veze­tőinek bekapcsolása a sportba. 6. Sportolóinknak Dunaföldváron való elhelyezkedésének biztosítása. 7. Téli és nyári sportok űzéséhez a sportlétesítmények biztosítása. 8. Az új, bekerített sporttelepnek 1957-re való elkészítése. Ezeknek a pontoknak a megvaló­sítása nagyoknak látszanak, de nem megvalósíthatatlanok. Ehhez kérünk segítséget. DSE Szervező Bizottsága Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok Készülődés az olimpiára XI. Rövid szünet után az 500 méteres versenyre került sor. Itt Deutsch Gyula (MTK) volt Hajós Alfréd ellen­fele, akit az elmúlt évben a béc’i derby két számában: 500 és 1000 mé­teren legyőzött. Kívülük indult még Balatoni Károly (Nemzeti Uszoda), a Balaton ismert nevű átúszó ja. Balato­ninak nem voltak esélyei a verseny megnyerésére, s inkább azért szá'lt vízbe, hogy Deutsch Gyulának vezes­sen. Balatoni rögtön 100-as irammal kezdett, ezt Deutsch Gyula átvette és tíz hosszon már féluszodányi előnyt szerzett Hajós Alfréddel szemben, aki egyenletes tempóban úszva, nem en­gedte magát befolyásoltatni. A tizen­egyedik hossz után Deutschon már a kimerültség jelei kezdtek mutatkozni, s a huszadik hossznál Hajós be is érte. Hajós felkészültsége és jó kon­díciója mindinkább érvényre jutott s a huszonhzrmadik hossznál, elhúzva Deutsch mellett, előnyét szemmel lát­hatólag fokozta. A huszonötödik hossz­ban már eldőlt a verseny sorsa, 3 Deutsch tízméteres hátránnyal feladta a küzdelmet. A versenyzésre alkalmat­lan uszoda ellenére Hajós új országos rekordot állított fel 8 p 30 mp-es ered­ménnyel. Az 1000 méteres próbaver­senyt meg sem tartották, mert csak egy úszó kiküldetése jöhetett számba s a bizottság Hajós kettős győzelme után feleslegesnek tartott minden to­vábbi versenyt. Az úszóversenyek után a jelölő bi- zottaság a cínkotai országúira kocsi­zott, hogy jelen legyen Kellner Gyu­lának, a marathoni futás jelöltjének beérkezésénél. Kellner Gödöllőről in­dult s a 20 km-es távot kedvezőtlen időben, felázott országúton, 1 óra 18 perces országos rekordidő alatt tette meg. A következő napon, március 10-én, a Nemzeti Torna Egylet tanácskozó termében összegyűlt a jelölő bizottság, hogy a kiküldetés kérdésében végle­ges döntést hozzon. Hajós Alfrédot j egyhangú bizalom kísérte, tizennégy szavazatot kapott. Utána Kellner Gyű- | la következett tizenhárom szavazattal, majd Dáni Nándor és Szokolyi Alajos 12, végül Kakas Gyula 10 szavazattal. A hivatalos jelöltek 200 forint állami támogatással kerültek kiküldetésre s- egyesületeiknek társadalmi úton kel­lett a minimális 300 forintos útikö't- ségnek 100 forinttal történő kiegészí­téséről gondoskodniok. A Magyar Ath- létíkai Club azonban felajánlotta, hogy tagjait 200 forinttal támogatja s az így felszabadult 200 forintos többlet révén lehetségessé vált a Budapesti (Budai) Torna Egylet tornásztagjának. Weit Dezsőnek a kiküldetése. A felsoroltakon kívül szóba jöhetett még Manno Leonidas, Tapavicza Mom- csilló, Zachár István, Réthy Pál, Reischl Ferenc és Malcsiner Béla ki­küldetése abban az esetben, ha egyle­teik társadalmi úton előteremtik a szükséges összeget. Végeredményben ezek közül csak Manno Leonidas és Tapavicza Momcsilló vettek részt_ az utazásban, mindketten saját költségü­kön. A jelölőbizottsági ülés folyamán összeállították a nevezési listát is. Eszerint a kővetkezőket jelentették be: Hajós Alfréd (BTC és MUE) 100, 500, 1200 m-es úszás. Dáni Nánd l>r (MAC) 400, 800, 1500 m-es síkfutás, Szokolyi Alajos (MAC) 100 m-es sík­futás, 110 m-es gátfutás, magas- és távolugrás, hármasugrás, rúdugrás. Kellner Gyula (BTC) marathoni futás. Záborszky István (MAC) 100, 800, 400 m-es síkfutás. Réthy Pál (MAC) 110 m-es gátfutás, távolugrás, hármasug­rás, súlylökés. Zachár István (MAC) 100 m-es síkfutás. Manno Leonidas (MAC) 100 és 400 m-es síkfutás. Reischl Ferenc (MAC) 100 és 500 m-es ús ;ás. Malcsiner Gyula (MTK) 1500 m-es és marathoni futás. Wein Dezső (BBTE) nyújtó, korlát, ló, lóugrás, gyűrűhinta, rúdugrás, magasugrás, súlylökés. Tapavicza Momcsilló (NTE) súlyemelés, súlylökés, lóugrás, korlát, gyűrűhinta. Kakas Gyula (MTK) nyúj­tó, korlát, gyűrűhinta, ló, lóugrás, magasugrás, rúdugrás. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom